Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-27 / 235. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet B • ■ A leghíresebb román Író. Sadoreanu, aki a bihari kormánymandátum jelöltje, a napokban Nagyváradon járt, hogy a választásokat előkészítse. A magyar új­ságírók felkeresték az ősz román Író­fejedelmet, aki politikai hitvallásáról a következőket mondotta: »Nem vagyok politikus, hanem iró. Ez azonban nincs ellentétben azzal, hogy Biharmegye né­pének érdekeit ne képviseljem legerélye­sebben. Programom: emberiesnek lenni mindig és mindenhol, tisztelni kell min­den nemzetiségnek nyelvét és kultúráját, ha azok az állam kerétein belül lojálisán helyezkednek el. Sajnálom, hogy írá­saim eddig nem jelenhettek meg magyar nyelven, mert ha olvasnák azokat, úgy még közelebb juthatnék a magyar kö­zönséghez. Az önök irodalmát nagyon jól ismerem, Jókait és Mikszáthot rend­kívül nagyra becsülöm és csaknem min­den munkáikat olvastam.« * A vizsgarenddel, melyet a román közoktatásügyi minisztérium a napokban adott ki, nagy izgalmat okozott a ki­sebbségi felekezeti tanárok közt, akik azt hiszik, hogy az újabb vizsgát — újabb elbocsájtások fogják követni. A kolozsvári tanfelügyelőség, hogy a fele­kezeti tanárokat megnyugtassa, kom­münikét tett közzé, melyben a rendelet intencióit igyekszik kimagyarázni. »Csak a rendelet nem ismerése, vagy annak félreismerése — mondja többek közt a kommüniké — okozhat a felekezeti ta­nárok körében fölösleges aggodalmat. Az uj rendelet, amelyet a közoktatásügyi minisztérium a tankerületi főigazgatósá­gok révén a felekezeti iskolák igazgató­ságaihoz szétküldött, semmi nóvumot nem tartalmaz, az tisztán és kizárólag az új felekezeti oktatás szellemében adó­dott ki, amelynek értelmében öt éven belül az összes felekezeti tanároknak és azoknak az állami iskolában működő magyar tanároknak, akik a román vizs­gát még nem tették le, vlzsgázniok kell. Az uj rendelet csak az uj közoktatási törvény intézkedéseit szolgálja és teljes jóakarattal és jóindulattal figyelmezteti a felekezeti tanárokat arra, hogy a ro­mán nyelvből, földrajzból történelemből és alkotmánytanból öt éven belül, de mindenesetre minél előbb vizsgázni kell. Hangsúlyoznunk kell, hogy a vizsga le­tételére a törvény értelmében öt évi ha­táridő áll a felekezeti tanárok rendelke­zésére, de addig is minden évben be­tegség, családi körülmények, vagy más elfogadható érvekkel indokolni kell a vizsgáktól való távolmaradásukat, mert öt éven túl mindazokat a felekezeti ta­nárokat, akik a vizsgát nem teszik le, többé nem hivják fel vizsgára és azo­kat az állásukról lemondottaknak fogja a minisztérium tekinteni.« * Maniu Gyula, az erdélyi nemzeti párt vezére hü maradt régi programjához és a kisebbségi kérdésben továbbra is az igazságosság és méltányosság alapján áll. Nagyváradon, ahol legutóbb meg­fordult, a kisebbségi kérdésről a követ­kezőket mondotta: »A kisebbségi jogok olyan elementáris emberi jogok, melyek nem lehetnek alku tárgyai. Az, hogy va­laki milyen nyelven beszéljen, hogyan iskoláztassa gyermekét: általános em­beri jog. Ezért igen hibáztatom, hogy ebben a kérdésben a kisebbségek alku­doznak. Ez nem pártpolitika, hanem — politika. Az államnak intézményesen kell ezeket a jogokat tisztelni.« * A kassai magyar lapok közt az utób­bi időben szokatlanul éles polémia fo­lyik, mely sokszor túllépi a jóizlés ke­reteit is. Az áldatlan sajtóharc ellen fel­emelte tiltakozó szavát a csehszlovákiai magyar újságírók szindikátusa, mely legutóbbi ülésén a következő határozatot hozta: »A kassai magyar lapok hasáb­jain néhány nap óta olyan hangokat ütöttek meg, amelyek semmiképpen sem méltóak a csehszlovákiai magyar sajtó tradícióihoz. Éppen ezért ezek a jóizlés­­sel össze nem egyeztethető ujságközle­­mények a csehszlovákiai magyar ujság­­irótársadalmat mélységesen megdöbben­tették. A csehszlovákiai magyar újság­írók szindikátusa őszintén sajnálja, de egyúttal el is ítéli a történteket és tiltó szavát emeli föl az ellen, hogy akkor, 1926. augusztus 27. amikor a magyar újságíróknak nagy ál­dozatokkal sikerült olyan fórumokat te­remteniük, amelyek a kari érdekek és a sajtó presztízsének veszélyeztetése nél­kül a nyilvánosság elkerülésével hiva­tottak a belső viták elintézésére — sze­mélyes ellentéteiket a nyilvánosság elé viszik. A magyar ujságirók egyeteme til­takozik a példátlanul durva hangú cik­kek ellen és a legmesszebbmenően elitéli a páratlanul elfajult polémia kezdemé­nyezőjét. A csehszlovákiai magyar uj-Madridból jelentik: Primo cli Ri­vera miniszterelnök és Alfonz király közt súlyos összetűzésre került a sor. A spanyol tüzérségi tisztek tit­kos szövetsége, az úgynevezett Jun­ta néhány nappal ezelőtt levelet in­tézett Alfonz királyhoz, amelyben a tisztek Primo di Rivera elej­tésére szólították fel a királyt, hivatkozva arra, hogy a diktá­tor politikája biztos romlás felé viszi Spanyolországot. Amikor Primo di Rivera tudomá­sára jutott a levél tartalma, azonnal két rendeletet terjesztett a király elé aláírás végett. Az egyik rendelettel haladékta­lanul fel akarta oszlatni a tisz­tek szövetségét, a másik pedig a toledói tüzérségi gyárnak polgári ellenőrzés old he­lyezését tartalmazta. A diktátort azonban súlyos meglepetés érte: A király mindkét rendelet alá­írását megtagadta és amikor Primo di Rivera másodszor is sürgetni akarta az aláirást, a királyi palotában tudtára adták, hogy Alfonz király és a király-A szuboticai kereskedők és gyáro­sok egyesülete beadványt intézett a vasúti vezérigazgatósághoz, amely­ben tiltakozik az ellen, hogy a beo­­gradi vasutigazgatóság megszün­tette a teherszállítmányok átvételét a szuboticai vasutigazgatóság vona­lairól. Ez a rendelet valójában .azt jelenti, hogy a Vajdaságból semmiféle teher­szállítmányt nem lehet Indija— Vinkovci—Zagreb felé irányi­­v tani és a rendelet értelmében a szuboticai vasutigazgatóság területén levő állo­másokon már nem is vesznek fel olyan teherszállítmányokat, amelyek­nek a beogradi vasutigazgatóság te­rületén kell keresztülhaladniok. A beogradi vasutigazgatóságot a rendelet kiadásában az vezette, hogy a bogojevói hid megrongálása miatt Sztarapazova—Vinkovci között any­­nyira összetorlódott a forgalom, hogy az utóbbi hetekben itt már több szerencsétlenség is történt. A rendelet a vajdasági közgazda­­sági köröket rendkívül érzékenyen érinti, sőt egyes kereskedelmi ágakra egyenesen katasztrófális hatá­sú lehet. Mint a Felsőbácskai Gyáriparosok Egyesületének beadványa kifejti, el­sősorban a gabonakereskedőket és közvetve a termelőket érinti rendkí­vül érzékenyen ez a rendelkezés, mert a vajdasági állomásokon több­ságirók szindikátusa önmagával szem­ben való erkölcsi kötelességének érzi, hogy az ügyben a legrigorózusabb for­mák között a becsületügyi- eljárást le­folytassa, amelynek megindítását külön­ben az egyik fél kifejezetten ‘kívánta is és amennyiben az eljárás során megálla­pítást nyer, hogy igazságtalan és mél­tatlan támadás történt, morális ereje tel­jességével fogja a sérelmet szenvedett­nek a 'legmesszebbmenő elégtételt szol­gáltatni.« nő váratlanul elutaztak Mad­ridból. A diktátornak a király semmiféle üzenetet nem hagyott hátra és azt sem közölték Primo di Riverával, hogy a királyi pár hova utazott. Mint utóbb kiderült, a királyi pár San-Andreába ment, ahol gyerme­keik töltik a nyarat. Spanyolország­ban a konfliktus nagy izgalmat kelt és számolnak annak következmé­nyeivel. * Londoni jelentés szerint francia forrásból olyan hírek érkeznek, hogy Spanyolországban igen komoly helyzet állt elő a tüzértisztek­nek és Alfonz királynak Primo di Riverával való konfliktusá­ból. Primo di Rivera és a tisztek közti súrlódások az uj rezsim kezdetére nyúlnak vissza és a beavatottak sze­rint most igen komoly stádiumba ju­tottak ezek az ellentétek. Spanyolországban minden perc­ben várják Primo di Rivera bu­kását, ami az egész országban oszatatlan lelkesedést idézne elő. száz vagon gabona vesztegel, a melyeket a passzív területekre kellett volna szállítani. Minthogy az idén a rossz időjárás következtében a gabonanemüek ál­talában nedvesebbek és könhyebben romolnak, mint más években, az a veszély fenyeget, hogy ez a vago­nokba rakott, vagy beraktározott sok millió értékű gabona el­pusztul. Ez viszont nem csak a vajdasági gabonakereskedőknek és a terme­lőknek okozna rendkívül nagy kárt, hanem tetemesen megdrágítaná a gabonát a passziv vidékeken, ahol elmaradnának a rendes vajdasági gabonaszállitmányok. Felemlíti a Gyárosok Egyesületé­nek beadványa, hogy a nem teljesí­tett szállításból a perek egész légió­ja fog keletkezni, aminek ismét csak a közgazdasági élet látja kárát. Ugyanebben a_ beadványban ki­emeli a Felsőbácskai Gyárosok Egyesülete, hogy a Vajdaságot fa és szénre vonatkozólag éppúgy pasz­­sziv területnek kelt tekinteni, mint ahogy passziv terület a gabonában Dalmácia. A beogradi vasutigazga­­j tóság rendelete azt is ' lehetetlenné teszi, hogy a tüze­lőanyag szállítások megindulja­nak a Vajdaságba, ami miatt főleg azokban a városok­ban, amelyek nem fekszenek folyó­víz partján, ahova tehát nem lehet szállítani tüzelőanyagot, rövidesen nagy hiány lesz fűtőanyagokban és Megbukik: a spanyol diktátor A tisztikar éles állásfoglalása Primo de Rivera ellen Alfonz király is a diktátor ellen fordult és megta­gadta rendeletéinek aláírását Óriási izgalom Spanyolországban A Vajdaságból nem lehet szállítani Horvátországba és Dalmáciába A beogradi vasutigazgatóság nem vesz át szállítmányokat Szubotica területéről — Fenyeget a tüzelőhiány — Ideiglenes kid épül Bogojevónál 3. oldal. nemcsak a magánháztartások fognak nagy kárt szenvedni, hanem az ipari üzemekben is komoly veszedelmet okozhat és a termelést is veszélyez­tetheti < a fűtőanyag hiánya. Mindezeknek alapján arra kéri a beadvány a vasúti vezérigazgatósá­got, hogy tegye lehetővé, hogy a Vajdaságból' a passziv terü­letekre irányított gabonaszál­­iiíniányokat haladéktalanul to­vábbítsák a beogradi vasutigaz­gatóság vonalain, továbbá en­gedjék meg a tüzelőanyag szál­lítást Boszniából és Horvátor­szágból a Vajdaságba. A beogradi vasutigazgatóság ren­delete következtében előállott hely­zet megváltoztatása érdekében Dam­­janovics Milán, a Felsőbácskai Gyár­iparosok Egyesületének és a szubo­ticai Lloyd titkára csütörtökön in­terveniált dr. Borko Jakab szuboti­cai vasutigazgatónál, akitől elsősor­ban azt kérte, hogy a megrongált bogojevói vasúti hidat minél előbb állítsák helyre. Borko Jakab vasutigazgató közöl­te Damjanics titkárral, hogy a megrongált lenes Ez a munka a tásai szerint ne vesz igénybe ás vező lesz, október A vonal végleges reTOßeflPtäsa na­gyon r: ”-y munkát és nagy befekte­tést igényel és annak megkezdéséről még nem határoztak. Valószínű, hogy egy . szlovéniai vashidat fognak át­szállítani Bogojevóra, hogy a vasúti hidat a megerősített töl­téssel összekössék. Hogy a vonal végleges kijavítása alatt a forgalmat zavartalanul bo­nyolíthassák le, a vashid és a töltés között építendő ideiglenes összekötő­­vonalat kerülő utón építik ki, hogy az egyenes útvonalon a végleges uj összekötőhidat építhessék. Damjanovics titkár felkérte a vas­­utigazgatót, hogy a beogradi vasut­igazgatóság rendeletének viszavoná­­sára inditott akciót is támogassa, amit a vasutigazgató meg is ígért. A Felsőbácskai Gyárosok Egyesüle­tének beadványát csütörtökön küld­ték meg a vasúti vezérigazgatóság­nak és a Gyáriparosok Országos Szövetségének. Nemzetközi árlejtés a szuboticai vágóhíd felépítésére Ötvenmillió dinárba kerülne az építkezés Szubotica város tanácsa szerdán délután három órától kilencig tartó ülésén foglalkozott a városi vágóhíd kérdésével. A városi tanács, mint is­meretes, elhatározta, Ingy modern vágóhidat állit fel. A jeleniegi vágó­híd ugyanis olyan kicsiny és hiányos, régi felszerelésű, hogy a vágóhjd igazgatósága csak a legnagyobb erő­­feszitéssel tud megküzdeni a napról­­napra szaporodó nehézségekkel. A tervezet szerint az uj vágóhíd a jelenlegi vágóhid helyén, de na­gyobb területen épülne. Teljesen uj, modern, hatalmas épületet emelné­nek, ami a berendezéssel együtt mintegy ötven millió dinárba kerül­ne. A városi tanács úgy határozott, hogy a vágóhid felépítésére és bér­letére nemzetközi árlejtést ir ki. Az árlejtés feltételei szerint a város harminc évre adja ki a vágóhidat annak a pénzcsoportnak, amely azt a tervek szerint felépiti. Harminc év múlva a vágóhid épülete a berende­zéssel és felszerelésekkel együtt a város tulajdonába menne át. Ha akad olyan vállalkozó, aki a város feltételeit elfogadja, akkor rö­vid időn belül elintéződik a városi vágóhid kérdése. Az illetékesek re­mélik, hogy az akció sikerrel jár és a vágóhid két éven belül fel­épül.

Next

/
Thumbnails
Contents