Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-26 / 234. szám
4. »Mal Az evangélikus zsinat második ülésszaka végétéi t Októberre hívják össze a harmadik ülésszakot Noviszadról jelentik: Kedden este Noriverbaszra érkeztek dr. Janics Dragonir és Raniszavljevics Szvetiszláv, valásügyi minisztérium osztályfőnökök és tesztvettek a zsinat szerda délelőtti zá/óiilésén. A zsinat világi tagjai nevében lr. Roth Vilmos kikindai ügyvéd, az egylázi tagok nevében dr. Papp Fülöp zaírebi főesperes, zsinatelnök üdvözölte a Minisztérium kiküldötteit, majd Janics Dragomir a vallásügyi minisztérium nejében kijelentette, hogy az evangélikus ígyházközségek a kormány részéről a «gmes^zebb menő támogatásra számíthatnak. Bejelentette, hogy a vallásügyi ninisztésrium közbenjár a hadügymiflisztériumnáJ, hogy nevezzenek ki a nadsereghcz evangélikus tábori lelkészt ls, továbbá tudatta a zsinattal, hogy a protestáns egyházak részére megállapított eddigi 1,300.000 dinár államsegélyt már a legközelebbi költségvetésben 2, 163.000 dinárra emelik fel. A zsinat a miniszter kiküldöttjének bejelentését nagy örömmel vette tudomásul. • Elhatározták, hogy az elkészített alkotmánytervezetet államnyelvre fordítják és jóváhagyás végett beküldik a minisztériumhoz. Ezzel szerdán délután öt órakor a zsinat második ülésszaka bezáródott, a harmadik ülésszakot október második felére ugyancsak Verbaszra hívják össze. Ezen a zsinaton harmadik olvasásban is letárgyalják a most elfogadott alkotmánytervezetet, továbbá megvitatják az egyházi alkotmányhoz csatolandó függelékeket. Ezek között' a legfontosabb annak a megállapítása, hogy hol less az evangélikus püspöki székhely. A zsinati képviselők tiszteletére szerdán este az evangélikus német föisko- Iaj ,iíjus^g _,elö|idta # jAYaldójfi, ya#szSt című német darabot, "amely hagy sikert ért el. Az'evangélikus éfeyháí' második zsinata augusztus 17-íkén kezdődött. A tárgyalásra rendelkezésre álló két ülésnapon a zsinat eredményes munkát végzett, amennyiben az alkotmánytervezeten kívül letárgyalta a nyugdijszabályzatot, a házassági bíráskodásról és az egyházi hivatalnokok hatásköréről szóló szabályrendeletet. A zsinattal kapcsolatban a verbaszi templomban mJsz-Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A zseni mindig szerény, mert nem ehet annyira szerénytelen, hogy serénynek ne lássék. S a tehetségtelen ember mindig szerénytelen, nert nem tud annyira szerény lenni, togy ne tegye szerénytelennek a benyomását * Okosnak lenni mindig nagy szerencse, de zseniálisnak születni oly,tor nagy szerencsétlenség. Az igazán okos embert mindenki okosnak tartja s szívesen ismeri el annak, — k zseniálist könnyen ismerik félre s Könnyen kiáltják ki bolondnak, s a jobb esetben félbolondnak. A zseni piégis mindig szerencse — az ember és a kortársaira nézve, s az u. n. okos ember nem egyszer szerencsétlenség a környezete szempontjából. Mert az előbbi a köz számára és javára zseniális, az utóbbi pedig csak a maga számlájára és előnyére okos. ... * Az elismert tehetségek néha félreismert tehetségtelenségek. * Vannak kiváló eszü emberek, akik egy csöppet se okosak és vannak nagyon okosak, akik abszolút tehetségtelenek. * A tehetségnek nem szabad elbizakodottnak lenni. Mégis: értékesebb az a tehetség, amely bizik magában, mint az, amely bizalmatlan a telje-RÄCSMEGYE1 NAP! r> 1926 apgusztus 26. sziós napok is voltak, amelyen összesen kilenc hitéleti előadást tartottak, az utolsó előadáson, kedden este vitaestély volt. A zsinati tisztikar a következőképen alakult meg: Világi elnök dir. Roos Vilmos ügyvéd (Kikinda), egyházi elnök dr. Popp Fülöp zagrebi főesperes, világi alelnökök dr. Steinmetz János törvényszéki biró (Tuzla) és dr. Wolf Márton, Londonból jelentik: Chesterfield közelében kedd délután sztrájkoló bányászok megtámadtak egy autót, amely rendőröket szállított a sztrájktörők védelmére. A sztrájkoló munkások kőzáporral fogadták az autót és egy rendőrt súlyosan megsebesítettek. A támadók közül több embert letartóztattak. Hasonló zavargások voltak a miansfieldi bányakerületben is. A zavargások miatt a belügymi-Listenwald (Stovéna), egyházi alelnökök Morgenthaler Fülöp esperes (Zsabalj) és Luthar Ádám (Bukinci). Egyházi titkárok Róth Béla sztariverbaszi lelkész Kettenbach Jabab (zemuni) esperes. Sostaracs Sándor légrádi lelkész. Világi titkárok Cekelius Frigyes tanár (Vrsac), dr. Farja Balduin egyetemi tanár (Beorad) és dr. fíamler Gusztáv ügyvéd (Kula). niszter uj rendeletet bocsditott ki a bányákban szolgálatot teljesítő rendőrök megerősítésére és a dolgozó bányamunkások védelmére vonatkozólag. Cook, a bányamunkások szervezetének titkára, újságírók előtt kijelentette, hogy a bányászsztrájk befejezéséről egyelőre szó sem lehet, mert jelenleg semmiféle megoldást nem lát és egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy az egyezkedő tárgyalások a bányatulajdonosokkal a közel jövőben megindulhassanak. hentesek 150—400 dinárig, iparosok 30— 300 dinárig, fűszeresek, drogusütáik és más üzletek* 200—500 dinárig terjedő cimtáblaadót fizetnek. Privát szanar tóriumok, fürdők kétezer, technikai vállalatok, mérnökök, orvosak, fogászok, fogorvosok, ügyvédek, szállítók, ügynökök, közvetítőik és ehhez hasonló foglalkozású egyének 500—2000, végül kofák és uccai cukorárasok 150 dinár cimtáblaadót tartoznak fizetni. A töbtmyelven megirt cimtáblák után kétszeres adó fizetendő. A különböző s?láv nyelven megirt cimtáblákat csak egyszeresen adóztatják meg, csak a magyar és német nyelvű felírások után kell kül&i adót fizetni. Az adó magasságát a városi tanács állapítja meg. A cimtáblaadót minden év március 15-ikéig egész évre előre kell lefizetni. Az útlevelekért vagy a régi útlevelek meghosszabbításáért 100—400 dinár adót kell fizetni. Három hónapra kiálitott útlevélre 100 dinár, hat hónapra 200, egy évesre 300 dinár és két évesre 400 dinár az adó. A villanyvilágításra a villanyszámla összegének öt százalékát kell adóba fizetni. Ezenkívül a villamosvasút jegyeit huszonöt párával emelik fel és az igy befplyt összeg, mint “jegyadó, a városi pénztárt illeti. A kávéházi zenére havonként 300—900 dinárig terjedő luksznsadót vetnek ki. A külföldieknek kiadott tartózkodási engedélyek után száz-négyszáz dinárig terjedő adót ró-Véres összeütközések a sztrájkülő aogoi bányászok és a rendőrség közt Még jobban elmérgesedik as angol bányász-sztrájk Harc a szuboticai adóstatárium ellen A pénzQgyigazgafő is méltánytalannak tartja az adóhátralékok gyors behajtását Beogradiból jelentik: Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán szerdán reggel nyolctól tízig kihallgatáson volt Makszimovics Bózsó belügyminiszternél. Ez alkalommal a belügyminiszter jóváhagyta Szupotica városnak az utóbbi'időben megszavazott valamennyi uj szabályrendeletét, amelyek uj városi adókat állapítanak meg. íri , A jóváhagyott szabályrendeletek között van a cimtdblaadóról, az utlevéladóról, a világításra, villamos jegyre, zenére, tartózkodási engedélyre és közlekedési eszközökre kirótt adókról szóló szabályrendelet. Az egyik szabályrendelet szerint a pénzintézetek, bankok, részvénytársaságok, biztosítótársaságok, amelyek egymillió dinár alaptőkével rendelkeznek, évi 1500, egymilliótól ötmillióig terjedő alaptőke után évi 3000 dinár, öt-tiz millióig 5000 dinár, tízmillión felül félezrelék cimtáblaadót fizetnek, az adó összege azonban nem haladhatja meg a harmincezer dinárt. A ■ pénzintézetek szuboticai fiókjai a központjuk betétei után fizetik a cimtáblaadót.,11Vr . „i,)*,. Nagykereskedések, amelyek en detail is árusítanak, azonkívül ékszerészek, pénzváltó intézetek, gyógyszerészek tekintet nélkül arra, hogy a város melyik részében van üzletük, évi 1500 dinárt fizetnek cégtáblaadóban. Gyárak, gyári lerakatok, - amelyek nem részvénytársaságok, 300—3000 dinárig, csemege és cukrászüzletek 500—1500 dinárig, pékek, nak ki. Megadóztatják az autótulajdonosokat is. Minden autó tulajdonosa a városi tanács mérlegelése szerint 500—2000 dinárig terjedő luxusadót fog fizetni, A motorkerékpárok után 100 dinár, á kerékpárok után 30 dinár városi adó bt zetendő. A taxi-autók után 500, a bér-» kocák után 360 dinár az adó. A szabályrendeletek értelmében at adókivetés ellen a feleknek tizenöt nafl alatt lehet felebbezéssal élni, de a fe+ lebbezésnek a fizetési kötelezettség te* kíntétében nincs halásztó hatálya. Gyorgyevics Dragoszláv főispánnak álabelügyminiszterre! 'folytatott tanács« kozása során elintézést nyert Malagurszky Albe polgármester szabadság* meghosszabbítási kérvénye is. A belügyminiszter a polgármester számár* újabb két havi szabadságot engedélyezett. Szerdán este Gyorgyevics főispán visszautazott Szuboticára. sitőképessége irártt. A tehetség megromlik, ha elbizakodottsággal jár, de megsemmisül, ha nincs bizalma magához. Az ilyen tehetség olyan, mint a kasszában gyümölcsöz.etlenül beverő pénz: holt tőke. * Vannak tehetséges szamarak és vannak minden talentum hijján szűkölködő bölcsek. * A genie nem zárja ki az együgyüséget, de ez utóbbi kizár minden tehetséget. * A tehetségnek nagyobb sikerei vannak a társaságban, mint a zseninek, a virtuóznak nagyobb, mint a művésznek, s a sarlatánnak sokszor nagyobb, mint a tudósnak. * Kevés zseni .van (hiszen egyáltalán nincs sok!), aki a cselekvésben és a gondolkozásban egyaránt az. Napoleonrói a legnagyobb tisztelője se mondhatja, hogy az^eimélkedésben is geniális volt, s Goethéről a leglelkesebb bátnulója se fogja állítani, hogy cselekvő-zseni volt. Az iró-zsenik rendszerint nem tudnak cselekedni, s a cselekvés matadorai, ha tudnak is írni, nem szoktak genie-ek módjára gondolkodni. * A zseni alapjában véve egyoldalú szellem, s a tehetség, sőt gyakran a közönséges emberfia is sokoldalúbb, mégis: a zseni hasznosabb, mert mind az a képesség, amely másoknál sokfelé oszlik, nála egy-irányban működik és pedig azzal a komolysággal, céltudatossággal és intenzitással, amellyel a zseni általában küzd és dolgozik. A zsenit sokszor lenézik, mert csak az egyoldalúságát, a szenvedelmes célmunkáját, a látszólagos korlátoltságát veszik észre, de azt nem, amiből e tünetek támadnak: a genialitását. A lángeszű embernek nincsenek barátai, csak bámulói. E tekintetben hasonlítanak a királyokhoz, akik sokkal előkelőbbek, semhogy barátaik lehetnének. A barátság egyenértékűségen alapszik, s a genie-kkel meg a királyokkal senki se egyenlő. * A genie nem lehet boldog, a bárgyú nem lehet boldogtalan. # A zseniknek rendesen bizonyos sajátságaik vannak, amelyek külsőleg is különböztetik őket a nyárspolgároktól és egyéb szürke elméktől. S talán ez az oka, hogy némely ember, akinek valamelyes különössége van, mingyárt zseninek képzeli magát. * A tehetségnek mindig vannak ellenségei s a beérkezettnek irigyel. *•— Mire jó egy zseni? (Á duói cela est-il bon, un génié?) — kérdezte egy francia hölgy, akinek hires szalónja volt a 18. században: Mme de Chaulncs Akkor és ott többre becsülték az esprit-t, mint a zsenit. De hát hol nem becsülik többre? Az esprit a kimondott szó elhangzásával már hat, elbájol s mulattat, mig a zseni bölcsesége vágj'' divinációja, találékonysága vagy alkotómüvészete csak hosszú idő múlva fog hódíthatni. Az esprit a mai nap bankettje, a zseni valamely későbbi határidőre Ígért szimpozion. Az emberek éheseK, nem szeretnek várni és sietnek a terített asztalhoz. Valósziníileg azt gondolják: jobb ma egy veréb mint húsz-harminc év múlva egy túzok. * Aki a dolgokban és jelenségekben mást lát mint a többi halandó, az^ bolond vagy zseni. A maga szemében persze mindig zseni * A zseni keveset olvas, mert mindent tud, amire szüksége van. * A zseni sokszor tudtán kívül az — a tehetség mindig tudja, hogy mi. * Geniális emberek és közönségesek nem férhetnek meg egymással. Amazok szamaraknak tartják ezeket, emezek bolondoknak azokat. A gyermek közelebb á!l a zsenihez mint a legokosabb normálember. * A zsenit megverte az Isten, hogy megsegítse vele a kortársakat és a2 utódokat. é I I
