Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-26 / 234. szám
1926. augusztus 26. BACSMEGYEI NAPID Kisebbségi Élei El & Különös incidens folyt le Kolozsvár állomáson, a keleti express egyik elsőosztályú fülkéjében. Mátyás Sándor kolozsvári bankigazgató kisérte az állomásra Váradvelencére utazó feleségét, aki az express elsőosztályu fülkéjében helyezkedett el. A bankigazgató, mikor felesége a vonatban helyet biztosított magának, leszállt, hogy a csomagokat a fülkébe szállitsa. Mialatt a perronon tartózkodott, egy idegen ur beült felesége mellé a kocsiba és a tolongó utasok elől elzárta a fülkét. A bankigazgató ahogy visszatért, erélyesen követelte, hogy nyissák ki fieki az ajtót. A fülkében ülő ar nagynehezen ki is nyitotta az ajtót, de elállván a bejáratot, agresszíven visztzalökte a bankigazgatót. — Ki innen a magyarokkal! — kiáltotta románul. — Eresszen, hiszen bent ül a feleségem — mondotta Mátyás Sándor. Az erőszakoskodó idegen hátra pillantott, ahol a bankigazgatóné figyelte remegve az eseményeket, aztán a legdurvább hangon visszakiáltotta: — Hazudik! Mátyás Sándor a durva sértésre elvesztette az önuralmát és a következő pillanatban arculütötte inzultálóját. A íocsiban nagy csődület keletkezett, többen közbeléptek és megakadályozták a ovábbi tettlegességet. * Újabb vizsgára rendelték azokat az Jrdélyi kisebbségi tanárokat, akik akár lyilvánosjogu, akár magánjogu iskoláknál működnek. Az első kerületi tanfeligyelőséghez tartozó kisebbségi tanárok Temesváron tesznek román nyelvű vizsgát, melynek tárgya a következő ,esz: 1. A román nemzet történelme, Romápia földrajza, román alkotmányjog, a gimnázium negyedik osztályának tankönyve szerint. 2. A román irodalom a XIX. században és a jelenkorban azzal a részletességgel, ahogy azt a líceumok heteik osztályában tanulják. 3. írásbeli dolgozat, román nyelven, szabad témáról és öt perces beszélgetés, melyből megállapítást nyerhet a vizsgáló bizottság, hogy a tanárok birják-e kellően a román nyelvet. * A bukaresti ellenzéki lapok folytatják támadásaikat a kormány ellen a kisebbségeknek Ígért közoktatási engedmények miatt. A Cuvantul szerint az országra végzetes lehet, ha minden választás után az iskolakérdésben annyi engedményt kapnak a magyarok, mint az jelenleg történik. A lap elitéli Petrovici miniszter azon nyilatkozatát, hogy a magánoktatási törvényt módosítani kell és azon álláspontnak ad kifejezést, hogy ez az ügy elintézett kérdés, amely nem tűrhet bolygatást. »Egyebekben — Írja a Cuvantul — a kormány maga is belátta, hogy túlzott engedményeket ad és ezekre Petrovici miniszter nem is volt hajlandó, de Bucsan államtitkár kapacitálta arra, hogy lássa be, hogy itt fontos választási érdekről van szó. A szászok azonban elégedetlenek a kormány magatartásával. Roth Ottó, valamint Muth Gáspár felhívta a magyarokat, hogy ne támogassák a kormányt, hanem menjenek Genfbe. Mivel a bihari választások miatt a kormánynak szüksége van a magyarokra, Bucsan államtitkár azért ment Erdélybe, hogy a magyar delegátusokkal térjen vissza. A magyar delegátusok ugyanis azzal utaztak el Bukarestből, hogy nem térnek vissza, »ha csak szépen nem kérik meg őket«. * A genfi konferencián Európa valamennyi számottevő kisebbsége képviselteti magát. Az erdélyi szászok részéről Muth Gáspár vesz részt a nemzetközi tanácskozásokon, aki már el is utazott Genfbe. A szász vezér elutazása előtt igy nyilatkozott: »Mi előfutárjai vagyunk egy szebb jövendőnek, hiszen a népkisebbségek között a világ valamenynyi nagy nemzetének részei is ott szerepelnek. Genfben képviselve lesznek németek, magyarok, ukránok, oroszok, ruthének, lengyelek, szlovének, dánok, sjt románok is, mert, amint értesülünk, a jugoszláviai románok is képviseltetik magukat a második népkisebbségi konferencián. Lehetetlennek tartom, hogy e népkisebbségek delegátusai meg ne tudják értetni az uralmon lévő testvéreikkel, hogy számukra is csak úgy lehetséges az igazságos béke és politikai egyenlőség, ha ők is megadják az alájuk tartozó kisebbségeknek a teljes szabadságot és kulturális fejlődési lehetőségeket«. ' fr Mária román királynő, aki Szovátán nyaral, kihallgatáson fogadta a kolozsvári Ellenzék munkatársát. A magyar újságíró, akit a felséges asszony igen közvetlenül fogadott, megkérdezte a királynőt, hogy milyen benyomást tett rá Székelyföld. •— Nagyon szép vidék — mondotta — szeretem. A népe, a magyarok, jó embereknek látszanak. Rendes, szorgalmas nép. Több falut végignéztem; ismerem házaikat, szokásaikat. Szeretettel vettek körül. Akik pedig engem szeretnek, azoknak becsületemre odaadom egész szivemet. Bombamerénylet egy amerikai bank. ellen Egy elmebeteg felrobbantott egy pittgburgi bankot Newyorkból jelentik: Pittsburgban kedd délután egy bankban nagy robbanás>■ történt. A pénztárnál megjelent egy idősebb férfi és már régen érvénytelen bankjegyek ellenében kétezer dollár kifizetését kérte. A pénztáros azonnal látta, hogy elmebeteggel van dolga és ezért rendőrt hivott. Abban a percben, amikor a rendőr megérkezett, az ismeretlen férfi a lába mellett elhelyezett zsákot megrugta s ebben a pillanatban óriási robbanás rázkódtatta meg az épületet. A robbanás a merénylő tejét elszakította a törzsétől. Hir szerint még többen megháltak, az első jelentések azonban, amelyek szerint huszonhat ember esett a robbanás áldozatául, erősen túlzottak. A bank berendezése és épülete teljesen elpusztult és a mellette levő épületek is megrongálódtak. Pénzügyi körökben nagy izgalmat kelt a bombamerénylet, mert attól tartanak, hogy a Morgan-bank ellen nemrég elkövetett merényletet akarták megismételni. Ezzel szemben a rendőrség megállapította, hogy a merénylő aznap szökött meg az elmegyógyintézetből. A nyomozás most főleg annak megállapítására szorítkozik, hogy az elmebajos me rénylő miképpen jutott a bombához szükséges nitroglicerinhez, amely a robbanást előidézte. Ujabh merényletet kíséreltek meg a hannoveri gyorsvonat ellen Csak a mozdonyvezető i lekjelenléte hiúsította meg a katasztrófát ;V 1 flY. y.V<; »V í. . . , Vv, észrevette, hogy a vonat vakvágányra futojt. Azonnal lefékezte a gyorsvonatot, azt azónbah már nem tudta megakadályozni, hogy a mozdony szétrombolva a vakvágány végén álló támasztékokat, le ne fusson a si nekről. Ennek ellenére azonban nagyobb szerencsétlenség nem történt és az utasok közül senki sem sebesült meg. A hatóságok meginditották a legerélyesebb nyomozást az ismételt vasúti merénylet ismeretlen elkövetői ellen. Berlinből jelentik: A hannoveri éjszakai gyorsvonat ellenf?kedd,en éjjéT fülle állomásnál ismét mérénylétet kíséreltek meg és csak a gyorsvonat mozdonyvezetőjének lélekjelenléte akadályozta meg a múltkorihoz hasonló nagyarányú vasúti szerencsétlenséget, amelynek tudvalevőleg huszonhat halottja volt. Ismeretlen tettesek felfeszitették az állomás bejáratánál az egyik váltót és azt vak-sinpárra állították át. Az éjszakai gyorsvonat mozdonyvezetője az állomás előtt lassított és Életbelépnek az uj sznboticai adók Gyorgyevfcs Dragoszláv főispán kétórás tanácskozása Makszimovics belügyminiszterrel Szubotica város lakossága még mindig nagy felháborodással tárgyalja Bogojevics Iván pénzügyminiszteri inspektor rendeletét, amely szerint a város adózó polgársága ez év végéig, vagyis négy hónap alatt állami egyenes adók és városi pótadók fejében mintegy százhuszmillió dinár adót tartozik lefizetni. Jakovlyevics Obrád városi adóhivatali főnök a rendelet átvétele után felhívta a hátralékos adófizetőket, hogy hátralékukat nyolc napon belül rendezzék. A városi adóhivatal rendeleté még nagyobb pánikot idézett elő az adófizető polgárok között, mert technikailag is kivihetetlen, hogy az adóhátralékokat nyolc napon belül rendezni lehessen. A Bácsmegyei Napló munkatársa ebben az ügyben szerdán délelőtt kérdést intézett Svábics Szvetozár szuboticai pénzügyigazgatóhoz, aki a következőket mondotta. — Tény az, hogy a pénzügyminisztérium nemrégen elrendelte, hogy az adóhátralékokat minél röviidebb időn belül fizettessük be. Értesültem Bogojevics Iván pénzügyminiszteri inspektor rendeletéről is, amely szerint az összes adóhátralékokat ez év végéig kellene lefizetni. Azonban sehogy sem tudom megérteni, hogy a városi adóhivatal miért adott ilyen rövid terminust — nyolc napot — az adóhátralékok rendezésére. Ezt egyszerű ijesztgetésnek tekintem, ami semmi esetre sem érdeke az államnaok és a pénzügyiigazgatás végrehajtó közegeinek. Kijelentette még a pénzügyigazgató, hogy teljesen kizártnak tartja, hogy a százmillió dinárnyi adóhátralékot négy hónap alatt be lehessen fizettetni. A városi adóhivatalt sem tartja olyan erősnek, hogy ilyen szigorú rendeletet végrehajtson, másrészt a mai válságos gazdasági helyzetben képtelenség ennyi pénzt adóban összeszedni. Az államnak különben semmi érdeke, hogy megfojtsa a kereskedelfni és ipari életet és exisztenciákat tegyen tönkre. A pénzügyígazgató végül kijelentette, hogy minderről részletes jelentést küldött a pénzügyminisztériumnak. A pénzügyigazgatónak ez a nagy megértésre valló nyilatkozata eggyel több érv amellett, hogy a szuboticaiak pénteki monstreküldöttségének kívánságát a rendelet visszavonására vonatkozólag illetékes helyen sürgősen teljesítik:. H. oMal Hazatért az eltűnt fiú Félt, hog' kikap, de anyuskája képe visszakényszeritette Reményi Miksa szuboticai fényképész tizennégy éves Gyula fia, mint a Bácsmegyei Napló megírta, hétfőn eltávozott szülei lakásáról. A kétségbeesett szülők hiába keresték városszerte, sőt a vidéken is, sehol sem tudták megtalálni. Szerdán reggel hat órakor a kis Reményi Gyula betoppant szülei lakására. Arca az álmatlanságtól és a fáradtságtól sápadt volt, ruhája poros, piszkos. A kisfiú gyalog ment Szentára és gyalog jött vissza. Elmondta, hogy azért távozott hazulról, ment félt, hogy kikap s ezért világgá akart menni. Útközben azonban kivette a zsebéből az édes anyja arcképét s az anyuskája fényképe kényszeritette, hogy visszatérjen szüleihez, akik megbocsátó szeretettel fogadták. Sierb lelkészek parlamentje Szep'ember 1-éti ul össze Noviszadon a görögkeleti szerb papok kongresszusa Noviszadról jelentik: A jugoszláviai görög keleti szerb lelkészek egyesülete szeptember 1-én és 2-án Noviszadon tartja meg ezidei évi rendes közgyűlését. A tavaly Cetinjében megtartott közgyűlés állapította meg, hogy az idei közgyűlést Noviszadon tartják meg. Augusztus 31-én ül össze Noviszadon az egyesület választmánya, amely előkészíti a közgyűlés anyagát. Szeptember 1-én a kongresszus tagjai a noviszadi püspöki templomban ünnepi istentiszteleten vesznek részt, majd a városháza nagytermében összeül a közgyűlés. A választmány előterjeszti évi jelentését, beszámol a »Híradó« és a »Szerb Egyházi Híradó« szaklapok helyzetéről, a pénztári állapotról, a papnövendékek internátusán^Jc, továbbá a lelkészek árva-alapitványanak helyzetéről. A közgyűlés megválasztja a felügyelő bizottságot, aztán Bota György jarkováci espereshelyettes és Szmederevac Jovan nárta-belovári lelkész tartanak egyházi kérdésekről előadásokat. A választmány jelentést fog tenni az özvegylelkészek újabb házassága ügyében tett tanulmányáról és a lelkészi nyugdíjalap helyzetéről. Szeptember 3-án a kongresszus tagjai Szremszki-Karlovcira mennek, ahol a pátriárkái templomban rekviemet mondanak az összes elhunyt pátriárkák, metropoliták és egyesületi tagok lelki üdvéért Félmillió dinárt örökölt a kikindai szerb hitközség Felbontották Rankov Sándor végrendeletét Velikaldkindáról jelentik. Két héttel ezelőtt halt meg Kikindán Rankov Sándor rőföskereskedő, akinek a piactéren volt üzlete. A kereskedőt gazdag embernek tartottak és minthogy agglegény volt, testvéreivel pedig nem tartott fenn jó viszonyt, nagy érdeklődéssel várták, ki fogja örökölni Rankov vagyonát. A különcködő hajlamú öregur 1917-ben végrendelkezett Dózsa Tihamér királyi közjegyző előtt. A végrendeletet szerdán bontotta fel dr. Maässza járásöiró. Kitűnt, hogy Rankov vagyonából semmit sem hagyott családjának, hanem úgy rendelkezett, hogy két régi segédjének ötven-ötvenezer koronát adjanak, vagyona többi részét pedig a kikindai görögkeleti hitközség örökli. Az örökhagyó vagyonát Petrovics Iván városi közgyám leltározta és megállapította, hogy az elhunyt aktívái egymililióegyszázezer dinárt tesznek ki, adósságainak és más kötelezettségeinek összege pedig hatszázezer dinár, amelybe beleszámították a két segédnek hagyott részt, a melyet din ár értékben fizetnék ki. A kikindai szerb hitközség igy pontosan félmillió dinárt örökölt.
