Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-25 / 233. szám

2. oldal 8ÄCSMEGYEI 1926 augusztus 2 s. Sell megvizsgálni* rés csak azután Serölhet a minisztertanács elé. Az ügyét kissé megneheziti, hogy a ter­heket két minisztériumban kell át­vizsgálni. Kétezer panasz a községi választások ellen Az államtanácshoz eddig több mint kétezer panasz érkezett a községi választások ügyében. E panaszok letárgyalásához az államtanács csak szeptember tizediké után lát hozzá és elsőnek a beogradi községi választás ellen benyújtott panasszal fog foglalkozni. Az adóegységesitis Az adóegységesítési törvényjavas­latot tárgyaló bizottság kedden dél­után a javaslat negyvenhatodik sza­kaszát vitatta meg. amely az üzle­tek, műhelyek és a személyi munka megadóztatásáról szól. Polics dr. horvát íöderalista és Pusenidk szlo­vén néppárti különböző alaki módo­sításokat indítványoztak. Setyerov Szlávkó dr. demokrata általában tá­madta a szakaszt, amely szerinte nem áll összhangban az alkotmány szellemével, mert az alkotmány azt írja elő, hogy az adók kivetésénél figyelembe kell venni az ország gaz­dasága fejlődését és haladását. Tech­­nikailag is nagyon komplikáltnak ta­lálja a javaslatot. Gazdasági szem­pontok sincsenek, amelyek igazol nák azt, hogy a tőkével nem rendel­kező vagy jelentéktelen tőkével dől gozó vállalatokat éppoly erősen megadóztassák, mint a nagytőkés vállalatokat. A kisipari műhelyeknél az adókulcs ugyanolyan magas, mint a nagy bankintézeteknél. Túlságosan megadóztatnák a mezőgazdasági vállalatokat is. A szakasz uj stilizá­lását javasolja az alkotmány szelle­mében. Miletics Vláda radikális és De metrovics Juraj független demokrata különböző módosításokat indítvá­nyoztak, amelyek közül a bizottság néhányat magáévá is.tett, végül Pe­­rics pénzügyminiszter és Leiica adó­ügyi vezérigazgatód hozzászólása után elhatározták, hogy a döntést a szakaszról későbbi időpontra ha­­lasztják»r,A negyvenhetedik szakaszt, amelynek értelmében ugyanannak a vállalatnak központját és fiókját kü­­tön-külön megadóztatják, a bizottság változtatás nélkül elfogadta. A népszövetségi delegécii beosztása A külügyminisztérium kedden hi­vatalosan közzétette a népszövetségi delegáció beosztását A Népszövet­ség első bizottsága részére, amely a tanács összetételének kérdését tár­gyalja, a delegátus dr. Krnyevics Juraj, helyettese dr. Marka vies Lá­zár. A második bizottságba, amely a technikai szervezettel, valamint a gazdasági komité működésének kér­désével foglalkozik: delegátus Avra­­movies Raniszláv, helyettese Gya­­rics Györgye londoni követ. A har­madik bizottságba, amely a fegy­verkezés kérdését tárgyalja: delegár tus Markovics Lázár, helyettese Krnyevics Juraj. A Népszövetség költségvetését tárgyaló negyedik bi­zottságba: delegátus Gyurics Györ­gye, helyettese Jovanovics Milutin berni követ. Az ötödik bizottságba, amely humanitárius kérdéseket, az ópiumkereskedelem, a nők és ifjú­ság védelmének kérdését tárgyalja: delegátus Radics István, helyettese Avramovics Raniszláv. A hatodik bizottságba, amely politikai kérdése­ket tárgyal és Németországnak a Népszövetségbe való felvételéről fog dönteni: delegátus Jovanovics Milu­tin. helyettese Markovics Lázár. A kormány határozata szerint a delegáció vezetője nem lesz tagja egyetlen bizottságnak sem, hanem általában felügyeletet gyakorol az ország delegátusainak az egyes bi­zottságokban folytatott munkája fe­lett A Népszövetség plenáris ülé­sein csak a delegáció elnöke, Nin­­csics Momcsilo külügyminiszter szó­lal fel. A delegáció elutazásának napját még nem határozták meg, Nincsics külügyminiszter minden­esetre két-három nappal előbb uta­zik el, mint a delegáció, hogy Ganf­­ben előzetes politikai megbeszélése­ket folytasson. Elutazása előtt Nin­csics kihallgatáson fog megjelenni Blédben. A külügyminiszter délelőtt hosszas konferenciát folytatott Markovics Jován külügyminiszter-helyettessel, Avramovics Raniszláv, a Görögor­szággal tárgyaló delegáció tagja és Nasztaszievics szalonikii konzul be­vonásával a görög szerződés ügyé­ben. Később fogadta a- külügynK- niszter Kenard angol követ látoga­tását Olshausen német követ és Cena bég albán követ meglátogatták Markovics Jován külügyminiszter­helyettest. Az ankétbizottság ölese A parlamenti ankétbizottság ked­den délelőtt ülést tartott. A bizottság folytatta az adamstbali akták felol­vasását. Ezzel az üggyel már a bíró­ság is foglalkozott és mint ismere­tes, Sztojadinovics Dragisával szem­ben Pasics Radára nézve hozott ked­vezőtlen Ítéletet.-A bizottság az ak­ták felolvasását a keddi ülésen nem fejezte be. Pribicsevics Rostniában is a Vajdaságban fog agitálni Pribicsevics Szvetozár kedden tért vissza nyári szabadságáról Beogradbaj A független demokrata párt vezére az újságíróknak kijelen­tette, hogy augusztus huszonhetedi­­kén egy hónapig tartó agitációs útra megy Boszniába. Az első gyűlést au­gusztus hús zonnyolcadikán tartja Pribicsevics Bilecsen és Benkovácon. Boszniából Dalmáciába megy Pribi­csevics és déli agitációs útját Spl.it­­ben fejezi be szeptember 12-ikén. Ezután a Vajdaságba jön és 19-ikén Szóin borban tart népgyülést. Meggyilkoltak egy öregembert a bajmoki szegényházban Két rendőrt gysmasitanak a gyilkossággal Vasárnap délután a bajmoki köz ségi szegényház egyik szobájában borzalmas módon meggyilkolták Ta kács János hatvankét éves szegény­házi lakót, akit körülbelül egy órá val a tett elkövetése után vérbefagy' va holtan találtak meg. Az esetről hétfőn délután tettek jelentést a szuboticai államügyész­ségnek és dr. Vaszüjevics Ljuba ál lamügyész rendeletére kedden dél­után szállt ki a vizsgálóbíró a hely­színre megejteni a vizsgalatot. Györ­gy evics Jován vizsgálóbíróval or­vosi bizottság szállt ki, amely ked­den délután felboncolta a holttestet. A boncolás megállapította, hogy a magával tehetetlen öregembert sú­lyos tárggyal, esetleg bottal vagy karddal ütötték agyon. A testén hosszúkás véraláfutások vannak, va­lamint fején is és a halált agyvérzés okozta.­Az eddigi nyomozásból, amelynek adatait a bajmoki csendőrség ter­jesztette a vizsgálóbíró elé, kiderült, hogy vasárnap délután két rendőr járt a szegényházban, akik a többi szegényházi lakók kérésére tréfából meg akarták ijeszteni az öregembert. Többen látták, amikor a két rendőr bement a szegényházba és azt is látták, hogy kijöttek onnan. Több asszony a csendőrségen azt vallotta, hogy az egyik rendőr kijövetele előtt megmosta kabátját, amelyen állítólag vércseppek voltak láthatók. A rendőrök eltávozása után egy óra múlva mentek be Takács János szo­bájába, ahol az öregembert holtan találták a padlózaton. Nyomban ér­tesítették a rendőrséget, amely a hullaházba szállította a holttestet és megindította a nyomozást, amelynek adatait eddig még nem közölték a nyilvánossággal. -A tanuk, akik a rendőrök ellen 'ter­helő .vallomást tettek, nem tudták megnevezni őket a vizsgálóbíró előtt. Az összes bajmoki rendőrök most a pusztákon vannak, ahol a szomborl és a környékbeli rendőrséggel kar­öltve a szombori gyilkosok után nyomoznak és igy a keddi napon nem lehetett szembesíteni a rendőrö­ket a tanukkal. Magyar inteUektuellek Brazíliában A magyar ©gyssükt miadeakmek készségesen ad feiviiáfositáat a brazillal viszonyokról — A Biowtfyd FCsplő brazillal nsakttlrsiíi! — Sao Pavló, aoguaatas hó. Egyflt régebbi cikkemben megírtam már, hogy mennyire nem vár rózsás Jövő arra a magyar, vagy szláv ember­re, áld kétségbeesett elhatározással arra szánja rá magát, hogy Brazíliáiba ván­dorol. A kétkézl munkás sorsánál még rcrmzabb a sora az ugyueveaett in­­teílekítrelnete Mesterséghez nem ért s igy kénytelen-kelletlen napszámos aran­kára fanyalódík, esetleg házaló, agy piaci áras lesz. Hogy azonban a keres­kedésnek ennél a fajtáj árnál boldoguljon, abban nagy akadálya, ha nem temeri a brazil nyelvet. Már pedig ezt nagyon kevés ismeri. Állást természetesen csak az kaphat, «Id a nyetefce* tikétet es s akkor is minden munkáltató garanciát követel Jöle. A jöbbmódn terazfBai ma­gyar pedig már annyiszor csalódott, hogy ez nem ad garanciát Ez az oka aimak, hogy az ideérkező inteUektuellek legnagyobb része hamarosan lezfiWk, felvesz valami hangzatos elmet — itt minden volt írnok doktor ur — s ssípo­­lyozza, zsarolja, csalja, meglopja régi honfitársait. Kér, követel, lop vagy kol­dul, esetleg mint ügynök, közvetítő, kufáikodik honfitársaival. A honfi bedül mindennek. Az ilyen >w« aztán, ha már igen sok van a rovásán, összeszedi sá­torfáját s ehrtazfic vad amely más ma­gyarok lakta városa, ahol szintén van­nak honfitársai — s azokat kezdi bol­dog! tani. Az álügyvédek, volt katonatisztek, ta­nárok, tőzsdések, szolgahérák, gyár­­igazgatók s európai állítólagos nagytő­kések állítólagos fiaitól csak úgy hem­zseg Brazília. Sao Pauló ezeknek a köz­pontja. A híres »Budapest« nevű ven­déglő melegágya és nevelője minden btmnefc. Itt mindent,lehet kapni, itt min­dent közvetítenek. A vendéglő állandó rendőri felügyelet alatt áll. A »Buda­pest« vendéglő ttilajdonását Magyar­­országon is körözik, Brazíliában azonban Igazi milliomos. Millióit nem a vendéglői ételeken, italokon szerezte, hanem azon, hogy a szellemi vezére a vendéglőjé­ből kiinduló machinációknak, amit azon­ban oly ügyesen csinál, hogy míndez­­kimg nem tudtak ellene kézzelfogható básonySékokat szerezni. Ez a vendéglő a magyarság gócpontja. Ide cimeztetik leveleiket, itt adnak egymásnak talál­kát, itt adnák-vesznek, itt beszélik meg terveiket s — itt omlik össze a sok szép remény s válnak meddővé a jöő szép tervei. Szinte érthetetlen, hogy ott, ahol több mint harmincezer magyar él együtt, a kultúra, az intelligencia szellemi veze­tése teljesen hiányzik s analfabéta — de nagy hangú — saríatánok, üzleti ér­dekeik szolgálatában, az Itteni magyar­ság szellemi vezetőinek tudják magukat feltolni — az idegenek előtt. Egy-egy ilyen nrgyhangu honfinak — üzletembernek — azután sikerül meg­nyerni egypár jóindulatú, de világosan nem látó »födit«, akik fedezik gyanús üzleti vállalkozásaikat, melyek legtöbb­­nyire valamely Magyarországtól re­mélt pénzbeli segélyt, hajóstársaságok­nál kedvezményt, a múlt bűneinek tisz­tázását, a hazai s itteni hatóságok előtti kimosakodást, vagy csak üzleti konkur­­renctát tűzték ki célul. Azok, akiknek erkölcsi kötelességük lenne a hibákra rámutatni s a szellemi vezetést átvenni — vagy teljes visszavonultságban élnek, vagy ok maguk is érdekeltek a machi­nációkban. Az önzés, az üzleti érdek következménye, hogy nincs egy hely, ahová bizalommal fordulhatna a kiván­dorolt, ahoi legalább erkölcsi támoga­tásban részesülne, kivéve a Sao Paulái Magyar Egyesületet, amely szerény vi­szonyai között a legjobban iparkodik emberbaráti kötelességeinek megfelelni. Ajánlom jugoszláviai magyar honfitár­saimnak, hogy mielőtt rá szánnák ma­gukat a nagy útra, vagy bármilyen fel­világosításra lenne szükségük, írjanak a fonói egylethez, amely minden kért fel-, világositást szívesen megad. Cime: Sao Pauló Rua Maria Thereza 33. A jareki betörök Magyarországra menekültek Menekülés közben visszahagyták a rablóit holmit Noviszadról jelentik: Jarek község* ben augusztus ICCén éjszaka ismeretlen tettesek sorozatos betöréseket követtek el Szebel Károlynál, Adolf Györgynél és Mayer Györgynél, akiktől két lovat) szekeret és sok más értékes holmit rá« boltak el és elmenekültek. A jareki csendőTség azonnal energl-j kus vizsgálatot indított-'éá a betörőit merteküiésérSi valamennyi bácskai csendőrállomást értesítette. A tavan­­kuti rendőrség e és csendőrség a Jariekl rendőrség átiratára napok óta razziáikat tartott, amelyek hétfőn este eredményre vezettek. Tavankut község közelében az egyik járőr összetalálkozott egy cigány karavánnal, amely megpillantva a csendőröket, kocsit, lovat visszahagyott és a kukoricásba menekült. A csendörök« nek gyanús volt ez a menekülés és lo­vakon vette üldözőbe a cigányokat, akik azonban a kukoricásban egérutat nyertek és még ezen az éjszakán sike­rült átszökniök a magyar határon. Mikor a csendőrök a visszahagyott kocsikat, lovakat megvizsgálták, meg-i állapították, hogy azok a Jarekból el­lopott lovak és kocsik. A szekereken a jareki rablózsákmány egy részét is meg­találták. A csendőrség a -rabló cigányok üldözé­sét erélyesen folytatja és vaíószintl, hogy Magyarországtól kiadatásukat fogják kérni. Eltűnt kisfiú Reményi szuboticai fénykévé tizennégy éves fia elbujdo c l, mert apja megdorgálta Reményi Miksa szuboticai fényképész Gyula nevű, tizennégyéves fia hétfőn eltűnt hazulról. A kisfiút édesapja vala­miért megdorgálta és ez keserítette el a gyereket annyira, hogy eltávozott ha­zulról. Távolléte csak akkor tűnt fel szü­leinek, mikor a gyerek az est beálltával sem tért haza, mire kétségbeesetten ke­resni kezdték. Csipák Rozália piaci árus Palloson lát­ta a földmüveslskola előtt, másvalaki a Szenta felé vezető utón találkozott vele. A szülök a kapott értesítés alapján min­dent elkövettek, hogy a gyerek nyomá­ra akadjanak. Felkutatták Palicson az­­erdőket, a tó környékét, a közeli szál­lásokat egészen a határig. Az a feltevés, hogy a fiú félelmében nem mer hazatérni szüleihez, akik pe­dig szeretőn várják haza fiukat és min­dent megbocsátanak neki

Next

/
Thumbnails
Contents