Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-22 / 230. szám

24 OLDAL . ÄRA 3 Dir ÁR Po5tar?na oüa^ctia! XXVO. évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP augusztus 22. 230, tz *TM Megjelenik minden reggel, ünnep níán és hétfőn délben Telefen: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 dm. Szerkesztőség: Zdi«J JottU ir$ 3. szám (Lines vis-paíota) Kiadóhivatal: Snbotica* Zirci ír# 3. (Minerva palota) Hazudika muzsikaszó Amerre fordulunk, mindenfelől gyö­nyörű elvek zengő szavainak fülbe­mászó muzsikáját halljuk és amerre lépünk, mindenütt a valóság tényei­­nek hirdetőtábláiba ütközünk, ame­lyek öles betűkkel hirdetik, hogy hazudik a muzsikaszó. BirevilLeben összegyűltek a világ­béke vallásának áldozópapjai és tíz­ezer főnyi közönség áhítatától körül­véve ünnepi misét celebráltak a pa­cifizmus oltára előtt. Géniben nem­sokára összeül a Népszövetség őszi ülésszaka, hogy a béke véglegesíté­sének utolsó aktusát, Németország­nak a Népszövetségbe való felvéte­lét végrehajtsa. Milyen más, meny­nyivel disszonánsabb kórus zug föl már előre ennek a készülő történel­mi eseménynek hatása alatt, mint az a himnusz, amely a béke birevillei klérusának istentiszteletén az ég felé szárnyalt! A birevillei kongresszus az emberiség lelke mélyén élő béke­vágy nagyszerű szimfóniája, a nép­­szövetségi ülés pedig a legkülönbö­zőbb érdekellentétek vásári lármájá­nak hangjegyekbe szedett kompozí­ciója. Bireville az álomlátó ideoló­gusok bucsujáróhelye, Genf a politi­ka hadvészülte képű bajvívóinak fő­hadiszállása. Bireville a fenyegető viharfelhők fölé ivelődő szivárvány, Genf a külpolitika légköri viszonyait jelző meteorológiai intézet, amely­nek jelentéseire vajmi könnyen rá­cáfolhatnak az időjárás kiszámítha­tatlan viszontagságai. A birevillei koncepció az ideál tiszta aranya, a genfi program az eszmény vegyíté­se az egzigenciák tudományának nemtelen fémével, hogy a forgalom számára annál tartósabb legyen. Bi­reville az eszmék aranybányája, Genf a pénzverőmühely, amely a szinaranyat feldolgozza. Be hova tűnik el az az aranypénz, amit a Salle de Reformation-ban gyártanak a béketörekvések nyers­anyagából? Minden országban csu­pa papirt látunk, Írásos garanciát, bankót, amely kívánatra beváltandó volna törvényes ércpénzre. Árviz­­szerü papirinfláció a belső békesség megingathatatlanul szilárd fedezete nélkül. A birevillei célkitűzéshez ké­pest opportunus, a hatalmi viszo­nyokkal óvatosan számoló genfi program is milyen magasan áll a na­cionalista vetélkedés és nemzeti gyűlölködés tajtékzó hullámai fölött, .amelyek Európa legnagyobb részé­ben a munka vetéseit pusztítják. Nyolc évvel a háború befejezése után ott tartunk, hogy a kormányok a legmesszebbmenő takarékossági rendszabályokra és kivételes intéz­kedésekre vannak ráutalva az ál­lamháztartás egyensúlya érdekében. Mivel telt el ez a nyolc év, hogy ilyen mélyen belesüppedtünk a gon­dok iszapjába? Annak következmé­nyeit nyögjük, hogy nem ismertük fel a helyzet követelményeit és a mocsarak felszáritása helyett újabb termőföldeket is elmocsarasitottunk. Békében éltünk békesség nélkül, a munka lehetőségeit élveztük a munkára való komoly és céltudatos elhatározottság nélkül, a megértés jelszavaival játszadoztunk meggyő­ződés nélkül. Az a káosz, amely az egész kontinens gazdasági életerejét fojtogatja, végeredményben csak az utópiának csúfolt, sőt defetizmusnak elrágalmazott pacifizmus rehabilitá­lása után, a népek vállvetett igyeke­zete folytán simulhat a konszolidáció rendjévé. A mindennapi élet ezernyi bajától elbontva, megélhetési, nem­zetiségi, közigazgatási és adóproblé­máktól szorongatva, egyre inkább érezzük, hogy a békegondolat apos­tolai jobban értik meg a reális szük­ségességet, mint a praktikus érzé­kükre okos-praktikusan büszke poli­tikusok. A birevillei ábránd a messze jövő­be andalít, de a genfi eszme fárosz, amely Európa viharvert hajójának a menekülés útját mutatja. Nincs gaz­dasági kibontakozás, mig a lelkek megbékülése be nem következik. Nincs pénzügyi újjáépítés, mig a po­litikai élet nem regenerálódik. Nincs gyógyulás, mig a népek együttmű­ködése puszta elv marad, hazug mu­zsikaszó. A német jóvátéteii tartozások tőrlését javasolja a francia külügyi bizottság alelnöke Bartheliry feltűnést ke»to cikke a Journalb-n Párisból jelentik: Barthelmy, a kamara külügyi bizottságának alel­­nöke a Journal szombati számába cikket irt, amelyben annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy el kell engedni az összes francia háborús adósságokat és egyben törölni kell a német jóvátéteii kötelezettségeket is, Barthelmy cikke óriási feltűnést kelt, mert a békekötés óta ez az első eset, hogy francia politikus a német jóvátétel! fizetségek elengedése mellett nyilatkozik. Eddig még a mérsékeltebb álláspont képviselői is legfeljebb a jóvátéteii tartozások redukálását követelték, de teljes elengedését nem. A külügyi bizottság alelnökének cikke francia politikai körökben óriási feltűnést keltett és a legkülön­bözőbb kommentárokra ad állandó alkalmat. Uzunovics miniszterelnök nem kívánja kibővíteni a kormánykoalíciót A miniszterelnök kitart Nikics mellett — Ä iiorvát föderalísták nem fuzionálnak Nikiccse! — A miniszterelnök nyilatkozata Zagrebból jelentik: Uzunovics Ni­kola miniszterelnök szombat délben Blédből Zagrebba érkezett. A mi­niszterelnök á délutánt Zagrebban akarta tölteni, hogy Radics István­nal tanácskozzék és csak a vasút­állomáson tudta meg. hogy Radics Tuzlára utazott. Emiatt a miniszter­­elnök félórai zagrebi tartózkodás után folytatta útját Beogradba. A miniszterelnökkel együtt utazott Di­­mitrijevics Mita képviselő. Bléd és Zagreb között a miniszter­­elnök szalonkocsijában fogadta az újságírókat, köztük a Bácsmegyei Napló zagrebi munkatársát és hosz­­szabb nyilatkozatot tett előttük. Az újságírók felhívták a miniszter­­elnök figyelmét Radics Istvánnak pénteken Bródban tartott beszédére, amelyben Radics kifejtette, hogy az ellen­zékbe vonul, ha a kormány nem teljesíti követeléseit. — Radicsnak ez az álláspontja — válaszolta Uzunovics miniszterelnök — teljesen helyes. Ha a kormány nem végez tisztességes munkát, nem érdemli meg a képviselők bizalmát. Szép Radicstól, hogy elismeri a kor­mány jóakaratát és azokat a nehéz­ségeket, amelyekkel meg kell küz­deni. Radics bejelentését nem tekin­tem fenyegetésnek, hanem jóakaratu tanácsnak, amelyet meg kell szív­lelni. — Mi történnék, ha Radics köve­teléseket támasztana Nikicsnek a kormányból való kiválását illetőleg? — Kár voina — válaszolta a mi­niszterelnök — ha ilyen másodrendű kérdésen ez a mély szövetség fel­­bomlana. Mindazonáltal fel vagyunk készülve arra, hogy ez bekövetkezik és- találunk utat és módot olyan kombinációra, a mely az áüam és a nép javát szolgálja. , — Opportumisnak tekinti-e elnök ur — kérdezte a Bácsmegyei Napló munkatársa — a kormánykoalíció kiterjesztését, vagy elég a radiká­lis—Raáics-párti koalíció a normális parlamenti munka elvégzésére? — Úgy vélem — mondotta a mi­niszterelnök — hogy a jelenlegi kormánytöbbség elég garancia a kormányban és a parlamentben a zavartalan mun­kára és a kormánynak semmi szüksége sincs, hogy valami­lyen csoporttal megerősítse ma­gát. « — A horvát parasztpárt nemrégi­ben annak a kívánságának adott ki­fejezést, hogy a nemzetgyűlést mi­előbb hívják össze a fontos törvé­nyek megalkotására. — Mi a véleménye miniszterelnök urnák, mikor lógják a parlamentet összehívni? — Hogy mikor hivják össze a parlamentet, nem tudom. Ez bizo­nyos tekintetben függ az egyes mi­nisztériumok és a parlamenti bizott­ságok munkájától. Egyes klubok ki­fejezett kívánsága, hogy a parlament szeptember elsején üljön össze, ez azonban nem megváltozhatatlan ké­rés és nem ultimátum jellegű. A horvát föderálist <k nem fuzionálnak Nikiccsel A heogradi Vreme és a Novosti nyomán az egész S. H. S. sajtót be­járta az a hir, hogy a horvát föde­­ralista parasztpárt Precával és Ni­kics erdőiigyi miniszterrel közös pártot alakit. A horvát föderalista parasztpárt Zagrebban szombaton kommünikét adott ki, amelyben eze­ket a híreket a leghatározottabban megcáfolja. A kommüniké közli, hogy mindazok a kombinációk, ame­lyek a föderalista parasztpártra és Trumbtcs Ante személyére vonatkoznak, teljesen alaptalan kigondolások. A párt továbbra is a jelenlegi elhe­lyezkedésében kíván küzdeni és pro­gramjának legfőbb pontja az alkot­­mányrevizió. Ma kszimovics és Nikics miniszterek Zagrebban Szombat reggel Zagrebba érke­zett Makszimovics Bózsó belügymi­niszter és Nikics Nikola erdöügyi miniszter. Feltűnést keltett, hogy Ni­kics egész zagrebi tartózkodása alatt Kovacscvics Ivicával, az 1918. évi Protics-kormány volt erdőügyi miniszterével sóit együtt. Kovacse­­vics, aki jelenleg zagrebi ügyvéd, mindezideig Radics legközelebbi hívei közé számított és az Obznana alap­ján foganatosított letartóztatások idején Radics egyik védője volt. Rndic. Bo zn:Na utazóit Szombaton hajnalban Radics Ist­ván Sibenik agrárreform-miniszter, Bemar belügyi államtitkár és ck. Krnyevics Juraj kíséretében Bródon keresztül a boszniai Tnzlába utazott. A boszniai vonaton incidens történt, amennyiben négy Nikics-párti hor­vát tüntetést rendezett Nikics. mel­lett és Radics ellen. A tüntető uta­sokat a csendőrök igazoltatták és erélyesen figyelmeztették, hogy a rendet ne zavarják ineg. Radicsot a tuzlai állomáson mint­egy ezerfőnyi tömeg váTta. A hor­vát parasztpárt vezére már az állo­máson szónoklatot tartott. Elmon­dotta, hogy az urak azt hiszik, hogy az állomáson szónoklatát tartott. El­mondotta, hogy az urak azt hiszik, hogy az állam egy hajó és ők a ka­pitányok; ez lehetséges, azonban a matrózok a parasztnép és a hajó gyomrában !e\ö kormos fűtők az or­szág bányásznépe. A matrózok és fűtők nélkül nem folytathatja útját a hajó

Next

/
Thumbnails
Contents