Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-20 / 228. szám
1926. augusztus 20. 8ÁCSMEGYEI NAPLÓ Szervezett gonosztevő-banda nyomára vezet a hecskereki rablógyilkosság A tettesek lopott kocsival és lóval viszik el a pénsszekrényt. — Az elmúlt éjjel Uzdinban és Debeljacsán garázdálkodtak a betörők A becskereki hipnotizőr-bádogos inasa transzban elmondta a rablógyilkosság lefolyását — A médium szerint a tettesek a zsigmondfalvai kukoricásban rejtőznek Uzdinban az éjszaka nyolc helyen betörés történt és a módsaer egyezik a becskereki rablógyilkosság körülményeivel. Az egyik házból két lovat, a másik házból szekeret, a harmadik házból lószerszámot vittek el. Ezenkívül betörtek négy üzletbe és pénzt, szalonnát, dohányt, italokat loptak. Éjfél után Debeljácsán a pancsevói Népbank fióklntézetében Is betörök jártak, a kik feltörték az Irodát és el akarták rabolni a kasszát. A rablást az éjjeliőr meghiúsította, aki a zaj hallatára felhúzott revolverrel futott az iroda felé, Becskerekről jelentik: A Pasiosevauccal raJblógyilkosság ügyében csütörtökön oöyan fordulatok álltak be, amelyek valószinüfeg a legrövidebb időn belül szenzációs eredmények forrásává válnak. A Bdcsmegyei Napló jelentette, hogy a rablógyilkosságot követő napon a becskereki határban egy kukoricás közepén elhagyatott kocsit, két lovat, véres zsákot és harisnyát, továbbá szurákkafl összeszaggatott subát talált a iörség. A leletből akkor különálló únügyre következtettek és a rendőri nyomozás ebben az ügyben a rablógyilkosság nyomozásától függetlenül indult meg. Most azonban kiderült, hogy ez a lelet valószínűleg a legszorosabb összefüggésben van a Pasiosevaríuccaj Tablógyilkosság,ggal. Csütörtökön reggeli ugyanis megjelentek a becskereki rendőrségen Lele Ferenc és Rózsa István tiszaszentmiklósi lakosok. Elmondották, hogy olvasták a Bdcsmegyei Naplóban, hogy a becskereki rendőrség a kukoricásban gazdátlan kocsit és lovakat talált. Annak a gyamjuknak adtak kifejezést, hogy a talált dolgok azonosak azokkal, amelyeket tőlük három nappal előbb Potiszkiszvetinikolán ismeretlen tettesek elloptak. Lele Ferencnek kocsija és két lova, Rózsa Istvánnak pedig lószerszámja, subája, tűnt el, azonkívül az ismeretlen tolvaj a kamrájából, amelyet baltával feszitett fel, egy oldal szalonpát és néhány női ruhadarabot vitt el. A lopás vasárnapról hétfőre virradó éjjel történt. Lele és Rózsa a becskereki rendőrségen felismerték a talált fogatban, subában és a véres ruhadarabokban a sajátjukat. A rendőrség a kocsit, lovat és szerszámot kiadta a gazdáknak, a véres ruhadarabokat azonban bűnjelként visszatartotta E bejelentés folytán a rendőrség feltevései a rabíógyilkosságga'í kapcsolatban jelentékenyen módosultak és most a bűncselekmény lefolyását a következőképpen rekonstruálja: A tettesek Potiszkiszvetinikolán loptak kocsit, lovat, amellyel Becskerekre hajtottak és amelyet a raMógyilkosság színhelyének közelében hagytak. Innen gyalog mentek be a Tenner házba és miután az éjjeli őrt meggyilkolták, a pénzszekrényt Tennerék kocsivázán vitték ki a közeli földekre, ott feltörték, kifosztották és otthagyták. Azután a rájuk várakozó kocsival elhajtottak. A Tenner-íéte kocsivázat és lovat otthagyták és ezt a rendőrség a bűntény másnapján a kasszával együtt meg is találta, rögtön észrevehető volt azonban, hogy erről a helyről tovább is kocsinyomok vezetnek. A rablógyilkosok az eleméri országút melletti kukoricásig mentek a kocsin, innen már gyalog folytatták útjukat. A kukoricásban talált suba harminckét helyen van összevágva és igy valószínű, hogy a subát terítették a rablógyilkosok a kasszára, hogy azon keresztül zajtalanul vághassák fel a pénzszelerényt Legérdekesebb momentuma a nyomozásnak a becskereki hipnotizör-bádogosmester: Walik János közreműködése. Walik az utóbbi évek folyamán csaknem minden bűntény nyomozásánál segítségére volt a rendőrségnek. A hipnotizőr bádogosmesternek Józsi nevű inasa szolgál médiumul. Ez a médium transzállapotban elmondta a rendőrség emberei előtt, hogyan történt a gyilkosság. A Tenner-cég éjjeli őre — beszélte a médium — éjfél után egy óra felé kiment az uccára és egy pillanatra nyitva hagyta a kaput. Ekkor három ember besurrant az udvarra. Visszatért az éjjeliőr és az idegenek megkérdezték tőle, hol az iroda: »Én csak ma jöttem ide, nem tudom, hol az iroda« — válaszolta az éjjeliőr. Erre a rablók nekimennek, belevágnak az arcába, az öregember megszédül, megkötözik a kezét, elcipelik az istállóba és otthagyják. A rablók most bemennek az irodába, kiemelik a kasszát, kiviszik az udvarra. Közben még két ember jön. Az egyik a kapunál marad őrtállni, a másik segít a pénzszekrényt felrakni a kocsira. Miután felrakták, tanakodni kezdtek és elhatározták, hogy megölik az éjjeli őrt, nehogy elárulja őket. Bemennek az istállóba, a kábultan fekvő öregemberre néhány ütést mérnek, azután hegyes vasdoronggal beleszurnak az arcába. Most elhajtottak a közeli földre, ahol egy másik kocsi várt rájuk. Valami vastagot terítettek a pénzszekrényre és baltával feltörték, a pénzt kiszedték belőle, az iratokat bennehagyták. Látom őket — mondotta a transzban levő médium — ebben a pillanatban a zsigmondlalva! kukoricásában rejtőznek. Román nyelven beszélgetnek, kettő tud szerbül, egy pedig magyarul is tud. A rendőrség megindította a médium által jelzett irányban is a nyomozást, hogy megállapítsa megfelel-e a hipnotikus látomás a tényeknek, de természetesen a nyomozást nemcsak erre az egy feltevésre alapozza. Szerdáról csütörtökre virradó éjjel még egy fontos momentum merült fel. Jelentés érkezett I arról, hogy mire a kapu előtt álló őrszem észrevette, jelt adott betörőtársainak és valamennyien elmenekültek. A pénzszekrényen karcolások és feltörési kísérlet egyéb nyomai látszanak. Mindezek a jelek arra vallanak, hogy szervezett betörőbanda garázdálkodik a Bánátban, ami minden évben ilyenkor kukoricaérés táján szokott előfordulni. Valahány ilyen betörőbandát elfogtak, mindannyiszor kiderült, hogy a gonosztevők Romániából szöktek át jugoszláv területre. A becskereki cukorgyári rablógyilkosságot annakidején szintén romániai bűnösök követték el, akik közül nemrég az egyik szökésben levő bűnöst a csendőrség agyonlőtte, mig a másik kettő újból megszökött. Nincs kizárva az az eshetőség, hogy a megszökött cukorgyári rablógyilkosok követték el a Tenner-cégnél és a Bánát egyéb helyein az utóbbi időben előforduló bűncselekményeket. Elhangzott a vádbeszéd a frank-por táblai tárgyalásán Az ítélőtábla e’utasifot'a a bizonyilás kiegészítésére vonatkozó indítványok legnagyobb részét A főügyész visszavonta a Nidossy Lore javára benyújtott felebbezést — Baross és Szörtsey ellen szigorú Ítéletet kér a vád képviselője, egyébként megnyujszik az el sőfokú iteleiber A Francia Bank jogi képviselője ragaszkodik a szimbóiikus kártér tás megítéléséhez Mádessy védője s érint gróf Teleky Páloak is a vádlottak padján vob^. a helye Budapestről jelentik: A frankpör csütörtöki táblai tárgyalásának megnyitása után Gadó elnök kihirdette az Ítélőtábla határozatát a bizonyítás kiegészítése tárgyában beadott indítványok ügyében. A tábla az indítványok legnagyobb részét elutasította, csak az Állami Térképészeti Intézet alkalmazottai számára előirt esküminta szövegének ismertetését és a Gerő László által még letartóztatása előtt irt memorandum felolvasását rendelte el. Gerő emlékiratában úgy írja le a frankhamisítás egész történetét, ahogyan azt vallomásában előadta és főképpen annak megállapítására szorítkozik, hogy minden lépésére Haits Lajostól, a Térképészeti Intézet vezetőjétől kért és kapott utasítást. Az elnök kérdésére Haits kijelentette, hogy megmarad eredeti vallomása mellett és Gerő állításai nem felelnek meg a tényeknek. Gerő László ezzel szemben az elnök hozzáintézett kérdésére fentartotta az emlékiratban foglaltakat. Az elnök * ezután befejezettnek nyilvánította a bizonyitási eljárást és felszólította Kéhler főügyészt a vádbeszéd elmondására. „A nemzet elitéli azt a knlandorpoli ik t, amely a vádlottak cselekményében megny' v nv’u Kéhler . ryész vádbeszédében elsősorban leszögezte azt a tényt, hogy a frankhamisítás bűncselekménye a vádlottak egyéni akciója volt, amelytől a hivatalos körök és a kormány tagjai távol álltak és arról csak az ügy kipattanása után értesültek. Kétségtelen — mondotta a főügyész — hogy a vádlottak mint magánszemélyek szövetkeztek a pénzhamisításra, már pedig egyesek bűncselekményét nem lehet a nemzet rovására elkönyvelni, annál kevésbé, mert a nemzet elitéli azt a kalandorpolitikát, amely a vádlottak cse-_ lekményében megnyilvánult. Ismertette ezután a főügyész a vádlottak cselekményét és hangsúlyozta, hogy a legsúlyosabb megítélés alá Nádossy Imre esik, aki nemcsak eltűrte a bűncselekmény keletkezését és végrehajtását, hanem abban mint aktiv tényező is közreműködött és igy az elsőfokú biróság helyesen állapította meg, hogy Nádossy Windischgrättzel együtt tettes. Ennek folytán az elsőfokú bírósági ítélet ellen azért bejelentett ügyészi felebbezést, mert Nádossyt tettestársként ítélte e! a biróság, a főügyész, visszavonta és kérte erre nézve az elsőfokú Ítélet helybenhagyását. Baross Gábor, Szörtsev József, Hála József, Ágoston Árpád és Velősy Béla szerepét ismertette ezután a főügyész és hangsúlyozta, hogy Baross és Szörtsey ténykedései előmozdították a hamis frankok forgalombahozaíalát, amiért kérte. hogy Barosst és Szörtseyt bünsegédi minőségben mondja ki bűnösnek az Ítélőtábla, a legrosszabb esetben pedig a bűnpártolást állapítsa meg. Hálára, Ágostonra és Velősyre nézve az el- J sőfnku bírói ítélet megsemmisítését ! kérte a főügyész és indítványozta, i hogy őket pénzhamisítás bűntettében I tettestársként mondja ki bűnösöknek jaz ítélőtábla. Úgy Barossra, mint I Szörtseyre sHgoru Ítéletet kért, egyébként pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a főügyész. Az elnök felhívására Nádossy Imre kijelentette, hogy beleegyezik abba, hogy a főügyész visszavonja az elsőbiróság ítélete ellen a javára beadott ügyészi felebbezést. Frond or zig üzenete Aver Pál dr., a Francia Nemzeti Bank jogi képviselője szólalt fel ezután és kérte, utasítsa el az Ítélőtábla a vádlottaknak azt a felebbezését, a melyet az elsőfokú bíróságnak a kár megáílapitása tárgyában hozott Ítélete ellen adtak be. A sértett Francia Bank képviseletében ragaszkodik ahhoz a szimbolikus kártérítéshez, amit a törvényszék egy frankban állapított meg Hivatalos helyről utasításom van — mondotta Auer Pál dr. — annak kijelentésére, hogy nemcsak a sértett Francia Bank, hanem Franciaország minden egyes lakosa tudja, hogy a magyar nemzet elitéli ezt a bűncselekményt s azok a laptámadások, amelyek a francia sajtóban a bűnüggyel foglalkoztak, sohasem irányultak a magyar nemzet ellen. A védő N idossyt Kossuth hajó hoz h r onütja Gál Jenő dr., Nádossy Imre védője mondotta el ezután védőbeszédét. Az egész világ jogrendjében megingathatatlanul ál! az a tétel — mondotta — hogy a pénzhamisítást csak aljas indokból lehet elkövetni. Az elsőbiró^ági Ítélet egyik szavában feinragasztalja és nagyra méltatja a vádlottak szerepét, úgy állítván be őket, mint egy
