Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-19 / 227. szám
12 oiDAi. Ara 17, DiTA' PoMarma plaćena! BACSMEBYEI NAPLÓ XXVII. évfo1 192s CSÜTÖRTÖK augusztus 19. 227. szán,- 11 iimii—«n———«—hmm—ramTMa—mmmwi Megjelenik minden regg_», unnu,. atän és hétfőn Szerkesztőség: Zraaj jovin trg 3. szám (Wlnerva-paiota) Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52 ^ *^r neSrye^^'re fém. Kiadóhivatal, Subotlca, Zmaj jertn trg 3. (XlinerTs palota) Kisebbségi iroda Az egész ország helyeslésének visszhangját veri fel az a hir, hogy a kormány az idegen uralom alatt élő szláv nemzeti kisebbségek ügyeinek nyilvántartására Zagrebban irodát nyitott. Ez a kisebbségi iroda természetszerűen nem fog aktiv szerepet játszhatni a szláv kisebbségek bajainak terápiájában és csak az a hivatás hárul rá, hogy a szláv faji többség érdeklődését és együttérzését élessze kisebbségi sorba szakadt testvérei iránt. A szó szoros értelmében vett gyakorlati szempontból tehát az uj intézménynek nem lesz döntő jelentősége és az isztriai szlávok sorsának enyhülése ilyen eszmei alakulattól legkevésbbé sem várható. Mégis örömmel üdvözli a gondolatot mindenki, aki a kisebbségi helyzet súlyát akár közvetlen tapasztalatból, akár a faji szolidaritásban rejlő telepatikus erőnél fogva átérzi. Hivatalos politikai utón egyetlenegy nép sem szólhat bele egy más országban élő faj testvéreinek dolgaiba. A neptuni és a beogradi olasz konvenciók megkötésének nem voltak, nem lehettek akadályai azok a sérelmek, amiket az olaszországi szlávok a fasiszta uralom alatt szenvednek. Annak sincs semmi nyoma, hogy a jugoszláv-magyar tárgyalások folyamán szóba kerültek volna a magyarországi szerbek és a jugoszláviai magyarok nemzetiségi igényei. A politika és diplomácia távlatában az ilyen jellegű esetleges gravamenek apró pontokká -törpülnek, amelyek a célba vett megegyezéseket nem befolyásolják. Idegen állam belügyeibe nem lehet beleavatkozni és ha mégis udvarias és tapintatos formában puhatolózás történne az egyik fél részéről a kisebbségi kérdésben, a másik fél föltétlenül a legelőzékenyebb és legmegnyugtatóbb választ adná. Nincsics Rómában a legbarátságosabb fogadtatásra talált, tekintet nélkül arra, hogy az olaszországi szlávok milyen sanyargatásokon mennek keresztül. A külpolitikában nincs szentimentalizmus és ha az S. H. S. királyságnak szüksége van arra, hogy Olaszországgal szerződéseket kössön, nem állhat elő kikötésekkel az olaszországi szlávok javára. Egyébként Is rég bebizonyult igazság, hogy ha a belpolitikai kőzszellem nem kedvez a kisebbségeknek, akkor a kívülről jött intervenció csak ártalmas lehet. A fasizmusnak pedig oxigénje a nemzeti gyűlölködés, aminek vészes tüzét papírra vetett garanciák nem lohaszthatják. Ebből a szemszögből nézve a zagrebi kisebbségi irodát, megállapítható, hogy ez a szerv nem hozhat gyógyulást az idegenben küzdő szlávok sebeire. Mégis akadhat-e valaki is a szlávok közül, aki azt állítaná, hogy erre az irodára nincs szükség? Számithatnak-e a pillanatnyi lehetőségek és szükségességek, amikor egy nemzet, egy faj jövőjének érdekei nyomulnak előtérbe? Az olaszországi szlávok arról még meggyőzhetők, hogy a faji többség előnyeit élvező testvérnépek ezidőszerint nem segíthetnek rajtuk. Ha azonban azt látnák, hogy szivbeli törődés, bensőséges részvét sem nyilvánul meg irántuk, ha elhatalmasodna köztük a magukrahagyatottság és teljes elszigeteltség érzése, ebből olyan kishitűség és nemzeti dezolució fakadhat, a mely egymilliónyi külföldön élő szláv faji denalitrálódását eredményezhetné. A szláv kisebbségi iroda a külföldi szláv kisebbségek életének hü képét kívánja az anyaország népei elé tárni, adatok felsorakoztatásával, bajok megjelölésével és kétségtelen sérelmek kimutatásával. Az olaszországi, ausztriai, magyarországi és romániai szlávok megnyugvással veszik majd tudomásul, hogy sorsukat az államalkotó szláv többség szivén viseli és ebből a tudatból erőt, bizalmat, hitet merítenek arra* hogy fajukhoz, anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz minden nehézség ellenére is ragaszkodjanak. Abból a lelkesedésből, amellyel az egész beogradi sajtó a szláv kisebbségi iroda felállítását köszönti, nekünk, jugoszláviai magyar kisebbségnek is biztatás kínálkozik. Az a nép, amelynek ennyire fejlett érzéke van egy más nemzetbe ékelődött testvéreinek kisebbségi helyzete ránt, nem találhatja bűnnek, államellenes pártosságnak, ha a saját soraiban elhelyezkedett nemzetiségek türelmet, megértést, igazságot és a jogegyenlőség hézagainak pótlását kérik tőle. A szláv kisebbségi iroda felállítását mi annak az elvnek honorálásául is értékeljük, hogy kisebbségi panaszok hangoztatása nem izgága okvetetlenkedés, hanem ellenállhatatlan kényszer és azok orvoslása az állam részéről nem gyöngeség, hanem uj bástyája az erőnek. A jugoszláv-görög barátsági szerződés a Balkán-államok konszolidációjának alapja A görög külügyminiszter távirata Nincsicshez Athénból jelentik: A görög közvélemény nagy megelégedéssel fogadta a Jugoszlávia és Görögország között létrejött barátsági szerződés hírét. A sajtó megállapítja, hogy a barátsági szerződés olyan esemény, amely fontos etapot Jelent a Balkán békés fejlődésében és amely a szerb-görög viszonyt olyan szívélyessé teszi, mint az 1915 előtt volt. Rufusz külügyminiszter táviratot küldött Nincsics külügyminiszternek és hangsúlyozza, hogy a konvenciók és a barátsági szerződés a Balkán-államok konszoliádciójának alapjául szolgálnak a Jövőben. Kéri Nincsics külügyminisztert, hogy őfelsége előtt is fejezze ki azt az örömét, hogy sikerült a múlt likvidálása és az őszinte együttműködés megteremtése, amely már a múltban is olyan nagy eredményeket gyümölcsözött a két ország számara. Radicsnsmakaregyüttmüködniademokratákkal Teljes az egyetértés Uzsmovics és Radics között — A miniszterelnök tanácskozása Zagrcbban a horvát parasztpárt vezérével — Nem facziák még nyilvánosságra a horvát parasztklub határozatait Radics Pavie oem vett részt a klub ülésén Zagreb!)öl jelentik: Szerdán reggel a beogradi gyorsvonattal keresztüfntazott a zagrebi pályaudvaron Uzmovks miniszterelnök. Nincsics külügyminiszter és Trifunovics Dusán hadügyminiszter. Radics István megjelent az állomáson, beszállt Uzunovics miniszterelnök kocsijába és az egész idő alatt, amig a vonat el nem indult, tanácskozott Uzunoviccsal. Leszállásakor Radics István a kővetkezőképen nyilatkozott az újságírók előtt: — Minden rendben van, semmi nézeteltérés sincs köztünk. — A jövő hét elején Beogradba megyek, hogy Nincsiccse! megbeszéljük a genfi népszövetségi ülésen tanúsítandó magatartásunkat. Én ezentúl rendes tagja leszek a delegációnak:. helyettesem dr. Kmyevics Juraj. Bteogradban informálódni fogok az ülésszak programjáról és egyben gondoskodni fogok arról, hogy elegendő számú újságíró utazzék Genfbe, mert a Népszövetség iskolát jelent az újságírók számára. Nincsics szintén ezen az állásponton van és amint kijelentette előttem, a legszívesebben elkttklené Génibe az egész parlamentet tanulmányútra. A belpolitikai helyzetről a kővetkezőképpen nyilatkozott Radics: — Gratiúdltam Uzunovicsnak, a községi választások eredményéhez. Tulajdonképpen kölcsönösen gratuláltunk egymásnak, mert* amint a dalmáciai választások után. most a szerbiai és montenegrói választások után is kiderült, hogy a nép a megegyezési politika hive. Megállapodtunk Uzunovlccsal, hogy köztünk horvátok és a radikálisok között nincsenek ellentétek. Nem kell felszólítanunk az ellenzéket, hogy léüien be a kormányba. Erre csak akkor lenne szükség, ha a jelenlegi koalícióban nem lenne meg az egyetértés. Annak pedig egyenesen ellene vagyunk, hogy a demokratákkal együttdolgozzunk. Arra a kérdésre, hogy mit szól Markovics Lázár támadásához, Radics a következőket mondotta: — Markovics Lázárból nem csinálok kérdést. Ugylátszik, hogy Markovics a gyűlés előtt ballábával kelt fel és megelőzően valami Nikicsféle emberrel beszélt. Majd közölte Radics. hogy Argentínából kapott egy levelet, amelynek írója figyelmezteti, hogy valami Paviecsics Karel nevű ember útnak indult Amerikából Zagreb leié, hogy merényletet kövessen el ellene. Kijelentette Radius, hocv nem fél a merénylettől. Beszélgetés közben észrevette T rifunovics hadügyminisztert, aki a csehszlovákiai tiszteket kisérte ki az állomásra. Odament Trffunovicsiioz és hosszasabban beszélgetett vele. maid szívélyes búcsút vett a vendég tisztektől is. A horvát parasztklub ülése A Radics-párt klubülése reggel kilenc órakor kezdődött meg. Az ülés lefolyásáról nem szivárgott ki semmi hír, csapán egy kommüniké tájékoztatja általánosságban a nyilvánosságot. A kommüniké szerint a délelőtti ülésen, amely kilenc órától egy óráig tartott, negyvenhárom képviselő, az elnökség, Pucelj földmivelésügyi. Sibenik agrárretorm és Suoerina postaügyi miniszter, két államtitkár és száz kerületi, járási elnök vett részt. Az ülést Radics István, több mint egy órás beszéddel nyitotta meg. ismertette a politikai helyzetet és a miniszterelnökkel folytatott tanácskozásait, majd a községi választási eredmények fontosságát hangsúlyozta. Utána Pucelj föklmlvelésügyi. Stipe rí na postaügyi miniszter és Neudorfer pénzügyi államtitkár beszéltek. A miniszterelnök nyilatozik a Bácstnegyei Njpló munkát ér sónak A Bdcentegyei Napló zagrebi munkatársa egy darabon elkísérte a miniszterelnököt Bléd felé és nyilatkozatot kért arról, hogy milyen ta-
