Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-01 / 209. szám

Kisebbségi Élet a © ra A genfi kisebbségi kongresszus, mely augusztus 25-ikén kezdődik meg, fontos kérdésekben fog határozni. A kongresz­­szuson résztvesz Európa valamennyi számottevő kisebbsége, köztük az er­­.délyi magyarság is, melynek képvisele­tében dr. Balogh Arthur utazik ki Genf­­,be. Balogh Arthur a kongresszus jelen­tőségéről és feladatairól a következőket mondotta: »A múlt évi október hó 15- ike az a nevezetes dátum az összes nemzeti kisebbségek életében, amikor Európa minden számottevő emzeti ki­sebbségének, közel 40 milb' embernek képviselői először összegyűltek Géni­ben, hogy az őket közösen érdeklő nagy kérdésekről tanácskozzanak. Óriási je­lentőségű volt az európai nemzeti ki­sebbségeknek ez az egymásra találása, mert ünnepélyes kifejezést nyert általa a kisebbségi nemzetek európai szolida­ritása és ehhez képest vállvetett, együt­tes fellépésük az egész világ közvéle­ménye előtt közös jogaikért és életér­dekeikért. Nagyon természetes, hogy ez a szolidáris fellépés az egyes érdekelt kormányokra sem maradhatott hatás nélkül. A kormányoknak be kellett lát­ni, hogy a kisebbségi jogok követelése nem az államok határain belül élő egyes népcsoportoknak áltamellenes fészkelö­­dése, hanem egyetemes jelenség, ame­lyeket nem lehet ignorálni. Már a múlt évi első kongresszus nagy figyelmet fordított arra, hogy annak kiváló jelen­tőségét semmi zavaró momentum el ne homályositsa. A kongresszus nem lár­más panaszkodások helye az egyes ál­lamok ellen, hanem a nagy közös kérdé­sek egymásközti komoly, szakszerű megvalósításának a fóruma. Minden szenvedélyesség kizárásával az egyes államokban előforduló konkrét sérelmek csak indokát képezik az általános elvi határozatoknak. Ezeket a határozatokat a kongresszus közli a Nemzetek Szö­vetségével és a kormányokkal. Amint látható, a kongresszus működésének olyanszerü természete van, mint a Nép­­szövetségi Ligák Uniójának, vagy az interparlamentáris kongresszusoknak, de azoknál a dolog természeténél fogva sakkal nagyobb erkölcsi súlya és jelen­tősége, mert itt maguk a nemzeti ki­sebbségek mondják el egy világfórum pódiumán mindazt, amit jogaik és érde­keik megvédésére szükségesnek tarta­nak. A kongresszuson csak politikailag szervezett nemzeti kisebbségek vehet­nek részt, akik már tavaly is jórészt parlamenti tagjaik által képviseltették magukat. Már ez a két körülmény ki­zárja, hogy a kongresszusnak bármiféle tüntető célzatot tulajdonítsanak az egyes kormányok ellen és biztosítja a célt, hogy ez a nagy elvi kérdések tisz­tázásának és a gyakorlati megvalósítá­sokra szolgáló Útmutatások megtalálá­sának abszolúte komoly és méltóság­teljes helye legyen.« * A szlovenszkói magyor nemzeti párt uj politikai orientációjáról érdekes cik­ket ir a Ceskeslovenské Republika. »Aki a szlovenszkói politikai irányzatokat fi­gyelemmel kiséri — Írja a félhivatalos — észre veheti, hogy a Szent-Ivány ve­zetése alatt álló magyar nemzeti párt uj orientációjának folyamata politikai kö­rökben sokkal nagyobb figyelmet kelt, mint az a folyamat, amit inkább csak eufémisztikusan, mintsem találóan a néppárt átorientálódásának neveznek. Nem lehet elhallgatni, hogy szlovák és nemzeti szempontból ennek konstatálá­­sa szomorú, de a valóságot fedi. Szent- Ivány eljárása azért érdemel figyelmet, mert ez már tulajdonképen annak telje­sen befejezett s az állam iránt pozitív célzatú átorieittálódásnak folyamata, mely a szlovenszkói magyarság nagy többségén^ végbement. A néppárt eljá­rásának azért nem tulajdonítható na­gyobb fontosság, mert nem látható ben­ne a határozott irány, nincs benHe egy központi gondolat, mert nem objektiv rés politikai komolytalanságról tesz tá­raságot A ludák politika tragédiája ép­pen most mutatkozik olyan élesen, ami­kor a szlovenszkói magyarok uj orien­tációja a magyaroknak elvitathatatlan sikereket hoz s e sikerek kétségkívül be­­rfnfcrfredi josznede » -magja; kisebbség 19"6. augusztus 1._________ BACSMEGYEI NAPLÓ egész sorsára. A magyarok föllépése előrelátó és körültekintő, a ludák oké ■ •!­­jesen határozatlan és zavaros. Nem akarunk e tekintetben szemrehányáso­kat tenni, mert bizonyos, hogy ebben az esetben is politikai tradíció és politikai iskolázottság hiányával van dolgunk, ugyanakkor a magyar oldalon a forra­dalom utáni első zavarok után a politi­kai tradíció fölénye intenzív módon kezd mutatkozni és ki is fizetödik. Szent- Ivány képviselő pártjának iránya a ve­zér nyilatkozata után teljesen világos. De a mostani állásponthoz vezető fejlő­dése is teljesen logikus volt és már egész világos kifejezést nyert a legutol­só választások alkalmával is. Már né­hányszor rámutattunk arra a körül­ményre, hogy Szent-Ivány képviselő igen hamar megértette a szlovenszkói magyarság vágyát a pozitív munka és pozitív sikerek iránt, amelyeket azon­ban a magyar gondolkodásban az aliamfordulat utáni anarchia lehetetlen­né tett. A magyar gazda és polgár meg­értette, hogy a maga jövőjét ebben az államban úgy biztosíthatja legjobban, ha az állam alapjára áll. Ennek a gyors belátásnak a kifejezése volt a Szent- Ivány-párt nagy választási győzelme. Igaz, azóta is látható volt még itt-ott a kíméletlen ellenzéki tendencia, de ennek legtöbbször a versengés volt az oka, mivel a magyar kersztényszociallisták azt remélték, hogy a kisgazdák »árulá­sából« nemzeti szempontból tőkét ková­csolhatnak. Hiába! ‘ Szent-Ivány maga szlovenszkói magyar, aki egyszerűen reális viszonyban áll a saját szülőföld­jéhez és népéhez s ezért eleve predesz­tinálva volt arra, hogy a szlovenszkói magyarság reálpolitikája gondolatánál hordozója legyen. Nem hatnak rá lőtt földi befolyások s mága sem kacsintsa! külföldre. Ezt pedig nem lehet általá­nosságban elmondani valamennyi ma« gyár politikusról, mert a keresztény­­szocialista körökben Magyarorszáf mindig erős visszhangra talált. Nine» kétség afelől, hogy a magyaroknál! (vagy legalább is a legjelentősebb máj gyár pártnak) teljes elhajlása az előz| tanácstalan politikától jelentékeny befo> lyással lesz a szlovenszkói állapotai végleges konszolidálására, amely mái nincs messze, azonban egyúttal biz» nyos az is, hogy az uj politika a mai gyarságnak igen jelentékeny előnyöké fog hozni és közelebb hozza őket- «oj; régi kívánságukhoz. Erélyes lépésre ké a bolgár betörések miatt A bolgárok szerint csempészek követték el a határsértést ßeogradbol jelentik: A kriva-pa­­lánkai bolgár komitácsi betörés ügye^ nemcsak a diplomáciai körö­ket és a kormányt, hanem a közvé­leményt is erősen foglalkoztatja. A szombati nap folyamán egyes la­poknak a jugoszláv kormány részé­ről a bolgár kormányhoz intézett jegyzékéről szóló híradását illetékes helyen megcáfolták ugyan, de két­ségtelen, hogy a kormány ezúttal nem óhajt könnyen napirendre térni az ügy felett. Hir szerint ezúttal a legkomolyabb lépéseket szándéko­zik tenni a kormány Szófiában, hogy elejét vegye hasonló esetnek. Szombaton délelőtt Lázics Zsika, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke a bolgár betö­résről személyesen is referált Nin­­csics külügyminiszternek a kapott jelentések alapján. Nincsics külügy­miniszter ezután Uzunovics minisz­terelnököt kereste fel, akivel hosz­­szabb ideig tanácskozott, majd Uzu­novics miniszterelnök Triíunovics Dusán hadügyminiszterrel folytatott tanácskozásokat. Az esti órákig a jugoszláv kormány részéről még semmi lépés nem történt. A. beogra­­di közvélemény határozott lépése­ket vár a kormánytól. Bolgár hivatalos körök nagy nyugtalansággal várják a beogradi kormány döntését és igyekeznek lei kicsinyelni az események jelentősé­gét. Mérvadó bolgár körök szerin! a bolgár kormány hajlandó arra hogy a jövőben a legnagyobb erély­­lyel megakadályozzon mindenféle határincidenst, azonban a kriva-pa­­lánkai eseményekért nem hajlandó a felelősséget vállalni. A bolgár kö­rök most még azt állitják, hogy nem is tudják, milyen jellegű volt a ha­tárincidens. Valószínűnek tartják, hogy egy csempészbanda akart át­kelni a határon és épp ezért főként, azt kifogásolják, hogy a jugoszláv hatóságok az elesettek névsorát még nem tették közzé. Kihirdették az ostromállapotot Mexikóban a kultúrharc elfajulása miatt A katonaságnak fegyvert kell használni minden ellentállással szemben — A katolikus lakosság rohama a bankok ellen — A katolikus kézben levő gyárak és iparvállalatok beszüntették az üzemet — Carnano érsek Cuba szigetéről irányítja a katolikusok ellentállását — Szombaton éjfélkor a papság átadja a templomokat a hívők őrizetére — Megbénul a gazdasági élet Mexikóban Az Egyesült Államok kormánya nem avatkozik a mexikói forrongásba Newyorkból jelentik: A mexikói kormány vasárnapra nemcsak az államrendőrséget, hanem az egész katonaságot is mozgósította, miután augusztus elsején szüntetik meg tudvalévőén az istentiszteletek tar­tását a katholikus templomokban és igy vasárnap már nem lesznek mi­sék, viszont el vannak készülve a várható tüntetések elfajulására. Varóságős hadiállapot van Mexikó minden helyőrségében, mert mindenütt a katonaság teljes készenlétét rendelték el. Kisebb köz­ségekbe a hadügyminiszter autókon küldött katonaságot a rend fenntar­­tására. A katonaság utasítást kapott, hogy ne tűrjön semmiféle kör­menetet vagy tüntetést és az első ellenállásnál fegyvert hasz­náljon. Szombaton kormányrendelet je­lent meg, amely szabályozza a ka­tholikus templomok átvételét. A kormány el van tökélve, hogy azokat a templomokat, ame­lyeknek papjai nem engedel­meskednek. lefoglalják és iskolá­kat vagy népkönyvtárakat csi­náljanak belőlük. A templomokban őrzött szent erek­lyéket pedig a múzeumokban fogják leltározni. A katholikus papok tömeges le­tartóztatása csak szítja a hívők el­lent állását. A gazdasági bojkott máris érezteti hatását az országban. A katolikusok az állami adókat nem fizetik, a külföldi árukat pedig a hajó- és vasútállomá­sokon hevertetik, hogy ne kell­jen vámilletéket fizetni. Ennek következtében a kereskedelmi élet máris kezd megbénulni. A bojkott-mozgalomnak még egy igen hatásos eszköze, hogy a katolikus lakosság tervszerű rohamot intézett a mexikói nemzeti bank és fiókjai, vala­mint a többi pénzintézet ellen. A katholikusok tömegesen követelik vissza betétjeiket, úgy hogy az ál­lami bank fővárosi központja és több vidéki fiókja pénteken kényte­len volt rövid időre lezárni a pénz­tárakat. mert a pénzkészlet a várat­lan ostrom következtében kifogyott. Azok a gyárak és iparvállala­tok, amelyek katolikusok kezén vannak, beszüntették üzemüket és elbocsájtották munkásaikat. A szakszervezetek ezért azzal fenyegetőznek, hogyha nem fi­zetik ki rendesen a munkabére­ket és nem veszik vissza a mun­kásokat úgy az üzemeket köz­tulajdonba fogják venni. Carnano érsek, aid Cuba szigeté­ről irántad» a^iaexikátJcathnlikusnk. mozgalmát, úgy rendelkezett, hogy julius harmincegyedikén éjfél­kor a Delkészkedő papság min­den helységben adja át a tem­plomokat a hívők őrizetére, azonban a templomok bejáratát nem kell elzárni. Az érsek szigorú utasí­tást adott arra is, hogy egyetlen katolikus pap se kér­jen engedélyt a kormányhaitó­­ságoktól egyházi funkció telje­sítésére. hanem szüntesse be a templomok­ban a misék szolgáltatását. A mexikói kultúrharc élénken fog­lalkoztatja az Egyesült-Államok kormányát is. Coolidge elnök óvakodik attól, hogy az Egyesült-Államok be­avatkozzék a mexikói kultar­­harcba. Az elnök kijelentette, hogy Mexikó ma lőporoshordó és vigyázni iog arra, hogy ne dobjanak bele gyufa­­szálat. A washingtoni kormány fog­lalkozott azzal a tervvel, bogy meg­szünteti Mexikó felé a fegyverkivi­­teli tilalmat, Coolidge elnök azonban ragaszkodik a tilalom fenntartásá­hoz, mert az a véleménye, hogy az Egy esült-Államoknak mindent el kell kerülni, amivel a legtávolabbról, akárcsak közvetve is uj forradalom kitörését mozdítaná elő Mexikóban. A mexikói äEapotcfc rendkívül a ftfl-aggrölf-

Next

/
Thumbnails
Contents