Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-01 / 209. szám
Kisebbségi Élet a © ra A genfi kisebbségi kongresszus, mely augusztus 25-ikén kezdődik meg, fontos kérdésekben fog határozni. A kongreszszuson résztvesz Európa valamennyi számottevő kisebbsége, köztük az er.délyi magyarság is, melynek képviseletében dr. Balogh Arthur utazik ki Genf,be. Balogh Arthur a kongresszus jelentőségéről és feladatairól a következőket mondotta: »A múlt évi október hó 15- ike az a nevezetes dátum az összes nemzeti kisebbségek életében, amikor Európa minden számottevő emzeti kisebbségének, közel 40 milb' embernek képviselői először összegyűltek Géniben, hogy az őket közösen érdeklő nagy kérdésekről tanácskozzanak. Óriási jelentőségű volt az európai nemzeti kisebbségeknek ez az egymásra találása, mert ünnepélyes kifejezést nyert általa a kisebbségi nemzetek európai szolidaritása és ehhez képest vállvetett, együttes fellépésük az egész világ közvéleménye előtt közös jogaikért és életérdekeikért. Nagyon természetes, hogy ez a szolidáris fellépés az egyes érdekelt kormányokra sem maradhatott hatás nélkül. A kormányoknak be kellett látni, hogy a kisebbségi jogok követelése nem az államok határain belül élő egyes népcsoportoknak áltamellenes fészkelödése, hanem egyetemes jelenség, amelyeket nem lehet ignorálni. Már a múlt évi első kongresszus nagy figyelmet fordított arra, hogy annak kiváló jelentőségét semmi zavaró momentum el ne homályositsa. A kongresszus nem lármás panaszkodások helye az egyes államok ellen, hanem a nagy közös kérdések egymásközti komoly, szakszerű megvalósításának a fóruma. Minden szenvedélyesség kizárásával az egyes államokban előforduló konkrét sérelmek csak indokát képezik az általános elvi határozatoknak. Ezeket a határozatokat a kongresszus közli a Nemzetek Szövetségével és a kormányokkal. Amint látható, a kongresszus működésének olyanszerü természete van, mint a Népszövetségi Ligák Uniójának, vagy az interparlamentáris kongresszusoknak, de azoknál a dolog természeténél fogva sakkal nagyobb erkölcsi súlya és jelentősége, mert itt maguk a nemzeti kisebbségek mondják el egy világfórum pódiumán mindazt, amit jogaik és érdekeik megvédésére szükségesnek tartanak. A kongresszuson csak politikailag szervezett nemzeti kisebbségek vehetnek részt, akik már tavaly is jórészt parlamenti tagjaik által képviseltették magukat. Már ez a két körülmény kizárja, hogy a kongresszusnak bármiféle tüntető célzatot tulajdonítsanak az egyes kormányok ellen és biztosítja a célt, hogy ez a nagy elvi kérdések tisztázásának és a gyakorlati megvalósításokra szolgáló Útmutatások megtalálásának abszolúte komoly és méltóságteljes helye legyen.« * A szlovenszkói magyor nemzeti párt uj politikai orientációjáról érdekes cikket ir a Ceskeslovenské Republika. »Aki a szlovenszkói politikai irányzatokat figyelemmel kiséri — Írja a félhivatalos — észre veheti, hogy a Szent-Ivány vezetése alatt álló magyar nemzeti párt uj orientációjának folyamata politikai körökben sokkal nagyobb figyelmet kelt, mint az a folyamat, amit inkább csak eufémisztikusan, mintsem találóan a néppárt átorientálódásának neveznek. Nem lehet elhallgatni, hogy szlovák és nemzeti szempontból ennek konstatálása szomorú, de a valóságot fedi. Szent- Ivány eljárása azért érdemel figyelmet, mert ez már tulajdonképen annak teljesen befejezett s az állam iránt pozitív célzatú átorieittálódásnak folyamata, mely a szlovenszkói magyarság nagy többségén^ végbement. A néppárt eljárásának azért nem tulajdonítható nagyobb fontosság, mert nem látható benne a határozott irány, nincs benHe egy központi gondolat, mert nem objektiv rés politikai komolytalanságról tesz táraságot A ludák politika tragédiája éppen most mutatkozik olyan élesen, amikor a szlovenszkói magyarok uj orientációja a magyaroknak elvitathatatlan sikereket hoz s e sikerek kétségkívül berfnfcrfredi josznede » -magja; kisebbség 19"6. augusztus 1._________ BACSMEGYEI NAPLÓ egész sorsára. A magyarok föllépése előrelátó és körültekintő, a ludák oké ■ •!jesen határozatlan és zavaros. Nem akarunk e tekintetben szemrehányásokat tenni, mert bizonyos, hogy ebben az esetben is politikai tradíció és politikai iskolázottság hiányával van dolgunk, ugyanakkor a magyar oldalon a forradalom utáni első zavarok után a politikai tradíció fölénye intenzív módon kezd mutatkozni és ki is fizetödik. Szent- Ivány képviselő pártjának iránya a vezér nyilatkozata után teljesen világos. De a mostani állásponthoz vezető fejlődése is teljesen logikus volt és már egész világos kifejezést nyert a legutolsó választások alkalmával is. Már néhányszor rámutattunk arra a körülményre, hogy Szent-Ivány képviselő igen hamar megértette a szlovenszkói magyarság vágyát a pozitív munka és pozitív sikerek iránt, amelyeket azonban a magyar gondolkodásban az aliamfordulat utáni anarchia lehetetlenné tett. A magyar gazda és polgár megértette, hogy a maga jövőjét ebben az államban úgy biztosíthatja legjobban, ha az állam alapjára áll. Ennek a gyors belátásnak a kifejezése volt a Szent- Ivány-párt nagy választási győzelme. Igaz, azóta is látható volt még itt-ott a kíméletlen ellenzéki tendencia, de ennek legtöbbször a versengés volt az oka, mivel a magyar kersztényszociallisták azt remélték, hogy a kisgazdák »árulásából« nemzeti szempontból tőkét kovácsolhatnak. Hiába! ‘ Szent-Ivány maga szlovenszkói magyar, aki egyszerűen reális viszonyban áll a saját szülőföldjéhez és népéhez s ezért eleve predesztinálva volt arra, hogy a szlovenszkói magyarság reálpolitikája gondolatánál hordozója legyen. Nem hatnak rá lőtt földi befolyások s mága sem kacsintsa! külföldre. Ezt pedig nem lehet általánosságban elmondani valamennyi ma« gyár politikusról, mert a keresztényszocialista körökben Magyarorszáf mindig erős visszhangra talált. Nine» kétség afelől, hogy a magyaroknál! (vagy legalább is a legjelentősebb máj gyár pártnak) teljes elhajlása az előz| tanácstalan politikától jelentékeny befo> lyással lesz a szlovenszkói állapotai végleges konszolidálására, amely mái nincs messze, azonban egyúttal biz» nyos az is, hogy az uj politika a mai gyarságnak igen jelentékeny előnyöké fog hozni és közelebb hozza őket- «oj; régi kívánságukhoz. Erélyes lépésre ké a bolgár betörések miatt A bolgárok szerint csempészek követték el a határsértést ßeogradbol jelentik: A kriva-palánkai bolgár komitácsi betörés ügye^ nemcsak a diplomáciai köröket és a kormányt, hanem a közvéleményt is erősen foglalkoztatja. A szombati nap folyamán egyes lapoknak a jugoszláv kormány részéről a bolgár kormányhoz intézett jegyzékéről szóló híradását illetékes helyen megcáfolták ugyan, de kétségtelen, hogy a kormány ezúttal nem óhajt könnyen napirendre térni az ügy felett. Hir szerint ezúttal a legkomolyabb lépéseket szándékozik tenni a kormány Szófiában, hogy elejét vegye hasonló esetnek. Szombaton délelőtt Lázics Zsika, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke a bolgár betörésről személyesen is referált Nincsics külügyminiszternek a kapott jelentések alapján. Nincsics külügyminiszter ezután Uzunovics miniszterelnököt kereste fel, akivel hoszszabb ideig tanácskozott, majd Uzunovics miniszterelnök Triíunovics Dusán hadügyminiszterrel folytatott tanácskozásokat. Az esti órákig a jugoszláv kormány részéről még semmi lépés nem történt. A. beogradi közvélemény határozott lépéseket vár a kormánytól. Bolgár hivatalos körök nagy nyugtalansággal várják a beogradi kormány döntését és igyekeznek lei kicsinyelni az események jelentőségét. Mérvadó bolgár körök szerin! a bolgár kormány hajlandó arra hogy a jövőben a legnagyobb erélylyel megakadályozzon mindenféle határincidenst, azonban a kriva-palánkai eseményekért nem hajlandó a felelősséget vállalni. A bolgár körök most még azt állitják, hogy nem is tudják, milyen jellegű volt a határincidens. Valószínűnek tartják, hogy egy csempészbanda akart átkelni a határon és épp ezért főként, azt kifogásolják, hogy a jugoszláv hatóságok az elesettek névsorát még nem tették közzé. Kihirdették az ostromállapotot Mexikóban a kultúrharc elfajulása miatt A katonaságnak fegyvert kell használni minden ellentállással szemben — A katolikus lakosság rohama a bankok ellen — A katolikus kézben levő gyárak és iparvállalatok beszüntették az üzemet — Carnano érsek Cuba szigetéről irányítja a katolikusok ellentállását — Szombaton éjfélkor a papság átadja a templomokat a hívők őrizetére — Megbénul a gazdasági élet Mexikóban Az Egyesült Államok kormánya nem avatkozik a mexikói forrongásba Newyorkból jelentik: A mexikói kormány vasárnapra nemcsak az államrendőrséget, hanem az egész katonaságot is mozgósította, miután augusztus elsején szüntetik meg tudvalévőén az istentiszteletek tartását a katholikus templomokban és igy vasárnap már nem lesznek misék, viszont el vannak készülve a várható tüntetések elfajulására. Varóságős hadiállapot van Mexikó minden helyőrségében, mert mindenütt a katonaság teljes készenlétét rendelték el. Kisebb községekbe a hadügyminiszter autókon küldött katonaságot a rend fenntartására. A katonaság utasítást kapott, hogy ne tűrjön semmiféle körmenetet vagy tüntetést és az első ellenállásnál fegyvert használjon. Szombaton kormányrendelet jelent meg, amely szabályozza a katholikus templomok átvételét. A kormány el van tökélve, hogy azokat a templomokat, amelyeknek papjai nem engedelmeskednek. lefoglalják és iskolákat vagy népkönyvtárakat csináljanak belőlük. A templomokban őrzött szent ereklyéket pedig a múzeumokban fogják leltározni. A katholikus papok tömeges letartóztatása csak szítja a hívők ellent állását. A gazdasági bojkott máris érezteti hatását az országban. A katolikusok az állami adókat nem fizetik, a külföldi árukat pedig a hajó- és vasútállomásokon hevertetik, hogy ne kelljen vámilletéket fizetni. Ennek következtében a kereskedelmi élet máris kezd megbénulni. A bojkott-mozgalomnak még egy igen hatásos eszköze, hogy a katolikus lakosság tervszerű rohamot intézett a mexikói nemzeti bank és fiókjai, valamint a többi pénzintézet ellen. A katholikusok tömegesen követelik vissza betétjeiket, úgy hogy az állami bank fővárosi központja és több vidéki fiókja pénteken kénytelen volt rövid időre lezárni a pénztárakat. mert a pénzkészlet a váratlan ostrom következtében kifogyott. Azok a gyárak és iparvállalatok, amelyek katolikusok kezén vannak, beszüntették üzemüket és elbocsájtották munkásaikat. A szakszervezetek ezért azzal fenyegetőznek, hogyha nem fizetik ki rendesen a munkabéreket és nem veszik vissza a munkásokat úgy az üzemeket köztulajdonba fogják venni. Carnano érsek, aid Cuba szigetéről irántad» a^iaexikátJcathnlikusnk. mozgalmát, úgy rendelkezett, hogy julius harmincegyedikén éjfélkor a Delkészkedő papság minden helységben adja át a templomokat a hívők őrizetére, azonban a templomok bejáratát nem kell elzárni. Az érsek szigorú utasítást adott arra is, hogy egyetlen katolikus pap se kérjen engedélyt a kormányhaitóságoktól egyházi funkció teljesítésére. hanem szüntesse be a templomokban a misék szolgáltatását. A mexikói kultúrharc élénken foglalkoztatja az Egyesült-Államok kormányát is. Coolidge elnök óvakodik attól, hogy az Egyesült-Államok beavatkozzék a mexikói kultarharcba. Az elnök kijelentette, hogy Mexikó ma lőporoshordó és vigyázni iog arra, hogy ne dobjanak bele gyufaszálat. A washingtoni kormány foglalkozott azzal a tervvel, bogy megszünteti Mexikó felé a fegyverkiviteli tilalmat, Coolidge elnök azonban ragaszkodik a tilalom fenntartásához, mert az a véleménye, hogy az Egy esült-Államoknak mindent el kell kerülni, amivel a legtávolabbról, akárcsak közvetve is uj forradalom kitörését mozdítaná elő Mexikóban. A mexikói äEapotcfc rendkívül a ftfl-aggrölf-
