Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-15 / 223. szám

Kisebbségi Élet Az erdélyi lapok most sokat foglal­koznak Cantacuzino Alexandrina her­cegnővel. ö volt az, aki a sokat hangoz­tatott, de nagyon nehezen elinduló meg­értés szekerét komolyan útnak indította azzal, hogy barátságos kezet nyújtott a román anyák nevében, a kisebbségi sorsban élő anyáknak. Cantacuzino Alexandrina munkásságát egészen a ki­sebbségi nőegyletekkel való harmonikus együttműködésnek szentelte és most a vezetése alatt álló román nőegyletek nevében nemeshangu levelet intézett a sebbségi nőegyletekhez, amelyben százöt­ven kisebbségi gyerek részére felajánlja a román anyák vendégszeretetét. Can­tacuzino hercegasszony levele, amelyet a Román Nők Nemzeti Tanácsa vala­mennyi olyan nőegyletnek megküldött, amely a tavalyi bukaresti kongresszu­son képviseltette magát, igy hangzik: »Elnöknő asszony! Az elmúlt évben, amikor Bukarestben találkoztunk, foga­dalmat tettünk arra, hogy összes jogos kéréseiket teljesíteni fogjuk. Bizonyos, hogy igen sok a tenni való, de önök is el kell ismerjék velem együtt, hogy a körülmények megváltoztak, hiszen ma­guk a hivatalos fórumok is megértést mutatnak. A mi munkánk tehátnem volt hiábavaló és bizalommal folytathatjuk tovább a lelkek közeledéséért megindí­tott munkánkat. E célból javasolom, hogy ez év októberében gyüjtsünk ösz­­sze száz-százötven 12—16 év körüli ki­sebbségi gyereket, akik az önök gondo­zása alatt állnak, Bukarestbe. A gyere­kek a Román Nők Nemzeti Tanácsának felügyelete alatt a mi gyermekeink ven­dégei lesznek. így meg fogják ismerni az ország fővárosát, direkt’kontaktusuk lesz a mi ifjúságunkkal és pajtási érzel­mek fognak közöttük kifejlődni. Mi ezt a közeledést előbb egy kisebb lépcsővel megkönnyitve progresszív módon akar­juk kiszélesíteni, hogy ezzel eleget te­gyünk anyai hivatásunknak és annak a feladatunknak, amelyet egy évvel ez­előtt Bukarestben magunkra vállaltunk, hogy kölcsönösen megkönnyitjük a bé­ke és megértés útját. Kérem, hogy leg­később augusztus 20-ig tegyék meg ész­revételeiket levelünkre. Alexandra Can­tacuzino hercegnő, a Nők Nemzetközi Szövetségének alelnöke.« * Az erdélyi magyar párt elhatározta, hogy résztvesz az augusztus 25-én kez­dődő kisebbségi konferencián, amelyet Qenfben tartanak meg. A magyar párt képviseletében dr. Balogh Arthur volt egyetemi tanár szenátor vesz részt az üléseken. A Viitorul a genfi konferen­cián leendő részvétel miatt erős és éles hangon támadta meg a magyar pártot. A részvétel miatt a pártot az állammal szembeni illojalitással vádolja. Ezzel a sajtótámadással szemben Sándor Jó­zsef szenátor kijelentete, hogy találni fognak módot arra, hogy a sajtótáma­dással szémben igazukat megvédelmez­zék. Jakabffy Elemér nyilatkozatában azt mondja, hogy az egyes sajtóorgánu­mok-támadására nem kell nagy súlyt helyezni, hiszen maga a kormány is helyesli a magyar párt eljárását és fon­tosnak tartja azt, hogy a külföld előtt is kifejezésre jusson az a tény, hogy Romániában szabad kisebbségi nép él. * A szlovenszkói magyar nemzeti párt már régebben tervbevette, hogy Ru­­szinszkót is belevonja a párt agitációs körzetébe. A ruszinszkói magyar párt­frakciókban ugyanis már évek óta ál­datlan személyi harc dúl, ezt pedig csakis egy erős párt képes a sajtó és a nemzeti párt szerint kiküszöbölni. Szent- Ivány József képviselő most a ruszinsz­kói lapokban bejelenti, hogy legköze­lebb nagy szervezést indítanak ruszin­földön és ebből a célból már meg is kez­dődtek a nemzeti párt irodájában az agitáció előmunkálatai. A ruszinszkói magyar lapok örömmel fogadják ezt az akciót, amely az ottani magyarság egy­ségbe tömörítésére irányul. •Sí­ötezer magyar nyugdíjas román álla­­,mi alkalmazott várja már évek óta mi­­(nimális összegű nyugdijának folyósitá­­(sát a román kormánytól. A magyar flórt 1926. augusztus 15. ACSMEGYEI MAPI 3. oldal. intervenciójára a minisztertanács előtt a napokban újra tárgyalás alá került a romániai nyugdíjasok szomorú sorsa. A tárgyalásokkal kapcsolatban a kolozs­vári »Újság« a következőket Írja: »La­­pedatu pénzügyminiszter a nyugdijil­­letmények felemelésére tett előterjesz­tést s a jelek azt mutatják, hogy a kor­mány őszinte jóakarattal szándékozik rendezni ezt a fájdalmas kérdést. E kérdés napirenden tartásával kapcsolat­ban nem mulaszthatjuk el rámutatni a nyugdijkérdés egy másik sérelmes olda­lára. Ennek a megtárgyalására nem for­dít időt a minisztertanács, bár kétség­telen, hogy emiatt is sok keserű köny­­nyet hullat nem egy szerencsétlen csa­lád. Az idejében beadott nyugdijkérvé­­nyek évekig nem nyernek elintézést és a kérvények és akták halomszámra he­vernek hónapokig az alsóbbloku pénz­ügyi hatóságoknál, ahonnan a törvény értelmében Bukarestbe kellene felter­jeszteni őket.» Á király inkognitó-látogatása Zagrebbea Kéiizben tartóztatták fel a rendőrók Őfelsége autóját Zagrebból jelentik: .Péntek este Alekszandar király váratlanul meg­látogatta Zagrebot. A király az ili­­cai vámház felől érkezett autóján, amelyen rajta kívül még csak sof­­főrje tartózkodott, őfelsége sport­­ruhában, bőrkabátban és bőrsapká­val ült a sofíőr melletti ülésen és igy hosszú ideig nem ismerte fel senki. A király a Déli-vasut pályaudva­rához hajtatott, azonban útközben egy rendőr feletartóztatta az udvari autót és kifogásolta, hogy a gépko­csi túl gyorsan hajt. A király meg­ígérte a rendőrnek, hogy lassabban fog autójával haladni, eközben azon­ban a rendőr felismerte az uralko­dót és feszes vigyázz-állásba vágva magát, tisztelgett. Néhány perccel később a Jurisics- és Draskovics-uccák sarkán ppsz­­toló rendőr újból megállította Őfel­sége autóját, mert nem volt rajta jelzőtábla. A király megmagyarázta a rendőrnek, hogy nem akarja, hogy felismerjék és ezért nem tették fel a jelzőzászlócskát. Ez a rendőr is felismerte az uralkodót és feszesen tisztelegve természetesen azonnal tovább bocsátotta az autót. A király ezután végigjárta Za­greb uccáit és elment az áradás és felhőszakadás által sújtott területek­re is. Mire a király látogatásáról szóló jelentés a zagrebi rendőrségre érkezett, az uralkodó már elhagyta Zagrebot. Olaszország nem támogatja Romániát a besszarábiai kérdésben Avarescu román miniszterelnök római tárgyalásainak kulisszatitkai Londonból jelentik: A Daily Te­legraph diplomáciai munkatársának értesülése szerint Avarescu román miniszterelnök római utjával kapcsolatban nagy­­fontosságú politikai és gazda­sági események várhatók, mert a most kötött francia-román paktum szükségessé teszi, hogy ratifikálják azt az 1920-ban kö­tött szerződést, amelyben a szövetségesek Besszarábiát Ro­mániának ígérték. Ha Olaszország ennek a szerződés­nek a ratifikálását megtag'adja, ak­kor a nemzetközi jog értelmében a szerződés érvénytelenné válik. Bizonyosra vehető, hogy Olaszország a szerződést Szov­­jetoroszországgal kötött megál­lapodása értelmében nem fogja ratifikálni, amiről Moszkvát az olasz kormány nemrégen ismételten biztosította. Ezzel szemben Olaszország szeret­ne a romániai olajtelepek kiaknázá­sában aktiv részt venni és ezért Avarescu román miniszterelnöknek ezekben a kérdésekben folytatandó tárgyalásai nagy jelentőségűek. Beogradban nyilvánosságra hozták a kollektiv jegyzék teljes szövegét Az ‘ HS. kir lyság, Románia és Görögország követelései a bolgár kormánytól Beogradból jelentik: Az SHS király­ság, Románia és Görögország részéről a bolgár kormányhoz intézett és a határ­betörések ellen tiltakozó jegyzék szö­vegét mindeddig nem közölték a nyilvá­nossággal. A külügyminisztérium sajtó­irodája szombaton közzétette a jegyzé­ket, amelynek teljes szövege a követ­kező: »Azoknak a forradalmi szervezeteknek az aktivitása, amelyek székhelye Bulgá­ria, a világháború után sem szakadtak meg és ez év tavaszán ezek a szerveze­tek nagy tevékenységet fejtettek ki. Ez az aktivitás bandák letörésében, gyilkosságok elkövetésében és fnsz­­togatásokbrn nyilvánul meg és az S. H. S., valamint a román király­ság határmenti területein az utóbbi időben rendkívül komoly jelleget öltött. A hatóságaink részéről megejtett vizs­gálat mindig megállapította, hogy ezeket a bűncselekményeket a bol­gár forradalmi szervezetek tagjai hajtották végre. Ezek a komitok parancsai szerint dol­goztak, Bulgáriában szerelték fel őket és a bolgár hatóságok védelme alatt, vagy hallgatólagos tűrése mellett lépték át a határt. A görög kormány, a román kormány és az SHS kormány nem mulasztották el, hogy többizben szóbelileg, vagy Írás­ban felhívják a bolgár királyi kormány figyelmét azokra a veszedelmekre, ame­lyeket ezek a mozgalmak jelentenek és amelyekkel velejár, hogy megrontják a szomszéd országok között fennálló jó­viszonyt. Sajnos, a bolgár királyi kor­mány nem fordított a három kormány megismételt lépéseire olyan figyelmet, mint azok megérdemelték volna, az ese­mények pedig beigazolták, hogy a bol­gár királyi kormány sohasem alkalmaz­ta a sikeres intézkedéseket, ellenkezőleg ezeknek a szervezeteknek az aktivitása az utóbbi időben csak növekedett. Attól a kívánságtól áthatva, hogy Bul­gáriával jó viszonyt tartsunk fenn, azok a kormányok, amelyeket van szeren­csénk képviselni, azt hiszik, hogy még egyszer fel kell a bolgár ki­rályi kormány komoly figyelmét 1 hivni arra a szükségességre, hogy véget vessen ennek az, úgy a szom­széd államokra, mint Bulgáriára káros aktivitásnak a forradalmi ko­­mlték részéről, amelyok különbőzé nevek alatt Bulgáriában fennállanak és amelyek Bulgária területét hasz­nálják fel arra, hogy ott fegyveres komitácsi betöréseket szervezzenek a szomszéd országok étién. Ennek folytán van szerencsénk értesí­teni Exellenciádat, hogy kormányaink megegyezés alapján azt követelik, hogy azokon az intézkedéseken kívül a melyeket a bolgár királyi kormány határoz el a jelzett cél elérésére. 1. A bolgár király kormány hívja fel határmenti hatóságát, hogy ne csak úgy teljesítsék kötelességeiket, ahogyan azt a jószomszédi viszony megköveteli, hanem a bandák üldö­zésére kötött megegyezéssel össz­hangban is. . 2. Hogy a bolgár királyi kormány, amely jól ismeri a bajok forrását és azokat a köröket, amelyek eze­ket a bűncselekményeket megszer­vezik, tegye meg a legszigorúbb intézkedéseket e körök ellen. Mind a három kormány reméli, hogy a bolgár királyi kormány, áthatva attól az óhajtól, hogy a határországokkal jó viszonyt tartson fenn, nem fogja elmu­lasztani, a fentebbi követelések gyors végrehajtásával ennek bizonyítékát is adni. A válasz elvárásával, amelyet kor­mánya hozzánk juttatni szives lesz, kér­jük Miniszter Urat, fogadja mély tiszte­letünk kifejezését. A jegyzéket az SHS királyság, Romá­nia és Görögország szófiai követei Ír­ták alá. Eüopotí IRadics-beszédek A horvít parasztvezér táskája és egy bo v'jradi uje-i-Aró egész évi jegyzetei titokzatos módon eltűntek Boszniában Szarajevóból jelentik: Zenicáról viszatérőben, ahol Radics István legutóbb népgyülést tartott, feljelen­tést tett a rendőrségen Bozsovics Gojkó beogradi újságíró, hogy pod­­gyásza titokzatos módon eltűnt ab­ból az autóból, amelyben Radics Ist­vánnal együtt utazott Bosznián ke­resztül Az utibőröndöt csaknem teljesen azoknak a gyorsírói jegyze­teknek tömege töltötte ki, amelyeket az újságíró egy éven keresztül Ra­dics többszáz beszédéről készített. Ezenkívül némi ruhanemű volt a kofferben. Bozsovics Gojkót fölötte kellemet­lenül érintette a nagyszabású utazó Radics-archivum eltűnése, mert a sokszor igen kényes politikai beszé­dekről megjelenő tudósítások hite­lességét csak ezekkel a gyorsírói jegyzetekkel tudja igazolni cáfola­tok és bírói eljárás esetén. Azonban Radics István sem maradt mentes minden kellemetlenségtől, mert a horvát parasztvezér útitáskája szin­tén eltűnt és talán a Dom legköze­lebbi számának kéziratai, vagy va­lamely újabb nagy szónoklat kon­­ceptusa veszett igy oda. A rendőrség úgy véli, hogy nincs szó közönséges lopásról, hanem az ismeretlen tettesnek, aki valamelyik boszniai városban a podgyászokat ellophatta, politikai célokból volt szüksége a Radicsot illető írásokra. A megindított nyomozás eddig nem vezetett eredményre. Tiszta ruhához tiszta cipő kell Férfi 99.- nőí 65’­Gyermek 49’- ! ílüto 7i r

Next

/
Thumbnails
Contents