Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-08 / 185. szám

12 OLDAL * ÁRA 11/, DINÁR Postarína plaéena! XXVII évfolyam Sziibotica, 1926 CSÜTÖETOIC Julias 8. 185» szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10j 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség! Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Sabotíca, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva paíoid Az elzászi kérdés ‘Eddig azt hittük, az állandósult francia kormányválság csak világ­­nézleti összefüggésben érdekel ben­nünket, kisebbségeket, A vezető európai kormányok politikai pro­gramja a liberalizmus derűjét, vagy a reakció borúját terítik Európa ál­lamai fölé. Eddig csak ezeknek az atmoszferikus tüneményeknek tör­vényszerűségét kerestük-kutattuk az egymás nyomába lépő kormá­nyok politikai hitvallásában. Most azonban azt kell látnunk, hogy a francia kormányválsághoz nemcsak az újságolvasó érdeklődése s nem­csak a kozmikus jelentőségű politi­kai események figyelése köt ben­­nühkt-t, hanem sokkal közvetlenebb, sokkal inkább bőrre menő össze­függés. Azt olvassuk, hogy az elzászi kérdésnek is nagy szerepe voit s nagy szerepe maradt az állandó kibontakozási tárgyalásokban. Azt pedig fájdalom —, nem nehéz megállapítani, hogy az elzászi kér­désnek milyen hatása van a kisebb­ségi kérdésre általában. Mi ez az ni elzászi kérdés? rAüíiciaországnak nincsenek ki­sebbségei, az elzász-lotharingiai nyelv nem német, hanem csak dia lektus« — eddig ez volt hivatalos politikának álláspontja. A nem hivatalos élet mást mond. Egy évvel ezelőtt uj német lap in­dult Zukunft cimmel. Ez a lap rövi­desen az elzászi autonomista politi­ka vezetőjévé vált. A Zukunft kis hetilap volt, amikor megindult s ma már hatalmas napilap. A lap állan­dóan harcol a vallásos elzászi nép jogaiért s szünet nélkül hirdeti, hogy a német uralom alatt mennyi­vel kedvezőbb volt a vallásos nép helyzete. A lapnak s a mozgalom­nak állandó célja a mai francia ura­lom diszkreditálása a vallásos el­zászi nép előtt s az ősi jogok védel­mében követelt — autonómia. A Zukunft szakadatlan munkájának eredményeként megalakult Strass­­burgban az autonom isták ligája: a Heimatbund. A . Heimatbund az el­múlt napokban felhívást intézett az elzászi néphez, amelyben a »kei­­mattreu« lakosságot az ősi autonom jogok védelmében zászló alá szó­lítja. A francia kormány felfüggesz­tett állásától minden köztisztviselőt, aki a Heimatbund tagja. A francia közvélemény most feszült figyelem­mel várja, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedik az autono­­mistákkal szemben s ez az állás­­foglalás már előre szembeállítja egymással. a francia politika legki­magaslóbb tekintélyeit. A hírek sze­rint Poincaré azért nem lépett be pénzügyminiszterként a tizedik Briand-kormányba s azért nyílt fel a sorompó Caillaux előtt, mert Briand és Poincaré nem tudtak megegyezni az — elzászi kérdés­ben. A föllángoló autonomista mozga­lom — a mozgalom élén az elzászi Landtag volt alelnöke áll s a kiált­ványt többszáz elzászi tanár, köz­­tisztviselő, pap és lelkész irta alá, amiből már következtetni lehet a mozgalom méreteire — érthető iz­galmat kelt a francia politikában s H nemzetiségeket megtagadó fran­cia nemzeti gőg közéleti képviselői előtt. Érthetővé válik, hogy a nép­szövetségi üléseken a francia dele­gátus miért tiltakozott hevesen és kitartóan a kisebbségi jogsérelmek népszövetségi orvoslásának gondo­lata ellen. A francia politika már nem kevés idő óla azzal az érzéssel tekinti a kisebbségi kérdést, mint a legsajátabb belpolitikai problémáját. Amikor az erdélyi -magyarság sérel­me a népszövetség elé került, ami­kor a népszövetségi uniók előter­jesztései felett kellett határozni, a francia kormánynak mindig arra kellett gondolnia: »ma néked, hol­nap nékem -. A kisebbségi sérelmek­kel szemben a francia kormány azért helyezkedett mindig a nemzeti államuk kormányainak álláspontjá­ra, mért számolnia kellett állandóan ázzál a fenyegetéssel, amit a ki­sebbségi törekvések megvalósulása, az elzászi autonomista mozgalom megerősítése, föibátoritása terén je­lent, A francia kormány joggal érzi, hogy a nemzetiségi kisebbségek ér­dekében történő állásfoglalása köz­vetve az elzászi mozgalomnak is kedvezne, a kisebbségek sérelmei­nek orvoslása, a kisebbségek igazá­nak elismerése a francia belpolitika tegkeseriibb , problémájává élesítené ki az elzászi -autonomista mozgal­mat. Az elzászi kérdés megoldása meg­könnyítené -d kisebbségi kérdés meg­oldását egész Európában. * 4 5 6 Á horvát parasztklub kizárta Mikies Mikola erdő- és bányaügy! minisztert Negyvenkét szóval, kelt© ellenében mondták ki a határozatot — A Radics*párt a miniszterek, a képviselik és állami tisztviselők fizetésének redukcióját követeli Zagrebból jelentik: A horvát pa rasztpárt parlamenti klubja szerdán egész nap ülésezett a horvát pa rasztotthonban. Az ülésen, amelyen Radies Pavle elnökölt. Radios Ist­ván hosszabb beszédben foglalkö franciái ír0*t d Politikai helyzettel és’ elítélte a horvát parasztklub képviselőinek azt az eljárását, hogy a parlament elnapolásá­hoz hozzájárultak.- - A horvát parasztklub — műn dotta Radies - mint a radikálisok függvénye szerepelt a parlamentben. Az elnapolás annál inkább elítélen­dő, mert az adóegységesités, a dal máciai agrárviszonyokat szabályozó törvény és az árvíz a parlament in tenziv munkáját teszi szükségessé. Ezután Radics dalmáciai útjáról re­ferált és hangsúlyozta, hogy a meg­egyezés politikájának Dalmáciában még kevés nyoma van. Igen sok dalmát községben a radikális párt tartja kezében a hatalmat. Radics beszéde után Grandzsa képviselő szólalt fel és a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Tekintettel arra, hogy Nikies Nikola erdő- és bányaügyi mi­niszter már hosszabb idő óta a horvát parasztpárt politikájával szemben saját külön politikát folytat, a horvát parasztklub bizalmatlanságot fejez ki iránta és nem tekinti tovább a klub tagjának, Krajacs képviselő kifogásolta, hogy a javaslatot Nikícs távollété­ben terjesztik elő és igy elzárják őt a védekezés lehetősége elöl. Radics Pavle elnök ezután szavazást ren­delt, el, amelynek eredményeképp 42 szóval kettő ellen elfogadták Grand­zsa indítványát és igy Nikics Nikola erdő- és bánya­ügy! minisztert kizárták a hor­vát parasztklubból. Nyolc távollevő képviselő irásbe­­lileg hozzájárult Grandzsa indítvá­nyához, még dr. Krajacs kereske­delmi miniszter, aki Pélszerbiában időzik, dr. Superina postaügyi mi raszter, aki Prágában van, továbbá Csatdárevics, Free a és Z snideries képviselők nem tették magukévá az indítványt. Az eredmény kihirdetése után Loncsarcvics dr. és. Klajics képvise­lők kijelentették, hogy nem vetik alá magukat a határozatnak, mire Ra­dics Pavle elnök felhívta őket, hogy ebben az esetben hagyják cl a ter­met és ne tekintsék magukat a klub tagjainak. A két képviselő erre el­távozott. Radics István utánuk kiál­tott: — Ila tisztességes emberek, le­mondanak a mandátumukról! A klubülésen Sibenik agrárreform­­ügyi miniszter a dalmáciai agrárén iszonyokról és Puccij földnuvelés­­iigyi miniszter az árvízről lett jelen­tési. Matüevies István képviselő ja­vasolta, követelje a klub a kormány­­íólv hogy a parlament legkésőbb augusztus második felében üljön össze és tárgyalja le a dalmáciai agrárreformot. A javaslatot egyhan­gúlag elíogadtdk, mire az elnök az ülést félbeszakította és folytatását délután négy órára tűzte ki. A horvát parasztklub határozatai A délutáni illésen, amely szigo­rúan bizalmas jellegi! volt, szenve­délyes viták zajlottak le. Az ülést este hét órakor fejezték be és annak határozatairól a következő kommü­nikét tették közzé: A horvát parasztklub e hó hetedi­kén tartott ülésén a következő hatá­rozatokat hozta: 1. A horvát parasztklub a pártel­nök expozéjából azt iú 1 ja, hogy Ni­kics Nikola erdő- és bányaügyi mi­niszter külön politikája a legnagyobb akadálya a horvát parasztklub és a kormány közti harmóniának. Ezért a liorvát parasztklub Nikiccsel szemben bizalmatlanságát fejezi ki és mert a miniszter külön politiká­ját az egész horvát nép eiitéli, ki­zárja a klubból. 2. Sibenik dr. agrárreform mi­niszter jelentése után a klub egy­hangúlag elfogadta azt a javaslatot, mely szerint követelni fogja a kor­mánytól, hogy a parlamentet legké­sőbb augusztus második feleben hi­vassa össze és a dalmáciai agrárvi­szonyok végleges rendezéséről szó­ló törvényt tárgyaltassa le. 3. A horvát parasztklub megálla­pítja, hogy u radikálisok és a hor­vát parasztpárt közti megegyezés áldásos és az ország nemzetközi helyzetét megszilárdította. A hor­vát parasztklub állandóan támogatni fogja a kormányt, azzal a feltétellel, hogy a csendőri és közigazgatási hatóságok törvénytelenségeit a kor­mány megszünteti. Minden ilyen visszaélést a horvát parasztklub a miniszterelnök' tudomására fog hoz­ni és ha ez nem használna, interpel­lálni fog a parlamentben. 4. Annak ellenére, hogy a nemzeti megegyezés már egy éve érvényben van, az Obznana formailag még mindig nem szűnt meg. A horvát klub felszólítja a kormányt, hogy az Obznanát formailag szüntesse meg. 5. Az elemi csapások, különösen I lercegovinábán, Szerbiában és a Vajdaságban olyan súlyos károkat okoztak, hogy minden vonalon leg­messzebbmenőbb takarékosságot kell alkalmazni. Le keli szállítani ötven száza­lékkal a miniszterek pótlékait, harminc százalékkal a nemzet­gyűlési képviselők napidiiait és minden tisztviselő fizetését leg­alább öt százalékkal, Az egyes minisztériumok, anyagi ki­adásait is legalább öí-tiz százalék­kal csökkenteni kell. Ilyen módon egy milliárdot lehet megtakarítani az árvízkárosultak javára. 6. Dalmáciában ki kell épiteni a községi önkormányzatot és végre­hajtani a szükséges földmunkákat. K^vacsevics Torna kilépet' a Radics-pártből Kovacsevics torna képviselő, aki’ annak idején a disszidens Radics­­pártiak elnöke volt, szerdán este le­velet intézett a zagrebi Novosti szerkesztőségéhez. A levélben Ko­vacsevics közli, hogy Nikics és társai kizárását puces­­nak tekinti és ezért már beje-

Next

/
Thumbnails
Contents