Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-06 / 183. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÚ 1296. julius6. va mindent, úgy kimerültén, sárosán, lucskosan, összetörtén rohantak a falu felé. Ejh mit a Duna. Mikor a falu, az asszoiKvv, a gyerek veszélyben van. Ahol a töltés megmozdult Embereknek csak a feje látszik ki a vízből, de azért dolgoznak, keményen. — A réshez! A réshez! — és mindenA Duna. Ez a széles hátú komoly folyó ismét koldussá tett néhány ezer embert és halálos rettegésben tartott egy csomó falut. Napokon keresztül nem volt nyugalom a Duna mentén — és amikor kitört az ár, az emberekben íelsikoltott a kétségbeesés... Most már... talán elmúlt a veszély. A tarajos hullámok lecsillapulva visszatértek medrükbe és csak rettenetes nyomai láthatók mindenfelé, amerre elnyúlik a látóhatár. * Két nap Apatinban. * Az egyik napon. Megkezdődtek az előkészületek. A község főterén pergett a dob. A községi dobos közölte először hivatalosan, hogy közeledik a vész. Amerre a fehér ég, arra van a ■ merte-\ ktilés útja. A piros lámpák felöl a halál les az emberekre. Ha lön a veszély, arról jön. Az utcán egy lélek se. A-nagy icsend-' ben csak a Duna duruzsol... és időn-' ként az éjjeli őr bekopog a házak ab lakán: , — Minden ember menjen a gátra.' De nincs szükség a figyelmeztetésre. A házakban csak asszonyok és gyerekek virasztanak. * A másik nap: Apafin rém-napja. * Korán reggel az első hir: a Kucsma- , nál kitört a viz. A vörös majornál. Es{ az asszonyok, gyerekek rohannak a fa- j luszélre a dombra. Rémült kétségbeesés, j . . . dolgoznak keményen (Balázs rajza) APATIN RÉMNAPJA ÉLET HALÁLHARC A HARAGVÓ DUNÁVAL . . . megmozdult a töltés (Balázs rajza) — A gyerekem kell megmenteni — ordítja az egyik, az eléje toppanó csendőrnek. — Megyek, hu mindjárt agyon is vernek. Rohan az emberáradat, de egyszerre megtorpan. Az utat elzárták a szuronyok. Felfejlődött a katonaság. # A hosszú keskeny esik pedig ezalatt megnőtt, még csak háromszáz, mégcsak száz, csak ötven-uegyven méternyire van az első házaktól. Zug, dübörög, mindent kiszakit utjából ... és a tajtékok egyszerre csak felcsapnak a faluszéli Mária-szobor kőtalpára. Es nem törnék előbbre, csak az első viskóba nyúlik be egy keskeny hullám. ki odanyomul. Jobbról hatalmas szőlőtelep. Gyökerestől tépik ki a gyümölcsöst, a szőlőtőkéket, mindent, mert kell a léshez. Öt perc múlva a szőlőtelep egy ícidült, letarolt csatatér. De a kocsik igy sem mehetnek be. Pedig kell a föld, a töltésre. Valaki felordit: — Kosarakat! — és néhány perccel később az apatini kosárfonoda minden készlete a töltésen. Kosarakban hordják a földet. Egyik-másik kidől, összeesik, féirecipelik az útból és a munka tovább folyik. hste hat órára eltűnt a rés. Es nerrf őszült bele senki . . . — rí. ... Yttdtul adatik... ...és a gátakra minden éperős férfinek munkára kell menni... ...és hogy engedély nélkül senki sem hagyhatja el a községet... ...és hogy ha jön a viz, merre kell menekülni... ...és hogyha jön a viz, a gyársziréna jelzi. Ha a sörgyár szirénája megszólal, akkor már nagy baj van. Meneküljön ki merre lát. És félóránként perdült a dob. A községben egyszerre felborult a rend. Az első percekben senki sem tudta mit csináljon. Az előrelátók megrohanták az üzleteket. Vásároltak. Fő-Mindenki fejét vesztve szaladgál. — Mi lesz velünk? Mi lesz velünk? Azután újak jönnek, mások, megkésetten a túlsó faluszélről. Ideges érdeklődés: — Was iz mit'm Wasser? — Noch gefärlich? Noch immer? És messze, a láthatár szélén, feltűnik egy keskeny fényes esik: ott jön az árvíz. Egyenesen Apatinnak. A dombokon csüngenek az emberek. Lesik, számítják, vájjon mikor ér a falu alá. A keskeny, fényes esik pedig egyre nagyobbodik és messze kint a szántóföldön egy ember fut. Karjai között szénacsomó. Nyomában a rohanó ár. — A réshez, a réshez ! . . . (Balázs rajza) leg Kenyeret. Egy-egy család tizenötbusz kiló kenyeret gyűjtött össze a padlásra... az egyetlen mentsvárba — végszükség esetére. Azután hosszú sorokban megindultak a szekerek, ásóval, kapával felfegyverkezett emberek, ki a gátakra. Minden dobpergés után kisebb pánik. Délfelé valamennyi üzletet bezárták. Estére már csak asszony volt -a faluban. Meg gyerek. A férfiak az éjszakát kinn töltötték a töltésen. Megérkeztek a monitorok is. Meg százával a csolnakok. Mert hátha menteni kell. Újabb dobpergés: Ha már muszáj, meneküljön fel mindenki a monitorokra. Senki sem merte otthagyni a házatáját. Leszállt az est és Apatinra ráborult valami kisérteties félelem. Az utcákon kigyultak a lámpák: fehérek és pirosak. Szokatlan megrendezésben. Némely utca-sorban végig fehér lámpák, másokban vörös tűzgolyók világítottak az éjszakába. És délután két órakor felsikolt a gyári sziréna. Belehasit az emberek dobhártyájába, a lelkűkbe, vérfagyasztóan. — IVűs iz? Was iz? — rikoltanak önkiviilctlenül — jaj mi az — és rohan mindenki az uccán. Összevissza futkosnak. Sirnak. Asszonyok gyerekek. Hónuk alatt egy szék, egy csecsemő, hátukon ágynemű, összekötözve vörös abroszteritővel. Ahogy összekapkodták. — Was iz mit'm Wasser? — sikoltják egymásnak. — Wann schwimmen wir? Ó-ó-ó Jessas Marid . . — Jajj az apám. Nem tudom elvinni. Beteg! Mit csináljak!? Mit csináljak?! Mi történt? Kin a falu szélén megmozdult a töltés: a Duna áttörte a gátat. _ * És kint a töltésen? Amint felzugott a sziréna, az emberek ledobállak szerszámaikat otthagy— Katasztrófák fekete vasárnapja A Paris melleit: vasúti szerencsétlenségnek tizennyolc halottja és küencvenhét súlyos sebesültje van — Németországban a vihar bedöntött egy nyári vendéglőt, amelynek romjai alól tizenkét holttestet húztak ki — Hat utassal elsülyedt egy motorcsónak a Bodei:i-tavon Parisból jelentik: Vasárnap este tiz órakor sürü villámlással és menydörgéssel kisért felhőszakadás vonult végig Parison. Az Ítéletidőben mindenki menekült az uccákról és nagy volt az izgalom, amikor Páris különböző kerületeinek tűzoltóságai egymásután robogtak végig az uccákon. Senkisem tudta, hogy a nagy viharban hol történt szerencsétlenség, amikor éjfél felé elterjedt a hire annak, hogy Páristól huszonhét kilométer távolságban, Achers közelében súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Ezen a vonalon javítják a fősinpárt és ezért a vonatok hosszú mellékvágányon közlekednek. A Le Havre felől jövő gyorsvonatnak is ki kellett térni erre a mellékvágányra és amikor a kilencven kilométer sebességgel robogó vonat a mellékvágányról már visszatért a fősinpárra a mozdony kiugrott a sínekből és mintegy száz méteren igy rohant tovább a talpfákon, amelyeket felszakitott. Az elől levő két másoáosztályu kocsi ráiutott a szerkocsira és darabokra zúzódott. A harmadik és negyedik személykocsi a kisiklás pillanatában még a mellékvágányon volt és igy teljes erővel nekiütődött a kisiklott kocsiknak és lefordult a töltésről. A három utolsó kocsi kapcsolója elszakadt és a kocsik felfordultak. A vonatban alig maradt valaki sértetlenül. Fokozta a veszedelmet és a pánikot. hogy az eső zuhogott és koromsötét volt a szerencsétlenség színhelyén. Az achersi állomáson szolgálatot teljesítő vasutasok azonnal a szerencsétlenség színhelyére siettek és a kevésszámú megmenekült utassal együtt azonnal megkezdték a mentési munkálatokat, amelyek a/on ha n a nasrv eső és sötéfséo1 miatt nem haladtak előre. Éjfél után érkezett az első segélyvonat Párisból műszaki katonasággal és tűzoltókkal és ekkor sok száz fáklya fénye mellett megindult a mentési munka. Reggel két zászlóalj katonaság érkezett, amely csákányokkal látott a romok eltakarításához. A hivatalos jelentés szerint a vasúti szerencsétlenségnek tizennyolc halott és kilencvenhét súlyosan sebesült áldozata van. A romok alatt öt olyan holttestet találtak, amelyeknek nem volt emberi formájuk, teljesen össze voltak lapítva és egymásba fúródva. Az agnoszkálásnál szivettépő jelenetek játszódtak le. A legtragikusabb egy párisi nyomdatulajdonos szerencsétlensége, aki feleségével és két gyermekével egy tengerparti fürdőhelyre akart menni nyaralni és az egész család halálát lelte a vasúti katasztrófánál A gyorsvonat két mozdonyvezetője is meghalt. A súlyos vasúti szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a villámcsapás elrontotta a vasúti jelzőkészüléket és váltót, éppen abban a pillanatban, amikor a liavrei gyors az achersi pályaudvar blokkháza előtt elrobogott. Súlyos szerencsétlenség egy németországi kirándulóhelyen Berlinből jelentik: Vasárnap délután Középnémctországban hatalmas felhőszakadás vonult végig. A waltersdorfi zsilipnél tömérdek kiránduló volt, akik a záporesö elől egy nyári vendéglőben kerestek menedéket, amelynek minden helységét, még a hosszú kuglizó folyosóját is zsúfolásig megtöltötték. Az óriási felhőszakadás alámosta a nyári vendéglő épületének főfalát és a tető beszakadt. Óriási pánik keletkezett a vendéglőben íarínzkníln kírándu.
