Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-31 / 208. szám

19^6. julius 31. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal a Ferrum-gyár sarkán látta Szivar József vádlottat és közöttük a követ­kező párbeszéd folyt le: — Ki vagy? Szivar •Jócó vagyok — Hová mégysz? — Szivai Péterhez, nagybátyámhoz, afci itt lakik a Ferrum közelében, nála fogok aludni. — Elkísértem a kapuig — folytatja vallomását a tanú — kijött Szivar Pé­ter, a vádlott bement vele együtt, hogy ottmaTadt-e nem tudom. Kijelentette a tana, hogy teljes biztonsággal állíthatja azt, hogy Szivar József vádlott nyaká­ban egy kézi harmónika lógott. A szembesítésnél Szivar József ta­gadta azt, hogy találkozott a tanúval és hogy harmónika volt nála. Az elnök: Milyen harmónika volt? A tana: Egy harmónika. Szivar József vádlott (a tanú felé): Nem igaz, nincs, nem is volt és nem ÍS lesz soka harmónikdm. A tanú erre megjegyezte, hogy Szi­var a csendőrség előtt beismerte, hogy volt nála harmónika, de eladta. A tanút a bíróság megeskette. Pércsics rendőr alibije Vojnics-Rogics Marcella és Dér Ci­­cel után kihallgatták Pércsics Pájó rendőr feleségét, aki könnyek között tette meg vallomását. Kijelentette, hogy férje március 11-ikén csütörtökön dél­után hét órakor hazajött a rendőr-isko­lából és ettől az időtől kezdve nem tá­vozott a háztól reggelig. Vallomására megeskették. Tonkovics Cilika, Pércsics feleségének rokona igazolta, hogy Pér­csics Pájó rendőr március 11-ikén az éjszakát odahaza, lakásán töltöte. Az elnök kérdésére, hogy honnan tudja ezt ilyen bizonyosan, azt felelte, hogy ami­kor Pércsics szolgálatot teljesített, az volt a szokás, hogy az éjszakát Pér­­cslcsék lakásán töltötte. De csütörtö­kön Pércsicsné mondotta neki a kut­­nál, hogy az este ne jqjjgn fi aludni, mert férje odahaza lesz. Á tanút a bíró-" ság vallomására megeskette. Csulinovics Ferdo dfí,S álíamügy'ési indítványozza, ezután több uj tanú meg­­idézését. A védelem részéről Petrovics Máirfcó dr., Belies Radivoj dr. védők szintén uj tanuk megidézésére tettek előterjesztést. A bíróság nem adott helyt az előter­jesztett indítványoknak és az elnök ki­hirdette, hogy a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek tekinti, mert a tőtárgyalás anyagát elegendőnek tekin ti arra, hogy a bíróság ezek alapján meghozhassa döntését. Ezután a tárgyalást az elnök bere késztette és folytatását szombat délelőtt nyolc órára tűzte ki. tiszt. Az utasoktól a rablók összesen mintegy nyolcszázezer láva kész­pénzt, tizenöt revolvert és két kato­nai puskát, azonkívül sok ékszert és más értékes tárgyakat raboltak el. Az utonállók az utolsó autót az utasoktól elvették és azon ismeret­len irányban elmenekültek. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított kézrekeritésükre. Szombatra halasztották a francia kamara pénzügyi vitáját A pénteki ülésen elfogadták a házszabáiyreformokat — Három eilenjavasiatot és számos pótinditvány t terjesztett be az ellenzék Párisból jelentik: A házszabályok értelmében a pénzügyi javaslatok vitája csak huszonnégy órával a pénzügyi bizottság nyomtatott jelen­tésének szétosztása után kezdődhet meg a kamarában. Ilyen körül­mények közt Poincaré pénzügyi javaslatai az eredeti tervtől eltérően csak a kamara szombati ülése elé kerülnek, mert a pénzügyi bizottásg jelentése csak péntek reggel jelent meg a hi­vatalos lapban. A kamara péntek délutáni ülésén i a küszöbön levő pénzügyi vitá­­. a kapcsolatos házszabályreformot tárgyalták és 350 szavazattal 201 ellenében elfogadták a kormány ja­vaslatát, amelynek értelmében az ülések tartama alatt nem le­het '' ánvt benyújtani és tárgya5 ik azok a pótindit­ványok ke iek, amelyeket az ülés előtt terjesztenek be és amelye­ket a pénzügyi bizottság is áttanul­mányoz. Eddisr -om eHeniavaslat fek­szik a Ház asztalán. Egyet a kommunisták és egyet a szocialisták nyújtottak be. egyet pe­dig a jobboldal terjesztett be. Ezen­kívül a pótinditványok egész seregét terjesztették be, a kommunista párt pedig elrtapolási indítványt terjesztett be, amely azonban házszabályellenes és igy nem kerül tárgyalásra. A kormányhoz közelálló körökben úgy tudják, hogy Poincaré a pénzügyi vita során hatalmas expozéban fogja is­mertetni terveit, A miniszterelnöknek egyébként az a szándéka, hogy a pénzügyi javas­latok megszavazása után még a kamara nyári szünete előtt különböző intézkedésekre felhatalmazást fog kérni a frank stabilizálása érdekében. Vandervelde és Franauist belga miniszterek egyébként péntek délben Parisba érkeztek. A Quai d’Orsai-n ürianá külügyminiszter ebédet adott tiszteletükre, amelyen Poincaré is résztvett. A délutáni órákban azután megkezdődtek a francia és belga államférfiak között a tanácskozások a.francia és belga fraok egyöntetű és közös erővel végrehajtandó sta­bilizálásáról. •MfíAíjtóivI ••• mérgesedik-a mexikói kultúrharc Két rabló kifosztott nyolcvan felfegyverzeti utast Két puskával megállítottak nyolc automobilt Szófiából jelentik: A bulgáriai Szarambej és Csepin községek kö­zötti országúton néhány nappal ez­előtt két álarcos útonálló kifosztotta nyolc automobil utasát, mintegy nyolcvan embert és azután egyik autón ismeretlen irányban megszök­tek. A rablók Csepin község közelé­ben egy erdő melletti árokban hú­zódtak meg és a forgalmas ország­úton valószinüleg a postaautót vár­ták, amely azonban Csepinben de­­fektet kapott. Délután öt óra tájban egy autó közeledett az országúton. A rablók kiálltak az útra és két pus­kalövést adtak le. A lövésekre az autó megállt, mire a rablók az utaso­kat kifosztották. Rövid idő alatt még hét autó jött az utón és a felfegyver­kezett álarcos rablók valamennyit kifosztották, azután megparancsol­ták nekik, hogy hajtsanak tovább, de az esetről ne merjenek senkinek se említést tenni, mert akkor meg­ölik őket. A kifosztott utasok között volt egy polgármester, egy belügy­miniszteri inspektor és több rendör-Revoíveres összeül. Szis a páriámén' k.sr at a kilo ikus hivő vs szcc'aiisták löd hfroro halóit*!— A UV.o ikus lakosság nem fizeti az állami adásai — Ostrom az állami fogház ellen a papok kisz'ba/L'tána érdekében Katonai készen! égisz .'Mexikóban Newyorkból jelentik: Mexikóban a katholikus egyház megrendszabá­­lyozására hozott törvények nyomá­ban fellángolt harc mind nagyobb méreteket ölt és az a veszedelem fenyeget, hogy a kultúrharc polgárhábo­rút fog előidézni. Arra a hírre, hogy a kormány új­ból sok katholikus papot tartózta­tott le, mert egyházi funkciót végez­tek állami engedély nélkül, a katho­likus hívők tömegesen tódultak Mexikó fővárosban a parlament kar­zatára, mert a parlamentben éppen uj egyháztörvények voltak napi­renden. A parlament karzatán a katoli­kus hivők és a szocialisták közt dulakodásra került a sor, előkerültek a revolverek és véres harc fejlődött a két tá­bor között. Mire a parlament elnöksége beren­delte a rendőrséget, hogy a karzatot kiiirittesse, ott már igen sok volt a sebesült és há­rom ember meghalt A karzat kiürítése után az uccára kiszorított katholikus hivők tovább tüntettek és a katholikusok körme­netben vonultak végig a iővároson, nemzeti dalokat énekelve és tüntet­ve Callez köztársasági elnök ellen. A szocialisták ellentiintetést rendez­tek és tüntető felvonulásban zajosan Hintettek a katholikus papok ellen. A katolikus hivők a fővárosban összevásárolták az összes szent­­képekét és kegyszereket, hogy otthon házi oltárokat rendezze­nek be és augusztus eleiétől kezdve, amikor a katolikus tem­plomokban megszűnnek a mi­sék, otthon tartsanak istentisz­teletet. Az ország valamennyi tartomá­nyában erősen szervezkednek a hí­vők. Queretaróban a katolikus hivők elhatározták, hogy nem fizet­nek állami adót és semmit sem vásárolnak, amiből az ál­lamnak haszna van. A gyász jeléül a katholikus hivők el határozták, hogy augusztus elsejé töl kezdve nem járnak színházba, vagy más szórakozóhelyekre. A templomok falára hirdetményeket ragasztottak ki, amelyeken közlik, hogy mely magánházakban fognak miséket tartani. Quadalajaraban a katolikus hívek megostro­­m oltók az állami fogházat, hogy kiszabadítsák azokat a papokat, akiket letartóztattak, mert idegen származásúak és a kormány rendeletére a kitűzött időpontig nem hagyták el az orszá­got. A hangulat Mexikóban olyan iz­gatott, hogy a kormány az egész ország te­rületére elrendelte a katonai készenlétet, tekintve, hogy minden percben szá­molni lehet a forrongások kitörésé­vel .............................. CIRK USZ ■ • ■ Kár belebeszélni A villamosra vártam, tocsogó esőben. Lejebb, egy kapu előtt két ur beszélge­tett — egy magas, bőrkabátos, zsebre­­dugott kezekkel — a másik alacsony, felhajtott gallérral, kemény-kalapban, vézna, ügyetlen kis ember. Eleinte nem ügyeltem oda. Aztán megütötte a füle­met a bőrkabátos emelkedő hangja. — Igenis, pimaszság, tudja...? — mondta a bőrkabátos fenyegetően. — Hehe ... nagyon érdekes ... mond­ta a keménykalapos határozatlanul. — A legnagyobb pimaszság, megér­tette? — folytatta a bőrkabátos egyre izgatottabban. — És nekem hiába röhög szemtelenül a pofámba! Csibész! — Ccc... ccc... nagyszerű... — mondta a keménykalapos és hitetlenked­ve csóválta a fejét. Ejnye, de furcsa emberek. — Csak addig röhög a pofámba ne­veletlen fráter, mig egyszer meg nem táncoltatom. Maga csak add!g szemte­­lenkedik, amíg egyszer nem akad az emberére. De velem megjárhatja — én nem ijedek meg az ilyentől — és ha kell, a botránytól se félek — ha sokat pim^-rkodik, itt a nyilt uccán törülöm sértette? n érdekes, na és? .«he. iít készül valami. Jó lesz odaiigyelni, h-: ;y kellő pillanatban köz­beléphessek. Nem szeretem a botrányt, nem szívesen avatkozom bele éretlen rosszmodoru emberek civakodásába, akik az uccán intézik el lovagiatlan afférju­kat, de ez az eset kivételesnek lát­szik. Mindenesetre érdekes a ke­ménykalapos viselkedése. Tűri a sérté­seket, de úgy látszik nem gyávaságból, mert nem szalad el, hanem fölényesked­ni próbál. Jó gyomra lehet. Nem szere­tem az ilyen álfölényt, alapjában halvé- Jril ember lehet, akit »nem lehet megsér­teni«,- de a másik sem rokonszenves a szellemtelen durvaságával, ahogy Ígéri a pofonokat, ahelyett, hogy lekenné. — Csak azért nem nyakalom föl, mert. nem akarom bepiszkitani a kezemet. De nyugodt lehet, nem viszi el szárazon. Fogok rá módot találni, hogy kipöndö­­ritsem az úri társaságból — addig meg­elégszem vele, hogy nyilt uccán, min­denki fülehallatára mondjam meg a vé­leményemet, hogy aztán le ne tagad­hassa, mint ahogy le szokta tagadni a pofonokat is. Ha mégegyszer meglátom, szemtelen fráter, kutyakorbáccsal ker­getem el — most pedig hordja el ma­gát, disznó! Mars! A keménykalapos nem mozdul. Áll és fölényesen mosolyog. — Helyes. Így kell beszélni! És ha nem? A bőrkabátos pulykavörös lett. — Ha nem? Akkor egyszerűen leve­rem a kalapot a fejéről, kétszer belecsa­pok a pofájába, de úgy, hogy kettősren­dekbe repülnek ki fogai! — Nagyszerű lesz! A keménykalapos nem mozdul: szem­benéz ellenfelével. Úgy látszik, most jön a pofon. De ezt már nem várhatom bei elvégre én is felelős vagyok a pesti ticca jó hírnevéért: külföldiek is láthatják az ilyet. Határozott léptekkel odamegyek. — Pardon uram — mondom udvaria­san, de határozottan — talán méltóztas­­sanak az ilyen kényes ügyet a kapu alatt, vagy magánlakásban elvégezni. Az ucca nem arra való hely. Rámmerednek. A keménykalaposhoz fordulok. — Ha parancsolja, mint tanú sziveser. állok rendelkezésére, amennyiben — mert úgy látom nem barátja a lovagias eljárásnak — bíróság elé akarja vinni a dolgot. Hallottam, miket mondott önnek ez az ur. A keménykalapos riadtan néz körül. — Nekem? — Persze. Hát kinek? — Pardon... dadogja a keménykala­pos... egy kis tévedés lesz a dologban. Ez az ur, az én Kovács barátom, éppen most adja elő, hogy mit fog csinálni, ha találkozik a Shnrek Alajossal, aki hm­­árnlta őt a főnökénél. Kár belebeszélnl, különösen, 1* az em­ber1 nem hallotta a* 444. -hjtby

Next

/
Thumbnails
Contents