Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-04 / 181. szám
24 OLDAL * ÁRA 3 DINÁR PoStarina plaéena! XXVII. évfolyam Szabotica, 1926 VASÁRNAP* Julius 4. 181. szám tiegjeleaii minden reggel, ünasp után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—53 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár cervedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmsj Jovin trg 3. szám (Minerva-paíata) Kiadóhivatal: Subatica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota Ott fii! a rácson... Ne méltóztassan'ák megunni, könyö rgünk, hogy u kisebbségi magyarság sorsának ábrázolásában egyre sűrűbben hivatkozunk az erdélyi , magyarság helyzetére. Hivatkozhatnánk természetesen a csehszlovákiai magyarság helyzetére is s elmondhatnánk szinte naponkint, hogy azoknak a politikai szolgálatoknak fejében, melyeket az ott élő magyarság politikusai 'tettek a sokfelei szorongatott kormánynak, milyen előnyökhöz jutnak kisebbségi sorban élő magyar testvéreink éppen ezekben a napokban. Az erdélyi magyarság sorsa azonban eddig jobban megegyezett a miénkkel. Kezdeményezései, tapogatózásai, próbálkozásai és fájdalmas kudarcai a mi sorsunkat, a mi haladás nélküli elindulásunkat példázták egészen a legújabb időkig. A legújabb időkben azonban már nem a sorsközösség bátorító dokumentumaiért, hanem — az elhatározás. Cselekvés és politikai taktika példáiért fordulunk Erdély magyar népéhez. Érdeklődésünk látogatása csak viszonozza most ,az erdélyi magyaroknak korábban le* lénk fordult figyelmét. Volt idő,, amikor a Királyhágón túli magyarság nézett fölfelé fordított tekintettel ránk s igyekezeti; tőlünk eltanulni a kisebbségi harc módszereit. Akkor volt ez, amikor a nemzetgyűlés az alkotmányt tárgyalta. Az alkotmánynak állampolgári egyenlőségen, tiszta és szabad demokrácián, nemzetiségi és vallási megkülönböztetéssel meg nem zavart jogegyenlőségen alapuló rendelkezéséit hogy csodálták, hogy. irigyelték az erdélyi magyarok! Ök csak a uiegvesztegetöen ékes kirakati árul látták s azt hitték a bolt is ilyen primer áruval vau te le. Legalább mi magyarok ne unjuk meg az erdélyi példákat, ha már sorsunk urai nem találják unalmasnak az erdélyi magyarok élete elsőbbségének szünetlen bizonyítását. Mi nem bánnánk, ha az, erdélyi magyarság irigyelné tőlünk a mi huszonhárom törvényhozónkat, magyar polgármestereinket, magyar községi elöljáróinkat, kultuszminiszterünket, aki Madáchot és Adyt fordítja szerbre s a kormánnyal való megegyezésünket. mely talán a kívánatosnál lassabban, de mégis észrevehetően teszi könnyebbé a lélekzetvételt. Most olvassuk a hirt, hogy a kolozsvári ítélőtábla foglalkozni volt kénytelen az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság jogi személyiségének kérdésével, A kolozsvári Ítélőtábla határozatában a következőket mondja; »Ha egy egyesületnek az erdélyi magyar irodalom haladásiénak előmozdít;! sa a cétía. ezt a célt nem lehet a román állam érdekeivel ellentétben állónak tekinteni s igy nem lehet indok arra, hogy jogi személyiségének elismerése iránt előterjesztett kérelmével elutasítsák. A magyar irodalom elővétele nem foglalja magában az állarnellenesség kritériumait* minden állampolgár fel van jogosítva a saját irodalmát nemzeti irányban művelni. A kisebbségi népek irodalmának elnyomására, vagy a nemzeti jellegtől való megfosztására nincs alap az alkotmányban sem, mely a szabadságjogokban egyenlően részesíti az állampolgároka bt. Most méltóztassék összevetni ezt bírói döntést s a birói döntésben megnyilatkozó felfogást azzal a közigazgatási ténnyel, mely lehetetlenné tette a vajdasági magyar írók egyenletének megalakítását. Ez az egyesület inkább csak dekorativ célt szolgált volna, annál nagyobb a jelentősége az engedélyezés megtagadásának, annál, hivebben tükrözi vissza a közszellemet ez a tilalom. De vessük össze ezt a, határozatot a bezdáni magyar olvasókör ajtaját beszögező közigazgatási intézkedéssel, avagy az állami kultúrpolitikának azzal a megnyilatkozásával, mely eltűri, hogy a csonoplai magyar olvasókör könyvei a padláson rohadjanak, Nemzetes uraink, ugyan unják már meg az erdélyi példáknak állandó előtárását. Nagyon kérjük, teremtsenek már olyan helyzetet, hogy az erdélyi magyarok hozzánk jöhessenek tanulni demokráciát, rpegértést és türelmet. Vagy, ha úgy teszik; nemzetiségi kultúrpolitikát. A föidmivelési miniszter tízmillió hiteit kér az árvízkárosultak számára Vita a mmiszteriiimok számának csökkentéséről a törvényhozó bízott’ Ságban — A neptuni konvenciók elfogadása Jugoszlávia érdeke Pasics a neptuni konvenciók eilen Beogridból jelentik:' A parlament rl napolása óta a képviselők egyr$ nagyobb számban hagyják el a fővárost, úgyhogy a kormánynak es a pártok ve ze.tninek komoly gondot okoz, hogv a Mii, .i képviselőt larf au^k eg;, lift. anion.}nyi a bizottságok zavartalan működését biztosítja. Szombaton az összes pártok vezérei ilyen irányú felszólítást intéztek a képviselőkhöz. A miniszterek közül négyen vannak távol és hétfőn utazik Cryurisics Márké igazságügyminiszfer Parisba orvosi kezelésre. Uzunovics Nikola miniszterelnök intézkedésére a távollevő Tritunovics Dusán hadügyminisztert maga a miniszterelnök, Szrszkics Milán törvényegységesitő minisztert egyelőre Gyurisics Márkó igazságügyminiszter helyettesíti, Gyurisics Márkó elutazása után a törvényegységesitő és igazságügyi tárca vezetését is Szimonovics Milán szociálpolitikai miniszter veszi át. Superina Benjámin postaügyi minisztert Nikics erdöügyi miniszter. Trifunovics Misa vallásügyi minisztert pedig Pérics Ninko pénzügyminiszter helyettesíti. .. . A 'minisztertanács szombaton nem tartott ülést, hanem csak a miniszteri gazdasági és pénzügyi ■ bizottság ülésezett. A bizottság az agrárreform törvényről tárgyalt. A tanácskozást azonban nem fejezték be. Miniszterek a miniszterelnöknél Szombat délelőtt Mpkszimovics Bozsó belügyminiszter, délután pedig Pucelj földművelésügyi miniszter és Pérics Ninko pénzügyminiszter keresték fel kabinetjében Uzunovics Nikola miniszterelnököt, A miniszterelnök szombaton egész nap hivatalában volt és fogadta Trif kavics Márkot, a nemzetgyűlés elnökét is. A tárgyalásokon legnagyobbrészt az (irvizveszédelemntel kapcsolatos intézkedésekről volt: szó. Az ellenzéknek az a törekvése, hogy a parlamentet az árvíz miatt hívják ószsze. a kormánynál elutasításra talált, mert a kormány úgy véli, bogy- a megszavazott költségvetésben elegendő anyagi eszköz áll rendelkezésre, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Pucelj földművelési miniszter állandó I vul a vízügyek vezérigazgatóságában Is érintkezésben van az árvizsujtotta terű-1 «hjel-tmppal inspekciós szolgálatot tarleteken dolgozó hatóságokkal- Azocki- ! tanuk. Tízmillió a?, árvízkárosultaknak Puccit föidniiivelésügj í miniszter szombat délután beszámolt Uzunovics miniszterelnöknek az árvízről érkezett, legújabb jelentésekről, különösen uedig a vajdasági árvízkatasztrófáról. A minisztériumhoz érkezett jelentés szerűn a helyei uradalomban harminckétezer hold áll víz alatt, szombaton délután pedig olyan jelentés érkezett. hogy Apatinaái ismét áttörte a gátat a Duna és a viz újabb területeket öntött el. A földművelésügyi minisztérium értesülése szerint Budapesten apad a viz, Bécsbeu azonban tovább emelkedik és igy nálunk is újabb emelkedéssel kel! számolni. érkezett jelentések közük, bogy V" az erdélyi folyók is mind megáradtak és ez a jugoszláv Bánátra és a li-.-xa-vidékre jelent súlyos vesződóimét. Pucolj íváu földművelésügyi miniszter 1 icjelentette Uzunovics minisztereinőknek hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság legközelebbi ülésén tLcmiiíió dinár tótéit tői; kérni az árvizsujtotta terhietek segélyezésére. Ezt a pénzt gyorssegély címén fogják a károsultuk között szétosztani. A törvényhozó bizottság ülése A törvényhozó bizottság szombaton ütést tartott, amelyen a központi igazgatásról szóló törvényjavaslat vitáját folytattak. Az első felszólaló dr. Gosar szlovén néppárti rámutatott arra, hogy Jugoszláviában még akkor is sok lesz a minisztériumok száma, ha a központi igazgatásról szóló törvényjavaslatot végrehajtják. Tiltakozott azonban az ellen, hogy a szociálpolitikai .minisztériumot is fel akarják oszlatni. Amig külföldön a munkás védelmet mindjobban kiépítik, Jugoszláviában még az eddigi elégtelen védelmet is meg akarják szüntetni. Szerinte a szociálpolitikai minisztérium eddig sem végezte el munkáját és sokkal nagyobb eréllyel kellett volna a munkások érdekeit megvédeni. Azzal hogy a rrmnkásvédelmet a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe utalják, nincs megoldva a kérdés, mert a kereskedelmi minisztériumnak egész más feladatok tartoznak a hatáskörébe. Spalto dr, a mnlzulmán párt vezére hangsúlyozta, azzal, hogy a minisztériumok számát csökkentik, a takarékosság szempontja nem fog még érvényesülni. Szerinte inkább a minisztériumok számos ügyosztályát kellene megszüntetni, igy például a külügyminisztérium kereskedelmi osztályát. Támadja ezután Spaho a javaslat szellemét,, amely az eddiginél még .szélesebb centralizmust akar megvalósítani. A radikális párt — mondotta Spaho — c javaslattal nem konzekvens önmagához, mert a párt programja a széleskörű önkormányzatok mellett tör lándzsát. Támadja ezután az Uzunovicskurmányt, mert elvetette Joyanovics Ljuba javaslatát az önkormányzati választások kiírásáról. A Vajdaságban és Bosznia-Hercegovinában a községi választásokat nem írják ki, pedig azt a szerb köz-» ségi törvény ideiglenes alkalmazásával meg lehetne oldani. A községi választások megtartásából az államnak is haszna lenne, mert súlyos terhektől szabadulna meg. Markovics Lázár dr. volt igazságügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány sokkal erősebb, ha kevesebb a minisztériumok száma. Olyan országban élünk — mondotta — amelyben kevés az erős egyéniség. Nézete szerint azonban fenn kell tartani a vallásügyi minisztériumot, mert az jótékonyan befolyásolja az egyes vallásfelekezetek közötti jóviszonyt. Kenn keil tartani az államtitkári állásokat is. Végül kijelentette Markovics, hogy az alkotmány egyes rendelkezéseit úgy kellene módosítani, hogy Őfelsége kinevezné a kormány elnökét és az egyes miniszereket, a mi-
