Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-29 / 206. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPIN 1926 julius 29. A helyszíni tárgyalás után sem tisztázódott a Majsai-uti rejtély A por valamennyi vádlottja tagad — Petro vies Antal visszavonta minden eddigi beismerő vallomását — Csütörtökön hallgatják ki a tanukat Péntekre várható az Ítélet Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb bűntényének főtárgyalása kezdődött szerdán a szuboticai törvényszéken. ... Eltűnt egy ifjú. Tizennyolc éves, erős, egészséges fiú. Érettségit tett és előtte volt az élet... Tele volt kedvvel, ambícióval, reménységgel, mindenki szerette, mindenkivel jóban volt és egy este nem tért többet haza.-r Eltűnt a Németh tanító fia — mondották a Majsai-ut környékén az emberek. És összebújtak, tanakodtak, gyanakodtak. Sötét bűnökről, véres éjszakákról beszélt a fáma a Majsai-uti homokbuckák között és ötödnapra megtalálták egy kutban — alig néhány száz lépésnyire Németh tanító iskolájától — Németh László holttestét. A törvényszék főtárgyalási terme zsúfolásig megtelt. A közönség a bírósági emelvény egy részét is elfoglalta. A várakozás feszültsége, találgatás zaja és az összezsúfolt emberi testek melege üli meg a levegőt, de a zsibongás egyszerre halálos csenddé változik, amikor Pavlovcs István elnök vezetésével bevonul a bíróság. Bevezetik a vádlottakat, megkezdődik a tárgyalás és egymásután minden vádlott a leghatározottabban tagad. Már-már úgy látszik, hogy a csendőrség felépített vádja összeomlik, de az elnök lankadalan türelemmel keresi az igazságot. Kérdez, dolgozik, küzd, figyelmét nem keTüli el semmi. A tagadó vallomások egysége között már itt is, ott is ellentmondás üt rést, aztán megint változik a helyzet, minden jobban bonyolódik és Németh László halálának rejtélye az első napi tárgyalása után még nem jutott el a megoldáshoz. Kezdődik a tárgyalás Pár perccel nyolc óTa után vezették be a vádlottakat szuronyos börtönörök a tárgyalási terembe. A szorongásig megtelt teremben nagy mozgás támadt és mindenki a vádlottakat nézte. Negyedkilenckor Pavlov!cs István törvényszéki elnök vezetésével bevonult a bíróság. Az elnök a tárgyalást megnyitotta és sorra,a bírói erjiel.véíiy elé szór litotta .a kilenc;,yádjo|tati,'3kife bemondták személyi adataikat. Petrovics Antal, elsőrendű vádlott huszonkilenc éves, nős, földmijv£? nZsedniiken, Pintér BaT Iázs veit rendőr huszonhat éves, Percsjcß Pájó volt rendőr huszonnégy éves, Kalló Matild gyári munkásleány tizenkilenc éves, Kövesdi Antal szolga negyvennégy éves, idősb Kalló Anna ötvenhat éves, Kalló Anna gyári munkásleány huszonhét éves, Petrovics Teréz huszonkilenc éves. Szivar Jocó szolga tizenkilenc éves. A személyi adatok felvétele után Pavlovics István elnök ismertette a vádiratot, majd elrendelte; hogy a vádlottalkat Petrovics Antal kivételével vezessék vissza celláikba. Enhek megtörtévé ^"fttšft V "tCfVéirtyszék ^megkezdte á vádlott Petrovics Antal részletes kihallgatása. Petrovics visszavonja beismerő vallomását Az elnök: Büdösnek érzi magát? A vádlott: Nem érzem magam bűnösnek! Az elnök: Miért? Vádlott: Mert nem én öltem meg Németh Lászlót. Az elnök: Védekezzék, mondjon el mindent, amit az esetről tud és gondoljon arra, hogy a vizsgálóbíró előtt és a helyszínen részletes beismerő vallomást tett. % A vádlott ezután elmondta, hogy május 20-ikán Zsedniken találkozott a csendőrökkel, akiknek köszönt. A csendőrök megkérdezték, hogy hívják és mikot megmondta a nevét, a csendőrök igy szóltak: — Épen téged keresünk, te gyilkoltad meg Némethet. Bevitték a laktanyába. Ott megverték, bezárták a pincébe, ahol Petrovics egy cigányforma embert talált, akiről később megtudta, hogy az is csendőr. Az beszédbe ereszkedett vele és ráterelte a beszédet Németh László meggyilkolására. Itt igen zavarossá válik a vádlott előadása. Petrovics állandóan azt hajtogatja, hogy Németh László dolgairól annyit tudott, amennyit feleségétől hallott, aki Németh szüleinél volt szolgálatban. Amikor Németh László holttestét kihúzták a kutból, felesége azt mondta noki, hogy az egész környék Petrovics kijelentette, hogy eddig csak azért mondta, hogy Pintér is ott volt Németh meggyilkolásánál, mert a csendőrök ütötték. Ez mind nem igaz, Pintért nem ismeri, a zsedniki csendőrségen látta először. Az elnök ezután arra vonatkozólag intézett kérdést Pintérhez, hogy nem volt-e féltékeny a feleségére. Pintér tagadólag válaszolt, majd kijelentette, hogy látta, amint a csendőrök ütötték Petrovicsot. de őt nem bántották. A pontos vádlóit Prcsics Pájó volt rendőr hasonló értelemben vallott. A legprecízebb pontossággal elmondta, hogy mikor, hol járt március hó 6-tól egészen 13-ig. Tiszennegyedikén — amikor Némth László eltűnt — reggel szolgálatból hazament, délután háromig otthon volt, azután rendőriskolában volt hat óráig, majd borbélyhoz ment, hét órakor haza indult, közben találkozott a Majsai-uti hídnál Pintérrel, fél nyolckor ért haza, lefeküdt és másnap reggelig aludt. 12-én nyolc órakor jelentkezett szolgálatra és tizenharmadikán délután tudta meg, hogy elütnt Némth László. Németh Ferenc és Balog János mondták meg neki. A két fiúnak elmondotta, hogy nyolctiz nap előtt, este ott találta Németh Lászlót a Ferrum-gyár előtt és a fiú azt mondta neki, hogy nem mer hazamenni. Ott volt, amikor a holttestet kihúzták a kutból, de nem ő találta meg. Petrovicsot május 21-ikén látta először a rendőrségen, akkor Petrovics rámutatott és azt mondta: — Gondolom ez az. Végül elmondta a vádlott, hogy a zsedniki csendőrségen talpát és combját ütötték. Az elnök elrendelte Petrovics és Prcsics szembesítését. Petrovics kijelentette, hogy Pricsicset sem ismerte azelőtt és azért vallott ellene, mert a csendőrök ütötték. A többi vádlott is tagad két rendőrt vett gyanúba az esetted kapcsolatban. A csendőrök előtt vállalta, hogy részt vett Németh László megölésében és az egész esetet részletesen elmondta, de mindezt azért tette, mert bántalmazták és félt, hogy ha nem vall, akikor ismét megverik. Az elnök ezután a vádlott elé tárta eddigi beismerő vallomását, amelyeket a csendőrség és rendőrség előtt tett és a vizsgálóbíró előtt is fenntartott. A vádlott azt felelte, hogy mindig félt attól, hogy újból megverik, azért tett beismerő vallomást.. Az elhalt Németh Lászlót nem is ismerte és vádlottak közül sem ismer senkit, csak a feleségét. Rámondta egyikre is, másikra is, hogy résztvettek a bűntényben, de ezt is azért tette, mert félt a verésöt. A vádlott többször sírva lakadt és minden további kérdésre azt felelte, hogy megverték és hogy félt. Azt sem tudta, hol a kút, de a csendőrök odavezették és azt mondták: ez az. Hivatkozott arra, hogy március hó ll-ikén, amikor az eset történt, ő betegen feküdt és több tanút nevezett meg, akik ez igazolni tudják. Az elnök figyelmeztette a vádlottat, hogy arról a körülményről eddig egyetlenegyszer sem tett említést Ezzel véget ért elsőrendű vádlott hallgatása. ki-A rendörök alibije Pintér Balázs volt rendőrt hallgatták ki ezután. Nem érzi magát bűnösnek. A Majsai-uton teljesített szolgálatot. Március ll-ikén reggel 8 órakor vette át a szolgálatot. Tizenkettőig volt szolgálatban, azután délután négyig a laktanyában volt, majd ismét szolgálatba ment este 8-ig, azután a laktanyában lefeküdt, mellette aludt Gyurgyinác Milán . rendőr és ott voltak még Basic.9 Mi ja és Palkovics Szlávkó, Malbaskt keltette fel fél 12-kor, ismét őrhelyére ment és négy órakor elment haza. Egész éjjel nem történt semmi. Németh László eltűnéséről 13-ikán szombaton hallott két fiatalembertől, a kik kérdezték tőle, nem látta-e Némethet. I Az elnök elrendeli Petrovics és Pin-A két rendőr után Kalló Matild vádlottat hallgatta ki a biróság. Amikor az elnök megkérdezte tőle, bűnösnek érzi-e magát az ellene emelt vádra, a leány igy felelt: — Bűnös nem vagyok, semmi vádolást el nem fogadok. Az elnök: Mit tud ebben az ügyben? A vádlott: Nem tudok ebben az ügyben semmit sem! Az elnök: Valami sapkát nem talált az uccán? A vádlott: Én nem, az anyám találta. Az elnök itt felmutatja a bűnjelként lefoglalt, gyűrött, sárga sapkát, mire a vádlott azt mondta: •i—cEz volt az. $.*& % ■ \ Az elnök:' Ismerte Németh Lászlót? A vádlott: Igen, mivel szomszédok vagyunk. Az elnök: Maguk abból a kutból szokták a vizet hordani? A vádlott: Igen, szombat délelőtt is ittunk a vízből, aztán máshonnan hoztunk vizet, mert az zavaros volt. Majd kijelentette Kalló Matild, hogy sem Petrovics Antalt, sem a többi vádlottat, nővérén és anyján kivül nem ismeri. Kövesdi Antal vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, Németh Lászlót nem ismerte, nem is látta soha, éppen úgy a vádlottakat sem ismeri Szivar kivételével. Elmondta, hogy a csendőrség junlus 10-ikén vitte be a laktanyába, ahol megverték. A laktanyán Szivar a szemébe mondta, hogy Kövesdi fogta Németh lábát. Amikor megverték, félelmében csak annyit mondott, hogy láttam, amikor Némethet megölték, de ezt Is csak azért mondta, hogy ne bántsák. Az elnök figyelmeztette, hogy a vizsgálóbíró előtt is beismerő vallomást tett. A vádlott: Igen, ott is azt mondtam, amit a csendőrségen, mert a csendőrök azt mondták, ha itt nem azt mondom, amit náluk, visszavisznek és megvernek. Az elnök figyelmeztette a vádlottat, hogy beismerő vallomásában olyan pontos és aprólékos részletek vannak, a mikről a csendőröknek nem lehetett tudomásuk, viszont ezek a részletek teljesen összevágnak a Petrovics Antal beismerü vallomásában foglaltakkal. A vádlott azt felelte, hogy ezeket aj részleteket Petrovics Teréztől, Petrovies Antal feleségétől hallotta. Kalló Anna vádlott szintéin nem érzi magát bűnösnek. Elmondta, hogy akkor éjjel arra ébredt fel, hogy nagy puffogást, szaladgálást hallott az udvar felől. Nem tudja hány óra volt, mért mélyen aludt. A lármára felébredt, felkelt és kiment a ház elé. Látott egy emberi alakot, aki a kerítésen akart átugrani, fžf ' hitte, ,3fálami betörő, méghézte, hogy nem hajtotta-é el a disznókat az ólból. Azt nem tudja, hogy az illető hogy nézett ki, mert sötét volt. Viszszament a konyhába! és lefeküdt. Má§t nem tud. Petrovics Teréz, a vádlott PetrovicS Antal felesége kijelentette, hogy nem bűnös. Ott szolgált Némethéknél, de közte és az elhalt Németh László között semmiféle viszony nem volt. Az ura, kitől különváltan élt, kót-hárora hétben egyszer meglátogatta, de soha neki szemrehányást nem tett. Kövesd! vádlottal beszélt az esetről, de csak olyant mondott neki, amit az újságból olvasott. Szivar József vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amikor az eset történt nem is tartózkodott Szuboticán, hanem Gyurgyin-pusztán, a hol Polyákovics Ádámnál szolgált. A vádlottak közül senkit sem ismer. Arra nézve, hogy ő a kérdéses estén Kallóék háza előtt harmonikázott, megjegyezte, hogy nem is tud harmonikán játszani, csupán csak szájharmonikához ért. Németh Lászlót egyáltalában nem is ismerte. Ezzel véget is ért a vádlottak kihallgatása és Pavlovics elnök berekesztette a tárgyalást azzal, hogy délután öt órakor folytatja a biróság a helyszínen a tárgyalást. Népvándor'ás a Majsfi-uton A helyszíni tárgyalás rendkívül nagy érdeklődést keltett. Már a kora délutáni órákban megkezdődött a népvándorlás a Majsai-utra. Szörnyű sártengerben gyalogolt mintegy kétezer ember, túl a vasúti felüljárón a Kallóék háza elé, ahol a helyszíni tárgyalást kitűzték. Bazsalikom, harangvirág, kerti vetemények veszik körül a fehérre meszelt kis házikót. A ház mellett tiz lépésre a kút. Beszegezett káváját tök indája borítja el. Alig lehet megtalálni a szörnyű emlékű kutat. A kis ház elé egy asztalt tettek Kallóék. Piros abroszt terítettek rá. Egy'kis pad és három szék minden ülő alkalmatosság. A vádlottak ott állnak sorban az ut mellett. Mindegyik vádlott mellett egy fegyveres őr. Köröskörül nép és nép mindenütt. Kendős asszonyok, selyemharisnyás hölgyek, katonák, gyerekek, férfiak az uccán, az árokban, fákon, ház-, •tetőn, minden elképzelhető helyen. A halálkut kerítését is megszállja egy csomó gyerek, a kivezényelt rendőrosztag csak nagy üggyel-bajjal tud a biróság számára szabad teret biztosítani. A levegőben bazsalikom illata... Főtárgyalás a helyszínen A biróság negyed hatkor autón érkejáls-.éa. Pavlovics István törvényszéki el-
