Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-29 / 206. szám

í ;jal . ARA iy2 DINAR PoStarhn. placcnai Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben . < Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Jobbra át!— liangzik fel a vezényszó Poincaré első parlamenti győzelme után s hangzott fel a vágy halk szava nyomban azután, ahogy visszakerült hatalomra a jobboldali politikának ez a monumentális inkarnációja. A gondolkodás síneken jár s sablonok­nak engedelmeskedik. Ha Macdo­nald és Herriot kormányra jutása je­lenthette egész Európa számára a — baloldal kurzusát, vagy legalább is azt a hitet kelthette, hogy a hábo­rú jobboldali politikája után követ­kezik a béke baloldali irányzata, Poincaré visszatérése joggal kelti azt a látszatot, hogy a világnézletek harcából a jobboldal kurzusa került ki, győzelmesen. Az első tévedés azonban az, hogy most Franciaországban nem világ­nézeti küzdelem folyik, hanem a írar.k önvédelmi harca. Leon Blum Pénzügyi koncepciójában talán még fel lehet ismerni a baloldali politika tudományos igazolásának megnyi­latkozását. Leon Blum ugyanis va­gyonadó kivetésével akarja szanálni i frankot. A vagyonadó követelése negfelel a szocalista párt tőkeelle­­íes programjának. De hol keressük ; főként hol találjuk akár Herriot, tkár Caillaux, akár De Monzie, akár — Poincaré pénzügyi koncepciójá­én a világnézet, .a jobboldali, vagy laloldali lelki hangoltság és értelmi íelyeslés nyomait. Caillaux külföldi cölcsönt akart és pénzügyi diktatú­rát, Herriot tiltakozott a külföldi köl­csön ellen és a belföldi tőke segítsé­gével akarta alátámasztani a frank megroggyant árfolyamát. Poincaré ä hátralékos adók behajtásától s a egyetlen szigorúsággal végrehaj­­;ott takarékossági programtól várja i kikerülhetetlen infláció korlátozá­­'.át. Az egymást követő pénzügyi .ormányok koncepcióiban visszájára 0 oiultak az általános politika irány­­ibei: a jobboldal tiltakozik a dikta­­uru gondolata ellen s ebben a tilta­­'ozásában találkozik még a — kom-0- rosta párttal is s a baloldali, a i'Mr’ári baloldal pénzügyminiszterei ■c' Cicitek a maguk számára példái­mul széleskörű felhatalmazást a Parlament nélküli kormányzásra: a iiktaturára. Ne örvendjenek hát a jobboldali vüitika részeg szerelmesei, a fran­­ria kormányválság nem a világnéz­etek gyermekágyában vajúdik, min­den politikai meggyőződésre, hitre, 1 ilág'elfogásra való tekintet nélkül ! urak uralma fog stabilizálódni, aki : fronk betegágyánál a legjobb or­osnak bizonyul. Már pedig a beteg 1- énzt nem lehet akármelyik világ­­i’ézlet ráolvasásával meggyógyítani, 'de csak tudás, invenció, bátorság és Nzerencse kell. A frank nem hallgat e az istenhivők fohászára, se a sza­­ladgondolkodók atheizmusára. A oénz oltára előtt tömjénnel, vagy pogány módra hiába mutatják be az lldozatot. A pénz hitnélküli és világ­­' ézlctnélküli. Akik a személyi változásból a po­étikai irányzat megváltozására kö­­•etkeztetnek, figyeljék meg, mi volt * poincaréizmus három év előtt s mivé vált a mai napokban. Akkor ez a politika volt: az engesztelhetetlen­ség. Poincaré nem hirdeti most a — Ruhr-megszállást, nem követeli Lo­­;arnó lerombolását. A frankcsata el­­■óditotta a jobboldaltól Poin­carétNájem. Poincaré fordította jobb­ra a francia'politika kurzusát. Poin­caré harcias és engesztelhetetlen politikája visszavonul a — zürichi frontra. Három évvel ezelőtt még azt hirdette volna, hogy a német jó­­vátételi fizetésekből kell megszer­vezni a frank önvédelmi harcát, há­rom évvel ezelőtt még uj megszál­lást, uj háborút, uj leigázást és uj nyomort jelentett volna Poincaré programja, ma csak — segítséget igér. A veszedelem óráiban megszűnik a világnézleti harcok sportja, ami­kor ég a tető, nem lehet politikai hit­vitát folytatni a veszélyeztetett ház­ban. Amikor minden embernek a fe­délzeten van a helye, akkor nem áll­hat senki se a jobboldalra, se a bal­oldalra. A frank szakadéka felett ke­zet tudott fogni a jobb- és baloldal: Poincaré és Herriot. Miért e rivalgó öröm, hogy Poincaré többséghez ju­tott, hiszen Poincaré közoktatásügyi minisztere a Poincaré buktató —• Herriot. A mexikói kultúrharc első halottja A kathoiikus hívők meglincseltek egy polgármestert Newyorkból jelentik: A mexikói kultúrharcnak megvan az első ha­lottja. A köztársasági elnök kiátko­­zása és a kathoiikus főpapok ellen kiadott letartóztatási parancs any­­nyira elmérgcsitette a helyzetet a kathoiikus lakosság és a hatóságok között, hogy Naochlsten városban a kaholi­­kus lakosság meglincselte a polgármestert. A népitélet állítólag azért követ­kezett be, mert a polgármester letar­tóztatta a város kathoiikus plébáno­sát, de vannak oltan verziók is, a melyek szerint a polgármester rálött a plébá­nosra. Hogy ezekből a hírekből mi igaz, azt nem lehet ellenőrizni, az azonban tény, hogy a feldühödött tömeg ki­vonszolta hivatalából a polgármes­tert és a városháza előtti téren agyonverte. A baloldali lapok bűvösen fogadják Poincaré sikerét A kormány bemutatkozása alatt az állami tisztviselők tüntettek a kamara épülete előtt Elégedetlenség- az adójavaslatok miatt — Coolidge elnök az adósságrendező egyezmény feltételeinek súlyosbításával fenyegeti Franciaországot — Újból esik a frank--------——aggggga—— • Poincaré pénzügyi javaslata a nemzetközi pénzpiacon kedvezőtlen hatást ktltett Párisból jelentik: Kedden délután ugyanakkor, amikor a Poincaré­­kormány bemutatkozott a kamará­ban és a szenátusban, olyan volt a Bourbon-palota környéke, mint egy katonai tá­bor. Az. állami tisztviselők tudvalevőleg keddre gyűlést hivtak össze a kama­ra épülete elé, hogy súlyos helyze­tük sürgős javítását követeljék, a belügyminiszter azonban ezt a gyű­lést betiltotta. Az állami tisztviselők a belügy­miniszter betiltó rendelete elle­nére is meg akarták tartani a tömeggyülést, azonban a párisi rendőrfőnök parancsot kapott, hogy ha kell fegyveres erővel akadályozza meg az álfami al­kalmazottak gyűlését. A Bourbon-palota körül óriási ké­szültség vonult fel, a rendőrség meg­szállva tartotta az uccákat, a kama­ra palotája előtti téren a nemzeti gárda helyezkedett el, a palota mö­gött pedig egy század katonaság és lovasjárőrök cirkáltak. Az állami tisztviselők egyenkint szállingóztak a térre, ahol hat óra után már nagy tömeg gyűlt össze. Összeütközésre azonban nem került sor, mert a kar­hatalom minden nagyobb nehézség nélkül megtisztotta a teret és a ter­vezett gyűlés meghiúsult. A rendőrség több mint három­száz embert letartóztatott, köztük egy kommunista képviselő feleségét is, de igazoltatás után a legtöbb letartóztatottat szabadon en­gedték. Amíg a téren az állami tiszt­viselők tömeggyülésének feloszlatá­sa folyt, bent a kamarában bemutat­kozott a kormány és Poincaré szinte kardcsapás nélkül érte el győzelmét. A sajtó inkább csak regisztálja a kormány bemutatkozását és megál­lapítja, hogy a Poincaré-kormány többsége a törvényhozásban olyan erős, amilyennel rég nem dicseked­hetett francia kormány. A baloldali sajtó kinos helyzetben van, amikor tudomást kell vennie Poincaré nagy többségéről. A balol­dali lapok azonban felvetik azt a kérdést, hogy mi lesz, ha a széles néprétegek felismerik az uj adók el­viselhet etlenségét és különösen a fo­gyasztási adók tűrhetetlen voltát. A lapok megjósolják, hogy akkor elemi erővel fog kitörni az elé­gedetlenség. amely alól a bal­oldal! pártok sem vonhatják ki magukat. Az Oeuvre megállapítja, hogy az uj pénzügyi javaslatok csak Pillanatnyi injekciót jelentenek amely néhány napra le tudja csilla­pítani a háborgó kedélyeket, de nem alkalmas arra, hogy végleg rendez­ze a pénzügyi helyzetet. A Vidőire' szokatlanul élesen támadja Poinca­­rét és azt írja, hogy már lehullt a le­pel a »nagy emberről« és mindenki láthatja, hogy a nagyság alatt kö­zönséges kuruzslás rejtőzik. A lap szerint a kormányprogram nyomorú­ságos szellemi produktum, a melyben sem élet, sem mozgás nincs, a kormány pénzügyi terve pedig jó könyvelőre vall, nem pedig orvosló államférfiura. Coolidge elnök Franciaország ellen Londonból jelentik: Newyorki lap­jelentések szerint Coolidge elnöknek az a nézete, hogy azok az ellensé­geskedések, amiket Franciaország­ban amerikaiakkal szemben tanúsí­tanak és a francia kormdnyközegek nyilatkozatai. az Egyesült-Államokban a Fran­ciaországgal kötött adósság­rendező szerződés ellen irá­nyuló és szigorúbb feltételeket követő mozgalmat fognak ki­váltani. Az elnök véleménye szerint eme iz­gatások miatt lehetetlen lesz a szer­ződés ratifikálásánál az adósságok egy részének törlése, vagy kedve­zőbb feltételek elérése. Washingtoni jelentés szerint Coolidge elnök táviratozott a Bre­­tagneben tartózkodó Mellon pénz­ügyi államtitkárnak, hogy utazzék azonnal Párisba és kezdje meg a francia kormánnyal az adósságren­dező egyezményre vonatkozó tár­gyalásokat. Washingtoni politikai körökben úgy tudják, hogy Coolid­­genek az az álláspontja, hogy nem hajlandó további előzékeny magatartást tanúsítani, mert nézete szerint az Egyesült- Államok elmentek az európai álla­mokkal szemben az engedékenység legszélsőbb határúig. ötven ponttal ese l a frank Zürichből jelentik: A Poincaré­­kormány bemutatkozása a nemzet­közi pénzpiacon kedd estig aránylag kedvező hatást keltett és a fijancia frank keddi 12.70-es záróárfolyama egész 13-ig emelkedett. Éjszaka azonban ismeretessé vált Poincaré 1

Next

/
Thumbnails
Contents