Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-27 / 204. szám
SiEGYE! 1925 julius 27. Megindult az apadás az északi árterületeken A Duna is apad — A Mostonga vízállása csökkent Vajszka még mindig el van zárva Novoszeló megmenekült Szomborból jelentik: A helyzet a tegnapihoz képest majdnem változatlan. A Dunán az apadási folyamat megkezdődött és az árterületeken is lassan csökken a viz állása. Az apadás elsősorban az északi vidékeken szembeszökő; Bogojevónál huszonnégy óra alatt hét és fél centimétert esett a viz. A Mostonga-mederben az áradás szintén megállt és néhány helyen a viz már lassan csökken is. Bácsnál stagnál a vízállás; a viz ismét Bukin felé tart, ahol kedden felrobbantják a gátakat, hogy az áradásnak utat nyissanak. A Dunában a viz 117 centiméterrel alacsonyabb, mint ezen az árterületen. Minthogy az észáki szakaszon a helyzet kedvező, a hatóság a katonaságot a déli részre: Bácsra, NovQSzelóra, Palánkéra, Bukinra, Begecsre és Csébre helyezte, ahol még mindig fennáll a veszély. Novoszelónál1 360 katona és 500 munkás dolgozik a falut körülvevő töltéseken. A községet minden eshetőségre készen kilakoltatták és a lakosságot a szomszédos falukba szállásolták el. Az állatállományt a vukovári erdőben helyezték el. Az összeköttetés Báccsal már helyreállt, Vajszka azonban még mindig el van zárva a világtó' Cirkovics hódsági főszolgabi.ó és Bojkics vármegyei főjegyző hétfőn a Hódságban és Palánkén elhelyezett vajszkaiak részére segélyeket osztottak ki. A vízállás hétfőn a következő volt: Passau 471—3, Pozsony 402— 17, Komárom 510—2, Bezdán 610— 13, Apatin 662—11, Bogojevó 658— 41, Palánka 6%—24, Noviszad 653—7. Novisadon még nem mult el a veszély Noviszadon szombaton reggel volt a Duna vízállásának kulminációja, amikor a viz 659 centiméter magasságot ért el. Aznap stagnált a vízállás, vasárnap óta pedig lassú apadás állott be, úgy hogy a viz hétfőn délután át óráig 652 centiméter volt. A hidrotechnikai és a városi mérnöki hivatal azonban még nem tekinti a Noviszadot fenyegető veszedelmet elhirotottnak. mert a jelenlegi abnormális vízállás mellett nem bízik a töltések további tartósságában és emiatt úgy a Temerini-uton, mint a Futaki erdőnél éjjel-nappaL dolgoznak a töltések megerősítésén. Gáttörés Csében Csében hétfőre virradó éjjel a gát áttört. A Duna óriási vizoszlopban ömlött a csébi rétekre és Begecs irányába folyt. A lakosságnak sikerült kövekkel és zsákokkal a betörési rést betömni és a viz további kiömlését megakadályozni. Petrovaradin alsóváros viz alá került Petrovaradin alsóvárosban a viz elborította a Jelasics-uccát, a kis kátonaváros főuccáját, továbbá a hídfő előtfi teret, a kórházik vezető uccákat és a város mélyebb'részeit! A viz ezeken a helyeken olyan magas, hogy számos ház viz alá került. Több üzlethelyiséget és a Jelasicsuccai Szrémac-vendéglőt is ki kellett üríteni. Viz alá került és gyalogszerrel megközelíthetetlen a várparancsnokság épülete, a térparancsnokság és több parancsnokság helyisége. Ezeknél az épületeknél a földszinti helyiségeket mind ki kellett üríteni és az épületekhez csak csónakon lehet eljutni. Teljesen viz alatt áll a nagy élelmezési raktár, a katonai sütöde, ahol a földszinten levő raktárakból a nagyszámban felhalmozott élelmiszereket az emeleti helyiségekben helyezték el. Petrovaradin-Majorban több ucca viz alatt áll. Szremszki-Karlovácin közel száz ház viz alatt áll. Kedden befejeződött a bizonyítás a Rákosi-pörben Az ügyész kedden mondja el a vádbeszédet Budapestről jelentik: A Rákosipör hétfői tárgyalásán az egyes vádlottak lakásán lefoglalt iratokat olvasták fel, azonkívül ismertették a kommunista kongresszus határozatait. Ezután a bíróság felszólította a vád- és védelem képviselőit, hogy tegyék meg indítványaikat a bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag. Miskolczy Ágoston ügyészségi alelnök néhány irat felolvasását indítványozta, a védők pedig újabb tanuk kihallgatását és különböző iratok felolvasását kérték. Rákosi Mátyás kérte a bíróságot hogy annak igazolására, hogy polgári államban is lehet legális kommunista mozgalom, hallgassák ki a hallgatóság padsoraiban ülő Reibitsch csehszlovák kommunista képviselőt. A többi vádlott TS tett indítványt a bizonyítás kiegészítésére. Ä' 'bíróság hosszas tanácskozás után az indítványok legnagyobb részét elutasította, csak néhány egészen jelentéktelen előterjesztést fo-S gadott el. _ í A keddi tárgyaláson Miskolczy j Ágoston ügyészségi alelnök védbeszédére kerül a sor. 2. oldal. ban tartott látogatott népgyiilést. A gyűlésen nagy beszédet tartott. — A mai kormány — mondotta Korosec — egészségtelen alakulat, amely mostani összetételében nem is képes elfogadható munkát végezni. A kormányban helyet foglaló radikálisok és a Radics-párt egymás ellen játszák ki fegyvereiket. A politika ma abból áll. hogy a két kormányzópárt minden elképzelhető fogással be akarja csapni egymást. Radics az ellenzéki politika árulója — folytatta Korosec. Radics nem normális és nincs jelleme. Ma a szlovén néppárt az egyedüli — fejezte be beszédét Korosec — amelyik a becsületes autonómiáért küzd. A beogradi községi választások A beogradi községi választások Kérdése még mindig élénken foglalkoztatja a beogradi radikális párt vezetőit. Sztanojevics Áca, a párt főbizottságának alelnöke hétfőn is Beogradban tartózkodott és a délután folyamán tanácskozást folytatott azokkal a politikusokkal, akik Bobics Milos mögött állnak. A két frakció között a megegyezés kilátásai erősen csökkentek. Szarajevóban és Travntkban klubot alakítottak Nikics hívei Szarajevóból jelentik: Nikics Nikola hívei vasárnapra értekezletet hívtak össze Szarajevóban, amelyen kimondták, hogy külön klubot alakítanak. Egyidejűleg elhatározták, hogy kilépnek a Radics-pártból és kitartanak Nikics Nikola mellett. Az éftékezTeíeh b'ejélehteFték, hogy Nikics csütörtökön Szarajevóba érkezik, ahol nagyszabású beszédben fogja híveit a helyzetről tájékoztatni. Nikicsnek ünnepélyes fogadtatást készítenek elő Szarajevóban. 'ü, A Nikics-féle ujalakulat ugyancsak vasárnap Travnikban is külön klubot alakított. Aranyország arany kulcsa Irta: Karinthy Frigyes Valami lakatosmühely lehetett, a hogy homályosan emlékszem, de nekem nem volt akkor fontos. Hanem sokat ültem a kis dobogós ablakban és az ablak fölött drótszálon lebegett egy nagy aranykulcs — úgy látszik, a lakatosműhely cégtáblája volt. Már most nem merném egész bizonyossággal állítani, hogy tiszta szinaranyból való kulcsvolt-e — akkor szentül hittem és Szidi néni, aiki az ablakban ülve, meseszóval tartott, rámhagyta. Sőt, hogy őszinte legyek, tovább is ment ennél — Isten bocsássa meg, nyilván örült, hogy jó mesetémát adtam neki, úgyis nagyon kifogyott már. így hát beszólni kezdett az aranykulcsról. — És az aranykulccsal ki lehet nyitni Aranyország kapuját? — kérdeztem meghökkenve. Szidi néni hódolatos megértéssel rámhagyta ezt is, mire én tágra meresztettem a szemem és csodálkoztam, mintha Szidi néni mondta volna ezt nekem és nem én őneki. — És ott minden aranyból van? — kérdeztem ijedten. Szidi néni ezt is rámhagyta és én hüledezve csóváltam a fejemet, hogy lehet és gondoltam aranyból embereket és asztalokat és házakat, átlátszó aranyból aranykocsikat aránylovakkal és meg voltam győződve róla, hogy mindezt Szidi nénitől tudtam meg. Ez volt az egyik dolog. A másik pedig, hogy mikor este elfujták a lámpást és a mécsest feltették a szekrény sarkára, mindig ugyanarra a helyre, hogy akkor a szemben levő falon, pontosan mindig ugyanazon a helyen, megjelent Szidi néni arcélben, hegyes állal | és hegyes orral, továbbá a fal sarkában, már félig a mennyezeten egy szakállas, görbeorru gavallér, akit később Mukinak kereszteltem; majd egy másik kecskeszakállu férfi, szintén arcélben, a kályha fölött, a Spitz ur, akiben volt valami hetyike és mindig hátat fordított Szidi néninek, innen nyerte nevét. Ma már azt hiszem, egyszerűen úgy állt a dolog, hogy a szekrény, a spanyolfal és a nagy onyx-vitrin körvonala árnyékká folyt össze a mécses fölött olyan arcéleikké a falakon. Szidi nénire rögtön ráismertem, hogy Mukit Mukinak hívják, az meg nyilvánvaló, az rá volt írva az arcára, azon nem kellett gondolkodni, nemkülönben Spitz ur is, egész beállításával, nyakának tartásával méltán rászolgált erre a névre,, különben kalapja is volt. Szóval Spitz irr, Muki és Szidi néni minden este ott voltak a falon, mihelyt a mécses rákerült a szekrény sarkára. Spitz ur néha egy pillanattal később jelent meg, de ež csak azért történt, hogy Szidi nénit bosszantsa. Nyíltan és bevallottan Spitz ur udvarias volt Szidi nénihez. Értelmesen nézett rá, mintha nagyon érdekelné az, amit Szidi néni beszél. De az ember azért érezte, hogy ebben az udvariasságban valami rejtett gúny van, hogy gúnyból hajol meg olyan mélyen Szidi néni előtt és ha meghajolt, belenevetett a kis kecskeszaikállába. Sőt Szidi néni is tudta ezt és eleget mérgelődött magában, de nem tehetett semmit, mert mondom, nyílt gorombaságon nem lehetett rajtakapni egyrészt, másrészt pedig közvetlen nem beszéltek egymással, csak Mukin keresztül. Muki, aki azt hiszem, egy kicsit gyomorbajos ember volt. siránkozva csóválta a fejét Szidi néni rémes történetein és bosszúságában nem vette észre, hogy Szidi néninek azért görbül le az álla és szorul össze a foga olyan dühösen, mert Spitz ur hetyke mosolya ingerli és nem azokon a rémes történeteken izgul fel, hiszen ilyet ő százat is el tudott mondani egy nap anélkül, hogy odafigyelt volna. —• Az aranykulcs — mondta Szidi néni meglepően folyékony előadásban — ez aranykulcs igenis ott ilóg a fejünk fölött és nézetem szerint pontosan beleillik az Aranyország aranyikapujába. Vannak, akik ebben kételkednek, de ezek, nézetem szerint, olyan kalapos fiatalemberek, akik nyilván azért hordanak kalapot, hogy az ember azt higygye: végig fej van a magas kalapban — holott semmi sincs benne, csak az a cinikus mosolygás. Resteltem a dolgot és csititani próbáltam Szidi nénit. Muki. siránjkozva csóválta az arcéit és egyre azt hajtogatta, ugyan, ugyan, Szidi néni. Mondtam, hogy máris nagyon egyszerű a dolog, meg kell próbálni. Szidi néni élénken helyeselt, Spitz pedig kétértelműen jegyezte meg: — Kérem, kérem, ugy-e ha a nagyságos asszony mondja, meg lehet próbálni. Nem mondom, hogy nem lehet megpróbálni. Parancsoljon velünk. Mindezt Mukinak mQndta Spitz ur, mert egymással nem beszélgettek. — Talán lemennénk az uccára — vetettem fel bátortalanul. , Ebben megállapodtunk és felkészültünk mind a négyen. Udvariasan előre akartam bocsátani őket. de mondták, hogy csak menjek előre. Kicsit feszélyező érzés volt velük tartani, mert ezek egymás mögött tudtak haladni, egymás mellett nem és ha az egyik elhaladt a másik mellett, akkor vagy az egyik, vagy a másik eltűnt, belefolyt a másikba és a másik oldalon megint előkerült. Bakot is lőttem ügyetlenségemben, arra kértem Mukit. forduljon arccal felém, hogy láthassam, mire zavartan és kicsit sértődötten megmagyarázta, hogy nem fordulhat arccal előre, mert akkor egy sötét folt lesz az arcá-, ból. Csak arcélben tudnak állni mind-, annyian. A lépcsőn is zavarba jöttem; én ud-i variasan mutattam a lépcsőre, hogy tessék, de ők áflltak a pádon és végre; lejöttek mellettem, a lépcső árnyékán, egymás mögött. Élőre Muki ment, mutatta az utat, utána Szidi néni, láthatóan mérgelődve, hogy Spitz ur legutolsónak jön és nyilván gúnyosan mosolyog. Muki egy zsebkendő árnyékát szedte ki a zsebéből és megtörölt egy árnyékszemüveget. Az aranykulcs azonban nem volt a helyén és Szidi néni láthatóan meghökkent. Egy pillanatra úgy nézett Spitz urra, mintha az lopta Volna el. — Nyilván odakint tesz. a Városliget árnyékában — mondta Szidi néni és erre mindannyiunknak eszébe jutott, hogy valószínűen ott van! * Sietve haladtunk végig egy ucca világosfeikete árnyékán, a szemben levő házak árnyéka mentén. Sietős árnyékok jöttek velünk szembe, mind aircélben, egyvonalban, megrajzolt, sietős alakok, feketén. Egyik-másik köszönt is Szidi néninek, sőt Spitz ur meg is állít, diskurálni kezdett a barátjával. A bajuszuk mpzgott a falon és a két kéz ősz-, szefolyt. Minden rendben ment, eleinte kiosit talán furcsa volt, hogy a szembe jövők nem kerültek ki bennünket, hanem egyszerűen keresztülmentek rajtunk és mi is keresztülmentünk rajtuk. De ehhez is hamar hozászoktam, rájöttem, hogy nem is érzem, mikor 'keresztülmegyünk egymáson, nemhogy fájna, vagy mi. Nem mertem szólni, hogy fáradt vagyok, de Szidi néninek eszébe jutott, hogy villamosra kellene ülni. Jött is a falon szembe egy villamosnak a széR
