Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-25 / 202. szám

1 ' 6. in ins *\5. bAcsmegyfj w«pi.rt 17. oldal Ma Püréd a »szívbetegek Mekkája«, mely télen-nyáron nyitva áll, külföldi hires, nagy gyógy telepekkel .is Vetek­szik. _ Almádin fölépült a kedves Pannónia­­telep, amelyben csinos különbejáratu, elég olcsó szobákat kap a turista ps az állandó nyaraló. Itt épült a Balatonvi­­dék legnagyobb mozi- és tánchelyisége is. Balatonföldvár, amely energikus uj kezekbe került, a szimpatikus ifjú Er­­dődy gróf jóvoltából mindenkép jelen­tős nagy átalakuláson ment keresztül. A régi »Kupavezér« szálló egészen mo­dern, európai szintáju Gotf-hdtellé vál­tozott át: két hatalmas emelet épült rá, majdnem hatvan szobával és ketCis ele­gáns terraszál. A hires árnyas allén át uj gyönyörű harminc holdas golfpályára jutunk, amely bizonyára sok előkelő külföldit is vonz majd a Balaton part­jára. Lesz is az idén öt-hatféle sport­szerű (úszó-, yacht-,) verseny Földvá­ron. Dr. Táncsics Mihály igazgató nagy előkészületeket tesz a késő őszig eltar­tó ünnepségsorozatra Komoly fejlődés dokumentumai tárul­nak elénk Hévizén is. Reischl Richárd s Reischl Imre’ fürdőigazgató súlyos áldo­zatokat hoztak, hogy a fürdőhely egész képét szimpatikusatobá tegyék. Dr. Schulhof fürdőorvos pedig a legmoder­nebb Zander- és egyéb felszerélésü la­boratóriummal emelte a nívót. Egész se­reg uj villa épült az áldottvizü tó köze­lében és most már a Kesztliely-Hévizi sinautóvasut is nemsokára elkészül. Siófokon ugyancsak nagyarányú újí­tások teszik vonzóbbá a tartózkodást. Erről a mindig oly kedvelt helyről elég annyit mondani, hogy Magyarország leglátogatottabb nagy fürdőtelepe. Nincs arra terünk, hogy valamennyi balatoni, fürdőhelyet sorra vegyünk, de általában hangsúlyozzuk, hogy impo­zánsan épül-szépül a Balatonvidék és az animálásában, a közérdekű munká­ban mindig nagy része volt a Balatoni Szövetségnek. Külföldieket érdekelhet még az, hogy a Magyar Államvasntakon 50 százalé­kos kedvezményt kap az, ki 14 napot magyar fürdőhelyen tölt el. F) misztikus görögök Rajzok, amikből egyáltalán nem öerü! ki, hogy történelmet csinálnak-e, uagy peöig cirkuszt játszanak az antik istenek csintalan unokái Athén, fulius. A szonroKba öntött és nyugalomba vonult görög istenek mithikus földje az utolsó esztendők terhe alatt ugyancsak megváltozott. A görög hegyek, görög terek, oszlopok, iskolai tankönyvekből ismert darabjai a történelem csecsebe­cséjének ma már merő anakronizmus csupán. Az embernek káprázik a szeme és szeretné az első görög vasúti állo­máson visszaváltani a jegyét, amikor ezt az egészen különös és zagyva ösz­­szevisszaságot meglátja. A robogó gyors Dél-Szerbián keresztül mindenütt a háború eltakarított nyomait tárja elénk, uj állomások, uj házak emelked­nek boszorkánygyorsasággal a levegő­be. Jön Szkoplje, ahonnan eltűnt a régi Törökország múltja. Jön még róna, né­hány iszapos folyó partja, következik utána Gyevgyelja. És már benne is vagyunk. Görögországban. De nem a klasszikusban. # Szaloniki. Egy kész zsibvásár. Egy alkudozó kereskedő és káromkodó sá­torváros, ahol mindenki vesz, minden­ki elad. A kereskedő egyúttal muzsi­kus, aki kiáll hegedülni a vásár sétá­nyaira, borravalót és ajándékokat szed, szurtos sapkát nyom az ember orra alá. Hamisítatlan görög kalmárok, akik direkt behegedülik sátoraikba,a vevőt. A világ minden tájáról összesereglett szerencsevadászok, lézengő rittenek, sorsüldözöttek adtak itt egymásnak ta­lálkát. Kikötőjében, angolok, franciák, spanyolok, románok, olaszok és ugyan­ennyi állam hajói tanyáznak. Körülötte munkáscsordák, lebujok, ahol jól meg­férnek az iszákos matrózok és a ben­­szülött görögök. A lusta görög munka­kerülők, akiknek életigénye még a lét­minimum határáig, sem terjed és akik­ben kiválóképpen egyesül a keletiuneg­­alázkodás és az egykedvű tűrés. A legérdekesebb, hogy Szaloniki állandó lakossága 96 százalékban spanyol Ke­vés albán és kevés török osztozik még ezen a lomha városon a tulajdonkép­peni görögökkel. A piszkos és szűk uc­­cákon százszámra szaladgálnak a gon­dozatlan, lompos kóborkutyák. Az ide­genek valóságos rémei. Az embernek sohasincs biztonságban sem a ruhája, sem a lábikrája ezektől a barátságtalan dögöktől. A városnak olajszaga van és halszaga. Minden rosszmájúság nélkül meg lehet állapítani, hogy Szaloniki, ha más egyébnek nem is, de a szagok­nak kétségtelenül legklasszikusabb vá­rosa # Athén. Egy millió lakosa van. Uccái lejtőn épültek és hegyoldalban. Pál­mák, kaktuszok és narancsfák közf tt. Az első, ami az embert meglepi a ha­talmas por. Porfelhő az uccán, szálP. ban, sétányokon, sőt még leggyönyiV ■ rübb és legtisztább uccájában a Pon" ’ pistimion-on is. Ebben az uccában mo­dern építkezés segélyével visszavará­zsolják a múltat, a gazdag görög, ke­reskedők, akiknek még igen nagyon imponál a történelem és a hamisitatlan tradíció. Az athéni egyetem, az univerziti fe­hér márványból készült élénk piros szinü falfreskókkal, görög istenek mű­vészi faragásu szobraival díszeleg a vá­rosban, szomszédságában Athén leg­szebb szállodájával, a Grand Bretagne­­ével. Idegen Athénben is sok van. Kal­márok és szépséget kereső esztéták árasztják el naponta a várost, akik hasznosan és kellemesen kívánnak el­tölteni néhány napot a görögök sok ese­ményt átélt földjén. * Á görög politikai élet, a görög szel­lemi élet és a görögök egész felfogása általában valami egész különös centra­­lisztikus jelleget árul el. A fővárosban, Athénben zajlik le minden fontosabb esemény. Itt csinálnak forradalmat, itt fognak el minisztereket és itt csóko­­lódznak össze politikusok, hogy ismét összeverekedjenek. A furcsa görög po­litika külömben is bővelkedik zajos napi eseményekben. A görög főváros­ban egy görög forradalmat átélni majd­nem semmivel sem több, mint egy szikrázó görögtüzet végigszemlélni. #■ A forradalomról jut eszembe a leg­utóbbi zendülés, amely riasztó formá­ban száguldott végig a kontinens va­lamennyi lapjának hasábjain, amely azonban voltaképpen nem volt egyéb néhány levegőbe eresztett üdvlövésnél. A kemény és dacos profilú görögök nem is olyan kemények és nem is olyan dacosak, mint amilyennel a műkedvelő történetírók felruházták őket. A fegy­verek eldördültek, a volt királyi palota körül csoportosult görög arisztokrácia város lakói beleremegnek ha ránéznek. Mintha a halál szele csapná meg őket * A katonáknak kevés becsük van Gö­rögországban. Nem tudni miért a lakos­ság legkisebb mértékben sincs elragad­tatva fegyveres haderejétől. A legma­gasabb rangú görög tiszt sem tud tisz­teletet tartani maga körül. Ezt a ferde és alaposan megváltozott helyzetet a katonák is érzik, akik nem sokat teke­tóriáztak, hanem egyszerűen fölcsapíak kalmároknak, ök is adnak és vesznek, belevegyülnek a polgárok közé. Görög­országban — bár szokatlanul hangzik — a katonák járnak elől a kasztok . le­rombolásában. * Athénben a baromfipiac a legélénkebb. A buggyos nadrágu görög házhoz szál­lítja háziállatait. És úgy kiabálja föl az alvó várost, mint mifelénk az üvegesek. Egész kedélyes ez a mozgó állatkert. Athén az uccai koldusok sokat ígérő Mekkája. Büntetlenül senki se mehet végig az athéni uccákon. A koldusok Szatonikii uccarészlet villanegyede. nyugodtan és előkelőén figyelte az eseményeket. Mondhatnám azt is, hogy lenézte az ekszkluziv tár­saság, a jól megrendezett uccai cécót, amelyhez habozás nélkül csatlakozott az ucca népe. A forradalom Görögor­szágban — mondotta egyik nyugati ál­lam kitűnő diplomatája — ma már élet­­szükséglet. Egy. szinielőadás. Semmi­esetre sem tragédia. Nem az a népre és nem az az idegenekre. Legkevésbé a görög államra. *■ A színház. Egész külön lapot érde­mel Görögország fotográfiájában. Az egyedüli hely, ahol legalább is külső­ben igyekeznek megőrizni minden múl­tat. A Dyonisos színház az Akropolisou diszlik. Az Akropolis minden öreg csa­ládfájának ellenére is bátran büszke le­het rá. A színházban kőpadok, az elő­adásokon érdeklődő, művészetpártoló publikum fogial helyet. A pódium mo­zaikján jól felismerhető az álarcban játszó Antigone és a szomorú sorsú Oedipus király * A trnenelmet jelentő görög romok­­■rAl v meg kell emlékezni. Csodálatos­képpen majdnem teljes épségben az Artemis temploma maradt meg. Egye­bekben romok és széttöredezett korint­­husi «oszlopok. A romkincseket figyel­mesen őrzi a figyelmes görög nép, a melyben időnként minden ellenkező hí­resztelés dacára is föllángol a tradíciók tisztelete Az életet élő szobrok, kata­kombák, szarkofágok és a mykenei ki­rálysírok. A múmiák gyűjteménye és a régi görög államférfiak síremlékei. A városnak ez a része egy darab ittfelej­tett mithológia * Athénban is vannak öngyilkosok. Itt is megunják életüket az emberek. So­kan. Mindennap akad öngyilkos. Stílu­sosan csinálják. Fölkeresik az Akropo­­list és innen vetik le magukat az életun­tak és a szerelmesek. Ezt a találmányt nem engedik elvitatni. Az Akropolis ma valósággal rettegett része Athénnak. A egyszerűen megrohamozzák és kémé nyen ráripakodnak áldozatukra. Aa ember rémületében és félelmében rögtön mindenét odaadja. A kávéházak tömvd és zsúfolva. A feketekávé hihetetlen mennyiségben fogy. Kalandorok itt vi­táznak és lármáznak és senki sem ‘tud­ja, hogy másnap miniszter lesz-e, vagy fogoly, szabadsághős, vagy vértanú. Görögföldön ma mindenki illúziót ke­res. Eddig még senkisem talált. Én sem. Dr, Fogéi Olga JUGOSLAVIJA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG Bácsmegyei főtelepei: NOVISAD Petra Zrinjskog ul. 36 Telefon 55 SUBOTICA SOMBOR Kr. Aleksandra ul.7 Telefon 216 Telefon 330

Next

/
Thumbnails
Contents