Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-25 / 202. szám
4. oldat BÁCSMEGYEI napló Csáplés rendőri felügyelet alatt A kanaki birtokper epilógusa Becskerekröl jelentik: Egy nyolc év ’óta húzódó birtokper ért most véget Bánátban, aminek az a közvetlen eredménye, hogy a szóbanforgó földeken csendőrt fedezet mellett folyik az aratás és a cséplés. A birtok 500 hold, amelyen nyolc év óta nem aratott annak tulajdonosa, miáltal körülbelül két és fél millió dinár károsodás érte. Kanak község közelében van az úgynevezett Erzsébet-puszta, amely a báró Dániel-család tulajdona volt. Éhből a birtokból a Dániel-család eladott 500 holdat 1918. év végén Hrvativ Zvonimir mérnöknek, aki a birtokot az 1919. éviién megművelte ugyan, de mire aratásra került a sor, már dobrovoljácok arattak a földön. A zavaros időkben ugyanis Hrvatov mérnöknek nem állt módjában a szerződése alapján a földjét telekkönyvileg a nevére Íratni és igy, mint a Dániel-család tulajdonát képező nagybirtok agrárreform alá került. Hrvatov Zvonimir, 500 hold föld ura, igy teljesen föld nélkül maradt és amig ő a különböző hatóságoknál ínsíanciázott és elöszobázott, addig a dobrovoljácok vígan aratták le az ő földjének termését. Az évek teltek, múltak, de a pör nem jutott befejezéshez. Végre most, amikor már az idei aratás is a végéhez közeledik, a pereskedés nyolcadik évében, megérkezett' az agrárminisztérium jogerős döntése ebben a hosszúra nyúlt ügyben. A döntés úgy szól, hogy a föld Hrvatov Zvonimirt illeti meg, akinek engedélyezik a telekkönyvi átírást is. A dobrovoljácok az idd aratás befejezése yjdn tartoznak a földet átadni, az idei termésnek a fele qár Hrvatov Zvonimirt illeti meg, a másik fele a dobrovoljácoké. Ez a döntés megnyugtatta Hrvatovot, ámbár a nyolc év alatt elvesztett két és félmillió dinár megtérítéséről nem intézkedik, de n§pi nyugtatta meg a dobrovoljácokat. Mikor a kanaki jegyző kihirdette előttük a miniszteri rendeletet, a dobrovoljácok lázongani kezdtek, majd kereken kijelentették, hogy ők semmi körülmények között sem hajlandók a termés felét Hrvatovnak átadni. Az aratás után azonban hajlandók kiköltözni, de csak abban az esetben, ha részükre másik földet jelölnek ki. Minthogy békés .utón a dobrovoljácokkal nem lehetett semmire menni, Hrvatov a csendőrséghez fordult támogatásért a miniszteri rendelet végrehajtására. A kéíést teljesítették is és most Erzsébet-pusztán csendőrt asszisztencia mellett fejezik be az aratást és minden cséplőgép mellett csendőr áll, aki a kicsépelt haza felét lefoglalja Hrvatov Zvonimir részére a miniszteri rendelet értelmében. így az aratás csak valahogy el lesz intézve, de hogy miképpen fogják a 70— 80 dobrovoljác családot az ősszel kilakoltatni, az még igen nagy kérdés. Hacsak az agrárminisztérium az utolsó percben nem talál részükre másik 570 hold földet. Bedőlésselfenyeget a kölni dóm Az egész világon gyűjtenek a dóm restaurálására Kölnből jelentik: A világhírű kölni dóm épületének falában a téglatömbök erősen meglazultak. Az építészek véleménye szerint a dóm összeomlásától kell tartani. A dómot lezárták s a falakat alátámasztották. Az egész világon gyűjtést indítanak, bogy a dómot, amely a gótikus építészet remeke, restaurálhassák. Több mint egy milliárd adóhátralékot akarnak behajtani a Vajdaságon Miniszteri inspektorok szorgalmazzák a behajtást a pénzügyigazgatóságoknál A pénzügyminiszter a vajdasági pénzügyigazgatóságok működésének felülvizsgálásával két miniszteri inspektort bízott meg. A noviszadi, becskereki és pancsevói pénzügyigazgatóságot dr. Petrovics Nikola, a szuboticai, szombori és vukovári pénzügyigazgatóságot pedig Bogojevics Iván fogja felülvizsgálni. Bogojevics Iván miniszteri inspektor szombaton délelőtt érkezett meg Szuboticára. Az inspektor egyedüli feladata hivatalos magyarázat szerint az, hogy 'a pénzügyigazgatóságnál levő restanciákat feldolgoztassa és az ügymenetet jövő év március 31-ig kerékvágásba hozza. Másfelől azonban olyan információkat kaptunk, hogy az- inspiciálás célja a Vajdaság területén az összes állami adóhátralékok jövő évi március 31-ig való behajtásának előkészítése. Eszerint Szuboiica adózó polgárságának kilenc hónap alatt több mint százmillió dinár adót kellene befizetni. Az egész Vajdaságnak jelenleg körülbelül egy milliárd kétszázmillió dinár adóhátraléka van és a pénzügyminisztérium rendelkezése értelmében ezt az összeget kilenc hónap alatt kellene befizetni. A pénzügyminisztérium az ilyen rendeletek kibocsájtásánál nem veszi figyelembe, hogy ezeket az adókat csak előlegképen vetették ki olyan tisztviselők, akik tájékozatlanságukban képtelenek voltak a tényleges viszonyoknak megfelelően az adókat kivetni. Ez az oka a sok panasznak, ami már esztendők óta leginkább a kereszkedők körében hallatszik. A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott Svábics Szetozár szuboticai pénzügyigazgatóval, aki nagyon rezerváltan válaszolt a miniszteri inspektor hatáskörére vonatkozó kérdésünkre. A pénzügyigazgató kijelentette, hogy jelenleg negyvenkilenc tisztviselője van, de feleannyi kvalifikált, jó tisztviselővel sokkal jobb eredményt tudna elérni. A minisztériumok a Vajdaságba, ahol a legtöbb dolog van, Hátid, kezdő tisztviselőket küldenek, akikkel lehetetlen a kívánatos eredményt elérni. 1926 jnHns 25. Ha a trónörökös beteg az összeesküvőknek is megkegyelmeznek A spanyol trónörököshöz a fog• házból hívnak orvost Madridból jelentik: A spanyol trónörökös, Asturia hercege súlyosan megbetegedett. A trónörökösnek csak régi orvosához, Marano doktorhoz van bizalma s más orvost nem akar betegágya mellé engedni. Maranót azonban a beteg herceg egyelőre nélkülözni kénytelen, mert a hires orvos fogházban ül. Marano ugyanis szintén bele van keverve a Primo di Rivera elleni összeesküvésbe s emiatt le van tartóztatva. i A spanyol királyi pár, amely félti a trónörökös életét, személyesen járt közbe Primo di Riveránál, hogy Maranót legalább arra az időre bocsássák szabadon, amig a trónörököst gyógykezeli. Primo di Rivera környezetében azt beszélik, hogy a trónörökös nem is komoly beteg. A király és főleg a királyné ellenségei a diktátornak s a trónörökös betegségének hírét csak ürügyül használják, hogy egy összeesküvő számára kegyelmet csikarjanak ki. Tragédia Irta: Diószeghy Tibor Juliska átszállót vált, Géza pedig könnyedén odaveti a kalauznak: — Bérleti — és kihúzza zsebéből a fényképes igazolvány csücskét. A kalauz szalutál s visszavonul a hátsó perronra. Géza titokban rápillant Juliskára, látta-e és mit szól hozzá, hogy a kalauz, aki végre is legalább tiz esztendővel idősebb nála, szalutált neki? Juliska látta. A kalauz, amikor megérintette sapkáját két ujja hegyével, mondott is valamit, olyanformán, hogy köszönöm, oda kellett figyelni. Valószínűleg imponál Juliskának Géza a bérletjegyével. Juliska tizenöt esztendős, Géza tizenhat, ebben a korban meg lehet bocsátani, hja valaki túlzott pontosságot tulajdonit annak a körülménynek, hogy a viteldijat nem eSetenkint fizeti a villamoson, hanem havonta egy összegben előre. Amellett tagadhatatlanul nem is kis dolog, hogy valakinek, aki — egyelőre — még csak hatodik gímnaz'ísta, bérletjegye van a közútira, éppenugy, taint, mondjuk, édesapjának, a királyi közjegyzőnek. A bérlet szintén egy lépés a teljes önállóság felé, jelentősége semmivel sem marad alatta a cigarettáénak, hozzátartozást jelent a felnőttek társadalmához. Valahol a zsebóra és az első hosszú nadrág között helyezkedik ei a bérletjegy. Ki lehet válogatni modoruk, viselkedésük, fellépésük után egy osztály növendékei közül azokat, akik messze laknak az iskolától,; vasúton vagy villamoson járnak be és bérletük van, ezek külön kgsztot alkotnak, tekintélyesebbek a többinél, tapasztaltabbak, férfiasabbak, merészebbek, vállalkozóbb szelleműek, nagyobb csibészek. A 'bérlet határozottan fejleszti az önérzetet. Körülbelül az a szerepe, a serdülő ifjúság életében, mint felnőttek közt a szabadjegynek... Géza például, amióta bérletjegyével megszéditette a nőt — ó, egész pontosan érezte, hogy a fényképes igazolvány szerepeltetése nem maradt hatás nélkül — sokkal* bátrabban beszél Juliskával, fölényesebb, egész másként kezeli. Most már nem pirul el folyton és mer mást is mondani igennél és nemnéL Társalog és bármennyire hihetetlenül is hangzik, udvarol. — Tudja-e, Juliska, hogy a maga szeme nagyon szép? Ennél elmésebb és raiiináitabb bókot is feljegyeztek már. Gézának azonban még hiányzik a rutinja. Sebaj, gyakorlat teszi a mestert, valahogy el kell kezdeni, lesz még másképp is. De meg Juliska sincsen még elkényeztetve túlságosan, ami a bókákat illeti. Ö nem találja Géza megjegyzését felháborítóan ostobának. Sőt.. Egész talpraesett szerinte és kétségtelenül találó is. Mindamellett megkérdi:-- Magának tetszik a szemem? Ne mondja. Ez már kacérság. Úgy tesz, mintha le akarná hűteni a fiút, pedig csak ismétlést szeretne kiprovakálni. — Pedig mondom — jelenti ki Géza elszántan. Juliska lesüti szemét. — Nekem az ilyen világos-kék tetszik — folytatja a fiú. Amiből kitűnik, hogy Géza nem minden előzetes tanulmány nélkül dicsérte meg az imént a Juíiskáv-1 kapcsolatos szemeket. Most ugyan hiába próbálná a színüket megállapítani, nagyon makacsul nézik azok a padlót... Pedig, istenem, nincs sok néznivaló rajta. Tele van elhasznált szines jógyekkel, besározta a sok cipő és meg lehet állapítani, az utasok nem túlságosan respektálják azt a figyelmeztetést, hogy a padlóra tilos. Géza, amikor látja, hogy hiába várja, hogy a lány felpillantson, maga is elbámészkodik, végig mustrád ja a felszálló utasokat. És hirtelen igy szól: — Szálljunk le, Juliska, sétáljunk innen gyalog haza, olyan szép az idő. — Innen? — csodálkozik a lány — még nagyon messze vagyunk. — Kérem — ás nyel egyet. Szótlanul ülnek. Juliska érzi, hogy a fiú kedve beborult. Már bánja, hogy nem engedett kérésének. — Ha alkarja, a következő megállónál leszállhatunk. De a következő megálló még messze van, az ellenőr pedig már Juliska előtt bokázik, elveszi tőle a jegyet és letépi a sarkát. — Bérlet — mondja Géza. Ez kissé bizonytalanul hangzott Géza maga is érzi. Elvörösödik, kiveszi a pirosfedelü könyvecskét és megvillantja az ellenőr előtt, hogy annak a gyanúját eloszlassa. És gyorsan cl akarja tenni. Az ellenőr rossz emberismerö, nem vett észre semmit, eszébe sem jut ott gyanakodni és már tovább is lépett. Amikor azonban Géza felmutatja a bérletjegyet, szórakozottan utána nyúl, meg akarja nézni. Az már feltűnik neki, hogy a fiatalember visszakapja az igazolványt és el akarja dugni. — Szabad? — kéri. Oda kel] adni Kinos másodpercek. — Tessék jegyet váltani — mondja aztán az ellenőr kissé megnyomva a szót — ezen a vonalon nem érvényes a kártya, a tanulóbérlet csak oda szól, ami rajta fel van tüntetve. — Jói van — válaszolja Géza — de azért magának ne járjon a szája. Kénytelen goromba lenni, mindenáron felül akar maradni, megmenteni Juliska előtt a renoméjából annyit, amennyit még lehet. De ez is rosszul üt ki. Az ellenőr rápirit, hogy csalni akart és taknyosnak nevezi. Igaz, hogy erre ezt válaszolja: kikéri magának. Azonban ez már nem változtat azon, hogy vereséget szenvedett. Az ellenőr felvonja a vállát: — Kérje ki — és nevet. Ha egy kissé erősebb lenne Géza, akkor megütné. így több, mint rész kirí vállalkozás. Le is tesz róla. A csapás sohasem jön egyedül. A kar lauz már ott áll előtte: T- Szakasz tetszik? — Nem — mondja Géza — vagy igen. Adjon szakaszt! Kotorászni kezd a zsebében Miért ? Tudja, hogy egy fillérje sincs. Időt akar nyerni. Hátha valami csoda történik. Az ellenőr megbolondul és azt mondja: uram tévedtem, a jegy jói Vagy felszáll apja, a királyi közjegyző, véletlenül a kocsira és kifizeti helyette a jegyet vagy... Eh, most már mindegy. Félrelöki a kalauzt, végigszalad a kocsin és a fordulónál leugrik. * Az égből három kis angyalka nézte ezt a jelenetet, nekik kellett volna Juliska és Géza házasságából megszületni. Amikor Géza leugrott a villanyosról. sirvafakadtak, spárgát vettek elő, kalapácsot és három szöget. A szögeket beverték az egyik felhőbe és felkötötték magukat.
