Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-25 / 202. szám

24 OLDAL » Ara 3 DINAR PoStarlna plaćena! GSMEGYEI XXVI3. évfolyam Szuhotica, 1926 VASÁRNAP julius 25. Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A Vajdaságért! Irta: Prokopy Imre A szörnyű árvízkatasztrófa bor­zalmas pusztításainak kellett bekö­vetkezniük, hogy kormánykörökben végre komolyan törődjenek a Vajda­ság sorsával. Eddig leginkább csak mint az ország legjobb adóalanyát könyveltek el bennünket, akikkel szemben csupán jogokat és egyre fokozódó követeléseket támasztottak ad infinitim, egészen a gazdasági összeroppanás mesgyéjéig. Most az­után, egy rettenetes megpróbáltatás során, eljött az ellenszolgáltatások és kötelességteljesitések ideje. Fen­­költ gondolkodású uralkodónk nobi­lis gesztusa és nemes példaadása nyomán egyszerre megmozdult Beo­grad és a miniszteri látogatások va­lóságos özönét zúdította az árvíz sújtotta területekre. S ez jól van igy. Most nincs itt az ideje a mulasztások felhánytorgatá­­sának és a számonkérésnek. Még azt sem mondjuk: debuisset pridem! A nagy elemi csapás ellenére is örülnünk kell, hogy óriási veszte­ségek árán sikerült végre felfedez­niük a Vajdaságot és azt a megbe­csülhetetlen értéket, melyet szükebb hazánk áldott termőföldjével, fejlett iparával, szervezeti kereskedelmé­vel. lakói ernyedetlen szorgalmával, megbízhatóságával és mezőgazdasá­gi viszonylatban magasabb re né* tudásával képvisel. A kormány ki­küldöttei minderről személyes ta­pasztalat alapján szerezhettek meg­győződést és ráeszmélhettek arra, hogy a Vajdaságból hét és fél év fo­lyamán kivont rengeteg értékért cse­rébe mivel tartoznak az ország ma még leghaladottabb tartományának. Higyjék el, hogy a segités komoly szándékáról tanúskodó érdeklődésük mindenfelé osztatlan rokonszenvet fog kelteni s hogy mostani látogatá­suk még politikai értelemben Is ösz- Szehasonlithatatlanul többet ér és jobban kamatozik, mint az eddigi kortes-körutazások. De megmozdult országszerte a társadalom is. A kormány kezdemé­nyezésére a Vöröskereszt országos központja nagyszabású segélyakciót indított, melynek hullámgyürüi elju­tottak már hozzánk is. A Vajdaság valamennyi városában és községé­ben lelkes nők és férfiak vezetésével serényen folyik a gyűjtés az árvíz­károsultak nyomorának enyhítésére. Az első napok eredményei a jelenté­sek szerint rendkívül biztatók. Min­denki szives-örömest hozza meg ál­dozatát szenvedő embertársai támo­gatására. A pénzbeli segélyezés azonban nem elegendő. Ezt feltétlenül ki kell egészítenie a naturálidkkal váló tá­mogatásnak. Meg kell mozgatni azonnal az árvíztől sújtott zónán ki­­vtil eső gazdatársadalmat, hogy élel­miszerek, vetőmagvak és takarmány adományozásával tegye lehetővé az exisztenciájukban veszélyeztetett gazdatársak talpraállását, mert kü­lönben ezeknek végromlása kikerül­hetetlen. A maga hatáskörében pedig az ál­lam szervezze meg már most a ka­matmentes legfeljebb 6%-os kama­tozása hitelezési, a rombadőlt házak felépítésére, az elpusztult jószág pótlására és a tönkretett gazdaságok rendbehozatalára. A kilátásba helye­zett egy évi adóelengedés éppen olyan elégtelen, mint az eddig ki­utalt segélyösszeg. Egy csöpp a nyomorúság tengerében. Megfelelő beruházási és fogyasztási hitel nyúj­tása nélkül a közteherviselésből való egy esztendei kikapcsolás vajmi ke­veset fog lendíteni a károsultakon s félő, hogy hosszú lejáratú törlesz­­téses kölcsönök híján az egykor vi­rágzó területek helyén kietlen pusz­taság marad, a termelő munka esz­közei helyébe pedig koldustarisznya és vándorbot kerül. Ugyanilyen előrelátással és terv­szerűséggel megszervezendő már jó előre a segélyek szétosztása is, hogy kivétel nélkül minden károsult része­sedjék bennük a szenvedett kár ará­nyában. Már csirájában el kell fojta­ni minden pártállás szerinti katego­rizálást, hogy a tavalyi jégkársegé­lyek szétosztásánál előfordult ano­máliák meg ue ismétlődjenek. Min­den ilyen kísérlet valóságos szé­gyenfoltja lenne a legtisztább inten­ciókkal megindult akciónak. Akik egyenlők voltak a szenvedésben és a munkában, legyenek egyenlők a segélyezés és támogatás áldásai­ban is! Lám, a gyűjtők és adakozók kö­zött: leomlottak a fajiság, a nyelv, a vallás válaszfalai és felebaráti sze­retetheti fogant tevékenykedésük az ideális emberi szolidaritás jegyében folyik. akárcsak az emberfeletti munka ott künn a gátakon, ahol he­tek óta vállvetve küzdenek a közös veszedelem elleni hősies védekezés­ben a Vajdaság fiai nemzetiségi és pártkülönbség nélkül. A közös szen­vedés, a közös érdek mintegy va­rázsütésre megteremtette azt, ami a túlhajtott pártérdek útvesztőibe té­vedt politikusok hibájából eddigelé hajótörést szenvedett: a vajdasági közös frontot. Vájjon lesz-e ennek az egymásra találásnak, az örvénylő hullámok rombolásának gondterhes napjaiban megszületett testvéri ölelkezésnek foganatja és maradandó hatása? Föl tudják fogni és át tudják-e érezni a szivárgó töltések és az elsodort gá­tak névtelen hősei azt a kötelességet, hog ya szülőföld megvédésére kötött fegyvérbarátságnak az önfeláldozá­sig hatványozott közös munka ve­rejtékével megpecsételt grigyét csorbítatlanul át kell menteniük a vadul rohanó áradat szennyes vizei-i bői egy jobb és boldogabb jövőbe: a testvéri megértés és az egyforma kötelességek hűséges teljesítéséért járó jogegyenlőség igéretföldjére? És vájjon azok, akiktől milliók sor­sa, jóléte és boldogulása függ, észre­­vették-e felfedező kőrútjukon, hogy egyforma erővel és egyforma lelke­sedéssel harsogott az ország szere­tett uralkodója felé a szerbek zsivió­­ja és a magyarok éljene s vájjon hajlandó-e végre ennek tanulságait a belügyi politika egész vonalán le­vonni, hogy ellenséges támadás ese­tén éppen olyan harci készség, közös szent akarat és dacos elszántság fe­szítse a vajdasági népek izmait, mint most a haragvó Duna vészes táma­dásával szemben? Az igazi hősöket nem a névvegy­­elemzés válogatja ki és a tettek me­zején a magyar »rajta« nem kevésbé hatásos, mint a szerb »udri« vagy »hura«, akár kulturéríékek megmen­téséről, akár a határok védelméről van szó! Milliós károkat okozott az árvíz Délbácskában Vajszkát teljesen elöntötte az ár — Néhány ház kivételével az egész falu rombadőlt — A Duna állandóak apad Szomborból jelentik: Az árvizterü­­leten a helyzet semmit sem válto­zott. A viz áramlása gyengébb, mint pénteken volt és a Mosztonga felső szakaszán némi apadás észlelhető. Az árviz Karavukovót, Peronját, Ba­csót és Vajszkát teljesen tönkretette, míg Bogyán, Plavna és Novoszeló községek nem szenvedtek nagy kárt. Novoszeló és Bukin között a viz ál­lása magasabb, mint , a Duna szintje és ezért Bukinnál átvágják a töltést, hogy az elöntött területekről a viz lehuzódhasson a Duna medrébe. A gát átvágása után a Novoszeló—No­­viszad közötti folyamszakaszon újabb emelkedés lesz, de veszélytől nem kell tartani, mert a töltések erő­sítésén állandóan dolgoznak. Bogoje­­vónál a helyzet javult, a Dunának ezen a szakaszán állandó apadás észlelhető. Tizenöt ház maradt meg Vajszkán A veszélybe került délbácskai községek közül Vajszka szenvedte a legnagyobb kárt. A községet teljesen elárasztotta a viz és ezt a bajt fokozta még az a kö­rülmény. hogy ezen a vidéken pén­teken borzalmas szélvihar dühön­gött. A felkorbácsolt hullámok os­tromát a házak iieui bírták ki és egy­más után dőltek össze. A vihar elő­ször is ledöntötte a község megvédé­sére emelt töltést, úgy hogy a víznek mindenfelé szabad útja lett. óriási pánik keletkezett a lakosság köré­ben, de szerencsére sikerült minden­kit ' megmenteni, úgy hogy ember­életben nem esett kár. A mentési munkálatok a késő éjszakai órákig tartottak, a szerencsétlen embereket úgy kellett leemelni a fákról (és a dü­­ledező háztetőkről, ahova az utolsó pillanatban menekültek. A védtöltés bedőlése után vala­mennyi házat ellepte a víz és rövid idő alatt i, háromszázhusz ház dőlt össze. A Széchenyi-kastélyon és a községházán kívül csupán tíz­­tizenöt ház maradt ép. A katasztrófa idején a községben tartózkodott Tyirkovics odzsacü fő­szolgabíró és Radosevics szolgabiró is. akiknek irányítása mellett folytak a mentési munkálatok. Tevékeny részt vett ebben a munkában gróf Széchenyi Viktor vajszkai földbirto­kos és Kukula János uradalmi intéző is. A kastély emeleti részét) százával helyezték el a hajléktalanokká vált embereket. A kastély földszinti része szintén viz alatt áll. Vajszka péntek este óta teljesen el van vágva a világtól, csak csónakkal lehet ’ megközelíteni Bogojevónál a Dunán keresztül. A telefonvonalat a vihar szintén tönkretette. A község­ben kevés a csónak és ez nagy mér­tékben megnehezíti a munkálatokat. A főszolgabírói hivatal kérésére Apa­­tinból küldtek néhány csónakot Vaj­­szkára. A kilakoltatott község lakói minden élelmiszer nélkül van­nak. A helyzet e tekintetben szombaton enyhült, amennyiben Petrovics Mili­­voj bácskai főispán társaságában ki­szállt Vajszkára dr. Kojics Qavra, a beogradi Vöröskereszt titkára és élelmiszereket osztott szét az embe­rek között. Az odzsacii főszolgabírói hivatal az árvízkárosultak részére kiutalt egy millió dinárból százezer dinárt vett fel Vajszka és a többi kö­zeli község segélyezésére. Különösen Bogyán község szorul még sürgős támogatásra, mert itt szintén nincs semmi élelmiszer. Milliós károk Vajszkdndl 15.500 hold termőföld került viz alá. Itt körülbelül harminckét millió dinár a kár. Karavukovónál 9000 holdat öntött, el a viz, háromszáz ház került viz aliá, amelyek közül százhuszonöt összedőlt A kár két és fél millió dinár. Der ónja községben harminchat ház *áll viz alatt, öt összedőlt, 5000 hold­ról elpusztult a termés, a kár majd­nem kilenc millió. Bdcs községnél 7863 holdat öntött el a viz, a községben kétszáz ház víz alatt van. negy­venhat ház öss/«*'1«»*, a kár három millió dinár. Viz alá ke-* rült a Deronja—Bács közötti ország­út is. Ezen a vidéken a viz fél méter magasságú. Bogyán községben hatvan család maradt hajléktalan, ezer számára a beogradi Vöröskereszt sátrakat kül* dött. Az állatok hullái meg­fertőzik a levegőt Beogradból jelentik: Pucelj Iván földmivelésügyi miniszter levelet in­tézett Miletics közegészségügyi i miniszterhez, akinek a figyelmét fel hivja arra, hogy az elöntött terüle­teken rengeteg állat hullája hever és; a hullaház megfertőzi a levegőt. Az egészségügyi minisztériumtól sür­gős intézkedést kér. Hir szerint' máris intézkedés történt a veszély elhárítására^

Next

/
Thumbnails
Contents