Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-25 / 202. szám
24 OLDAL » Ara 3 DINAR PoStarlna plaćena! GSMEGYEI XXVI3. évfolyam Szuhotica, 1926 VASÁRNAP julius 25. Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A Vajdaságért! Irta: Prokopy Imre A szörnyű árvízkatasztrófa borzalmas pusztításainak kellett bekövetkezniük, hogy kormánykörökben végre komolyan törődjenek a Vajdaság sorsával. Eddig leginkább csak mint az ország legjobb adóalanyát könyveltek el bennünket, akikkel szemben csupán jogokat és egyre fokozódó követeléseket támasztottak ad infinitim, egészen a gazdasági összeroppanás mesgyéjéig. Most azután, egy rettenetes megpróbáltatás során, eljött az ellenszolgáltatások és kötelességteljesitések ideje. Fenkölt gondolkodású uralkodónk nobilis gesztusa és nemes példaadása nyomán egyszerre megmozdult Beograd és a miniszteri látogatások valóságos özönét zúdította az árvíz sújtotta területekre. S ez jól van igy. Most nincs itt az ideje a mulasztások felhánytorgatásának és a számonkérésnek. Még azt sem mondjuk: debuisset pridem! A nagy elemi csapás ellenére is örülnünk kell, hogy óriási veszteségek árán sikerült végre felfedezniük a Vajdaságot és azt a megbecsülhetetlen értéket, melyet szükebb hazánk áldott termőföldjével, fejlett iparával, szervezeti kereskedelmével. lakói ernyedetlen szorgalmával, megbízhatóságával és mezőgazdasági viszonylatban magasabb re né* tudásával képvisel. A kormány kiküldöttei minderről személyes tapasztalat alapján szerezhettek meggyőződést és ráeszmélhettek arra, hogy a Vajdaságból hét és fél év folyamán kivont rengeteg értékért cserébe mivel tartoznak az ország ma még leghaladottabb tartományának. Higyjék el, hogy a segités komoly szándékáról tanúskodó érdeklődésük mindenfelé osztatlan rokonszenvet fog kelteni s hogy mostani látogatásuk még politikai értelemben Is ösz- Szehasonlithatatlanul többet ér és jobban kamatozik, mint az eddigi kortes-körutazások. De megmozdult országszerte a társadalom is. A kormány kezdeményezésére a Vöröskereszt országos központja nagyszabású segélyakciót indított, melynek hullámgyürüi eljutottak már hozzánk is. A Vajdaság valamennyi városában és községében lelkes nők és férfiak vezetésével serényen folyik a gyűjtés az árvízkárosultak nyomorának enyhítésére. Az első napok eredményei a jelentések szerint rendkívül biztatók. Mindenki szives-örömest hozza meg áldozatát szenvedő embertársai támogatására. A pénzbeli segélyezés azonban nem elegendő. Ezt feltétlenül ki kell egészítenie a naturálidkkal váló támogatásnak. Meg kell mozgatni azonnal az árvíztől sújtott zónán kivtil eső gazdatársadalmat, hogy élelmiszerek, vetőmagvak és takarmány adományozásával tegye lehetővé az exisztenciájukban veszélyeztetett gazdatársak talpraállását, mert különben ezeknek végromlása kikerülhetetlen. A maga hatáskörében pedig az állam szervezze meg már most a kamatmentes legfeljebb 6%-os kamatozása hitelezési, a rombadőlt házak felépítésére, az elpusztult jószág pótlására és a tönkretett gazdaságok rendbehozatalára. A kilátásba helyezett egy évi adóelengedés éppen olyan elégtelen, mint az eddig kiutalt segélyösszeg. Egy csöpp a nyomorúság tengerében. Megfelelő beruházási és fogyasztási hitel nyújtása nélkül a közteherviselésből való egy esztendei kikapcsolás vajmi keveset fog lendíteni a károsultakon s félő, hogy hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönök híján az egykor virágzó területek helyén kietlen pusztaság marad, a termelő munka eszközei helyébe pedig koldustarisznya és vándorbot kerül. Ugyanilyen előrelátással és tervszerűséggel megszervezendő már jó előre a segélyek szétosztása is, hogy kivétel nélkül minden károsult részesedjék bennük a szenvedett kár arányában. Már csirájában el kell fojtani minden pártállás szerinti kategorizálást, hogy a tavalyi jégkársegélyek szétosztásánál előfordult anomáliák meg ue ismétlődjenek. Minden ilyen kísérlet valóságos szégyenfoltja lenne a legtisztább intenciókkal megindult akciónak. Akik egyenlők voltak a szenvedésben és a munkában, legyenek egyenlők a segélyezés és támogatás áldásaiban is! Lám, a gyűjtők és adakozók között: leomlottak a fajiság, a nyelv, a vallás válaszfalai és felebaráti szeretetheti fogant tevékenykedésük az ideális emberi szolidaritás jegyében folyik. akárcsak az emberfeletti munka ott künn a gátakon, ahol hetek óta vállvetve küzdenek a közös veszedelem elleni hősies védekezésben a Vajdaság fiai nemzetiségi és pártkülönbség nélkül. A közös szenvedés, a közös érdek mintegy varázsütésre megteremtette azt, ami a túlhajtott pártérdek útvesztőibe tévedt politikusok hibájából eddigelé hajótörést szenvedett: a vajdasági közös frontot. Vájjon lesz-e ennek az egymásra találásnak, az örvénylő hullámok rombolásának gondterhes napjaiban megszületett testvéri ölelkezésnek foganatja és maradandó hatása? Föl tudják fogni és át tudják-e érezni a szivárgó töltések és az elsodort gátak névtelen hősei azt a kötelességet, hog ya szülőföld megvédésére kötött fegyvérbarátságnak az önfeláldozásig hatványozott közös munka verejtékével megpecsételt grigyét csorbítatlanul át kell menteniük a vadul rohanó áradat szennyes vizei-i bői egy jobb és boldogabb jövőbe: a testvéri megértés és az egyforma kötelességek hűséges teljesítéséért járó jogegyenlőség igéretföldjére? És vájjon azok, akiktől milliók sorsa, jóléte és boldogulása függ, észrevették-e felfedező kőrútjukon, hogy egyforma erővel és egyforma lelkesedéssel harsogott az ország szeretett uralkodója felé a szerbek zsiviója és a magyarok éljene s vájjon hajlandó-e végre ennek tanulságait a belügyi politika egész vonalán levonni, hogy ellenséges támadás esetén éppen olyan harci készség, közös szent akarat és dacos elszántság feszítse a vajdasági népek izmait, mint most a haragvó Duna vészes támadásával szemben? Az igazi hősöket nem a névvegyelemzés válogatja ki és a tettek mezején a magyar »rajta« nem kevésbé hatásos, mint a szerb »udri« vagy »hura«, akár kulturéríékek megmentéséről, akár a határok védelméről van szó! Milliós károkat okozott az árvíz Délbácskában Vajszkát teljesen elöntötte az ár — Néhány ház kivételével az egész falu rombadőlt — A Duna állandóak apad Szomborból jelentik: Az árvizterületen a helyzet semmit sem változott. A viz áramlása gyengébb, mint pénteken volt és a Mosztonga felső szakaszán némi apadás észlelhető. Az árviz Karavukovót, Peronját, Bacsót és Vajszkát teljesen tönkretette, míg Bogyán, Plavna és Novoszeló községek nem szenvedtek nagy kárt. Novoszeló és Bukin között a viz állása magasabb, mint , a Duna szintje és ezért Bukinnál átvágják a töltést, hogy az elöntött területekről a viz lehuzódhasson a Duna medrébe. A gát átvágása után a Novoszeló—Noviszad közötti folyamszakaszon újabb emelkedés lesz, de veszélytől nem kell tartani, mert a töltések erősítésén állandóan dolgoznak. Bogojevónál a helyzet javult, a Dunának ezen a szakaszán állandó apadás észlelhető. Tizenöt ház maradt meg Vajszkán A veszélybe került délbácskai községek közül Vajszka szenvedte a legnagyobb kárt. A községet teljesen elárasztotta a viz és ezt a bajt fokozta még az a körülmény. hogy ezen a vidéken pénteken borzalmas szélvihar dühöngött. A felkorbácsolt hullámok ostromát a házak iieui bírták ki és egymás után dőltek össze. A vihar először is ledöntötte a község megvédésére emelt töltést, úgy hogy a víznek mindenfelé szabad útja lett. óriási pánik keletkezett a lakosság körében, de szerencsére sikerült mindenkit ' megmenteni, úgy hogy emberéletben nem esett kár. A mentési munkálatok a késő éjszakai órákig tartottak, a szerencsétlen embereket úgy kellett leemelni a fákról (és a düledező háztetőkről, ahova az utolsó pillanatban menekültek. A védtöltés bedőlése után valamennyi házat ellepte a víz és rövid idő alatt i, háromszázhusz ház dőlt össze. A Széchenyi-kastélyon és a községházán kívül csupán tíztizenöt ház maradt ép. A katasztrófa idején a községben tartózkodott Tyirkovics odzsacü főszolgabíró és Radosevics szolgabiró is. akiknek irányítása mellett folytak a mentési munkálatok. Tevékeny részt vett ebben a munkában gróf Széchenyi Viktor vajszkai földbirtokos és Kukula János uradalmi intéző is. A kastély emeleti részét) százával helyezték el a hajléktalanokká vált embereket. A kastély földszinti része szintén viz alatt áll. Vajszka péntek este óta teljesen el van vágva a világtól, csak csónakkal lehet ’ megközelíteni Bogojevónál a Dunán keresztül. A telefonvonalat a vihar szintén tönkretette. A községben kevés a csónak és ez nagy mértékben megnehezíti a munkálatokat. A főszolgabírói hivatal kérésére Apatinból küldtek néhány csónakot Vajszkára. A kilakoltatott község lakói minden élelmiszer nélkül vannak. A helyzet e tekintetben szombaton enyhült, amennyiben Petrovics Milivoj bácskai főispán társaságában kiszállt Vajszkára dr. Kojics Qavra, a beogradi Vöröskereszt titkára és élelmiszereket osztott szét az emberek között. Az odzsacii főszolgabírói hivatal az árvízkárosultak részére kiutalt egy millió dinárból százezer dinárt vett fel Vajszka és a többi közeli község segélyezésére. Különösen Bogyán község szorul még sürgős támogatásra, mert itt szintén nincs semmi élelmiszer. Milliós károk Vajszkdndl 15.500 hold termőföld került viz alá. Itt körülbelül harminckét millió dinár a kár. Karavukovónál 9000 holdat öntött, el a viz, háromszáz ház került viz aliá, amelyek közül százhuszonöt összedőlt A kár két és fél millió dinár. Der ónja községben harminchat ház *áll viz alatt, öt összedőlt, 5000 holdról elpusztult a termés, a kár majdnem kilenc millió. Bdcs községnél 7863 holdat öntött el a viz, a községben kétszáz ház víz alatt van. negyvenhat ház öss/«*'1«»*, a kár három millió dinár. Viz alá ke-* rült a Deronja—Bács közötti országút is. Ezen a vidéken a viz fél méter magasságú. Bogyán községben hatvan család maradt hajléktalan, ezer számára a beogradi Vöröskereszt sátrakat kül* dött. Az állatok hullái megfertőzik a levegőt Beogradból jelentik: Pucelj Iván földmivelésügyi miniszter levelet intézett Miletics közegészségügyi i miniszterhez, akinek a figyelmét fel hivja arra, hogy az elöntött területeken rengeteg állat hullája hever és; a hullaház megfertőzi a levegőt. Az egészségügyi minisztériumtól sürgős intézkedést kér. Hir szerint' máris intézkedés történt a veszély elhárítására^
