Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-24 / 201. szám

12 OLDAL m ARA DINhR ^ b. • Poítarína plaíenaf JMjr Ü. ni*1* ,-oni'sf > XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT julius 24. 201. szám Megjelenik minden reggel, ünnep a tán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO dia. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Miner va-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A Vajdaság Ilimévé Régi igazság, amelynek azonban tegyre kiujul az aktualitása, hogy égy ország, egy vidék, egy nép iVag.y _ egy rezsim hírnevét nem az (eseményekről és tényekről szóló t'u­­dősitások, hanem ínaguk az esemé­nyek és tények határozzák meg. Az utóbbi évtized ennek az igazságnak igen szemléletes példáit nyújtotta. Az osztrák-magyar monarchiát és a német császárságot nem tudta meg­menteni az az ámításra alapított hölcseség, amely a valóságot az Összeomlás pillanatáig elkendőzte. ’Jelenhettek meg a magyar, német lés osztrák lapokban mérttől des ri­portok a központi hatalmak fegyve­reinek dicsőségéről és végső győzel­mének elvitázhatatlanságáról: á cenzúra diktandójára írott cikkek Potemkinfalvai szükségképpen ösz­­kzedöltek és annál . keservesebb k olt a legyőzött népek helyzete, Miennél vérmesebb reményeket te­nyésztettek bennük a háború alatt. Hiábavaló volt a forradalmak és el­lenforradalmak borzalmainak elhall­gatása is, mert azokról minden cl­­leplezési kísérlet ellenére is ponto­san értesült a világ közvéleménye lés az ítélkezés mérlegét nem újság­­pikkek retusáló, vagy rikítóan színe­ző szavai, hanem a cselekedetek és állapotok belső jelentősége ’ szerint lállitotta fel. A kakas a hajnal heroldja, de Inegakadályozzuk-e a virradást, ha ia kakast elnémítjuk? A sajtó a köz­jóiét tükre, de megszüntetjük-e a Szépséghibákat, ha a tükröt, amely ezeket mutatja, összetörjük? Abban a sajtópörben, amelyet -a jiiinap tárgyalt a sznboticai törvény­­; szék egy magyar ujságiró ellen.a vád­hatóság képviselője olyan kijelentést tett, mintha a vajdasági magyar saj­tó volna felelős azért, hogy ennek az országrésznek jogbiztonságát sok­szor Macedóniáéval hasonlítják ösz­­sze. A vád érdemes képviselője an­nak a véleményének adott kifeje­zést, hogy ha a Vajdaság hírnevén csorba esik, azért , nem a politikuso­kat kell elővenni, akiknek számláját ’az itteni közigazgatási és egyéb anomáliák terhelik, hanem az újság­írókat, főleg a magyar újságírókat, akik az aggasztó jelenségekkel iszemben a kritika jogát gyakorol­ják. Azt hisszük, nem követünk el tisz­teletlenséget az illető hivatalos sze­­rnériy ellen, ha a tárgyilagosság kri­tériumait teljesen nélkülöző felfogá­sával vitába szállunk. A jog, törvény és igazság szempontjából a kérdés sokkal egyszerűbb: mint a naciona­lista elfogultság feltüntetni szeretné. A Vajdaság a jugoszláv, állam in­tegráns. része és semmiféle tekintet­ben nem vonható kedvezőtlenebb el­bánás alá, mint az ország bármely más része. Ha mégis vannak a jog­rendnek bizonyos speciális vajda­sági fogyatkozásai, akkor nemcsak joga, hanem kötelessége is a sajtó­nak, hogy azokkal foglalkozzék, azok reparálását szorgalmazza, ügy nem lehet bajt gyógyítani, hogy kórokozó baktériumainak immuni­tást biztosítunk. Amennyiben egyál­talán szó lehet arról,, hogy a Vajda­ságnak rossz hirét költik, nem in­kább azokat kell-e felelősségre von­ni, akik ezt a tendenciát tényekkel táplálják, mint azokat, akik az inja riák megtörténtét feljegyzik a nyil­vánosság számára? ■ Szabad-e a tűk rőt földhöz vágni azért, mert az op­tika törvényeinek engedelmeskedik? Ami pedig a vajdasági magyar új­ságírást illeti, mutassanak nekünk magyar lapot, amelyben olyan vit­­ríólos cikkek jelennek meg a vajda­sági állapotokról,, mint az államelle­­nességgel semmiképpen sem vádol­ható beogradi sajtóban. Vagy van-e az országban olyan, bátortollu ma­gyar, ujságiró, aki fel'tudná .venni a versenyt a vajdasági viszonyok kí­méletlen . bírálatában Radicsékkal, Pnbicseyicsékkel. Davidovicsékkal és Jovanovics Ljubáé^kal?-Mi szor­­dinót teszünk a toliunkra,?dei*5$áv kollegáink nem tartják' ; szuiSégés­­nek, hogy hangfogót használ]:Aíak. Miéit tehát ez a heves filippika a vajdasági magyar újságírás ellen? De minden egyéb mozzanatot fi­gyelmen- kívül hagyva, a legüdvö­­sehb és leghatékonyabb védekezés a sajtó kritikája ellen:, a bírálat tár­gyává tett visszásságok kiküszöbö­lése. Az ármentesités körüli mulasz­tások hangoztatása, az adózás igaz­ságtálanságainak feltárása, az ön­­kormányzatok hiányának panaszo­lása nem vétség a nemzet megbe­csülésé ellen, hanem figyelmeztetés, .hogy’ az illetékes körök fordítsanak nagyobb gondot a valódi államérde ­kekre. Ehhez az állam minden pol­gárának nemzetiségi különbség nél­kül joga van. A sajtótörvény és még az államvédelmi törvény éppen elég­gé vigyáz rá, hogy az újságíró ez­zel a jogával büntetlenül vissza ne éljen. A Vajdaság hírnevét ne féltse senki az újságíróktól, hanem inkább azoktól, akiknek okuk van arra, hogy az újságíróktól — féljenek. Tragikus jelenetek az elöntött bácskai Tiz falu van már viz alatt — Vajszkát, Boguánt és Plavnát csak csónakon lehet megközelíteni— Kiöntött a Moszfonga — Számtalan ház rombadőlt Noviszadnál kritikus a helyzet Szomborból jelentik: A Mostcmgn» vonalon a helyzet pénteken jeleaióke­­nyfn rosszabbodott. Az, árterületről Kruskocánál a vir. állandóan hatalmas mennyiségben, ömlik a Mostonga-me­­derbe, melynek vízállása óráról-órára nö. . . A folyó jobboldali partján a víz már kiömlött és teljesen elborította azt a medencét, mely Bufcln és Bács-Novoszeló között egész Vaj­­szkáig terjed. A védelmi munka a Mostonga bal­partján koncentrálódott, ahol több ezer ember dolgozik, hogy az ezen oldalon fekvő földeket megmentsék- A veszély azonban rendkívül .nagy, mert tartani lehet attól, hogy a, folyómederben olyan hatalmas vízmennyiség tódul még be, hogy az árvíz elönti a Mostonga balol­dalán levő földterületet is, ami be­láthatatlan katasztrófát jelentene. Kuravukovón eddig--húsznál több ház dűlt össze, ’de vfeb'cn áll még kétszáz épület. A lakosság afqíu közepén töl­tést .épít, mellyel az árviz továbbter­jedését próbálja megakadályozni. Az árviz Karavukovónál 2700 bold rétet és 5900 hold szántóföldet ön­tött cl. Peronja’ szintén teljesen viz alatt van. A községben vízben áll 521 ház, egy már összedőlt- Az elöntött terület: 4626 hold, melyből 3035 hold rét, a többi szántóföld. A vasúti töltések ezen a ré­szen viz alatt álínak. Bács községben 300 ház került víz­be, melyek közül több máris ösz­­szedölésse! fenyeget. Vajszka, Bogyán és F’lavna helyzete katasztrofális, miután az átvágás követ­keztében a viz elöntötte Bukinnál az egész medencét és gz. áradás most már keletről is behatolt c községekbe. A viz magassága itt már elérte mindenütt a­­két métert. Vajszkát’ és hogyant, 'álamlnt Plavnát rnár csak* Csónakkal lehet megközelíteni. Az. elmúlt, éjszaka óla a telefonösz­­szeköttetés is megszakadt a községek­kel,- úgyhogy közvetlen híreket nem lehet kapni. Plavnán 90 ház romhalmaz, a többi düledezöben van. 3832 hold került itt víz alá. Vajszkán és Bogdánban az eddigi adatok szerint 564 hold termőföldet öntött el pénte­ken a viz. A negyvenkétezer holdas bogyáni rét már napokkal ezelőtt víz alá került. A házak háromnegyedrésze összedőlés­­sel fenyeget. A hatóság: az összes ren­delkezésre álló csónakokat és dereg­lyéket mentési célokból elinditótta Bo­gyanba,-. Platnába és a többi közsé­gekbe. Novoszelöban két házat öntött el a viz és az egész határt — 5337 hol­dat. Bukinban a gát átvágása után 3600' hold került viz alá. A Noviszad—novoszelói szakazson a Duna állandóan emelkedik és Csében a védtelen földterületet — 300 holdat — elöntötte. Stari-Palánkán 300, Nova-Palánkán húsz ház van vízben, az utóbbi helyen Öt összedőlt, Begecsen a viz 70 centi­méterrel emelkedett és áttörte az ideig­lenes földhányást.­­A védőmunka teljes erővel folyik a íögáton, melyet a Duna vizének magasságáig eflemelnek és erősíte­nek. A többi szakaszon a helyzet állandóan javul. Kiürítették a községeket A hatóság, mint jelentettük, a veszély­be jutott községeket: még csütörtökön evakuálta. A csendörök mindenütt tragikus jelenetek közt távolították el a la­kosságot. Az emberek, akik görcsösen ragaszkod­nak otthonukhoz és földjeikhez, a leg­nagyobb veszély láttára sem akarják sehol elhagyni házaikat. A csendőrség­nek csütörtökön valósággal erőszakkal kellett az asszonyokat és gyerekeket ki­lakoltatni és elszállítani a közeli magas pontokra. Arról pedig egyáltalán szó sem lehetett, hogy, a férfi-lakosságot el­távolítsák, mely mindenáron otthon akart maradni, hogy ami' még menthető, azt megmentse. ■ A leírhatatlan pánikban az asszo­nyok szivettépö búcsút vettek a férjeiktől A hajléktalanok karavánja, melyet csend­őrök kisértek,. szomorú látványt nyúj­tott. Sokan, borjút, malacokat, tehenet hajtottak .maguk előtt; mások egy' ba­tyuban vitték értékesebb holmijukat, de’ voltak olyanok is, akik a nagy ijedelemben csak néhány virágcserepet mentettek meg, a többit: állatot, bútort otthagyták. Bár a csendőrség ügyelt arra, hogy; az eltávozott lakosság vissza ne térjen az árviz-boritotta területekre, pénteken reggel százával szöktek vissza a iaíukba az emberek abban a reményben, hogy még megment­hetnek valamit. A hatóság teljésen tehetetlen velük szemben. A vízállás A vízállás pénteken a következő volt:, Passau 495—5 Bécs 262-1-30 Pozsony 489-4-84 Komárom 522—26 Budapest 522—32 Mohács 545—7 Bezdán 643-T-6 Apatip C90—6 Bogojevó 711—1

Next

/
Thumbnails
Contents