Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-21 / 198. szám

1926. július 21. B/fcSMEUYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet »Fütyülök rá« címen erős cikket irt Osváth Kálmán, a híres erdélyi kri­tikus. »Meg volt a kamara első ülése is, a trónbeszéd elhangzott Én a Ke­leti Újságból olvastam, egy pár erdélyi magyar ügyvéd meg abban az illúzió­ban tetszeleghet, hogy őfelsége egye­nesen hozzájuk beszélt Bosszantó, En­gem bosszant. Legjoban bosszant bogy most már ki kell jönni a farbáva] és megmondani, hogy mi bosszant. Az bosszant hogy nem ök olvasták a lap­ból a dolgot és nem én hozzám intéz­ték a trónbeszédet. Mert röviddel ez­előtt méig hazudhattam, hogy nem egyéni fájdalmaim vannak. Elvi alapon tnenydöröghettem aj magyarság képvi­selete ellen. Még egy év előtt is az ember avval intézhette el a magyar pártot, hogy nem képviseli a magyar­ságot nem állnak mögötte tömegek, egy pár magyar ur szövetkezete csak önmagát képviseli, senki mást. Az idei választások pedig megmutatták, hogy igenis rendelkezik a tömegekkel, vá­rosokban és falvakban ezrével' járultak magyarok a kombinált lista győzel­méhez, gróf Bethlen, Bernády, Szele, Kotzó és Weisz igenis az erdélyi ma­gyarok akaratából ülnek a parlament­ben, ők a magyarság legális képvise­lőt nem történt az urnáknál semmi csalafintaság, állhatok dühömben a fe­jjem tetejére, de hogy a akarat meghamisittatott, azt még sem mond­hatom. Nem is mondom. Azt sem mon­dom — bár ezt már több joggal mond­hatnám — hogy az erdélyi magyarok­nak ' (választási) joga csak annyiban Irespektáltatott, hogy tiszta román és magyar-román listák" között választ­hattak, mig a kombinált lista magyar ■jelöltjei tekintetében megkiméltettek a fejtöréstől, kész garnitúrát kaptak, melyet nem állott módjukban kritika, még kevésbbé rostálás tárgyává ten­niük. Nem mondom ezt, mert hossza­dalmas elméleti vitába kellene bocsá*» koznom a magyar párt központi jelöíő szervének legalitása, fölött, azt a vá­laszt kaphatnám, hogy a leadott sza­vazatok nagy sokasága ennek a legali­tásnak a kérdését eldöntötte, amire bár azt felelhetném, hogy: fenét! — de még sem mondom, mert sokkal kom­plikáltabbnak látom a dolgot, semhogy még indulatkitörésekkel zavarosita­­nám. Elismerem, hogy mindannyiunk közakaratéból ülnek nevezett társaink a törvényhozás termében. Elismerem legálisnak ezt a közakaraott, de — tisz­telettel möndom — fütyülök reá. Hogy jamki sértésnek ne vehesse, fütyülök ennek a közakaratnak arra a részecské­jére is, amelyet benne az én akaratom képvisel. Hát van nekünk akaratunk? Hát van nekünk ítéletünk?« A Jassiban megjelenő Ordinea cimü lapban érdekes cikk jelent meg_ a ki­­sebségi kérdésről. »Hét év óta — Írja a lap — a nemzeti haladás szem­pontjából a legégetőbb és legfontosabb kérdés a kisebbségi probléma. A gyu­lafehérvári határozatokon kívül, ame­lyek mindedig teljesítetlenek marad­iak, az első lépés ebben az irányban Avarescu tábornok elmúlt kormányzása alatt történt. Avarescu tábornok, a vi­téz katona és nemes ur, valódi lovag­nak mutatkozott, amikor kezet nyúj­tott azoknak, akiknek az a fájdalmas osztályrész jutott, hogy legyőzőiteknek érezzék magukat. A tábornok nem akarta, hogy ehhez még a megalázás érzése is já.rulion, ez még 1920-ban tör­tént Az első komoly kísérlet az erdé­lyi kisebbségi kérdés megoldására szo­­xosan összefügg, a tábornok nevével. Akkoriban a kérdés teljes megoldásában a körülmények megakadályozták. De amikor biztosra vette, hogy újból kor­mányra kerül — lévén az országnak a létérdekeken felülálló erős kormányra szüksége — Goga utján rögtön fel­vette az érintkezést a magyarokkal és a többi erdélyi kisebbségekkel. így szü­letett a csúcsai paktum, melynek alap­ján a kormánypárt újból felvette az érintkezést a magyar párttal — partidul maghiar — és az eredmények nem sokáig váratak magukra. Nem aka­runk a kisebbségekkel kötött paktum részleteibe bocsátkozni. Elég, ha meg­jegyezzük, hogy az állam ezáltal sem­miben sem fog károsodni. Sem erköl­csileg, sem anyagilag. A paktummal kö­rülbelül négymillió embert szereztünk meg a lelkek egyesülésének. Az előbbi kormányok falfogása, hogy a kisebb­ségi kérdés egy fekély, amely meg­fertőzi az államnak eleddig egészséges testét, téves volt. Mi másképpen lát­juk. Mi elég erőseknek érezzük ma­gunkat, hogy a kisebbségek előtt szé­lesen megnyissuk ajtajukat és őszin­teségünkkel meghívjuk. És tudjuk, hogy az erdélyi magyar nép, akár csak moldvai fajunk, büszke, ambiciózus és intranzigens. Egy jó szóért még az in­gét is odaadja és aki barátsággal kö­zeledik feléje, nyitott ajtókra és nyitott szivekre tallál — akárcsak nálunk. Meg­értjük, hogy milyen nehéz lehet azok­nak a sorsa, akik évszázadokon át uralkodtak és most megalázottnak ér­zik magukat olyan területen, ahol nagy­apáik és ősapáik éltek. Meg akarjuk nekik mutatni, hogy nem célunk az ő megalázásuk, nem akarjuk őket bán­talmazni, hanem a jóban és rosszban együtt akarunk élni.« A pénzügyminiszter megkezdte a tisztviselő-redukciót Megszüntették a közvetett adók vezérigazgatóságát és a kincs­tári jogügyi vezérigazgatóságot — Uzunovics miniszterelnök ragaszkodik a tisztviselői fizetések csökkentéséhez — Dél­­szerhiában a dzsemjet és a radikálisok együttműködnek a községi választásokon A Radics-párt a parlamentben fogja támadni Nikicset Beogradból jelentik: A politikai élet napról-napra csöndesebb lesz. A bizott­ságok közül már csak a panamabizott­ság tartott ülést és kedden miniszter­­tanács sem ülésezett. Uzunovics minisz­terelnök egész nap tanácskozásokat foly­tatott Délelőtt fogadta Jovanovics Va­­sza közlekedési minisztert és Jankovics udvari minisztert, délután pedig Mihaj­­lovics Ilij a. a radikális-klub alelnöke és Makszimovics Bozsó belügyminiszter voltak a miniszterelnöknél. „Makszimovics belügyminiszter este hét óra tiz perckor elutazott Bledbe, ahol audiencián fog megjelenni őfelsé­génél. A politikai körök érdeklődését még mindig a tervezett tisztviselői fizetésre­dukció foglalja cl. A politikusok általá­ban a redukció ellen nyilatkoztak és kü­lönösen feltűnést keltett Radomcs Jó­váírnák, a pénzügyi bizottság elnökének meglehetősen energikus hangú nyilat­kozata. Ezzel szemben Uzunovics miniszterel­nök határozottan ragaszkodik a fizetés­redukcióhoz és kedden ismételten kije­lentette, hogy a kormány kitart szán­déka meUett és azt keresztiilviszi, anél­kül, hogy a parlamenttől felhatalmazást kérne, mert az ügyet jogában áll saját hatáskörében is elintézni. A sorozatos nyilatkozatok között nem csekély feltűnést keltett Trifkovics Már­kénak, a parlament elnökének a Politika mai számában megjelent nyilatkozata, amelyben élesen támadja Perics pénz­ügyminisztert. A nyilatkozatra a pénz­ügyminiszter még kedden válaszolt. Radicsék a parlamentben fogiák támadni Nikicset A kormánypárti biokban szintén el­csendesedett az élet A Radics-párt fel­hagyott azzal a követeléssel, hogy Ni­­kies erdöügyi miniszter váljon ki a kor­mányból, ehelyett a Radics-párt parla­menti támadást készít elő Nlkics ellen és valószinüleg visszaélésekkel fogják vádolni a parlamentben az erdöügyi mi­nisztert. Saperina nem lép ki a Radios pártból A belő várijárás Radics-párti szerve­zete Csizmekovics képviselő ' vezetése alatt népes deputációt küldött Superina Benjámin postaügyi miniszterhez. A kül­döttség nevében Csizmekovics képviselő felszólította a minisztert, hogy marad­jon meg a Radics-pártban, ne idézzen elő pártszakadást és emlékeztette a mi­nisztert .arra, hogy 1910-ben Belovár­megyében együtt alakították meg a hor­­vát parasztpárt szervezetét. Superina kijelentette a küldöttségnek, hogy nin­csen semmi oka kiválni a pártból, amely­nek tovább is változatlanul tagja ma­rad. Superina ezután a küldöttséget Mak­­szimovics Bozsó belügyminiszterhez vezette és a belováriak Hevében felkér­te a minisztert, hogy az ottani megyei közigazgatást tartsa meg a tartományi beosztás életbeléptetése után is. A bel­ügyminiszter megígérte, hogy teljesí­teni fogfa a belováriak kérését. Kiélesedett a harc a beo­gradi radikális fronton A beogradi községi választások miatt Makszimovics belügyminiszter és Ba­bies beogradi polgármester között ki­tört harc még jobban kiélésedéit. A he­lyettes polgármester és hívei megfe­­lebbezték a radikális-párt főbizottságá­hoz a párt jelölő gyűlésének határoza­tát azzal, az indokolással, hogy a gyűlés nem volt alapszabályszerü, mert nem választottak külön elnököt, hanem a gyűlésen Makszimovics belügyminisz­ter mint a helyi bizottság elnöke elnö­költ. Makszimovics hívei ellerabead­­ványukban kérték a jelölés megerősí­tését és azt állítják, hogy Bobicsnak nem voltak szavazói a gyűlésen, hanem csak, megfizetett bérencei, akik most mert már három napja nem kapták meg a napszámot, jegyzőkönyvbe mondták, hogy a helyettes polgármester pénzért fogadta meg őket. Hir szerint, ha a radikális főbizottság jóváhagyja a jelöléseket, akkor Bobi­­csék külön listával vesznek részt a vá­lasztáson, amely listán Bobics ismét alpolgármesternek jelölteti magát. A szerbiai községi választások Az ellenzéki klubokban alig mutat­kozott a keddi nap folyamán valaki. A képviselők legnagyob része távol van, különösen a demokraták folytatnak Szerbiában és Délszerbiában élénk pro­pagandát. Kedden Beogradba érkezett Behmen Seftija dr. a muzulmánok egyik vezére és tárgyalt Davidovics Ljubá­­val. A tárgyaláson a két párt további szoros együttműködéséről volt szó és a pártvezérek megegyeztek abban, hogy különösen a községi választások után ismét kompakt egységben fognak részt­­venni a parlamenti életben. Visszaérkezett déftszerbiaS Htjáról KnA mannái Koszta dr. is, aki Bitol j ban tax* tózkodott hosszú ideig. A volt pénzügy^ miniszter mint érdieikes kuriózumot mon­dotta el az újságíróknak, hogy Délszer* bioban legtöbb helyen a dzsámiét és a radikálisok közös listával vesznek részi, a községi választásokon. Sőt sok he­lyen dzsemijet-párti- a listavezető. Ezzel szenten a demokraták Bitoljban a Jovanovics-párti Altiparnakoviccsal készítettek koalíciós listát azon az ala­pon, hogy a polgármesteri állásra de­mokrata-pártit jelölnek, viszont a ta­nácsnoki tisztségeket' egyenlő arány­ban osztják meg. Egyesitett adóigazgatóságok Perics Ninkó pénzügyminiszter ked­dea rendeletet bocsájtott ki, ante Ilyet megszüntette a közvetett adók vezér­­igazgatóságát és hatáskörét az egye­nes adóvezérigazgatóságra ruházta. Az egyesített vezérigazgatóságok vezér­­igazgatójává dr. Letica Dusánt, az egye­nes adók eddigi vezérigazgatóját nevez­ték ki. A közvetett adók eddigi vezér­igazgatóját, Robicseket egy hónapra szabadságolták és további beosztásáról szabadságidejének letelte után fognak intézkedni. A rendelet egyidejűleg meg­szüntette a kincstári jogügyi vezérigaz­gatóságot és azt az állami birtokok ve­zérigazgatóságával egyesítette. Az egye­sített hivatalok vezérigazgatója Pavlo­­vies Nikola volt kincstári jogügyi vezér­­igazgató lett. Az állami javak volt ve­zérigazgatóiét, Sztojanovics Bratiszlávot szintén egy hónapra szabadságolták és az ö újabb beosztása is azután fog meg­történni. A pénzügyminiszter rendeleté köte­lességévé tette az uj vezérigazgatóknak, hogy az uj hivatalok munkarendjére vonatkozó ’ szabályzatot .sürgősen dol­gozzák ki és igyekezzenek az egyesítés után is a hivatalos ügyek zavartalan el­intézését biztosítani A pénzügyminiszter nyilatkozata Perics Ninkó pénzügyminiszter ked­den délután fogadta az újságírókat és a kormány takarékossági elveiről hosz­­szabb nyilatkozatot tett. A pénzügyminiszter reméli, hogy a kormány valamennyi tagja az általa megkezdett utón fog haladni és igye­kezni fognak az egész vonalon keresz­tülvinni azokat az elveket, amelyektől a teljes konszolidációt várják. — Óhajtom — mondotta Perics Nin­kó pénzügyminiszter — hogy azokajt a tisztviselőket, akik a redukció folytán megmaradnak az állam szolgálatában, lobban és kielégítőbben fizessék, mert ezzel nemcsak a tisztviselőik ambicióta emelkedik, hanem- a tisztviselők! olyan társadalmi életet is élhetnek, amely az állam tekintélyének megfelel. A politi­kai és; katonai hatósálgokat kivéve, va­lamennyi hivatalban keresztül kell vinni' azt az elvet, amit én elsőnek érvénye­sítettem. Meg kell akadályozni azt, hogy a jövőben fiatal és munkabíró tisztvise­lőket nyugdíjazzanak. Az üresedésben levő vagy üresedésbe kerülő hivatali ál­lásokra elsősorban a redukált tisztvise­lőket kell behívni. A revízióval egyide­jűleg a rangbeosztást is rendelettel kell szabályozni. Rendeletemet teljes nyu­godtsággal adtam ki, mert ezekre a pénzügyi törvény is felhatalmazást adott. Perics Ninkó pértzügyminiszter • az­után kitért arra a támadásra, amely őt Trifkovics Márkó, a Ház elnöke részéi­ről érte és amelyet Trilkovics Márkó nyilatkozat alakjában tett a Poliőka munkatársai előtt — Kijelenthetem — mondotta a' pénz­ügyminiszter — hogy nagyon csodálko­zom azon, hogy egy idős és megfelelő rutinnal rendelkező olyan államférfi, mint Trifkovics Márkó, vádol meg en­gem. A Ház elnöke nagyon jól tudhatja, hogy mennyit dolgozom itt Beogradban, Nem látom be, hogy nagyobb haszon-

Next

/
Thumbnails
Contents