Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-18 / 195. szám

IQ'6. julius 18. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldat’ KÉPEK A NAGY HUSZONNÉGY ÓRA A KOLDUSFÖLDÖN — Kik'i dóit munkatársunktól Szuboticán nincsen árvíz. Nem fér­günk veszélyben. Csak a vasútállomáson lehet észrevenni, hogy rendkívüli esemé­nyek zuhantak az'emberekre, Szombor. Baranya felé mar nine's menetrend. Csak szükségvonatok. És felüket vesztett,' kó­­válygó emberek. Tehetősebbek, akik me­nekültek és kétségbeesettek, akik árterü­leten lakó hozzátartozóikhoz sietnek. * Emberek, munka mindepfelőL Szom­bor—Apatin között hadikóp. Mozgósítá­soknál lehet ilyen, vagy talán még ak­kor sem. Tábortanyák, sátrak, össze­vissza . szaladgáló - emberek. Katonák, tisztek. Vezényszavak röpködnek a leve­gőben. Falvakból kihajtott emberek, ba­tyukkal, ládákkal, összespárgázott kosa­rakkal. Ez az árvíz húsz esztendőre el­intézett egzisztenciákat, vagyonokat, embereket, állatállományt. És munkaal­kalmat. A tragédiák Szelét szinte a leve­gőben érezni. Rémes. * Mindenki jajgat. A gyerekét keresi. A .munkája kincsét, évtizedek verejtékének eredményét. A nagy vízözön áttört re­ményeket, hiteket és mindent, amit szor­galom és igyekezet fölépített. Óh, milyen szomorú. Szomorú és bánatos, hogy mindenki koldus, az ágrólszakadtak sor­sával a jövőjében. Apatin. A Dunán csónakok cirkálnak. Mint ezerszeraü és ezerfülü figyelő őr­­naszád-miniatiirök a vizes leégésben. Éj­jel 1 és nappal, esőben és szép időben szemlét tartanak a lomha folyam hátán. Ok a kétségbeesés pulzusíigyelöi. Az élet és halál határán a strázsafények. Az ál landó nermanencia szolgálattevői. Az apatini vicinális. Az egyetlen jár­mű, ami a rejtelmek földjére visz. A vo naton katonák, megyei tisztviselők, uj ságirók, képviselők. Ma másnak, benn­szülöttnek nincs, kedve, nincs ideje utaz­ni. Izgatottan diskurálunk. Arról, hogy mi van, mi lehetne, mi lesz. Látcsővel a Marolt lelkű, kéklő baranyai hegyeket figyeljük. És a monostorszegi templo­mot. A föld minden porcikájához fájdal­mas megdöbbenés fűződik. Kenyértelen gopdok, hajléktalanság és kirobbanó só­hajok. Aki nem látott pusztulást, annak ez iskolatanulmány. * A voüaf Apatin előtt félkilométerre megáll. Talpfákon, deszkákon gyalogo­lunk be a faluba. Útközben viz, viz min­denütt. A falu nagy legelőjén, sporttele­pén ringó hullámok. A baloldali uccák­­ban víz. Csónakázni lehetne rajta. A falu apraja-nagyja homok- és cementzsákok­­kál réseket töm. Egymás mellé állított traktoros szivattyúk az uccák vizét szi­vattyúzzák. A régi, bevált töltéseket alapjukban kezdte ki a víz. Rések tá­madtak rajtuk. És; a' nekigyürgőzött em­berek a felfokozott önfentartási ösztön vad lázában nem alusznak, nem pihen­nek. Csak dolgoznak. * ' ' A község egyik része lakatlan. Az em­berek otthagyták a Duna partját. A vá­lyog- és vertfallal épített házakat geren­dákkal támogatták meg. Árkokat ástak, töltéseket emeltek- A félelem és az ag­godalom csodálatos éredjnényeket pro­dukált. A községháza, a szálloda idegen bútorokkal tömve. Hivatalokban, postán a tisztviselők asztalokra rakott székeken ülnek. # ’ \ A községben ina már -r aránylag — nyugalom uralkodik. Mindenki beosztást kapott. Megvan a helye, a posztja. Tá­bori telefonok keresztül-kasul az árterü­leten. Minden kitünően megszervezve, matematikai pontossággal beosztva. Hi­vatalokban mindenütt éjjel-nappal szol­gálát. A faluban minden kocsi készenlét­ben. Most már az üzletek is kinyitnak. Néhány napig nem volt, nyitott üzlet, Csak a felforgatott kihalt falu halálos csendje. Az árvíz'elfen dolgozott minden épkézláb ember, * ' Ma mar bizonyos, i hogy a halászok mentették meg Apqfint: Halált megvető bátorsággal, fáradtságot nem ismerve vetették magukat a munka tempójába. Szinte félelmes erőfeszítéssel védték és védik szülőfalujukat. Legnagyobb ré­szük kiszolgált utász-altiszt, hozzáértő szakemberek. De fiatal halászinasok is '.■annak köztük. Külöu-töilöa kész embe­rek, készek meghalni inkább, mint felad­ni a küzdelmet. Apatin nem veszhet el — hangoztatják fanatikus hittel. Itt most megszűntek a társadalmi különbségek. Egymás mellett lapátolnak gazdagok és szegények, erősmarkuak és ápoltkezüek. Az uccán csak igazolványokkal lehet járni. Mindenkiről tudni akarják, hogy kicsoda és mit csinál. * A vaklárma, a rémült kétségbeesés liallucinációja, itt is dominált jó sokáig. A megviselt idegzetű emberek rémeket láttak, rémhíreket ferjesztettek igen sok esetben. Ilyenkor jajveszékelés, iszonya­tos hangzavar támadt. Nők éjjel negli­­zsében rohantak ki az nccára. Egy meg­gondolatlan kürtjei, nem várt dobszó, magasra robbantotta a félelmet. Most már gondoskodtak arról is, hogy ez végleg megszűnjön. . * Apatin közhangulatára jellemző, hogy a cigányinuzsikusok is önként munkába álltak. Kényszer nélkül hagyták félbe a muzsikát Tokba kerültek a hegedűk. Vonók helyett ásót vettek a kezükbe a vidámság napszámosai. És a veszedel­mes nagy napok egyikén ember és állat életeket mentett ki az árból a derék ban­da, derék prímása; Tatay János. Büsz­kébb rá, mint Berkes; vagy Banda Marci a legszebb nótájára. És a község büszke bátorszivü prímására. * Délután hat óra. A kornyékről segély­kocsik érkeznek: Kettősrendbe vezényelt katonák masíroznak. Telefonok csilin­gelnek. Rohamlépésben segélytöltések emelkednek. A szájak szélén hősies bele­törődés izma fésűiül. A monoton munka pihenés, megállás • nélkül száguld. így történt meg pár nap előtt, hogy egy nto­­noklis íicsur megállt a töltésen és a munkát kritizálta hozzá nem értő városi fölénnyel. A dolgozók nem sokat teke­tóriáztak vele. Leszedték a fehérbetétes cipőjét és a kabátiát. .Lapátot nyomtak a kezébe és beállították a sorba. És min­den haladt tovább a masa rendjén. *■ A két'nap előtti szontai gáttörés kicsit lecsillapította ,a. kedélyeket. A szálloda éttermében tisztek, mérnökök tömege. Gyorsan vacsoráznak és sietnek vissza az éjjeli munkára. Megérkezik Damja­­novics tábornok. Jelentéseket fogad. És már megy. Egy fiatal mérnökkari tarta­lékos főhadnagy sápadtan kimerülve jön és megy tovább. Azt mondják már egy hete nem aludt. Nyolc napja dirigál és kémleli a vizet. Este. Örségfölváltások- Megint kato­nák- Az otthonmaradtak házaikba hú­zódnak. De nem alusznak. A kegyetlen napok száműzték az álmot. ' ' & Hírek jönnek a Ifogéjevöi tógát áttö­réséről. Azt beszélik, hogy a dobrovol­­jácok, akiknek ott földjük van, fegyvere­sen akarják megakadályozni a rendelke­zés végrehajtását. A termésüket féltik. Mindenki a maga kenyerét. Ma itt csak kenyérkérdés létezik. * A .csodálatos. : derült, éjszakában mo­torcsónakon sikluuk a Dunán. Habos, szennyes víz. Távolban riadt vércsék vijjogása, rablomadavak síkitása. A le­vegőben szúnyogok, Jegyek cikkáznak. Velem szemben baranyai menekült ül. És mesél- A : legszörnyebb sorsszadiz­­mjtst boncolja. Amit Alább Baranyáról tudok, tőle hallottam. A poklok vad és véres szimfóniáját. Zmajevácon százharminc ház rorriba­­dőlt És ami ezzel együtt jár. Az embe. rek a begyek közé menekültek. Sátra­kat ütöttek fel. A szabad ég alatt ta­nyáznak. Nincs bizonyosságuk a holnap­ra és nincs szállásuk télre. A nyomor kiválasztottjainak jószága, ló, disznó, csirke, tehén vizbefulladt Párnájuk, bú­toruk úszik az árral. Hercegsző'lős alatt tenger mossa a falut. Kopács, Belje, Laskó, Daróc községek népe csónakokan közlekedik az uccákon. Csónakban esz­nek, alusznak. Körülöttük a pusztitó ár és a lappangó malária gyilkos szele. A vizen vagyonok foszlányai: ruhadarabok, teknők, buzakeresztek, elsodort széna­kalászok. Körülöttük .sirás és jajengó bünbánat. Az ár sodrából fölbukkanó háziállatok hullái. Ennél az életnél jobb a halál. Albertfalu. Baranyai község. Két órán keresztül kellett gyalogolni, mig az em bér a Dunáig ért. A faluban hire-ham­­va sem volt csónaknak. Ma hajók köz­lekednek a falu helyén.-*• Európa leggyönyörűbb szarvasállomá­nyai a beljei uradalomban volt A sze­­lidszemü és finom álla-t életeket tömeg­sírba temette az ár. Agancsos hullái­kat partra vetette a viz. Élettelenül hull tak gödörbe az erdő remetéi. A tökösi vadászhatnál a jégverem tetején gub­basztott napokig egy árva szarvas. A halálfélelemtől összetört Éhes; volt. Sj újabb napok virradtak a társtaiaS szarvas-Robinsonra. Nem lehetett meg­menteni. Néha felült a jégverem tetején és értelmes szemével szabadulást kö­­nyorgött A tökösi erdőtanácsos szántai meg. Belecélzott a szive kellős köze» pébe. A szarvas belevonaglott és ki­múlt. Az erdőíanácsos pedig sirt. —— " " ~—“ •—5 Ma egész Baranya temetés és sirás. ; A halakra is rossz napok várnak. A Dunába rengeteg kender-termés veszett A kender mérgező hatású a halakra. Arra számítanak, hogy igen tekintélyes lesz a halveszteség is, ami ezen a vidé­ken ezreknek biztosított tűrhető és megszokott egzisztenciát ■Hű-Teljesen elpusztultak a bácskertesiek beljei uradalomban bérelt hires vetemé­nyes konyhakertjei. A község téli ke­nyérrevalóját, az egész vidék legszebb káposztatermését vesztette el. A kárt még csak hozávetölegesen sem lehet fölbecsülni. Eddig százezer holdat öntött el az ár . . , A megpróbáltatások sorozata kiter­melte a babonát. Apatinban komoly for­mában él a hit, hogy a csapásokat a bu­bi-frizura, rádió és modern táncok miatt szenvedik. Aki szenved, az bűnt szima­tol. És bünbánatot. És igazuk vau. Ezek. ■ az emberek itéletes júliusban nagyon közel érzik az Isteni. M—y A—s Magyarország uj műkincseket követel Ausztriától Vegyes döntőbíróság elé terjesztik a magyar kormány követelését Becsből jelentik: Az osztrák-magyar likvidációs tárgyalások, mint ismeretes, véglegesen meghiúsultak, mivel az osz­trákok nem akarták a magyar követelé­seket teljesíteni. így a magyar kor­mány kezdeményezésére vegyes döntö­­biróság fog Ítéletet mondani a követe­lésekről. A döntőbíróság előtt azonban a magyar kormány nemcsak az eddigi követeléseket fogja előterjeszteni, ha­nem. mivel a békés megegyezés meg­hiúsult, újabb követeléseket fog támasz­tani. A magyar kormány most már nem­csak magyar vonatkozású és Magyar­­országról származó történelmi erek­lyékre tart igényt, hanem azoknak a műkincseknek felét is követeli, ame­lyek a volt monarchia összeomlása előtt közös tulajdont képeztek. Az osz­trák kormány ezeket az újabb követe­léseket jogtalanoknak minősiti és abban, az esetben, ha a vegyes döntőbíróság elismerné Magyarország igényeit, a re­­parációs bizottsághoz akar fordulni pa­nasszal. A békeszerződés értelmében ugyanis az egyes utódállamok csak az ö területükről származó, vagy szellemi életükre vonatkozó történelmi- ereklyé­ket követelhetnek Ausztriától. Az osztrák-magyar likvidációs kér­dés még sok fórumot fog foglalkoztatni és valószínűleg hosszú évek múlva nyer csak befejezést. Ha Caillauxt leszavazzák, lemond a Briand-kormány Korlátián felhatalmazás — vagy bukás Párisból jelentik: Caillaux és a kamara szombat estére várt döntő összecsapása nagy izgalmat kelt po­litikai körökben. A helyzetet súlyos­bítja, hogy Briand sohasem expo­nálta magát egy pénzügyminiszteré­ért sem, mint péntek este a pénz­ügyi bizottság ülésén Caillauxért és ezért bizonyos, hogy ha a kamara Caillaux ellen sza­vaz, ez a Briand-kormány bu­kását vonná maga után. A kamara folyosóin Caillauxt puccsai vádolják, amit azáltal követett el, hogy azokat a pontokat, amelyek a kormány fel­hatalmazását korlátozzák, nem a szanálási törvényjavaslatba vette fel, hanem csak az indokolásban ter­jesztette elő. A szombat reggeli lapok a pénz­ügyi bizottságban történtek miatt egyöntetűen támadják Caillaűkt. Az Avenir szerint a kormány azért akar korlátlan felhatalmazást, hogy puccsszerűen rajtaüssön a Francia Bankon. A szélső jobboldali Action Fran­­caise szerint Caillaux politikája ka­landor ságig burkolt infláció. A bal­oldali Quotidien is megállapítja, hogy a felhatalmazási javaslat a par­lament egyenes kihívása és bi­­bizonyosra vehető, hogy a re­publikánus többség Caillaux el­len fordul. A kamara szombati ülésére vala­mennyi párt táviratilag Parisba ren­delte a képviselőket és az ülést a délutáni órákban nagy izgalom előz­te meg. Bizonyos, hogy a kormány a késő éjjeli órákban vagy megkapja a koriáiían fel­hatalmazást, vagy lemond. Ccállaux egyébként péntek este körrendeletét intézett az állami hiva­talnokok összességéhez. A körrende­let szerint a pénzügyminiszter a jö­vőben a legcsekélyebb fegyelemsze.-,

Next

/
Thumbnails
Contents