Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-16 / 193. szám
Po? tar in a pfačena! 12 OLDAL « ÁRA l1;, DINÁR. XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 FENTEK julius 16. 193. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) 4 marosvécsei Helikon Néhai jó Festetics György gróf Helikonjának virágai már rég a magyar ' kultúrtörténet lapjai közé préselve száradnak. Akkor a tizenkilencedik század elején összegyűltek a keszthelyi főur kastélyában a dunántúli magyar Írók és miután az uralkodóház dicsőségét és a Festeticsek érdemeit panegéri,székkel magasztalták, fákat ültettek Gyöngyössi István, Kazinczy Ferenc, Csokonay Vitéz Mihály, Zrínyi Miklós gróf és Kis János tiszteletére. Volt fényes ebéd, népünnepély, ökörsütés, juhásztánc és a grófi mecaenás harmincezer pengős számlát fizetett ki egy-egy ilyen mulatság-sorozat után. Á históriai Ítélet szerint azonban a keszthelyi Helikon nem hagyott mélyebb nyomot a magyar irodalom fejlődésében, mert nem volt iró-vezetője és inkább egy nagyur passziója, mint határozott elv tartotta össze. Az uj Helikonok most emelkednek a szemünk láttára a világtörténelmi átalakulások vulkanikus mélységeiből. A kisebbségi sorba szakadt magyarság kulturális élete geológiai törvényszerűséggel kimozdult helyéből és az uj viszonyoknak megfelelő elhelyezkedést keres: A szlovenszkói magyar uralom csak Szlovenszkó talajában gyökerezhet, az erdélyi magyar irodalom csak az erdélyi földből nőhet ki, a vajdasági magyar irodalmat csak a Vajdaság humusza táplálhatja. Szlovenszkóban már összeültek egyszer az ottani magyar irók, hogy működésűket az egységes fejlődés közös nevezőjére hozzák. Most az erdélyi magyar irodalom harminc reprezentánsa találkozik Kemény János gróf marosvécsi kastélyában, hogy az erdélyi magyar kulturélet problémáit megvitassa. Az idők viharja megfosztotta a modern Helikonokat attól a romantikus disznövényzettől, amely Keszthelyen az irók összejövetelét pompás látványossággá avatta. Most a magyar kisebbség Írói nem rózsát tépni és nektárt szürcsölni rándulnak fel a Helikonra, hanem ekét visznek magukkal, hogy a köves talajt feltörjék és eszmék magvaival termékenyítsék meg. A marosvécsi Helikonon Kemény János gróf maga köré gyűjti Erdély íróit és ünnepi felvonulás mellőzésével rendezi a gondolatok szümpózionját, amely hivatva van uj alapját megteremteni a romániai magyar irodalomnak. Az erdélyi irodalmi társaságok problémája; a könyvkiadás és egy folyóirat megindításának lehetőségei az Erdélyi Szépmives Céh általánossá tételével kapcsolatban; a sajtó és az irodalom, a propaganda és a honoráriumok kérdése; az erdélyi irodalom kapcsolatban a külföldi irodalmunkkal; vita az erdélyiesség és európaiasság problémájáról; vita az erdélyi irodalomfejlődés lehetőségéről .-r- mennyivel nagyobbhorderejü, komolyabb és mélyebb kulturális témák ezek, mint azok a szellemi tornaversenyek, amelyek a keszthelyi Helikonon lejátszódtak! Nem éljük a fényes dekorációk, a színpadi effektusok korát, ma mindenütt kemény munkát kell végezni a Helikonon is, ahol valamikor koszorúval a fejükön, isteni gondtalansággal mulattak a szellemi élet kiválasztottjai. Erdélyben a magyar kisebbség vállalja küldetése egész terhét úgy a politikában, mint az irodalomban. Politikusai harcolnak a parlamentben a nemzetiségi jogokért, irói hittel és lelkesedéssel dolgoznak a magyar kultúra kiépítésén. Mi innen a Vajdaságból el-elboruló örömmel vagyunk tanúi ennek a fáradhatatlan serénységnek. Örülünk a testvér-kisebbség nagyszerű aktivitásának és impozáns felkészültségének, de lehet-e kivonnunk magunkat az erdélyi magyarsággal való párhuzam nyomasztó hatása alól? A Vajdaság magyar népének van pártja és nincs politikai élete, vannak nemzetiségi törekvései és nincsenek harcosai, vannak ellenfelei és nincsenek védői, vannak irodalmi igényei és nincs irodalma, van jövője és nincsenek, akik azt céltudatosan és áldozatosan szabályozzák. De messze vagyunk még a vajdasági Helikontól! A frankvaluták Újból visszaesett Zürichben a frank és a lira Zürichből jefentik: Az a vjtustánc, amely a frankvaluták körül már napok óta tart, szünet nélkül folyik tovább. Az egyik nap elért hosszt, másnap a komtremin teljesen megsemmisíti. A szerdai erős javulás után csütörtökön hasonló mértékben estek a frankvaluták, megsemmisítve az előző nap teljes ár javulását. A francia frank szerdai 13.45-ös legmagasabb árfolyama után csütörtökön már 13.15-el indult és a délelőtt folyamán egész 12.90-ig esett, majd végül 13-al zárult. A belga frank zuhanása ezzel párhuzamos volt. 12.20-as nyitás után a belga frank 11.75-re sülyedt, majd a szerdai 12.35-ös legmagasabb árnivóval szemben 12.09-el zárult. Gyengült a lira is, amelyet a szerdai 17.975- ös zárlat után már szerdán este 17.60-al kínáltak. Csütörtök délelőtt 17.50-e! indult a lira és 17.35-el zárult. Párisi jelentés szerint a devizapiacon a valuták iránti viharos árukereslet eddig még nem látott magas árfolyamokra hajtotta fel a külföldi devizákat. Csütörtökön Newyork 40.30-ig, London 196.10-ig emelkedett, az utótözsdén pedig az emelkedés tovább tartott és 40.75-ig illetve 197-ig ment fel. Megalakult Nikics Nikola erdőügyi miniszter parlamenti klubja Hét képviselő csatlakozott Mikicshez — A pénzügyi bizottság nem tud megállapodni a földadókataszter kérdésében Beogradból jelentik: Nikics Nikola erdőügyi miniszter csütörtökön bejelentette a parlament elnökségének parlamenti klubjának megalakítását. A csoport nyolc tagot számlál és a bejelentést az uj klub valamennyi tagja: Nikics miniszter, Kovacsevics Torna, Loncsarevics, Klajics. Saldarevics, Zsnidarics, Bacsmaga és line képviselők aláírták. Az uj klubnak, bár egyelőre csak nyolc tagja van. kétségtelenül lesz bizonyos súlya a politikai életben és Radicsék előreláthatólag folytatni fogják támadásaikat Nikics és ezentúl már Nikics parlamenti klubja ellen. A Radies-párt csütörtöki ülése erre vonatkozólag még nem hozott határozatot, mert az ülésen kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Vita a földadókataszterről Az adóegységesítési törvényt tárgyaló bizottság csütörtökön folytatta a huszonegyedik szakasz feletti vitát. A pénzügyminiszter uj fogalmazásban terjesztette be a javaslatot és elállt a földadó kataszternek az egész országban való revtziójától. Az uj javaslat szerint a földadó alapjául a most kimutatott kataszteri tiszta jövedelem szolgál, megszorozva a külön megállapítandó koefficienssel, A koefficiens megállapítása a javaslat, szerint nagyon komplikáltan történik. Minden két közigazgatási járásban egy bizottságot küldenek kj, amely bizottság az 1925 junius 1-től 1926 junius 1-ig tartó időben érvényben volt gabonaárak figyelembevételével a jelenlegi gazdasági helyzethez alkalmazkodva állapítja meg a szorzószámot, amely legkevesebb nyolc és legfeljebb húsz lehet. A javaslat felett nagy vita keletkezett, amelyben az összes ellenzéki szónokok felszólaltak. Az ellenzéki képviselőkön kívül Miletics Vláda radikális is támadta a javaslatot és rámutatott arra, hogy a jobb minőségű földek után aránylag kevesebb adót kell fizetni, mint a rosszak után, mert a szorzószám két-két járás földjeire ugyanaz. A pénzügyminiszter látva a bizottság hangulatát, kérte, hogy az ülést halasszák el és a javaslat felől egyelőre ne döntsenek. Leszállítják a miniszterek és képviselők illetményeit A minisztertanács csütörtöki ülésén szóbakerültek azok az intézkedések, amelyeket a kormány a költségvetés csökkentése érdekében fog tenni. Megbízták a kereskedelmi minisztert, hogy dolgozzon ki tervezetet a gazdasági élet terén eszközlendö megtakarításokról. Elhatározták, hogy minden minisztérium a kiadásait a legminimálisabb mértékre szorítja le. A pénzügyminisztert megbízták, hogy sürgősen dolgozzon ki javaslatot az állami alkalmazottak személyi illetményeinek progresszív alapon való leszállításáról. A pénzügyminiszter hir szerint javasolni fogja, hogy a miniszteri fizetéseket 30 százalékkal, a képviselői napidijakat 20 százalékkal szállítsák le. A parlamenti ankétbizottság ülése A parlamenti ankét-bizottság csütörtökön délelőtt ülést tartott, melyen folytatták az adamstahligyár szállításai körül fölmerült szabálytalanságok kivizsgálását. A bizottság előtt felolvasták azokat a hivatalos jelentéseket, melyeket Pavlovics közlekedésügyi osztályfőnök terjesztett 1923 júniusában az illetékes fórumokhoz. A jelentésekben Pavlovics hangoztatta, hogy az adamstahli-gyár által nyújtott szállítások nem történtek a szükséges ellenőrzéssel és ezért a gyárban levő Zora jugoszláv delegátust felszólította, hogy a gyár szállításait vizsgálja felül. Zora pár hét után jelentést küldött, melybenközölte, hogy a felülvizsgálást elvégezte és megállapított bizonyos hiányokat, melyek azonban elnézés következtében állottak elő. A közlekedésügyi miniszter erre felszólította a gyárat, hogy a számlákat csökkentse és ahhoz a gyár hozzá is járult. Pavlovics a jelentésekben végül leszögezte, hogy az adamstahli-gyár hajlandónak mutatkozott 30 százalékos engedményre. Az ankét-bizottság ezután kihallgatta Gyurics Jován közlekedésügyi és Neáeljkovics Paszoje pénzügyminiszteri osztályfőnököt. Me-, deljkovics elmondotta, hogy 58 millió csehszlovák koronát fizettek ki az adamsthali gyárnak és az utolsó részlettel még mindig tartozik neki az államkincstár. A bizottság kimondotta, hogy Zora delegátust, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, Beogradba rendeli
