Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-15 / 192. szám

<2 OLDAL * ARA \'U DINAR MtaHwjbtnflt Megjelenik minden reggeli ünnep a tán ás hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Kifizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Miuerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Uj Bábel Nem érünk rá politizálni, most ár* víz van — mondotta e bölcs, állam­férfiul szavakat az ország minisz­terelnöke. Fájdalom, ez a kijelentés is úgy hatott, ahogy általában a vá­lasztási jelszavak szoktak. Jól meg­­formulázott mondatok, elegáns szó­kép, finoman kiesztergályozott gon­dolat, de — ki törődik vele, ki törő­dik igazságával a választások után. Elhangzott a miniszterelnöknek is ez a bölcs és jól megfogalmazott kí­vánsága s azóta megint bent va­gyunk a — politika árvizében. Nem érünk rá politizálni, most ár­víz van — mondotta a miniszterel­nök, de mondhatta volna azt is: a politika árvize. A Duna árja és a szavak árja — ki tudja megmondani, melyik árvíz a veszedelmesebb. Az egyik ellen tudunk gátakat építeni, árvédelmi társulatokat alakíthatunk s azokra rábízhatjuk a védekezés munkáját s amikor fejünk felett a veszély, odaállhatunk a töltésre ma­gunk. is. De hogyan védekezzünk a szavak árja ellen, mely beiszaposit­­ja a közélet tereit, ártérré vizenyő­­siti a műhelyeket s ott, ahol a mun­ka cselekedeteinek kellene megte­remni. csak fecsegő nád és locsogó sás terem. Hot az az árvédelmi tár­sulat, mely ez ellen az árviz ellen meg tudná védeni a gazdag tele­­vényt, az áldott humuszt, amibe már hosszú esztendők óta csak az üres szavak pelyvája hull. Most árviz van, nem politizálha­tunk. A Duna árját nem lehet visz­­szaszoritani medrébe a korrupció el­len kigondolt legtökélesebb törvény­­alkotással sem. A Dunát nem lehet dumd-val gátjai közé szorítani. De nem mondhatnánk azt is: most ara­tás van, nem érünk rá politizálni. Most be kell hordani a termést, meg kell menteni egy esztendő munkájá­nak eredményét, nem érünk rá azzal törődni, hogy Radics ur mit ir a Dom-ban, vagy Pribicsevics ur mit agyai ki a belső béke ellen. De mi­ért nem mondhatnánk ősszel: most szüretelnünk kell s a hordókba édes mustot akarunk csurgatni, nem gyil­kos mérgét a politika beléndekének. Most szüretelni kell, nem politizálni. Tavasszal meg vetni kell. a felszán­tott földbe el kell szórni az élet mag­vait, tavasszal ki kell menni a me­zőkre, segíteni kell örök anyánknak, a természetnek világrahozni a Je­remiás csodáját, tavasszal a virágzó fákat kell védeni a természet politi­kusai: a hernyók ellen, kaszálni kell a sarjut, kapálni a tengerit s imád­kozni kell napfényért, vagy esőért. Ki ér rá tavasszal politizálni? De ki ér rá nyáron és ki ér rá ősszel? és egyáltalában: ki ér rá politizálni? Nekünk dolgoznunk kell, kemény robottal, meg nem álló ki­tartással, fáradoznunk kell és ver­gődnünk, mert nemcsak a Duna árja fenyeget, de a gazdasági válság ár­vize is. a fizetésképtelenségek és csődök árja, nekünk éjjelünk szaka­datlan gond s a nappalunk szakadat­lan munka, hogy be tudjuk tömni azokat a réseket, amelyeket a poli­tikusok szaggattak ki az életünk bizj tonSágát védő töltésekből. A romboló szavak idejét éljük, szavak narkoti­­zálnak, hogy ne eszméljünk rá a veszteségeinkre, szavak részegíte­nek, hogy higyjünk kongó iga- sá­­gaikban s ne lássuk tőlük az élet té­nyeit. Szavak kárpitja takarja a cse­lekedetek hiányát, ahány panaszunk van, annyi áradata a szónak zudul nyakunkba. Kérsz valamit? Szavak Ígéretét kapod. Panaszkodsz? Sza­vak vigasztalását hallod. Zugolódol? Majd lecsendesitenuk a szavak. Szó, szó, szó — idézik politikusaink a Hamletból. A politikusok a szavak kigyóbüvé­­szei, a szavak zsonglőrjei. Beledo­bálnak cilinderükbe finom, puha, aromás, csiklandozó szavakat, meg­keverik a gyanús folyadékot varázs­­vesszejükkel s hókuszpókuszok kö­zött kihúzzák belőle a jogrendet, a gazdasági konszolidációt, az intakt közéletet, a letört korrupciót, a nem­zetiségi békét, az igazságos adó­rendszert, a becsületes földreformot s ki tudja, mit még. Talán még a po­litikamentes közéletet is. De csak a gyerekek nem látják, hogy szavak selyempapirjaiból készült a sok cso­da, hogy elég egy kis szellő s elfujja a szavak Potemkinfalvát. A politikusok szavak vályogából építik bábeli tornyukat. Nem csoda hát, ha nem értik egymást. S nem lesz csoda, ha egyszer észrevesszük, hogy előttünk is teljesen idegen nyelven fogják kifejezni — gondo­latnélküliségüket. Különválik egyszer az ő nyelvük s a mi beszédünk. Ők azt akarják majd mondani: munka, béke, jogrend — s mi csak azt ért­jük meg az artikulálatlan hangjukból, hogy: gyűlölet, érdek és szószátyár­kodás. A német kormány sajnálkozását fejezte ki a német sajtó szerbellenes támadásai miatt Olshausen beogradi német követ látogatása Nincsicsnél Beogradból jelentik: Egyes né­metországi sajtóorgánumok, többek közt a Norddeutsche Allgemeine Zei­tung az utóbbi időben ismét felvetet­ték a háborús felelősség kérdését és ezzel kapcsolatban támadták az 1914-iki szerb kormányt. Akadtak olyan sajtőhangok is, amelyek Alek­­szandar akkori trónörökös felelőssé­gét is bizonyítani igyekeztek. Ebben a kérdésben a kormány Smodlaka berlini követ utján ma­gyarázatot kért a német birodalmi kormánytól. Erre a lépésre válasz­j képpen Olshausen beogradi német követ szerdán délelőtt megjelent Nincsics külügyminiszternél és kor­mánya nevében a sajtó támadások felett mély sajnálkozását fejezte ki. A támadások nagy felháborodást keltettek politikai körükben. A radikális párt Radicsékat az egység megszegésével vádolja Még mindig nem intéződött el a Nikics-affér — A csütörtöki miniszter­­tanács fog foglalkozni a politikai helyzettel minden párt azt teszi minisztereivel, I dics-párt hozzájárult ahhoz, hogy Nikics amit akar. A radikálisok szerint a Ra- | és Superina a kormányban maradjanak,' Predavec nyilatkozata a horvát parasztpárt határozatairól Beogradból jelentik: Nincsics külügy­miniszter három napos blédi tartózko­dás után szerdán visszaérkezett Beo­­gradba. A kűlügymirdszier Blédben hosszabb audiencián volt a királynál. Erről az audienciáról azonban nem szi­várogtak ki hírek, mert a külügyminisz­ter teljesen elzárkózott a kérdések elől. Nincsics külügyminiszter a délelőtt és a délután folyamán többizben tanácskozott Uzunovics miniszterelnökkel és a kor­mány néhány más tagjával. A kormány szerdán sem tartott mi­nisztertanácsot. A csütörtökre összehí­vott minisztertanácson hir szerint ion­­tos tanácskozások lesznek az aktuális politikai kérdésekről. Uzunovics minisz­terelnök a szerdai napot kabinetjében töltötte, ahol több politikus látogatását fogadta. Délelőtt Markovics Lázár dr.­­ral, Pérics pénzügyminiszterrel, Szimo­­novics szociálpolitikai miniszterrel, majd Nincsics külügyminiszterrel tárgyalt. A Nikics-ügy Nikics erdőügyi miniszter ügye to­vábbra is állandóan napirenden van. Tiz nap mult el a horvát parasztklub hatá­rozata óta, de az ezáltal keletkezett válság még egy lépéssel sem közeledett a megoldás felé Uzunovics miniszterel­nök az erre vonatkozó kérdésre a követ­kezőket válaszolta az újságíróknak: — Nikics még nem tért vissza Bléd­­ből, ha visszatér, önök számára Is ér­dekesebb lesz a helyzet A radikálisok nem fogják fel a kér­dést olyan egyszerűen, ahogy azt a Ra­­dics-párt beállítani szeremé és nem mennek bele abba a magyarázatba, hogy A Bácsmegyel Napló munkatársa be­szélgetést folytatott a Beogradban időző dr. Predavec Józseffel, a Radics-párt al­­elnökével, aki Indignálódva jelentette ki, nem érti, hogy miért lehet Nikics kizá­rásából problémát csinálni. — A dolog — mondotta — egyszerű és világos. A horvát parasztpárt bizal­matlanságot szavazott egyik minisz­terének. annak le kell vonni a konzek­venciát és ebben a dologban a radikális­párt részéről semmiféle ingerenciát nem gyakorolhatnak. Ez olyan volna, mintha mi azt követelnőik, hogy Jo­­vanovics Ljuba lépjen be a kormányba, vagy hogy Radojevics Antet, akit an­nak idején a kormányból kitessékeltek, továbbra is tartsák meg a miniszteri székben. Mi ebbe a dologba annak ide­jén nem szóltunk bele, pedig nagyon jól tudtuk, hogy Jovanovics Ljuba so­kat dolgozott a megegyezés érdekében és őszinte barátja a megegyezés po­litikájának. Nem aszerint kell Ítélni, ki mit mond, hanem, hogy ki hogy és mit cselekszik. Már pedig a meg­egyezés mögé a horvát népet nem Nt­­kics, hanem a horvát parasztpárt dl­­litja. Arra a kérdésre, hogy a horvát pa­rasztpárt elő állt-e valami követelés­sel, Predavec a következőket vála­szolta: — Mi nem állítottunk fel semmi kö­vetelést. nem is lett volna értelme. Mi csak egyszerűen és hivatalosan tudo­mására adtuk a miniszterelnöknek a horvát parasztpárt határozatát. Ebből neki kell levonni a konzekvenciákat. Úgy látszik azonban van itt valaki, aki mindenáron zavart akar csinálni, aki nem akarja megengedni, hogy ebben az országban a konszolidáció létre jöj­jön, aki mindenáron meg akarja zavar­ni a szerb-horvdt megegyezés egész­séges politikáját. — Valóban nem tudja elnök ur, hogy ki ez a politikus? — jegyezte meg munkatársunk. —• őszintén mondom, hogy nem tudom — válaszolta Predavac — de hogy valaki csúnya intrikát foly­tat, az kétségtelen. Elég szomorú egyébként, hogy ma, amikor itt van előttünk az árvizveszedelem és egyéb fontos problémák, dr. Nikics problé­mája központi kérdéssé válhatott. Predavec ezután élesen bírálta a kor­mány gazdasági po^litikáját, melynek szerinte nincs semmiféle programmja és rámutatott a csehszlovák agrárvá­mok bevezetésének aktuális kérdésére, amely tekintetben — mint mondotta — a kormány nem tartotta szükségesnek az állásfoglalást, holott az agrárvá­mok bevezetése Csehszlovákiában igen súlyosan érinti a jugoszláv életet Is. Ismét elvetették a földadóalapról szőlő törvényszakaszt Az adóegységesitésről szóló törvény­javaslatot tárgyaló bizottság szer-. I

Next

/
Thumbnails
Contents