Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-14 / 191. szám

19”6. julius 14. BACSMEGYEI NAPCfl Közgazdaság • a« A noviszadi tőzsde félévi jelentése A szerdai ülésen terjesztik elff a jelentést A noviszadi tőzsdetanács szerdán délelőtt tiz órakor tartja meg julius havi rendes ülését, amelyen a tőzs­detanács be fog számolni az idei el­ső félév forgalmáról. k noviszadi tőzsde ez év első hat hónapjában 126 tőzsdenapot tartott és ezen idő alatt 5973.25 vagon árut forgalmazott, ami a tavalyihoz ké­pest némi visszaesést jelent. A visz­­szaesés azzal magyarázható, hogy az év első két hónapjában a forga­lom országszerte erősen megcsap­pant. A forgalmazott mennyiségből 953 vagon búza, 4158 vagon tengeri, 363 és fél vagon liszt, 157 vagon korpa, 56 vagon bab, 150 vagon fa és 136.25 vagon más áru volt. A tőzsdebiróságnál ezévben 789 uj pert indítottak és 325 expertizt tartottak meg. A szerdai ülés napirendjén szere­pei a gabonaszekció javaslata, hogy a tőzsde szerezzen be az uj palotá­ja részére a gabonanemüek minő­ségi sulyánk precíz megállapítása céljából egy pontos normálmérle­get. Kagejevics és Jovanovics sztara­­pazuai gabonakereskedő cég, tőzs­detagok azzal a javaslattal léptek a tőzsdetanács elé, hogy a tőzsde­­tanács szervezzen olyan tőzsdebiró­­sági szekciót, amely délelőtt 9—12 (és szükséghez képest ebéd után is ülésezne. A szuboticai vasutigazgatóság az érdekelt gazdasági körök előzetes tudomása nélkül a vagonrendelésért eddig fizettt 200 dináros óvadékot 480 dinárra emelte fel. A mérlegvalorizációs törvény A nemzetgyűlés nemrég elfogadta a »Nyilvános számadásra kötelezett válla, latok beruházási mérlegértékének valo­rizálásáról« szóló törvényt. A törvény első szakasza megengedi, hogy a nyilvános számadásra kötelezett társaságok, a kereskedelmi miniszter jó­váhagyásával, azokat a mérlegtételeket, amelyek az 192(6. év végéig eszközölt invesztíciókat jelzik, felemelhetik az eredetileg felvett dinárösszeg .ötszörö­sére, illetve a koronatétel húszszorosára. Az 1917. és 1918. évek folyamán eszkö­zölt invesztíciók koronaösszegét ötszö­rösre emelhetik fel. A valorizálás alap­jául az 1921 december .31. előtti utolsó mérlegben kimutatott értékek szolgál­nak. A második szakasz kimondja, hogy az igy keletkező különbözeiét nem fog­ják nyereségnek tekinteni és nem vetik közvetlen adó és illeték alá, tekintet nélkül ajra, hogy a társaság ezt bármily módon tőke-, vagy tartalékalap emelés­re, vagy speciális tartalékok létesítésé­­re használja fel. A valorizálás folytán névértékben felemelt, vagy újonnan ki­­bocsájtott részvények nem jelentenek a felvevőnél nyereséget až adó és illeték­törvények értelmében. Semmi esetre sem oszthatja szét a vállalat a nyert összeget egészen vagy részben oszta­lék. tantiém, vagy bármiféle jutalom for­májában. A harmadik szakasz elrendeli, hogy a vállalat a különbözetnek leg­alább huszonöt százalékát köteles a va­luta értékváltozása következtében elő­­állhátó veszteségek fedezésére fordítan­dó speciális tartalékalapba átvinni. A különbözeiét, akár a tőkébe, akár vala­mely tetszésszerinti alapba vették fel, a ('befektetett tőke (saját tőke), alkotóré­szének tekintik a rentabilitási kulcs ki­számításánál. A valorizációt a negyedik szakasz szerint minden egyes esetben a keres­kedelmi miniszter, a kereskedelmi vagy iparkamara meghallgatása után, hagyja jóvá. A vállalat, amely valorizálni óhajt, legkésőbb a törvéiny életbeléptétől szá­mított egy éven belül az illetékes ka­mara utján a kereskedelmi minisztéri­umhoz fordul és felterjeszti a szükésges dokumentumokat az invesztíciók esz­közlésének idejéről és az összegről, a melyben azokat elkönyvelték. A valori­zálás alapjául szolgáló mérlegben a mi­niszternek joga van ellemrőizni a beter­jesztett adatokat. A kereskedelmi mi­niszter köteles a kérvény átvételétől számított három hónapon belül határo­zatot hozni. A döntés ellen harminc na­pon belül az államtanácshoz lehet fe­­lebbezni. Az ötödik szakasz felhatalmaz­za a kereskedelmi minisztert, hogy az 1926. XII. 10-iki törvény alapján alakult részvénytársaságoknak megengedheti, hogy mérlegükbe az invesztíciókat a vé­tel áránál nagyobb értékben vegyék fel, de a jelen törvény figyelembevételével és semmiesetre sem magasabban, mint amennyi a valóságos érték a valorizá­lás idejében. A hatodik szakasz felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy e törvény értelmében kiadja a szükséges rendele­teket, az államkincstári vonatkozásunkat a pénzügyminiszterrel egyetértésben. A hetedik és utolsó szakasz kimondja, hogy a törvény életbelép, amikor a ki­rály aláírja és kötelező erejű a hivata­los lapban való meghirdetése napjától fogva. _______ Lemondanak a Miroszávljevics-párti kamarai tagok. Noviszadról jelentik: A Miroszavlyevics-párt hívei hétfőn este megtartott bizalmas értekezletükön az­zal a tervvel foglalkoztak, hogy le­mondanak a kamarai tagságukról és azt hiszik, hogy ez által uj választást fognak provokálhatni. Heten jelentették ki hajlandóságukat a kamarai tagság­ról való lemondásról, aminek megtör­ténte esetén az alapszabályok értelmé­ben a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be a kamara választmányába. Minthogy a kereskedői szekcióban még csak öt más jelölt volt, a lemondás be­következtének esetén a betöltetlenül ma­radó két tagsági helyre pótválasztás válna szükségessé. A kamarában kedd reggel megjelent Miroszavlyevics Kosz­­ta volt elnök és Ivkovics Nikola alel­­nök és át akarták adni az elnöknél őr­zött betétkönyveket, azonban a kamara a szabályzatok értelmében a volt elnö köt a felügyelöbizottsághoz utasította. A hitelezők védegyletének hivatalos órái. Noviszadról jelentik: A hitelezők védegylete hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton fél nyolctól egy óráig, ked­den és csütörtökön nyolctól 'tizenkettő ig és kettőtől hat óráig tart hivatalos órákat. Döntőbíráskodással foglalkozik a nem zetközl kereskedelmi kamara. Párisból jelentik: A Párisban székelő nemzetközi kereskedelmi kamara legutóbb feladat­körébe tűzte a nemzetközi kereskedel­mi forgalomban előálló vitás ügyek dön­tőbíráskodás utján való rendezését. Az egymással összeköttetésben álló, külön­böző nemzetiségű cégek szerződést köt­nek, hogy minden vitás ügyet a kamara döntőbírósága elé visznek és ebben az esetben a kamarai döntőbírósági hatá­rozatok kötelező erővel bírnak az illető országok bíróságai előtt is. A döntőbí­ráskodás költségei sokkal olcsóbbak a nemzetközi peres eljárásokénál és lénye­gesen rövidebb időt is vesznek igénybe. Vágóhíd épül Szivacon. Sztariszivae­­ról jelentik: A sztariszivaci képviselő­testület Branovacski Simó községi jegy­ző előtérj eszétsére elhatározta, hogy rövid időn belül vágóhidat építtet. A vá­góhíd építésére pályázatot fognak hir­detni. A terv szerin*, a vágóhíd már az ősz folyamán felépül. KINTORim Bgy tír megcsúszott az uccán egy narancshéjon és a lábát törte. Gyor­san felvitték a legközelebbi orvoshoz, aki bekötözte, autót hozatott és haza­­saállittatta a lakására. Alig vitték el a beteget, egy topron­­gyos zsidó csengetett be az orvoshoz. — Mi tetszik? — kérdezte az orvos. — Kérem szépen, idehoztak az imént egy töröttlábu férfit? — Igen, egy narancshéjon elcsúszott és eltörte a lábát. — Úgy? Akkor kérem a províziót. — Micsoda províziót? — Tetszik tudni, én dobtam el a na­rancshéjat. * —^ Miért nem szabad egy utazónak szinvaknak lenni? — Na? — Nehogy Verespatak helyett Fe­hérgyarmatra utazzon # Kohnt megszólítja egy dadogó isme­rőse: — Kkkérem, van egy féféfélóra sza­­szaszabad ideje? — Miért? — Szeszeszeretnék öt pepepercig be­szélni magával TŐZSDE m ©«» Zürich, jul. 13. Zárlat: Beograd 9.12S, Páris 13.05, London 25.11, Newyork 516.50, Brüsszel 11.25, Milánó 17.45, Amszterdam 207.40, Berlin 122.90, Bécs 73, Szófia 3.75, Prága 15.30, Varsó 56, Budapest 72125, Bukarest 2.30. Beograd, jul. 13. Zártai: Páris 145, London 275.30, Newyork 50.50, Brüsszel 128, Genf 1096, Milánó 189, Amszterdam 2278, Berlin 1350, Bécs 800, Prága 167..70, Budapest 794, Bukarest 25. Szombori terménytőzsde, jul. 13. Irányzat változatlan, forgalom 42 vagon. Ób uza S zömbor—N ovi szád—Szubo tica— szerémségi 300—305 dinár, uj tengeri bácskai 250—255 dinár, bánáti 240—Ű45 dinár, szerelni 250—255 dinár, hajórako­mány Tisza 260—262 és fél dinár, Bega 260—262 és fél dinár. Órozs bácskai 160 —165 dinár, ózab bácskai 175—185' di­nár, szerémségi 185—195 dinár, u'jzab bánáti 140—145 dinár, óárpa 150—155 dinár, ujárpa 140—143 dinár, tengeri Szombor—-Szubotica—noviszadi 177.50— 182.50 dinár, Vinkovce—vukovári 185— 190 dinár, Tisza—Bega—Duna 172.50— 177.50 dinár, bab fehér 150—160 dinár, válogatott fehér 165—175 dinár. Liszt, 0-ás 500—520. dinár, 2-es 450—470 dinár, 4-es 425—445 dinár, 5-ös 400—415 dinár, 6-os 300—320 dinár, 7-es, 180—200 dinár, ,8-as 125—135 dinár. Korpa 115—125 di­nár. Noviszadi terménytőzsde, jul. 13. Bú­za: 4 és fél vagon bácskai 310—312.50 dinár. Egy vagon bácskai 75 kilós 2 %-os 310 dinár. 1 vagon bácskai, uj. augusztusi 262.50 dinár, 4 vagon bács­kai, uj, augusztusi vagy szeptemberi 260 dinár, 2 vagon bánáti, becskereki paritás 302.50 dinár, 4 vagon bánáti 305 dinár. Tengeri: 2 vagon bácskai 185— 187.50 dinár, 11 vagon bácskai, franko Bosna-Brod 197.50 dinár, 3 vagon sze­réiül 190 dinár. Liszt: 3 vagon 0 komb. bácskai 50Ó—505 dinár. 2 vagon bács­kai Og 510 dinár, 1 vagon bácskai 6-os számú 320 dinár, l vagon 8-as • számú bácskai jutazsákban 127.50 dinár. Kor­pa: 2 vagon szlavóniai, jutazsákban 120 dinár, 3 vagon bácskai, jutazsákban 127.50 dinár. Irányzat a tengerinél szi­lárd, különben változatlan. Forgalom 44 vagon. A. / Budapesti gabonatőzsde, jul. 13. A ha­táridőpiacon a forgalom sziik keretek közt mozgott, az irányzat valamivel megszilárdult. Hii&talos ármegállapítá­sok ezer koronákban: Magyar búza >w A legokosabb módszerfogaink épségénekés szépségének megőrzésére; a következetes ápolás ODOblal szeptemberre 362—365, zárlat 365—366, októberre 361—367, zárlat 366—367, ma­gyar rozs októberre 257—267, zárlat 261—262. A készárupiacon a forgalom jelentéktelen. Óbuzában egy tétel kelt el, újbúzából 25—30 vagon cserélt gaz­dát. Hivatalos árfolyamok ezer koro­nákban: Búza 410—430, újbúza 370—, 392.5, rozs 255—260, árpa 230—250, zab' 290—310, tengeri 245—247.5, korpa 165 —170. Csikágói gabonatőzsde, jul. 13. Búza júliusra 138.625, búza szeptemberre 136.5. búza decemberre 140. Tengeri jú­liusra 72(375, tengeri szeptemberre 77.75, tengeri decemberre 79. Zab júliusra 37.625, zab szeptemberre 39.75, zab de­cemberre 42.375. Rozs júliusra 79.5, rozs szeptemberre 100.375, rozs decemberre 104.875. Newyorki gabonatőzsde, jul. 13. Búza őszí vörös 156.75. Búza őszi kemény 158,75. Tengeri 89.25. Liszt 750—800. Irányzat búzánál! nyugodt, tengerinél szilárd. Rádió-műsor S3 • B (A város melletti szám a hullámhosszt jelenti) Csütörtök, julius 15 Bécs (531): 11: Koncert. 16.15: Hang­verseny. 20: Szimfonikus hangverseny. London (365—1600): 16.15: Uzsonna­hangverseny. 18: Tánczene. 20: Szini­­előadás. 2.05: Dalest. 22.30: Tánczene. Breszlau (418): 16.30: Koncert 20.25: Népies hangverseny. Róma (425): 17: Jazzband. 21.10: Hangverseny. München (485): 16: Koncert. 30: Wagner-est. 22.16: Dalest. Berlin (504): 17: Dalok. 20.30: Hang­verseny. 22.30: Tánczene. Budapest (560): 9.30, 12 és 15: Hí­rek, közgazdaság. 13 és 17: Időjóslat. vízállás- 17.02: Kamarazene. 20.30: Sári bíró, Móricz Zsigmond színdarabjának előadása. 22.15: Kamarazene. PATKÁNIN PATKÁNYIRTÖSZER doboza 15 dinár, kapható minden gyógyszertárban és drogériában to­vábbá a Torontáli Agrárbanknál Ve­­liki-Beckereken. 1035„

Next

/
Thumbnails
Contents