Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-02 / 179. szám

1926 julius 2. 6. oldal zati rendszert Musztafa Kemal pasa 'személyesíti meg és ez a kormányzati rendszer talán még az önvédelmi har­cot sem kísérelte volna meg, ha Musz­tafa Kemal áldozatul esik a merénylet­nek. Kérdéses, vájjon Musztafa Kemal pa­sa szolgálatot tesz-e Törökországnak akkor, amikor energiáját a gyors és erőszakos modernizálás szolgálatába ál­lítja: vagy pedig a régi török hagyo­mányok, a régi török intézmények le­bontása csak üriigy-e arra, hogy mindenütt és minden irányban a tö­rök katonai diktátor egyéni akarata jusson érvényre. Az összeesküvők névsora minden­esetre arra vall, hogy Kemal pasa kor­mányzati rendszere elkeseredésre ve­zetett olyan körökben is, amelyek szo­ros szövetségben voltak vele és előse­gítették hatalomra jutását. Csak az a kérdés, vájjon akkor, ha sikerül az összeesküvés, úgy haladnak-e az események, amint azt a merénylők tervezték, mert könnyen lehetséges az, hogy Kemal pasa haldiát általános fel­fordulás követte volna: vagy pedig a reakciós elemek visszatérése a hata­lomra, mert az bizonyos, hogy a reakciós elemeknek főleg vallási alapon még erős befolyásuk van a tömegekre és ezt a befolyást csak Musztafa Kemal pasa nagy tekintélye ellensúlyozhatta idáig. CIRKUSZ BOB Kisfiam, a pénzhamisító Nagy bajban vagyok. — Mit tegyek most? Feljelentsem? A saját kisfiámat? Meg kell lennie. A polgár és hazafi erősebb bennem az apánál. Nos tehát tisztelt rendőrség, van sze­rencsém az Önök figyelmét felhívni, hogy nagyarányú pénzhamisítás tervét lepleztem le. A kisfiam, akiről már esett szó né­hányszor (fog is még esni, mig meg nem tanul olvasni) nem akarta megenni a spenótot (megjegyzem, privát véle­ményem szerint igaza van neki, dehát az apám, aki szintén utálta a spenótot, mint ahogy én is utálom, annyit kíno­zott vele négyéves koromban, hogy mu­száj valakinek visszaadni.) — Te komisz kölyök, eszed meg rög­tön? Hogy akarsz nagy és erős lenni? — Én nem akarok nagy és erős lenni. — Micsoda... a? — Acsoda. Én nem akarok nagy és erős lenni. Aki nagy és erős, annak csak mindig dolgozni kell és nem lehet ját­szani és az anyukák mindig csak vere­kednek vele. Hallatlan, ez a komisz kölyök — iga­za van neki! Lássuk csak, mégis — Dehát akkor hogy fogsz majd sok pénzt keresni a kisfiádnak, ha nagy le­szel? — Hát kérek. — De ha nem adnak? — Akkor majd csinálok. Ejha. A dolog kezd érdekes lenni. — Mit beszélsz te? Mit csinálsz te? Kisfiam csodálkozva néz rám. — Hát veszek egy papirt és rárajzo­lok képet és befestem és ráírom, tizen­kétezer. Égnek mered a hajam. — Jézus Mária! Kitől tanultad te ezt a gazságot? Ilyet még mondani se sza­bad! Eszed meg rögtön azt a spenótot? Most már ő makacskodik. — Nem eszem. Pénzét fogok csinálni. Borzasztó gyerek! Hogy ö pénzt fog csinálni! Már a szót is hamisítja, aszon­­gya, pénzét! Dühösen ráripakodok. — Hallgatsz rögtön! Azt nem szabad — érted? Azért becsuknak a izé — a sötét szobába, — Miért? — Mert az pénzhamisítás! Kisfiam leteszi még a kanalat is, olyan jóizüet nevet a naivitásomon. — Jaj, milyen bolond az apuka! Az nem pénzhamisítás, ha én igazi. pénzét' BÁCSMEGYEI NAPLŐ csinálok, egészen olyant, mint az igazi pénz. Most rajtam a sor, hogy elhüljek. — Hát akkor mi a pénzhamisítás? Kisfiam atyaian megveregeti a vállam és úgy magyarázza meg. — A pénzhamisítás az, ha én például nem papírból csinálom a pénzét, ha­nem . . . hanem aranyból csinálom . . . avagy például... ha én' kettévágom az aranypénzét... és egy kis gyémántot teszek bele... és összeragasztom... hogy senki se vegye észre ... hogy gyé­mánt van benne... az a pénzhamisítás... Hallatlan ez a kölyök — tulajdonkép­pen ebben is igaza van. ^ *1 A svájci bíróság elrendelte Bethlen merénylőjének szabadláhrahelyezését Jusíh Ivánra legfeljebb kétheti fogházbüntetés vár Géniből jelentik: A svájci szövet­­ségtanács táviratilag közölte Cala­­nin vizsgálóbíróval, hogy a magyar kormány kérését Justh Iván kiada­tására vonatkozólag a szövetségta­nács elutasította. Ugyanekkor a szövetségi bíróság meghagyta, hogy Justh Ivánt, gróf Bethlen István merénylőjét kétezer frank kaució ellenében helyezzék szabadlábra. A kauciónak a lausannei törvényszék­nél történő lefizetése után Justhot azonnal szabadonbocsájtják. Ügyvédje, Vierne dr. kijelentette, hogy a szövetségi törvények értel­mében Justh legfeljebb két heti fog­házbüntetést kaphat. A magyar kor­mány még mindig nem küldte meg a svájci kormánynak a Justh ellen folyamatban levő büntető eljárás iratait. A szövetségi kormány sür­gető átiratára a magyar kormány azt válaszolta, hogy az iratokat ha­ladéktalanul meg fogja küldeni. Pasics nem hagyta jóvá az Olaszországgal kötött konvenciókat Jelenics Gyurgye a volt miniszterelnök felhatalmazására cáfolja a hirt Jelenics Gyurgye, az ismert ra­dikális politikus, akit Pasics egyik legbizalmasabb hívének tekintenek, a Politika csütörtöki számában ille­tékes felhatalmazásra való hivatko­zással válaszol az egész ország saj­tójában elterjedt hirekre, hogy az Olaszországgal kötött konvenciókat Pasics Nikola tudtával, jóváhagyá­sával és közreműködésével készí­tették. Jelenics analógiát állít fel az 1880. évi szerb-osztrák kereskedel­mi szerződés története és az olasz konvenciók körüli harc között, majd igy folytatja: — A zagrebi Novosti híre, hogy Pasics jóváhagyta az Olaszország­gal kötendő konvenciók tervezetét, nem felel meg a valóságnak, mert Pasics nem ismerte a konvenciók tartalmát és igy nem is adhatta be­leegyezését. Az ő kormánya idején nem azért nem vitték a parlament elé a konvenciókat, mert Pasics jobb időpontra várt, hanem azért, mert azt várta és kívánta, hogy azokat teljesen megismerje a parlament, a nép és ő maga is. Jelenics teljes aláírásával megje­lent cikke annál nagyobb figyelmet kelt, mert a legutóbb szintén a Poli­tikában Nincsics, Makszimovics, Szrskics miniszterek és Uzunovics miniszterelnök ellen intézett névte­len támadást is Jelenics Gyurgyé­­nek tulajdonították. Az akkori táma­dással kapcsolatban Markovics Lá­zár, a radikális-párt hivatalos lap­jának főszerkesztője kijelentette, hogy Jelenics visszaél Pasics bizal­mával és a volt miniszterelnök in­tenciói tolmácsolásának látszatát keltve saját egyéni céljait szolgálja. Az olasz konvenciók miatt viszont a kormány az ellenzéki pártok és a közvélemény állandó támadásai­nak van középpontjában és ezért kellemetlen az Uzunovics-kormány­­ra Jelenics mostani cikke, amely Pasics Nikola felfogását fejezi ki. Fehérneműt és ezüstkanalakat lopott a petróleumkirály neje Egész Európát végigcsúlta egy mexikói milliárdos elvált felesége Innsbruckból jelentik: Az innsbrucki rendőrség letartóztatta Pád (lief órának, a mexikói milliárdos petróleum-király­nak évek óta elválva élő nejét és leá­nyát. Paddlefordné néhány év előtt Becsben a Bristol-szállóban lakott két gyermeké­vel és kíséretében titkár, nevelőnő és négy kutya volt. Az asszonyt akkor a rendőrség az ellene tett feljelentések folytán letartóztatta. A petróleum-király­nő ugyanis nagy bécsi cégeket látoga­tott meg, akiktől nagymennyiségű érté­kesebbnél értékesebb árukat vett hitelbe és nem fizetett. „ Hitelezési csalás miatt tettek ellene feljelentést és amikor a rendőrség ház­kutatást tartott nála Bristol-szállóbeli lakosztályában, 37 óriási csomagot fog­laltak le, amelyben nemcsak a kicsalt ruhák, íehérnemüek és szőrmék voltak, hanem nagymennyiségű ezüst és nagy­­értékíi műtárgyak is. Ezeket, amint ké­sőbb megállapítást nyert, az asszony Newyork-- London,.. Paris, Berlin. Róma és a francia Riviera legelőkelőbb szállo­dáiból lopkodta össze. A rendőrségen kijelentette, hogy a dúsgazdag Paddieford mexikói petró­leum-király neje és gyermekeivel férje kívánságára kéjutazáson van Európá­ban. Férje gazdagon ellátja őt pénzzel, azonban érthetetlen módon az utolsó hó­napi csekk nem érkezett meg Mexikóból és ezért jutott pénzzavarba. A bécsi rendőrség nem hitte el a nő előadását és táviratilag Mexikóba for­dult felvilágositásért. Nagy volt a rend­őrség meglepetése, amikor a válaszsür­gönyben Paddieford, a milliárdos petró­leum-király elismerte, hogy a nő csak­ugyan a felesége, de elvált tőle és sem­miféle felelősséget tetteiért nem vállal. Az asszonyt annak idején az országos törvényszék fogdájába szállították, gyer­mekeit pedig jóleikü emberek vették pártfogásukba. Büntetésének kitöltése után kiutasították Ausztria területéről és azóta Európa különböző fővárosaiban tűnik fel. Legutóbb Svájcban- büntették meg üzleti tolvajlásért és csalásért. A madridi rendőrség is körözi különböző szélhámosságokért. Az elmúlt héten két nagyon elegánsan öltözött hölgy akart Olaszországból Ti­rolba utazni. A határnál vissza akarták küldeni őket, mert nem volt útlevelük, a hölgyek azonban kijelentették, hogy csak kiránduláson vannak, állandóan Innsbruckban laknak és autójukat, ame­lyen podgyászaik és irataik vannak, bal­eset érte, úgy hogy a soffőr csak az autó kijavítása után, néhány nap múlva jöhet utánuk. Erre átengedték őket a határon és Innsbruckban Kelley Lucy és leánya néven jelentették be magukat. Első dolguk az volt, hogy a szálloda igazgatójától tiz milliót kértek kölcsön. Közben a rendőrség érdeklődött a két gyanús hölgy iránt és megállapította, hogy Kelley Lucy nem más, mint a több­szörösen büntetett, hirhedt szélhámosnő, Paddlefordné. Minthogy az olasz ható­ságok körözik, letartóztatták és kiszol­gáltatták Olaszországnak. Mindenki született gonosztevő Előadás az ember őstermészetéröl Newyorkból jelentik: Amerika legki­válóbb kriminalistája, Clarence S. Har­row érdekes előadást tartott az ember őstermészetéröl és nagy szenzációt kel­tett azzal a kijelentésével, hogy minden ember született gonosztevő. — Tanulmányoztam — mondotta —■ emberii természetet ktiminalista szem­pontból és arra a megállapításra jutot­tam, hogy az embernek ősi öröksége a bűn. Mindenkiben benne lappang a bű­nös ember és csak azért nem tör ki a legtöbb emberből a bűn, mert a nevelés, a műveltség és az intelligencia láncra verte, rabságra kényszeríti. A gyerme­kek még nem képesek uralkodni magu­kon és ezért lopnak, hazudnak és vere­kednek. Minél műveltebb valaki, annál jobban irtózik a bűntől. Ha teljes ob­jektivitással vizsgáljuk meg magunkat, akkor el kell ismernünk, hogy néha­­néha önkénytelenül kitör belőlük a bűm ha csak egy pillanatra is. Egyszer ezer dollárt kéTtem kölcsön négyszemközt egy ügyvédbarátomtól, aki azután hir­telen meghalt néhány nap múlva. Mi­kor a halálesetről értesültem, az első; pillanatban arra gondoltam, hogy most megtarthatnám magamnak az ezer dol­lárt, de a másik pillanatban már felülke­rekedett bennem a becsületességem, a műveltségem és az igazságérzetem _ és undorodva kergettem el magamtól ezt a bűnös gondolatot. Azon is rajta csíp­tem már ősi bűnös természetemet, hogy az első pillanatban örvendtem valakinek1 a halálán, mert hirtelen eszembe jutott, hogy az az ember nem volt jóakaróm. Ha az első esetben a tolvaj akart belő­lem kitörni, a másodikban a gyilkossági hajlam vett rajtam erőt, mert ha ör­vendtem ellenségem halálának, akkor ös­­természetemmel a meggyilkolásától sem riadtam vissza, ha a műveltségem féken nem tartja bennem a bűnös hajlamot. Tapasztalatom szerint a bűnnek három okozója van: a szegénység, a tudatlan­ság és az intelligencia veleszületett Ká­nya. Arra is rájöttem, hogy az inteldi-. gencia nem a tanulás eredménye, mert a legegyszerűbb ember is lehet finom lelkületű, intelligens és tapintatos. A szülök gondoskodtak erről neveléssel és példaadással. A büntetések számát a minimumra lehetne csökkenteni, ha a gyermekeket igazán az életre nevelnék és már korán hozzászoktatnák őket az igazsághoz, mely megtanítja őket an a, hogy csak akkor bánhatunk másokkal szelíden, ha könyörtelenek vagyunk magunkkri! szemben. ^Novisao\ ■ NLPEIRA26rIEWI<fc 1ADI0 a KÉSZÜLÉKE ALKATRÉSZEK

Next

/
Thumbnails
Contents