Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-09 / 186. szám
1926. julius 9. BÄCSMEGYE! NAPÚ 5. oldal: Újabb gátszakadás fenyegeti Apatini Trifkovies Márké, a parlament elnöke és Jovanovics Vásza közlekedési miniszter végigjárták az árvizsujtotta területeket —- Táviratilag kétszázötvenszer dinár gyorssegélyt kértek a pénzügyminisztertől úgy mondjam ... kérem a 'táncról jobb’ véleményem van. Magam is szenvedélyes táncos vagyok. Főkép a tangót szeretem — bécsi stílusban. — Bécsiben? — No igen, mert ott nagyobb az osszjáték. Végül megkérdeztem véleményét a jelenlegi helyzetről. — A gazdasági helyzet az itt Bácská-Baranyában ismét nagy területeket borított el a viz Szomborbó! jelentik: Az utolsó Ituszonnégy órában a jugoszláv Duna-szakaszon a helyzet nem változott lényegesen. .4 kedvező idő miatt a védömunkálatok energikusabban folynak, mint korábban. Passauná! szerdán 38 centiméter csökkenést jelentettek, csütörtökön azonban ismét hét centimétert emelkedett a viz. Apaíinnál a kulminádőt 11-rc várják és a helyzet továbbra is kritikus, mert a töltések keresztüláztak és ha a jelenlegi emelkedési hullám tartós lesz, újabb gátszakadás következheíik be. A hatóságok szántóinak ezzel az eshetőséggel és mindent elkövetitek, hogy a veszélyt elkerüljék. Ismét gátat szakított a Dráva Szerda éjszaka a Drávq. tíelye mellett Setéi községnél ismét áttörte a gátat. Ötven hold községi föld, száz hold állami legelő került ismét viz aiá és harminc beiyei házat borított el az ár. Belyén most szekunder töltést építenek az ár további terjedésének megakadályozására. A közlekedéri miniszter és a parlament elnöke az áradás területén Szerdán Szomborba érkeztek Trifkovics Márkó, a parlament elnöke, Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter, Leovác, Banyac és Gavrilovics képviselők, akik Petrovícs Milivoj bácskai főispánnal és Raj les Szvctiszláv alispánnal végig járták a legveszélyesebb pontokat. A közlekedési miniszter és a nemzetgyűlés elnöke a legteljesebb megelégedésüknek adtak, kifejezést amiatt, hogy a hatóságok és a magánszemélyek a legnagyobb odaadással teljesítették kö telességüket a védelmi munkálatoknál. Különösen a Szomborbói és fjzuboticáról kivezényelt katonaság végzett emberfeletti munkát a gátak megerősítésénél és az elöntött területeken a mentésnél. Trifkovies Márkó és Jovanovics Vásza három táviratot küldtek cl Szomborbói. Az első sürgönyben a pénzügyminisztertől kétszázötvenezer dinár gyorssegély kiutalását kérték a legszükségesebb személyi és anyagi kiadások fedezésére. A másik sürgönyben a közlekedési miniszter utasította a beogradi és a szuboticai vasmigazgatóságokat, hogy a Szubótica—Vinkovci közötti vasútvonal Bagóiévá—szontai szakaszát sürgősen erősítsék meg és ebből a célból haladéktalanul lépjenek érintkezésbe a Bőgőjévé—vajszkai ármentesitő társulattal és Pallós főmérnöknek bocsássák rendelkezésére a szükséges szerelvényeket és munkaerőt. Végül táviratot, intéztek a hadügyminisztériumhoz, amelytől háromszáz kiló ekrazit sürgős kiutalását kérték a hiaradí viz levezetéséhez szükséges gátrobbantásokhoz. A vendégek délelőtt Apátiában és Bogojevón voltak, délután, pedig a baranyai részeket tekintették meg: Baranyában nö a veszély Baranyában az elöntött területen a viz magaságas negyven centimétert emelkedett, ugv hogy a baranyai községekben napról-nap> ra több és több ház kerül víz alá, vagy omlik össze a nagy víznyomó? miatt. így Ztnaieváeon csütörtökön huszonöt ház összeomlott és százbatvan házból ki kellett költöztetni a lakosságot. Hasonló a helyzet Csúzáit és a többi kézségekben is A kritikus julius ötödiké Baranya babonás népe már apatikus közönnyel várja a víz további emelkedését. Bár a lakosság mindent megtesz, hogy a megmaradt gátakat megerősítse, babonás képzeletében mégis olyan csapásnak mondja a pusztítást, amely ellen hiába védekeznek. Megállapították ugyanis, hogy a múlt évben julius 5-iikéii délután négy órakor volt az a borzalmas jégeső, amely csaknem egész Baranya termését lekaszabolta és az idén ugyancsak julius 5-ikén délután négy órakor történt a hitvesi gátszakadás. A hatóságok mindent elkövetnek a babonás hiedelem eloszlatására. A vízállás A legújabb helyzet-jelentések: Passau 480 -1-7. Wiett 325—9. Bratiszlava 5.32—2. Komárom 626+?. Budapest 598+12. Mohács 648+2. Apatin 724-1-8. Bogojevó 725+9. Palánka 632+6. Noviszad +3. Trifkovies Márkó házelnök nyilatkozatabaranyaiutjáról Beogradból jelentik: Trifkovies Márkó házelnök és Jovanovics Vásza köz-Schlosser Imre miután bécsi jutalomjátékán kidriblizte magának azt a soksok ajándékot, amivel a jó bécsiek elbalmozták, hóna alá kapta az egész WAC-ot, cakumpakk és klasszikus üsszjálékkal lefutballozutt Pallosra. Palies a vidékiek számára is gyönyörű hely, magának a város vezetőségének is sok szép terve fűződik hozzá, csak az a baja, hogy nincs egyetlen íutballpályája sem. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy Schlosser többet tartózkodik Szuboticán mint a paliesi strandoii.Kedvenc tartózkodási helye a Szcgedi-uti Sand-pálya, bárki kivan vele beszélni, ott megtalálhatja. Éti is ott kerestem fel. Schlosser kiváló egyéniség, akiről kiderült, hogy nem csak a futballhoz ért. A zenében épp oly. jártas mint bármelyik európai stadionban és azonkívül is — minden egyébben. A Sand-pályáu a' fiatalok éppen tanulgattak Schlosser előtt, aki szakértelemmel figyelte a játék menetéi, amikor hozzáléptem és megkértem, hogy válaszoljon néhánv kérdésemre. A legnagyobb készséggel állt rendelkezésemre és látszott rajta, hogy már előre rendezgeti fejében a válaszokat Egy- Schlosser már tudja, hogy mit kérdezhet tőle az újságíró, azokat- a ' válaszokat, amelyeket nekem kívánt adui. előttem már jó néhányszor megismételte mások előtt. Rendszerint még a sorrend is stimmel... Kit tart a legjobb- magyar- csatárnakmik a ...? stb. stb. Látszott a száján, hogy első kérdésemre azt a választ kalekedésügyi miniszter Baranyából, ahol végigjárták az árvizsujtotta vidékekét, csütörtök délelőtt visszaérkeztek Beogradba. T r if kavics Markó, a szkupstína elnöke útjáról újságíróknak a következőket mondotta: — A baranyai és bácskai lakosság, amely óriási veszedelemben forgott, elképzelhetetlen munkát fejtett ki, hogy az árvizveszedelmet elhárítsa, vagy lokalizálja. Az a kitartás és hősies kötelességteljesités, mely a népet áthatotta, nemcsak azoknak hozott hasznot, akiknek vagyonuk volt veszélyben, hanem az államnak is. Ha a lakosság nem dolgozik megfeszített erővel és csodálatos szolidaritással, az állam meg több udójöycdelemtöl esik el és a gazdasági krízis, melyet az árviz amúgy is igen kiélezett, még pusztitóbb lett volna. Az államnak kötelessége egyrészt segíteni az árvízkárosultakat, másrészt gondoskodni arról, hegy ez legyen nálunk az utolsó áradás. A kormánynak nemcsak azokat kell kártalanítani, akik valóban kárt szenvedtek, de azokat is, akik resztvettek az idegen vagyon védelmében. Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter igy nyilatkozott: — A lakosság szolidaritásáról csak a legnagyobb dicséret hangján lehet megemlékezni. Mindenki megtette kötelességét. szegény és gazdag egyaránt kivette részét a védőmunkából. A királyi pár látogatásának óriási morális hatása volt. A lakosság számára megnyugtató tudat, hogy a legfelső helyen is meleg együttérzéssel törődnek sorsával. pont: Ortlt. Emiatt állt be azután a futballfejedeletnnél pillanatnyilag az — üzemzavar. Én ugyanis azt kérdeztem tőle. hogy: — Foglalkozik-e a zenével és ki a kedvenc zeneszerzője? — Áh, áh — nyelte vissza hirtelen Ortliot — zenével? No igen magam is rendkívül szeretem, a íiant, az Imre meg pláne. Máris szépen hegedül, meg zongorázik, én meg hallgatom. Mert magam sajnos nem, csak hódolója vagyok ... A zeneszerzőm? Hm... várjon csak ... ejnye kitől is kaptam azt az ezüst futballt. No várjon csak... Hát persze! A Hubay. Az a kedvencem. Igazán bámulom és szeretem a Hubay t. Gyakran olvasgatom ...- Olvasgatja? ,la persze. A kritikáit, a lapokból. — Bizonyára van odahaza rádiója is, mint zenekedvelőitek — tartottam íéls/.iiieu a kérdést. — Rádió? - Az nincs. Csak telefonom.. Az -be van vezetve. 19—tó. E.s az irodalom? — kérdeztem tovább van valami kedvence?- ü, ltogj ne. Kedv ette Íróm a f'öldessy. A Sportbirlaptól- Az tud. — A világ-politikáról? — Már mint a nézetem? Kérem éti nem törődöm a politikával. Nekem nincs nézetem. Kérem én már játszottam zsidó csapatban is. — Véleménye a táncról, a bubifrizuráról? — Kérem ami bubit illeti, hát. hogy ban kitűnő — felelte. — Igazán nagyon boldog volnék, ha ezen a szép vidéken hosszabb időt eltölthetnek. Aztán le is telepednék, de hát ez persze a körülmények miatt,.. — Aus geschlosser — fejeztem be a mondatát és elbúcsúztam, A másik pillanatban már ott ült a kapu megett és dirigált: — Előre. Lelépni. Stop. Előre lelépni Stop... Öt percig nem beszélt futballról és máris sietett kipótolni. md, HRPRÖL HRPRR ■ 4$ ESI A. bubifrizura — zsidó találmány Nem nehéz kitalálni, hogy' ez a korszakalkotó felfedezés viszont fajvédő találmány. A német horogkereszteseké, akik Nürnbergben, ebben a csöndes bajor városban rendeztek a minap nagy vitát a modern női hajviseletről. Az épületes vita a város közgyűlésén folyt le, ahol arról volt szó: szabad-e az iskola-orvosnak lándzsát törni a bubifrizura mellett. Holz Henrik fajvédő városatya vetette föl a kényes kérdést, abból az alkalomból, hogy Haas Helena nürnbergi orvosnő az iskolában nyíltan hirdette, hogy minden nő helyesen cselekszik, ha rövidre vágatja a haját. A horogkeresztes vezér meghúzta a vészharangot: — Olyan esetet kell a város tudomására hoznom — zokogta — amely példátlanul áll napjainkban. Mi fajvédők régóta hirdetjük, hogy gyermekeinket nem szabad zsidókézre bízni. Nem hallgattak ránk, kinevettek és azzal torkoltak le, hogy a zsidó éppen olyan jó pedagógus lehet, mint a keresztény. Most itt van, tessék... A derék nürnbergi tanács azt hitte, hogy Holznak elment az eszecskéje. Az egyik kommunista képviselő udvariasan azt tanácsolta neki, hogy menjen sürgősen a bolondokházába. De a fajvédő nem fogadta meg a tanácsot, hanem tovább beszélt. Ezeket mondta: — Mi jól tudjuk, hogy a bubifrizura zsidók találmánya. Az igazi germán nők mindig hosszú hajat viseltek és ma is hosszú liajat viselnek. A sémita erkölcs teremtette meg a rövid hajat és ez az erkölcs, amely következetesen aláássa a keresztény társadalmat, most a bubifrizura segítségével akar újabb támadást intézni ellene. Pokoli lárma támadt. A tanács tagjai két pártra szakadtak. K fajvédők lelkesen éljenezték Holzot, a szociáldemokraták és egyéb baloldaliak viszont súlyosan belegázoltak az interpelláló becsületébe: — Csirkefogó! Szemét! Vadmarha! — kiáltozták Holz felé. A polgármester azonnal válaszolt a fajvédő városatyának. — A képviselő ttr — mondotta a derék polgármester nemcsak a város egyik alkalmazottját sértette meg súlyosan, hanem ugyanakkor egy távollevő .nő ellen támadást intézett. Nem utasítóin rendre, mert a rendreutasítást nem tartom elegendő megtorlásnak és elégtételnek. De innen az elnöki székből jelenteni ki, hogy eljárásáról minden tisztességesen gondolkodó nürnbergi férfinak és nőnek megvan a véleménye, A nürnbergi nőknek mindenesetre. fíutulunk Ezt meg egy párisi orvos találta ki. Azt mondják magán is tapasztalta először a derék francia, aki egy tudományos folyóiratban ilyeneket ir: — Az emberi test nem egy lezárt tó-R futball-kiróly nyilatkozott a zenéről, az irodalomra!, a politikáról és a táncról
