Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-09 / 186. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1926 julius 9. Sslyeiet csempésztek a bolgár király szaloakocsijában A román hatóságok feltartóztatták az udvari vonatot Aradról jelentik: A kurticsi határállo­máson a román határőrség leitartóztatta Boris bolgár király szaloukocsiját és a vámfönökség rendeletére selycmcscni? p és zés gyanúja miatt őrizetbe vette a szalonkocsit kisérő bolgár hivatalnokot.. A bolgár király Becsből rendelt sza­lonkocsija szerdán délután futott be a kurticsi állomásra. A vámtisztek és a várakozó utasok csodálkozva nézték a művésziesen elkészített hatalmas alkot­mányt, amelynek bámulására a község­ből is igen sokan mentek ki az állomás­ra. Hamarosan elterjedt az a szenzáci­ós hir, hogy a királyi kocsit a vámfő­nökségnél lekapcsolták a gyorsvonatról, mert olyan gyanús körülmények adód­tak elő, amelyek kötelezővé telték a szü­lőn kocsi megvizsgálását. Gyanús volt a vám főnökségnek, hogy miért nem szállították a kocsit a sokkal közelebbi utón. Jugoszlávián át Bulgá­riába? Híre a kérdésre a szalonkocsit kísérő hatalmas termetű bolgár férfi kijelentette, hogy neki az az utasítása, hogy Románián keresztül hozza a ki­rály kocsiját és neki csak engedelmes­kedni kell és nem kérdezni. Gyanús volt ezenkívül az is. hogy a nyitott szalon­­kocsinak öt fülkéje le volt ólmozva, ho­lott a tranzit-vagonoknál nem csak egyes fülkéket, hanem az egész kocsit 1c szokták plornbálni. A vámfőnökség rendelkezésére beha­toltak a vagonba és felnyitották a leól­­mozott fülkéket. A meglepetés moraja szállt fel a vámtisztek ajkairól. Minden fülke zsúfolva volt a legfinomabb se­­lyemárukkal. Értékes színes harisnyák, női fehérneműk és rengeteg mennyiségű selyemáru volt felrakva minden fülké­nek egészen a teleiéig. A bolgár kisérő tiltakozott, hivatkozott uralkodójára, a nemzetközi jogra, a vám­törvényekre és azt hangoztatta, hogy felsőbb utasításra kiséri a vagont' és mint lelkiismeretes bolgár hivatalnok, szó nélkül tudomásul vette a leólmozott fülkéket, amelyeknek tartalmáról nem tudott, de r.cm is akart tudni. Az óriási selyemcsempészés, amelyhez fogható még nem fordult elő a romániai csem­pészések történetében, mindenütt nagy szenzációt keltett. Az a vélemény, hogy egy befolyásos emberekből álló társa­ság csempészési mamőverjéről van szó. akiknek a bolgár királyi udvar tudta nélkül sikerült a szalonkocsit céljaik elérésére megszerezni. A kurticsi vám­­főnökség Bukarestből kért utasítást, hogy mi történjék a lefoglalt va­gonnal. Csőd előtt áll az amerikai igazság Rendszerré vált a véd- és dacszövetség bűntettesek és politikusok között Newyorkböl jelentik: Az amerikai igazságszolgáltatás közel áll ahhoz az állapothoz, amit csődnek lehet nevezni. Az elképesztő csikágói leleplezések rá­világítottak arra, hogy a baj sokkal mé­lyebben gyökerezik, mint felületes szem­lélők hihették és mindaddig, amig a po­litika és az alvilág véd- és dacszövetsé­gét szétrobbantani nem sikerül, a bün­­hullám ellen igazi orvoslást nem fognak találni. Kétségtelen, hogy Csikágóban fajultak el a legmesszebbmenő mérté­kig az állapotok. Nagyobb korrupciót nem igen lehet elképzelni, mint azt, hogy banditák választják meg az állam­ügyészt, u kegyelmi börzén rtupiáron vásárolják meg szabadonbocsátásukat. kijárnak a börtönből összerabolni a szükséges pénzt, whiskeyt főznek a fegyházban és azt vagy az igazgató, vagy ők maguk viszik eladni a város­ba. A korrupció szerényebb méreteivel azonban Illinois mellett sok . más állam is elbüszkéikedhetik. Newyorknak is megvan a maga kegyelmi botránya. Egy Tzzy Presser nevű notórius go­nosztevőt akartak kibocsátani kegyelmi utón, a csikágói eseményeksziiltc köz­felháborodás itatása alatt azonban Smith kormányzó megsemmitette a ke­gyelmet és vizsgálatot rendelt cl az ügy egész komplexuma ellen. Marcus Kavannagh, aki az illinoisi Superior Courtnak harminc éven át bí­rája volt és az első kriminológiai szak­értők közé tartozik Amerikában, egy newyorki lapban irt cikkében a politi­­tikai korrupciót, a felfüggesztett ítélet ós a feltételes szabadonhocsátás rend­szerét teszi felelőssé a ma.i helyzetért A felfüggesztett ítélet é-s s feltételes szabadonhocsátás a modern büntetőjog l* ét legnagyobb vívmánya. Amerikában azonban súlyos visszaélések melegágya lett mind a kettő. Az elmúlt évben 250.000 ítéletet függesztettek fel Ameri­kában. ezek között 20.000 súlyosabb bűn­cselekmények miatt elitéit emberét. Kormányzói kegyelemmel legalább ugyanennyi bűntettes szabadult ki a különböző államok börtöneiből — Ha a mai állapotok öt évig válto­zatlanul maradnak - állapított* meg Kavannagh hiró —- több mint i'MJ.ÜOO la­kásba fognak betörni. 225.000 ember fog rablótámadásnak áldozatni esni és 55—60.000 embert fognak meggyilkolni Ezeknek a bűncselekményeknek elköve­tői a börtönben ülnek és várják, hogy mikor szabadulhatnak Az alvilág politi­kai befolyással akarja őket kiszabadí­tani és egyes esetekben vesztegetéssel dolgoznak a barátaik Nagy államok kormányzói nem haboznak humánus büntetőjogi törvényeket függönynek felhasználni, amelyek leple alatt vesze­delmes gonosztevőket kiszabadítsanak, akik eszközül szolgálhatnák politikai vezérek kezei között. Az alvilág ezek­nek a törvényeknek segítségével olyan erősen rátette a kezét a törvényvégre­­hajtó szervezetre, mint soha azelőtt. Az ■ügyvédek, akik a kegyelmi tanács előtt argumentálnak és közbenjárnak a ' kor­mányzóknál, nagyrészben törvényho­zók, vagy prominens politikusok. A keztyü a kezén, amely kinyúlik, hogy kihozza cellájából a gonosztevőt, a po­litika keztyüje, de a kéz. amelyet 9 keztyü takar, az alvilág keze. Kavannagh hiró vészkiáltása azzal fe­jeződik be, hogy az igazságszolgáltatás gépezetétől mindenáron távol kell tar­tani a politikát, a minimális büntetési terelt kivételié, nem szabállyá kell tenni és folytassák le a kegyelmi tárgyaláso­kat nyilvánosan, a sértett felek, az ügyész és a bíró jelenlétében. Engedjék meg a sajtónak, hogy ezekről a tárgya­lásokról beszámolhasson, mert minden betegségnek, politikainak, társadalmi­nak, fizikainak egyaránt, a világosság a leghatalmasabb gyógyszere. Kiújultak a karcok Marokkóban A lázadó riftörzaek megtámadták a spanyolokat Parisból jelentik: A marokkói spanyol zónában újra megindultak a rif-törzsek támadásai. Fezből és Rakatból érkező jelentések szerint a lázadó törzsek fenyegetően gyülekeznek és Targuist piacán már meglepetésszerűen rajta­ütöttek a spanyolokon, akiknek negyven katonáját lemé­­s zárolták. Más straiégiai pontokon is veszé­lyes a helyzet. Sessuan környékén is gyanús mozgolódás és gyülekezés ész­lelhető a rifek között és bizonyosra veszik, hogy a legkö­zelebbi napokban a rifek itt is meg­támadják a spanyolokat. Abd el Krim egyelőre még Fezben: van. a legközelebbi napokban azon­ban Madagaszkár szigetére szállít­ják. Az örmény alkonya... Irta: Szaiay László Egyszer a nyolcvanas években, a jég a kukoricánkat elverte ... Még az volt a szerencse, hogy szokásához híven csak pásztásan esett, s minden mást kiha­gyott, csupán a kukorica került a menny­­beli géppuskázás eszeveszett pergőtü­zébe!... így is lett kárunk elégséges, mert kilenc éhes, hízni szánt malacunk várakozott a kukoricára ... Valameny­­nyi saját nevelésű és akkorák egyénen­ként, mint a jól megnőtt szamarak. Kilenc kitűzött coca!!... Hajnali álom­nak is gyönyörűséges!... Apám kedvetlenül rendelkezett:—Szu­hay, öregem!__ El köll adni a kilenc keszegeket... Majd oszt' az árukon — ha bemohol a december — veszünk ket­tőt vagy hármat, kövéreket... Öreg Szuhay sírva káromkodott: — Azt a bánatos csillagát az egeknek! .. Esztendeje ajnározom, nevelem őket!... Nem is adta el — dehogy is adta őket... Haza hajttatta vagy három or­szágos vásárról... — Nem volt a jószágnak ára! — ez­zel ámitgaíta az édesapámat... Egyszer aztán igy szólt a dekrétum: — A holnapi)táni kiskőrösi országos vá­sáron magam is ott leszek!... Kelnek, ahogy kelnek. Szuhay magánkívül volt... Este lc­­itta magát, szokása ellen ... Éjszaka aztán — ahogy alszik ke­serű hevében — egyszer csak valaki el­kezdi rázogatni: — Mihály bácsi!... Mihály bácsi! •. . [-ölriad... Ki az? Azt a jégen kopo­góját az apjának!... — Én vagyok. Mihály bácsi, a szán-1 tógyerek!... Lopják a südőket!... Hujnye a uyustjét!... ÜJirik a pricsTÖl, nyúl a flinta után, azután — hirtelen megállapodik... Hümmög -.. Pipát töm... Kicsihol... Maid nézegeti a lopókat az ablakon ... A szántógyerek már abban vagyon.hogy megtéholvodott'... Aztán felöltözik... Mindent' tempó­san ... Megcst kinézdel... Azok már hárman a kilenc malacokkal ott haladnak vala­hol a tarlók túlsó szélén... Közel az erdőhöz... Most aztán veszi meggondoltan a ka­lapot, meg a puskát, oszt szól a megrö­könyödött gyerekhez: — Esvány!... Eregy aludni!... Oszt senkinek egy szót se!... Azok meg hajtogatták a malacokat — őket meg hajtogatta Szuhay... De csak tisztes távolból. Mennek, mendegélnek... Másnap éj­félig ... Mikor is az örmény Jobbadán birtokán megállapodnak ... Ez az örmény Jobbadán a legnagyobb gazember a környéken... Meg a leg­gazdagabb is... Tolvajok cimboraságá­­val, orgazdasággal szerezte mindenét — s ma már törvényhatósági bizottsá­gi tag — mint virilis!... — Na megállj, Jobbadán!... Az egyik betyár odamegy az ablak­hoz, oszt bekopog ... Beszéd, handabanda, alkudozás... Egyszer csak elindítják a disznókat, be a tanyába és hajtják egyenest — a disznóólba.. Szuhay clncyeti magát: — Na megállj Jobbadán!.., Másnap, barmathuliáskor megkerült Szuhay ... — No — kérdezi az apám — osztán mi van a hizókkal? ... — Nyomon vagyok, tekintetes uram! ...Nem köll már semmitől tartani!... De többet nem mondott; kárba ve­szett minden nyöszörgetés ... Aztán csak telt, múlt, pörgött az idő. Kisasszony, Szentmihály, Mindszent, Szentandrás hava — sorban sorakoz­va, . Karácsony havában aztán mondja megint csak neki: — Öreg!... A jövő heti szerdai, kiskőrösi piacon venni köll két kihizott disznót — érti-e?... — Dehogy értem! — Nem-e? — kérdi az apám csodál­kozva ... — Nem hát!... Mer van nekünk hí­zott disznónk kilenc... De olyanok, mint a piros alma!... Majd holnap értük me­gyünk! .., Másnap hajnalban aztán kocsikra ül­tek: Édesapám, Szuhay — meg két es­küdt mint hites tanú Akasztó község részéről... Mentek, menegettek, mig hogynem megérkeztek Jobbadán Bogdánhoz... Szuhay szónokolt: — No, Bogdán!... Osztán meghízott már az a kilenc disznó? .. ■ Jobbadán hátracsapta a fejét, mintha pofonverték volna: — Meg!... Meghí­zott!... De nem eladók!... — Várjál csak Bogdán!... Ne tüzelj annyira!... Hát osztán tudod-c, hogy mér’ jöttünk ide? ... — Tudja a kórság!... De majd meg­mondja! ... — Az a!... Megmondom!... Hát nyisd csak ki a füled: Azért jöttünk, iiogy a kilenc hízónkat add csak szépen ide!... — HU, azt a!... Hát hogy mer kend ilyet mondani Jobbadán Bogdánnak?... — Ne te, ne!... Hát hun vetted a ki­lenc malacokat?... — Saját nevelésem!... — Az a!... Menjenek csak ki az es­küdt urak, oszt nézzék meg őket. Mind a kilencnek a hátulsó balsó csülkébe a gazdám billogját magam egettem be!.i. Sz. I.,. Szálay Imre!... ____, Mennek az esküdtek, oszt gyünnek is ... Hát való igaz!... Jobbadán vonaglik, mint az eltaposott kígyó ,.. Szuhay pipát töm, kicsihol, oszt a füstöt a szeme közé fújja: — No, hirösl... Hallottad-e már hírét Szu­hay Mihálynak?... Mer’, hogy az én vónék?... Az egyik esküdt megszólal: — Nem baj, Jobbadán ur!... Az egész csak egy rossz üzlet!... Vissza köll adni a disznókat!.’.. Jobbadán kap a szón: — Hászen jól van. Én visszaadom a disznókat, csak fizessék meg a kukorica árát. — Tessék? — mondja Szuhay, balke­zét komiszkodva a füléhez tartva ... Hát ki mondta, hogy tömjed bele a ku­koricádat? ... Én? ... Vagy a gazdám? — Hát addig pedig nincsen disznó!... Mer’ ez most a leghitványabb is meg van másfél mázsa, oszt ötven kiló se volt, mikor ide került!... — Hát ha még azt is megsúgom, hogy azelőtt hat hónappal az erdőből néztem, ahogy a három betyártól megvetted őket!... Jobbadánnak megrogyott a térde: — Hát még ekkora zsivány is lehet va-j laki?!... — No, ne sokat beszéljünk!... Adod vagy nem adod?... Ha nem adod, hol­nap már bent vagyok a kalocsai tör­vényszéki ügyész urnái. lobbadán tisztára lecsúszott... Végre rnái könyörgésre fogta a dolgot... — Jól van, büdös gazember!... Most azonnal útnak indítod hozzánk a kilenc disznót... Ha reggel kilencig a tanyán­kon lesznek, hát eleresztem a nyakad... Lehet, hogy az Úristen is a javadra Ír­ja, hogy egyszer tévedésből valami jól is cselekedte!... . ... Hajnalban a kilenc zsirtömeg fá­radtan,. nyögve., méltatlankodva beevic­­kélt a tanyába...

Next

/
Thumbnails
Contents