Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-05 / 154. szám

12 OLDAL « ARA U DINAR Poštarina plaíeaa! u t'.'SZ ul. 57. i3 U3 111 XXVII. évfolyam Szdbotica, 1926 SZOMBAT junms 5. 154. szám Kegjefenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal S—58 Szerkesztőség S—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Bácska Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (iöinciva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, 2maj 'ovin trg 3. (BS/nerva palota) Huszonötéves jubileumát ünnepli Szubotica egyik legnagyobb sport­­egyesülete: a Bácska. A_ sport kulturális és szociális ér­tékét ma már nem lehet letagadni. Még vitatkozni sem lehet fölötte. Mindenkinek el muszáj ismerni, hogy a század leghatalmasabb tö­megmozgalma, mely példátlan ará­­nyokbaa_|gjlődik — Jti tudja milyen nagy és einbernemesitő feladatokra. Népszerűsége túlszárnyal minden más népszerűséget; egy Nurmi, egy Orth, egy Weismüller híresebb' a mozi starjainál, többen ismerik, mint Pola Negrit, Moissit vafey Knut Ham­­sunt. Tömegei nagyobbak és lel­kesebbek minden más mozgalom tö­megeinél. Az öt világrész minden pontján ezrek és ezrek drukkolnak végig egy futballmeccset, ezren és ezren ünnepelnek futókat, rekorde­reket, úszókat és rugbyjátékosokat. Angliában nemzeti ünnep a derby­­nap, Amerikában fontos dátum az atlétikai bajnokság. Még nem volt mozgalom a világon, mely olyan óriási tömegeket tudott volna moz­gósítani, mint a soprt. Internacioná­­hs és békenevelő, mint a művészet, vagy a tudomány. Nincs benne po­litika, nincs benne gyűlölet, a fiatal­ság tiszta kedvét és életszeretetét gyűjti egybe. Harcterk helyett, já­téktereket épit — a bosszú helyett a megértés, a béke szolgálója. # Ennek a jótékony világinozgaloin­­nak volt derék előliarcosa Szuboti­­cán a Bácska sportegyesület. Hu­szonöt évvel ezelőtt néhány lelkes fiatalember rakta le a klub alapját és indította meg azt a testnevelő munkát, aminek aratását ünnepli most a város egész társadalma. A mag, amit elvetettek, bő termést ho­zott: az egyesület ma nem csupán a sport széles terültén gazdagítja a város életét, de kulturális misszió­jának eredményét is élvezi Szubo­tica. * A jubiláns egyesület huszonöt éve nehéz és küzdelmes munkában telt el. Mikor nekifogott, még éber volt a kicsinyes skepticizmus és fiatal volt a magyar futball. De az akadá­lyok nem vették el a kedvét, évről­­évre gyarapodott, a sport-fanatiz­mus átsegítette bajokon és gondo­kon. Nem kapott soha nagy elisme­rést a munkáért, holott nem volt ta­vasz, hogy győzelmesen meg ne lo­bogtatta volna a város zászlóját. Húsz évvel ezelőtt a Bácska futbal­listái voltak azok, akik először sze­reztek dicsőséget* Szuboticának. Ahol csak megjelentek és fair, ne­mes versenyben elvitték a pálmát: a város becsületét öregbítették. Messzi földön három dolgot tudtak akkor még a Vajdaságról, hogy jó búzája, hosszú lakodalmai ,és jó fut­ballistái vannak. Az elsőt az áldott földnek és a szláv-niagyar szorga­lomnak köszönheti, az utóbbit — a jubiláns egyesületnek. A sport a béke száliáscsinálója. Hosszú évek alatt magyarországi, pesti futballcsapat előtt zárva voltak a zorszá.«határok. A politika, mely konok és szívós, megtiltotta, hogy ide a Vajdaságba magyar futballis­ták bejöhessenek. A sport azonban győzedelmeskedett a politikán és a jubileum eghozta az első eredményt: a budapesti MTK játékosai szom­baton és vasárnap megjelennek a Bácska-pályán, hogy bemutassák a magyar futball szépségeit és hogy bebizonyítsák — semmi veszély nem­­származik abból az államra, hogyha a béke helyreáll a két ország kö­zött. A vajdasági magyarság, mely minden kulturális értéket, a sport megbecsülését is megtanulta, kész örömmel hódol a Bácskának és a szuboticai sport huszonöt esztende­jének. Miller and francia—jugoszláv szövetséget sürget A locarnói szerződések vitája a francia szenátusban Parisból jelentik: A szenátus csütör­tökön tárgyalta ai locarnói szerződése­ket. Le Mery szenátor a vita elnapolá­sát indítványozta. Briand miniszterel­nök a kormány nevében visszautasította az indítványt és a szerződések azonnali letárgyalását kérte azzal, hogy ha a szenátus az elnapolás mellett döntene, úgy a kormány elhagyja a helyét. A szenátus ezután csaknem egyhangúlag elvetette az elnapolást indítványt, amely mellett csak négyen szavaztak. A vitában felszólalt Milter and volt köztársasági elnök is, aki kifejtette, hogy nézete szerint Németország a lo­carnói szerződéseket olyan szellemben irta alá, amely ellentétben áll Francia­­ország szellemével, mert amíg Francia­­országnak az az óhaja, hogy a szerző­dések betartását biztosítsa, addig a má­sik fél revizóra gondol. Ezután Afiliei and hangoztatta annak feltét­len szükségességét, hogy a locarnói szerződést elfogadják és igy Franciaország szövetségeseivel a Középeurópában fennálló kötelékeket szorosabbra fűzzék, mert a szövetsége­sek érdeke egybeesik Franciaország ér­dekeivel. Hangsúlyozza ezután Milierand, hogy kívánatos volna, ha szövetség jön­ne létre Franciaország és Jugoszlávia között és ha Franciaország magatartása Cseh­szlovákiává! szemben változatlan ma­radna. Végül kijelentette Miiierand, hogy a locarnói szerződés semmiesetre sem ve­zethet túlságos illúziókhoz, igy például az időelőtti leszereléshez. A szenátus pénteken folytatta a lo­carnói szerződés ratifikálásának vitá­ját. Briand miniszterelnök felszólalása után a szenátus 272 szóval 6 ellenében elfogadta a locarnói szerződéseket. Megkezdődött az adóegységesítési javaslat bizottsági tárgyalása Az általános vita során minden szónok üdvözölte a törvényjavaslatot Az ellenzék munkátlansággal vádolja a parlamenti bizottságok kormány­­párti tagjait — Davidovics oizijeki beszédét a radikális-demokrata együtt­működés javára magyarázzák Bcogradból jelentik: A nernzergyü­­lés szünete idejére a parlamenti bizott­ságoktól intenzivebb munkát vár a poli­tikai közvélemény, ez a munka azonban igen lassan halad előre. Az ellenzék megállapítja, hogy az egyes bizottsági ülések éppen a kormánytöbbséghez tartozó bizottsági tagok meg nem; jele­nése miatt meg sem tarthatók. A’pénte­ki nap legfontosabb eseménye az adó­egységesítési törvényjavaslat bizottsá­gi tárgyalásának megkezdése volt, ami az ország gazdasági életének egyik legfontosabb kérdését, az elviselhetet­len adóterhek szabályozását hivatott el­intézni. Davidovics .Ljubának Űrnapján az oszijeki gyűlésen elhangzott beszédét újabb bizonyítéknak tekintik arra, hogy a demokrata-párt hajlandó bizonyos feltételek mellett a megegyezés politi­­tkáját folytatni a radikálisokkal, de nem a Radics-párt kizárásával. A radikális­pártban a -közeli napokban újabb bo­ny adalrnakat vár a politikai világ az adóegységcsitő törvényjavaslatnak a klubban leendő tárgyalása kapcsán. Az adóegységesítési io vas lat vitája Pénteken délután megkezdte műkö­dését az adóegységesítési javaslat tár­gyalására kiküldött parlamenti bizott­ság. Az altalános vitát az jellemzi, hogy valamennyi szónok örömmel üdvözölte a .törvényjavaslat. tárgyalásának felvé­telét, amelyet mindenki rendkívül fon­tos eseménynek tart. Az eddigi előjelek szerint az általánosságban való szava­zás alkalmával az ellenzék is a javaslat mellett fog szavazni. Annál elkeseredet­tebb harcra van azonban kilátás a ja­vaslat részletes tárgyalásánál az ellen­zék részéről. Perics pénzügyminiszter a vita kez­detén- kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek részletes expozé elmon­dását, mert a javaslat indokolása rész­letesen kifejti azokat a motívumokat, amelyek a kormányt vezették. Pusenjuk klerikális szólalt fel elsőnek a javaslathoz, amelyet örömmel üdvö­zölt és kijelentette, hogy elérkezett a leg­főbb ideje annak, hogy ezt a törvényt megalkossák, mert a jelenlegi állapotok teljesen tarthatatlanok. Párhuzmot vont a szlovéniai és szerbiai adózás között és megállapította, hogy Szlovénia aránylag több adót fizet. Bár az alanyi megadóztatás hive, mégis hajlandó elfo­gadni vegyes rendszert is, melyen a törvény alapszik. A javaslatnak vannak jó és vannak rossz oldalai. A jó oldalai közé tartozik az, hogy az( adónemek számát csökkenti és hogy a földadót a kataszteri jövedelem alapján veti ki. Rossz oldalai közül a legkirívóbb a 157. szakasz, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben a törvény alapján kivetett adók az állam­háztartás szükségleteire nem volnának elegendők, a miniszter az első évi eredmény alapján a következő évre fel­emelheti az adókulcsot. Kijelentette, hogy ez a rendelkezés az alkotmányba ütközik, s ezért feltétlenül meg kell vát* toztatni. Militics Vlada szerbiai radikális üd­vözli a javaslatot. Ellene van annak, hogy nagyszabású általános vitát ren­dezzenek. inkább mélyedjen el a bizott­ság a részletes vitában. Kijelentette vé­gül, hogy a maga részéről minden egyes szakaszhoz hozzá fcg szólni. Veljkovics Voja demokrata örömmel látja, hogy ez a törvényjavaslat is sző­nyegre kerül már. Az adók kiegyenlíté­sére szerinte nemcsak gazdasági, ha­nem politikai okokból is szükség van. Az adók csökkentését nem az egyes tar­tományok szerint kell végezni, hanem általában az egész országban. így pél­dául magában Szerbiában is csökken­teni keli az adókat. Eddig nem vetettek számot a gazdasági válsággal és egyen­lőtlen volt az adómódszer. Az adófize­tők egyes csoportjai többet fizetnek mint más csoportok. Például a gyáripa­rosokat túladóztatták, a tisztviselőket pedig favorizálták. Mig a nagy építke­zéseket mentesítették, addig a kis uj házakat megadóztatták. Zsérjav független demokrata főleg a javaslat 157. szakaszát támadja. Hely­teleníti továbbá, hogy az adófizetőket háromcsoportra osztják. Rámutat ar­ra, hogy sokan egyáltalában nem fizet­nek adót és felemlíti Pasics Rada ese­tét is. A javaslatot általánosságban el­fogadja". A vitát ezután félbeszakították *és folytatását szombatra tűzték ki. Az ellenzéki pártvezérek, konferenciája Az ellenzéki pártok vezérei: Davido­vics Ljuba, Hrasnica, Korosec és Jova­­novics Jovan ' péntek íélelött konferen-

Next

/
Thumbnails
Contents