Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-30 / 177. szám
6. oldal CIRKUSZ m s © A költő és a szaklapok Végre eljött a kor, mely megérti a költőt. Kezembe került az »Állatvédelem« című szaklap — a lapban Arany Jánosnak két költeményét találtam, a költőt méltányló cikk keretében, viszszapillantással a költő jelentőségére. A két vers egyébként állatvédelemre vonatkozik. Sajnálom, hogy »Embervédelem« cimü szaklap után hiába kutattam a telefónkönyvben — tudtommal Arany ilyen irányú szakkölteményeket is irt. Böngészés közben azonban számos szaklapot találtam, melyek még nem rótták le kötelezettségüket a nagy szak-költővel szemben és nem közölték megfelelő passzusait, holott ha ebből a szempontból figyelmesen olvasom Aranyt, kiderül, hogy rengeteg szakverset irt, amelyeket azonban, ugylátszik, az akkori szaklapokba nem tudott elhelyezni. Néhány szak-lapot magam is szakasztottam költészetének terebélyes fájáról, amiket ezennel ingyen bocsátók az alább következő szaklapok rendelkezésére, úgymint: Országos Meteorológiai Közlöny Siirii sötét az él Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen — tehát holnapra derült idő várható, helyenként csapadékkal. (Ötödik László) Cipészipar Ez a szoba, hol én most, Tillaárom haj? Pusztítom a papirost, Tillaárom haj! Se nem csapszék, se nem bolt, Csizmadia-műhely volt, Tillaárom haj! Különbejárattal bútorozva kiadó. (Ir ószobám) Miitejiparosok Szakközlönye Unszoló emlőmet elfogadni késtek, Balgatag reménnyel várom ébredéstek, Ah, hiába várom! (Ráchel siralma) Cy őgyszerészek Lapja Ó, adj, ó, ad] nekem Hüs cseppet, Ilii csehem! (Ötödik László) Szappanipari Világlap Ágnes assszony a patakban Fehér lepedőjét mossa. Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. (Ágnes asszony) Portások Lapja Ki viszi Hamarabb Levelem Prágába? Száz arany Meg a ló Teste fáradsága! (Szilágyi Örzsebet) Vendéglősök Szctkközl'ónye Halat és vadat s mi jó falat Szem-szájnak ingere Nyüzsgő csoport száz szolga hord, hogy pézni is teher. (A velszi bárdok) Temetésrendezök Országos Lapja A palotát fedi fekete posztó, Déli verőn se süt oda nap... (Tetcmrehivás) Fővárosi Közbiztonsági Ügyosztály Hivatalos Közlönye Hála isten, este van megin, Mával is fogyott a földi kin, Bent magános, árva gyertya ég. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1926 junius 30. Kívül leskelödik a sötét.,. s végre (Fiamnak) Drámai Szerzők Egyesületének Közlönye Ó, ha láttad volna, ó fiam, lelkem Lerogyik előtte, sírva térdepeltem A vad pribék (értsd: kritikus. Szerk.) lelőtt Mondtam, hogy ne bántsa, kértem, ne lölje meg, Mert enyéim e sép, ártatlan kisdedek, Hiúba kértem őt! (Ráchel siralma) Küzdelem a noviszadi kamara kulcsáért Dr. Koszics noviszadi kamarai főtitkár előtt lezárták a hivatal ajtaját és eldugták a kulcsot — A rendőrség szolgáltatja vissza a kulcsot dr. Koszicsnak Noviszadról jelentik: Azok a hullámok, amelyeket a legutóbbi kamarai választások és ezek következtében dr. Koszics elbocsátása idéztek elő a noviszadi gazdasági körökben, még mindig nem akarnak elcsendesedni. Az igazgatóság határozata után a régi plénum is megpróbálta dr. Koszics eltávolítását, de Milosevics Petar miniszteri biztos mindkét esetben törvénytelennek minősítette a kísérletezést és Koszicsot visszahelyezte hivatalába. A helyzet tehát az volt, hogy július negyedikéig, atnig az uj plántán összeül, legálisan dr. Koszicsnak kell a kamara titkári hivatalának ügyeit vezetni. Dr. Koszics a miniszteri biztos újabb határozata után természetesen kedden reggel meg akart jelenni hivatalában, hogy a legfontosabb ügyeket elintézze. Mikor azonban be akart lépni hivatalos helyiségébe, a legnagyobb meglepetésére, az ajtót zárva találta. A hivatalszolga dr. Koszics kérésére kijelentette, hogy az ajtót felsőbb rendeletre lezárták, a kulcsot pedig ismeretlen helyre vitték. Dr. Koszics titkár ezekután a rendőrségre ment, ahol bejelentette, .hogy a titkári hivatal ajtajának kulcsát valaki magához vette és bár a törvény szerint még ö a legális titkár, nem juthat be a hivatalába. A rendőrség még a délelőtt folyamán megindította a »nyomozást« a kulcs után. A délutáni órákig a kulcs nem került elő és igy Koszics nem mehetett be hivatalába. Hűvösen fogadták Kétszer adta el a házát Visszatért Amerikából a fogházba Noviszadról jelentik: Kovács Péter petrovoszelói születésű, detroiti illetőségű lakos, géplakatos, még húsz esztendővel ezelőtt Amerikába költözött, ahonnan nyolc nap előtt tért vissza Perovoszelóra. Kovács 1917-ben levél utján felhatalmazta sógorát, Erdős Sándor petrovoszelói tanitót, hogy ház: amely ulajdonában maradt, adja cl Orosz István petrovoszelói lakosnak, azzal a kikötéssel, hogy a telekkönyvi átíráshoz szükséges szerződést Kovács Péter Amerikából való visszatérése után fogja átadni. Orosz István a házat annakidején ki is fizette és azóta várta Kovács Péter hazatérését. Nyolc nap előtt Kovács Péter csakugyan hazaérkezett, mire megjelent nála Orosz István és felszólította, hogy írja alá házvételről szóló iszerződést. Kovács azonban az aláírást megtagadta, mivel ugyanezt a házat visszatérése után 22.000 dinárért eladta Balázs Jánosnak. Kovács ugyanis keveseltc azt az összeget, amiért sógora a házat 1917-ben eladta és kijelentette Orosznak, hogy egyáltalában nem hatalmazta fel sógorát az eladásra. Orosz István a csendőrségen feljelentést tett Kovács ellen, mire az ügyben kihallgatták Erdős Sándor tanitót, aki felmutatta az a levelet, amelynek alapján Kovács Péter felhatalmazást adott neki a ház eladására. Erdős kihallgatása után a csendőrség Kovács Pétert csalás miatt letartóztatta és bekísérte a noviszadi ügyészség fogházába. az uj Briand-kormány bemutatkozását A kamara bizalmat szavazott a kormánynak A jegyző ur utazik... Párisból jelentik: A kamara keddi ülésén 292 szavazattal 130 ellenében bizalmat szavaztak az uj Briand-kormánynak. Az ülést délután 3 órakor nyitotta meg Herriot elnök tömött padsorok és zsúfolt karzatok előtt. Briand felolvasta az uj kormány nyilatkozatát, amely legnagyobbrészt pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Elsősorban arra utal a nyilatkozat, hogy a kormány összetétele fényes bizonyítéka annak, hogy a kormány megalakításánál a politikai momentumok háttérbe szorultak. Behatóan foglalkozik a nyilatkozat a kormány pénzügyi terveivel és megállapítja, hogy az adóreformokkal a költségvetési egyensúly már megtörtént, helyreállítása után azért akarja a kormány fokozni, hogy a pénzügyminiszternek tartalékalap álljon rendelkezésére. Stabilizálni kell a valutát és helyre kell állítani a kereskedelem szilárdságát. Mindezt a kormány a Francia Bank segítségével akarja eszközölni és nagy súlyt helyez a független Bank támogatására. Becskerekről jelentik: Torontál-Torda községben kedden volt az országos vásár, amely — mint rendesen — nem múlt el véres események nélkül. A vásári kocsma-sátrakat már hétfőn este felállították és az egyik ilyen kocsmában mulatott Bodó József jómódu fordái gazda. Mulatás közben összeszólalkozott Tóth József gazdával, a szóváltásból csakhamar verekedés lett és az ellenfelek kimentek a sátor elő, ahol formálisan birkózni kezdtek. Hamarosan csődület támadt a verekedő tekintélyes gazdák körűi és többen igyekeztek szétválasztani az ellenfeleket. A békítők között volt Ökrös Mihály, Bodó sógora is, aki azonban éppen akkor avatkozott a küzdelembe, amikor Bodó elővette revolverét, hogy riasztólövést adjon le. A golyó azonban irányt tévesztett és Ökrös hasába A nemzetközi pénzpiac segítségét csak annyiban akarja igénybe venni a kormány, amennyiben nem érinti az állam szuverénitását. Külpolitikában — mondja a nyilatkozat — Franciaország helyzete kedvező. A kormány arra törekszik, hogy Európa államai minél több szerződést kössenek a Népszövetség szellemében. Az uj kormány belpolitikája ugyanaz, mint az előző Briand-kormányé volt. A kamarában és a szenátusban, ahol La Valle igazságügyminiszter terjesztette be a nyilatkozatot, hűvösen fogadták a programot, különösen a pénzügyi részt hallgatták feltűnő csendben. A kamarában azt a részt, amely a Francia Bank függetlenségéről szól, a baloldalról gúnyos közbekiáltásokkal kísérték és csak a középsőről hangzott néhány taps. A szociálista képviselők és a köztársasági egyesülés pártjának nagy része tartózkodott. A kamara elhatározta, hogy az interpellációkat a jövő kedden tárgyalják le fúródott. Ökrös alig érzett fájdalmat és a vér lassan szivárgott ruháján keresztül. A verekedés ezután tovább folyt, mintha mi sem történt volna, sőt a súlyosan sérült Ökrös maga is továbbra is azon fáradozott, hogy a verekedőket szétválassza. A szorongatott helyzetben levő Bodó ekkor újabb riasztólövést tett, különös véletlen folytán a golyó ismét Ökrös Mihályt érte, ezalkalommal ez arcán. A szerencsétlen ember a második lövés után eszméletlenül esett össze. Súlyos sérülésével beszállították a becskereki közkórházba,’ ahol műtétet hajtottak végre rajta. Az eset Tordán nagy feltűnést keltett, mert Bodót mindenki békés természetű embernek ismerte, aki a község egyik legtekintélyesebb gazdája. Megindult ellene az eljárás, azonban ezideig nem tartóztatták le. A francfeldi jegyző vádakat kovácsol egy bánáti malomigazgató eilen, akit nem győz a vizsgálóbíró szabadonengedni Pancsevóról jelentik: A pancsevói ügyészség feljelentés alapján elrendelte Margraudcr Ádám kraljevicscvói malomigazgató letartóztatását. A malomigazgató ellen Karkotics Zsivojin kraljevicscvói (franzfeldi) jegyző tett feljelentést és feljelentésében azzal vádolja, hogy az uccán, a piacon szidalmazza a kormányt, az egész kormányrendszert és becsmérlőleg nyilatkozik a hatóságokról. Margraudert letartóztatták és beszállították a pancsevói ügyészség fogházába. A letartóztatott malomigazgató ellen nem ez az első feljelentés és nem most fog bekövetkezni először, hogy a vizsgálóbíró szabadlábrahelyezi. Karkotics jegyző ugyanis valósággal gyártja a feljelentéseket az egyébként jómódu, tekintélyes malomigazgató ellen. Elsőizben junius 3-ikán jelentette fel. Ekkor azt a vádat kovácsolta Margrauder ellen, hogy 1918-ban a megszállás előtt erőszakkal elűzte az akkori községi jegyzőt, Banschak Ágostot, azután pedig a község tulajdonában levő gőzmalmot is elfoglalta, miután a részvények többségét megszerezte a maga és rokonai részére. Éveken át félrevezette a községet, mint részvényest s a malom vezetésében magának és rokonainak jogtalan hasznot szerzett. A feljelentés alapján a pancsevói ügyészség elrendelte Margrauder és még rajtakivül a feljelentésben szereplő. Malthauer Ádám, Melzger Jakab és Hess György kraljevicsevói lakosok letartóztatását. Miladinovics pancsevói vizsgálóbíró azonban mind a négy vádlottat pár nap múlva szabadon bocsátotta és a vizsgálóbíró intézkedését a vádtanács is jóváhagyta. Időközben a jegyző újabb feljelentést tett. Ebben a feljelentésében azt állította, hogy Margrauder többek közt a falusi biró előtt is a következőket mondotta volna: »Most már én is lehetek miniszter, mert már ültem börtönben«. Ezzel egyidőben azonban megtörtént az az eset is, hogy több kraljevicsevói polgár dr. Jankovics Pero pancsevói ügyvéd utján a jegyző ellen tett fejjelen-Véletlenül lelőtte a sógorát Véres verekedés a tordai vásáron
