Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-30 / 177. szám

6. oldal CIRKUSZ m s © A költő és a szaklapok Végre eljött a kor, mely megérti a költőt. Kezembe került az »Állatvéde­lem« című szaklap — a lapban Arany Jánosnak két költeményét találtam, a költőt méltányló cikk keretében, visz­­szapillantással a költő jelentőségére. A két vers egyébként állatvédelemre vo­natkozik. Sajnálom, hogy »Embervéde­­lem« cimü szaklap után hiába kutat­tam a telefónkönyvben — tudtommal Arany ilyen irányú szakkölteményeket is irt. Böngészés közben azonban szá­mos szaklapot találtam, melyek még nem rótták le kötelezettségüket a nagy szak-költővel szemben és nem közölték megfelelő passzusait, holott ha ebből a szempontból figyelmesen olvasom Aranyt, kiderül, hogy rengeteg szak­verset irt, amelyeket azonban, ugylát­­szik, az akkori szaklapokba nem tudott elhelyezni. Néhány szak-lapot magam is sza­kasztottam költészetének terebélyes fá­járól, amiket ezennel ingyen bocsátók az alább következő szaklapok rendel­kezésére, úgymint: Országos Meteorológiai Közlöny Siirii sötét az él Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen — tehát holnapra derült idő várható, helyenként csapadékkal. (Ötödik László) Cipészipar Ez a szoba, hol én most, Tillaárom haj? Pusztítom a papirost, Tillaárom haj! Se nem csapszék, se nem bolt, Csizmadia-műhely volt, Tillaárom haj! Különbejárattal bútorozva kiadó. (Ir ószobám) Miitejiparosok Szakközlönye Unszoló emlőmet elfogadni késtek, Balgatag reménnyel várom ébredéstek, Ah, hiába várom! (Ráchel siralma) Cy őgyszerészek Lapja Ó, adj, ó, ad] nekem Hüs cseppet, Ilii csehem! (Ötödik László) Szappanipari Világlap Ágnes assszony a patakban Fehér lepedőjét mossa. Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. (Ágnes asszony) Portások Lapja Ki viszi Hamarabb Levelem Prágába? Száz arany Meg a ló Teste fáradsága! (Szilágyi Örzsebet) Vendéglősök Szctkközl'ónye Halat és vadat s mi jó falat Szem-szájnak ingere Nyüzsgő csoport száz szolga hord, hogy pézni is teher. (A velszi bárdok) Temetésrendezök Országos Lapja A palotát fedi fekete posztó, Déli verőn se süt oda nap... (Tetcmrehivás) Fővárosi Közbiztonsági Ügy­osztály Hivatalos Közlönye Hála isten, este van megin, Mával is fogyott a földi kin, Bent magános, árva gyertya ég. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1926 junius 30. Kívül leskelödik a sötét.,. s végre (Fiamnak) Drámai Szerzők Egyesületének Közlönye Ó, ha láttad volna, ó fiam, lelkem Lerogyik előtte, sírva térdepeltem A vad pribék (értsd: kritikus. Szerk.) lelőtt Mondtam, hogy ne bántsa, kértem, ne lölje meg, Mert enyéim e sép, ártatlan kisdedek, Hiúba kértem őt! (Ráchel siralma) Küzdelem a noviszadi kamara kulcsáért Dr. Koszics noviszadi kamarai főtitkár előtt lezárták a hivatal ajtaját és eldugták a kulcsot — A rendőrség szolgáltatja vissza a kulcsot dr. Koszicsnak Noviszadról jelentik: Azok a hullá­mok, amelyeket a legutóbbi kamarai választások és ezek következtében dr. Koszics elbocsátása idéztek elő a novi­­szadi gazdasági körökben, még mindig nem akarnak elcsendesedni. Az igazga­tóság határozata után a régi plénum is megpróbálta dr. Koszics eltávolítását, de Milosevics Petar miniszteri biztos mindkét esetben törvénytelennek minő­sítette a kísérletezést és Koszicsot visszahelyezte hivatalába. A helyzet tehát az volt, hogy július negyedikéig, atnig az uj plántán összeül, legálisan dr. Koszicsnak kell a kamara titkári hivatalának ügyeit vezetni. Dr. Koszics a miniszteri biztos újabb hatá­rozata után természetesen kedden reg­gel meg akart jelenni hivatalában, hogy a legfontosabb ügyeket elintézze. Mikor azonban be akart lépni hivatalos helyi­ségébe, a legnagyobb meglepetésére, az ajtót zárva találta. A hivatalszolga dr. Koszics kérésére kijelentette, hogy az ajtót felsőbb rendeletre lezárták, a kul­csot pedig ismeretlen helyre vitték. Dr. Koszics titkár ezekután a rend­őrségre ment, ahol bejelentette, .hogy a titkári hivatal ajtajának kulcsát valaki magához vette és bár a törvény szerint még ö a legális titkár, nem juthat be a hivatalába. A rendőrség még a délelőtt folyamán megindította a »nyomozást« a kulcs után. A délutáni órákig a kulcs nem került elő és igy Koszics nem me­hetett be hivatalába. Hűvösen fogadták Kétszer adta el a házát Visszatért Amerikából a fogházba Noviszadról jelentik: Kovács Péter petrovoszelói születésű, detroiti illető­ségű lakos, géplakatos, még húsz esz­tendővel ezelőtt Amerikába költözött, ahonnan nyolc nap előtt tért vissza Perovoszelóra. Kovács 1917-ben levél utján felhatalmazta sógorát, Erdős Sán­dor petrovoszelói tanitót, hogy ház: amely ulajdonában maradt, adja cl Orosz István petrovoszelói lakosnak, azzal a kikötéssel, hogy a telekkönyvi átíráshoz szükséges szerződést Kovács Péter Amerikából való visszatérése után fogja átadni. Orosz István a házat annakidején ki is fizette és azóta várta Kovács Péter hazatérését. Nyolc nap előtt Kovács Péter csak­ugyan hazaérkezett, mire megjelent nála Orosz István és felszólította, hogy írja alá házvételről szóló iszerződést. Kovács azonban az aláírást megta­gadta, mivel ugyanezt a házat vissza­térése után 22.000 dinárért eladta Ba­lázs Jánosnak. Kovács ugyanis keve­­seltc azt az összeget, amiért sógora a házat 1917-ben eladta és kijelentette Orosznak, hogy egyáltalában nem ha­talmazta fel sógorát az eladásra. Orosz István a csendőrségen feljelen­tést tett Kovács ellen, mire az ügyben kihallgatták Erdős Sándor tanitót, aki felmutatta az a levelet, amelynek alap­ján Kovács Péter felhatalmazást adott neki a ház eladására. Erdős kihallga­tása után a csendőrség Kovács Pétert csalás miatt letartóztatta és bekísérte a noviszadi ügyészség fogházába. az uj Briand-kormány bemutatkozását A kamara bizalmat szavazott a kormánynak A jegyző ur utazik... Párisból jelentik: A kamara keddi ülésén 292 szavazattal 130 ellenében bizalmat szavaztak az uj Briand-kor­­mánynak. Az ülést délután 3 órakor nyitotta meg Herriot elnök tömött padsorok és zsúfolt karzatok előtt. Briand felolvas­ta az uj kormány nyilatkozatát, amely legnagyobbrészt pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Elsősorban arra utal a nyilatkozat, hogy a kormány összetétele fényes bi­zonyítéka annak, hogy a kormány meg­alakításánál a politikai momentumok háttérbe szorultak. Behatóan foglalko­zik a nyilatkozat a kormány pénzügyi terveivel és megállapítja, hogy az adó­reformokkal a költségvetési egyensúly már megtörtént, helyreállítása után az­ért akarja a kormány fokozni, hogy a pénzügyminiszternek tartalékalap áll­jon rendelkezésére. Stabilizálni kell a valutát és helyre kell állítani a keres­kedelem szilárdságát. Mindezt a kor­mány a Francia Bank segítségével akarja eszközölni és nagy súlyt helyez a független Bank támogatására. Becskerekről jelentik: Torontál-Torda községben kedden volt az országos vá­sár, amely — mint rendesen — nem múlt el véres események nélkül. A vá­sári kocsma-sátrakat már hétfőn este felállították és az egyik ilyen kocsmá­ban mulatott Bodó József jómódu for­dái gazda. Mulatás közben összeszólal­kozott Tóth József gazdával, a szóvál­tásból csakhamar verekedés lett és az ellenfelek kimentek a sátor elő, ahol formálisan birkózni kezdtek. Hamarosan csődület támadt a vere­kedő tekintélyes gazdák körűi és töb­ben igyekeztek szétválasztani az ellen­feleket. A békítők között volt Ökrös Mihály, Bodó sógora is, aki azonban éppen akkor avatkozott a küzdelembe, amikor Bodó elővette revolverét, hogy riasztólövést adjon le. A golyó azon­ban irányt tévesztett és Ökrös hasába A nemzetközi pénzpiac segítségét csak annyiban akarja igénybe venni a kormány, amennyiben nem érinti az ál­lam szuverénitását. Külpolitikában — mondja a nyilatko­zat — Franciaország helyzete kedve­ző. A kormány arra törekszik, hogy Európa államai minél több szerződést kössenek a Népszövetség szellemében. Az uj kormány belpolitikája ugyanaz, mint az előző Briand-kormányé volt. A kamarában és a szenátusban, ahol La Valle igazságügyminiszter terjesz­tette be a nyilatkozatot, hűvösen fogad­ták a programot, különösen a pénzügyi részt hallgatták feltűnő csendben. A kamarában azt a részt, amely a Francia Bank függetlenségéről szól, a baloldalról gúnyos közbekiáltásokkal kí­sérték és csak a középsőről hangzott néhány taps. A szociálista képviselők és a köztár­sasági egyesülés pártjának nagy része tartózkodott. A kamara elhatározta, hogy az in­terpellációkat a jövő kedden tárgyal­ják le fúródott. Ökrös alig érzett fájdalmat és a vér lassan szivárgott ruháján keresztül. A verekedés ezután tovább folyt, mintha mi sem történt volna, sőt a sú­lyosan sérült Ökrös maga is továbbra is azon fáradozott, hogy a verekedőket szétválassza. A szorongatott helyzet­ben levő Bodó ekkor újabb riasztólö­vést tett, különös véletlen folytán a golyó ismét Ökrös Mihályt érte, ez­­alkalommal ez arcán. A szerencsétlen ember a második lövés után eszmélet­lenül esett össze. Súlyos sérülésével be­szállították a becskereki közkórházba,’ ahol műtétet hajtottak végre rajta. Az eset Tordán nagy feltűnést kel­tett, mert Bodót mindenki békés ter­mészetű embernek ismerte, aki a köz­ség egyik legtekintélyesebb gazdája. Megindult ellene az eljárás, azonban ezideig nem tartóztatták le. A francfeldi jegyző vádakat kovácsol egy bánáti malomigazgató eilen, akit nem győz a vizsgálóbíró szabadon­­engedni Pancsevóról jelentik: A pancsevói ügyészség feljelentés alapján elrendelte Margraudcr Ádám kraljevicscvói malom­­igazgató letartóztatását. A malomigaz­gató ellen Karkotics Zsivojin kraljevicsc­vói (franzfeldi) jegyző tett feljelentést és feljelentésében azzal vádolja, hogy az uccán, a piacon szidalmazza a kormányt, az egész kormányrendszert és becsmér­­lőleg nyilatkozik a hatóságokról. Mar­­graudert letartóztatták és beszállították a pancsevói ügyészség fogházába. A letartóztatott malomigazgató ellen nem ez az első feljelentés és nem most fog bekövetkezni először, hogy a vizs­gálóbíró szabadlábrahelyezi. Karkotics jegyző ugyanis valósággal gyártja a fel­jelentéseket az egyébként jómódu, tekin­télyes malomigazgató ellen. Elsőizben junius 3-ikán jelentette fel. Ekkor azt a vádat kovácsolta Margrauder ellen, hogy 1918-ban a megszállás előtt erőszakkal elűzte az akkori községi jegyzőt, Ban­­schak Ágostot, azután pedig a község tulajdonában levő gőzmalmot is elfoglal­ta, miután a részvények többségét meg­szerezte a maga és rokonai részére. Éveken át félrevezette a községet, mint részvényest s a malom vezetésében ma­gának és rokonainak jogtalan hasznot szerzett. A feljelentés alapján a pancse­vói ügyészség elrendelte Margrauder és még rajtakivül a feljelentésben szereplő. Malthauer Ádám, Melzger Jakab és Hess György kraljevicsevói lakosok le­tartóztatását. Miladinovics pancsevói vizsgálóbíró azonban mind a négy vád­lottat pár nap múlva szabadon bocsátot­ta és a vizsgálóbíró intézkedését a vád­­tanács is jóváhagyta. Időközben a jegyző újabb feljelentést tett. Ebben a feljelentésében azt állította, hogy Margrauder többek közt a falusi biró előtt is a következőket mondotta volna: »Most már én is lehetek minisz­ter, mert már ültem börtönben«. Ezzel egyidőben azonban megtörtént az az eset is, hogy több kraljevicsevói polgár dr. Jankovics Pero pancsevói ügyvéd utján a jegyző ellen tett fejjelen-Véletlenül lelőtte a sógorát Véres verekedés a tordai vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents