Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-24 / 173. szám
4. o!đ®l Újjáalakult egy régi suboticai társadalmi egyesület A kereskedő ifjak társulatának reneszánsza Negyven évvel ezelőtt alakult meg Szuboticán a kercskedöifjak egyesülete, amely a megalakulás napjától, évtizedeken keresztül egyik legtevékenyebb kul turtényezője volt ennek a városnak. Annak idején nehéz feladatot tűzött maga elé ez az egyesület, inert Szubotica egyike volt azoknak,a városoknak, ahol a társadalmi érintkezés főleg nagy ivásokban állott. A kereskedőifjak egyesülete ezzel szemben kulturális feladatokat akart megvalósítani. Szociális kérdésekkel nem foglalkozóit, ilyesmire abban az időben nem is volt szükség. Minden kereskedelmi alkalmazott tarsolyában hordozta a marsallbotot. nem volt köztük olyan, aki kételkedett volna abban hordozta a marsallbotot, nem volt adók sorába lép. A kereskedők és a kereskedelmi alkalmazottak között bizonyos patriarchális viszony állt fenn, a mely lehetővé tette, hogy a szociális kérdések helyett minden felkészültségével kulturális kérdésekkel foglalkozzon a kercskedöifjak egyesülete, amelyben alkalmazottak és munkaadók egyforma jogú tagok voltak, a főnök együtt ült a tegnap felszabadult segéddel. A ^megváltozott viszonyok következtében’ megbénult a kereskedöfjak egyesületének tevékenysége. A háború alatt már, ellentétek merültek fel a kereskedők', és alkalmazottaik között és ezek az ellentétek egyre jobban kiélesedtek. Az a harc, amely a kereskedőiíjak részéről a megélhetésért indult, nem csak megbénította a több évtizedes múltra viszszatekintő egyesület kulturális ihüködését, hanem annak csöndes kimúlását is okozta. Most örömmel kell üdvözölnünk aztftaz akciót, amely az egyesületet ismét talpra állította. Ez az eredményesen befejeződött akció inár a konszolidációt jelenti, a visszatérést a békebeli évekhez, a patriarchális viszony helyreállítását. A mozgalom egyik vezetője, V/g Zsigtnond Sándor szuboticai könyvkereskedő volt, akit az újonnan megalakult egyesület elnökéül választottak Az egyesület most avatta fel a Chat Egy kritikus albumából lria: Baedeker Ha az asszonynak uj ruhája van (kivéve, ha nagyon gyakran van neki), akkor úgy sétál benne az uccán, mint ahogy a színésznő mozog a színpadon — mintha mindenki öt nézné. Ö maga is, a toalettje is, oly fontos neki mint a férfiaknak valami nagy államügy. Neki ez talán több is ennél. Életügy. A jó nő nem is gondol ilyenkor arra, hogy más nőknek is van ruhájuk s hogy egyik-másik úriemberek, aki vele egyidejűleg tartózkodik az uccán, fontosabb néznivalója is lehet annál. Ebben a tekintetben a nö (ha még oly mondaine és routiniére) mindig öt éves kisleány marad, aki ha uj cipőt húz és uj ruhát vehet föl, nem cserél a Herkó Páterrel, akivel pedig, az isten tudja mért, mindenki szeretne cserélni... A nő sohase oly boldog, mint amikor uj ruhát kap. Csak akkor, ha 'kettőt kap egyszertp. # Eötvös és Jókar, Schiller és Légouvé csupa szépet, jót s hízelgőt Írtak a nőkről — száz más író sok támadó kritikát és epés invektivát zúdított ellenük. Kérdés, mi hízelgőbb rájuk, az a dicsőítés vagy ez a támadás? * Talán mégis igaz a Madách gyakran idézett verse a nőről: Te csak virág légy, drága csecsebecs stb., mert amióta a nő többet tanul, a gyakorlati életre s az abban való érvényesülésre készül. azóta kevesebbet udvarolnak neki. Úgy látszik, a férfiak szemében már nem annyira virág és keyésbbé drága BACSMEGYEfNAPLÖ 1926 junius 24. noir volt helyiségében berendezett klubhelyiségét ünnepi bankett keretében. A banketten, amelyen megjelentek a hatóságok részéről Gyorgyevics Dragoszláv főispán és dr. Evetovics Mátyás helyette, polgármester is, Vig Zsismond Sán-Kivándorló vagy A novoszelói erdő’ titka I dór szép beszédben üdvözölte a vendégeket, majd ismertette az egyesület programját. A klubban legközelebb nagyobb könyvtárt fognak berendezni és oktatóelőadásokat fognak tartani. A kedélyes csaló Egy volt csendőr negyvenötezer dinárral megkárosított két szuboticai ügyvédet A szuboticai rendőrség bűnügyi osztályán szerdán délelőtt megjelent Gvozdenovics József ügyvédjelölt, nyugalmazott járásbiró és dr. Vas Antal szuboticai ügyvéd és csalás miatt feljelentést tettek Gyukics István ellen. A feljelentés szerint Gyukics István Gyukics. Szomborból jelentik: A szombori törvényszék Masirevics Brankó tanácsa szerdán tárgyalta Nuszbrücker József novoszelói napszámos bűnügyét, aki ellen az ügyészség szándékos emberölés kísérlete címén emelt vádat. Nuszbriickert, akit csalás miatt három évi fegyházra ítéltek, 1921-ben beszállították a mitrovicai fegyházba. Büntetése kitöltése után visszatért Novoszelóra, ahol az a hir fogadta, hogy felesége időközben összeállt egy odavaló Fritz nevű halásszal és gyerekét is magával vitte. Elment az asszonyhoz és könyörgött neki, térjen vissza hozzá, de az asszony kijelentette, hogy nem akar tovább élni vele. Nuszbrücker emiatt anynyira elkeseredett, hogy elhatározta, kimegy Délamerikába; útlevelet váltott öccse, Dávid részére is, eladta földjét és készülődött a nagy útra. Elutazása előtt még egyszer megkísérelte, hogy az asszonyt jobb belátásra bírja, kísérlete azonban ezúttal is kudarcot vallott: az asszony hallani sem akart róla. Nagy bánatában Nuszbrücker leitta magát, azután részeg fővel mégegyszer beállított az asszonyhoz, aki ismét a leghatározottabban elutasította. A napszámos ekkor előrántotta revolverét és rálőtt feleségére, akit a golyók megsebesítettek. A merénylet után Nuszbrücker öccsével, Dáviddal együtt a közeli erdőbe menekült, ahol minőkig bujdosott a csendőrség. elől. Bujdosása alatt történt, hogy az erdőt keresztülvágó országúton egyik nap kocsi haladt át. Nuszbrücker felismerte a kocsiban ülő Lacs Sándor novoszelói kenderbevásárlót. Elöbujt rejtekhelyéből, megállította a kocsit és Kacstól megkérdezte: tudja-c, mi van a feleségével? A kenderbevásárló azt válaszolta neki. hogy az asszony felöl semmit sem hallott, nem tudja, hogy sérülése sulyos-e és tovább hajtott. Alig haladt azonban a kocsi pár lépést, Nuszbrücker revolvert rántott és hátulról öt lövést adott le a kocsin illő Lacsra, akit a golyók sulyosan megsebesítettek. A lövöldözéstől a lovak megbokrosodtak és : visszavágtattak a faluba, ahol Lacsot eszméletlen állapotban vették le a kocsiról. Az ügyész csak az utóbbi bűncselekményéért emelt vádat ellene; az aszszony ellen elkövetett merényletért azért nem vonták felelősségre, mert Nuszbrücker felesége a vizsgálóbíró elölt a vallomást megtagadta. A tárgyaláson a vádlott azzal védekc-. zett, hogy Lacsra azért lőtt rá, mert gorombán válaszolt neki. — Piszok senkiházinak nevezett — mondotta Nuszbrücker — emiatt haragudtam meg rá. Lacs ezzel szemben azt vallotta, hogy nem sértette meg a vádlottat, kérdéseire röviden, de minden gorombaság nélkül válaszolt. Kopuszarevics Misa dr. főügyész kifejtette, hogy valószínű, hogy a pénztelen. Délamerikába készülő Nuszbrücker rablógyilkosságot akart elkövetni és ezért nem szándékos emberölés kísérlete, hanem rablógyilkosság elmén emel vádat ellene és öccse, Dávid ellen, aki az erdőben együtt bujdosott bátyjával. A bíróságtól kérte a bizonyítás kiegészítését, a novoszelói jegyző és aljegyző kihallgatását, akik előtt Nuszbrücker álr Utólag kijelentette, hogy Lacsot ki akarta rabolni. Bekljanov dr. védő ellenezte a fő- I ügyészi indítványt, a biróság azonban j j elrendelte a vád képviselője által emli-1 I tett tanuk beidézését és a tárgyalást cl! napolta. ‘ Péter földbirtokosnak adta ki magát és Gvozdciíovicstól huszonötezer dinárt, dr. Vas Antaltól húszezer dinárt vett fel kölcsön váltó ellenében, amit mint Gyukics Péter irt alá. Gyukics telekkönyvi kivonatot is hozott magával, a mely Gyukics István névre szólt. A telekkönyvi kivonatból kitűnt, hogy Gyukics Istvánnak tizenöt lánc elsőrendű tehermentes szántóföldje van. Gyttkicsnak azonkívül ajánló levele volt egy jónevű szuboticai ügyvédtől is. Gyukics István mind a két helyen Gyukics Péter névvel ellátott nyugtát irt alá és azt biztosítékul átadta hitelezőinek. A hitelezők ezután gyanútlanul átadták a kért összeget üyukicsnak, aki a pénzt barátjával elmulatta. Gvozdenovics és dr. Vas időközben tudomást szereztek arról, hogy a. kölcsönvevő nem Gyukics Péter, hanem István és hogy apja, Gyukics Péter jó: módú gazdálkodó már három évvel ezelőtt kitagadta. Gyukics időközben a csendőrség kötelékébe lépett, de nemsokára innen is kilépett. A rendőrség bűnügyi osztályán dr.. Momirovics Veljkó főkapitányhelyettesszerdán délelőtt hallgatta ki Gyukics Istvánt, aki beismerte a csalást. Arra a kérdésre, hogy mire* kellett neki a pénz, kijelentette, hogy már régóta egy vágya volt: mulatni. Ezért elhatározta, hogy az ügyvédekkel fogja megfizettetni számláit, ami sikerült is. — Megpróbáltam —- mondotta Gyukics — hogy büntetlenül mulassam ki magatn, de ha már feljelentettek, így is jó. A kedélyes csalót nem tartóztatták 1c. az ügy iratait pedig a rendőrség szerdán átadta az ügyészségnek. Az ügyészségen nyert értesülésünk szerint Gyukics Istvánt letartóztatják. csecsebecs. A tanult, komolyan iskolázott, kitünően maturált és tnár-már alaposan fölvilágosított nő rendesen nem olyan bájos mint kedves kis buta elődje, a »hercig« libács'ka volt, aki a megható tudatlanságával, naiv csodálkozásával és* az impertinencia teljes hiányával könnyebben hódította meg a Ilimet mint az uj nő a tudásával, az intelligenciájával, a bttrsikóz pajtáskodásával és a céltudatosságával. * Aki öreg nők iránt gúnyos vagy tiszteletlen, nem érdemelte meg a fiatalokat, akiknek valaha a kegyeit élvezte. # Egy meztelen nőszobor — vagy akár egy meztelen leány — sokszor dcccnsebb és mindenkor sziiziesebb benyomást -tesz mint egy egészen divatosan és előnyösen — sejttetőn és magátkinálö módon — felöltözött asszony * Nagy hidegben egymáshoz simulnak s nagy melegben egymásba dőlnek a férfi meg a nő. hacsak egy kicsit vonzódnak egymáshoz. S a nőnek ez igen jó mentség, mert nagyobbrészt tuhneleg vagy kelleténél hidegebb van. Ritkán van olyan idő, amely nem kedvez a szerelemnek. * A nö. még ha királynő is, jobban örül. ha szerelmet ébreszt, mint ha tiszteletet kelt * A nő uj ruhában nemcsak szebb, de okosabb is, mint ha viseltest vesz föl. A iólcsö érzés, amelyet a szép uj ruhának a birtoka kelt benne, vidámmá és elméssé, mig a már nem egészeu divatos öltözék, amelynél másoknak szebb és újabb van, szótlanná és kedvetlenné teszi. Persze csak igen szerény nőre van egy uj ruhának ilyen üdvös hatása — a legtöbbnek sok uj kosztüm . kell, hogy észrevehetően okosabb legyen. # Nincsen a világon semmi olyan szép mint a szép leány és semmi olyan jó mint a szép asszony. * A nő rendesen nem arra a kérdésre felel, amelyet intéztek hozzá, hanem valami másra. De azért megtudhatsz tőle mindent, amit akarsz, mert nem tud elhallgatni semmit. # Mily sok ékszerre és egyéb ékességre van szüksége a nőnek, hogy pótolja a szüzességét! Amig ez megvan, addig egyszerűen öltözködik és semmi ékszert se visel. * Vannak férfiak, akik kevés nőt hasinak közömbösen s vannak nők, akik majdnem minden férfi érdeklődését fclkölti'k. Szerencse, ha egy ilyen emberpár összekerül. Akkor égy sereg inás nő és férfi békében marad. * Goethében a férfiak a müveit szeretik, a nők a -szerzőt. S ez így van még sok niás írónál és művésznél is. * A nőt sok mindennel meg lehet győzni. csak meggyőző érvekkel nem. Ezeknek nem ül föl. * Egy franciával utaztam egyszer s — igen természetes! — nőkről beszélgettünk. (Bármiféle nemzet -fiai találkoznak, mind erről a témáról beszél.) Társalgás közben egyszer igy szólt az utitársarn: — Nem hiszek már a szerelemben, de a nőkben még bízom' # A fiatal nő, ha nem rut, akkor már szép s az öreg. mihelyst nem szép, már rut. Nem borzasztó ez? Néha a legostobább asszonynak sikerül az, amire a legokosabb hiába pazarolja minden akarását. Férfiaknál ez a meglepő eset elő se fordulhat. * A nö nemcsak mást gondol mint a férfi, de másképpen is gondolkozik és sokszor azért nem érti meg egymást a nő és a férfi, mert ez utóbbi úgy beszél amahhoz, mint ha hozzája hasonlóval volna dolga. A nőnek ez a legtöbbször idegen nyelv és nehezen érthető vagy könnyen félreérthető beszéd. Az ő nyelvén, az ő mentalitásához alkalmazkodva s az ö logikájának a törvényei szerint kell szólanunk hozzá. Máskülönben azt mondja, hogy nem lehet velünk beszélni. * Anyákban, akiknek fiaik vannak, rendesen több méltóság van mint a lányos mamákban, * Az u. n. erős nőknek is hatvan gyenge percük van egy órában. * A legbecsületesebb asszonynak és leghűségesebb hitvesnek is vannak olykor titkai — s a legmodernebbnek, a legjobban köriiludvaroltnak, sőt egy notóriusan hiit.ek'nirek esetleg nincsenek. I
