Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-03 / 153. szám
2.r*olđaT BftCSMEGYEl NAPlfl T926.,|ttnius 3. s nem elegendő, a minisztertanács azonban reméli, hogy sikerülni fog erre a célra uj fedezetet találni. A pénzügyminiszter javaslata szerint a különbözetek kifizetése a szolgák és a segédszemélyzet számára kezdődik, azután a tisztviselők kerülnek sorra, a legalacsonyabb rangunktól felfelé a legmagasabb rangig. Ezenkívül a pénzügyminiszter szétosztotta a kormány tagjai között a tisztviselők rendes fizetésén és pótlékain kívüli járandóságokra vonatkozó szabályrendeletet, amely a természetbeni illetményeket, az inspekciós dijakat és hasonló járulékokat szabályozza. Gyurisics Marko igazságügyminiszier referált a polgári törvénykönyv szerkesztési munkálatairól. A magánjogi kódex már csaknem teljesen elkészült és szeptemberben a parlament elé lesz terjeszthető. Nem dolgozták még ki a törvényes örökösödésre és a házasságjogra vonatkozó részeket. Teljesen elkészült az igazságiigyminiszteriumban a váltójogi és a csekkönyv, a melyeket az érdekelt gazdasági testületeknek megküldték véleményezés végett. Elkészült a polgári perrendtartásról szóló javaslat, amelyet az ügyvédi kamarának és a jogászegyesületnek küldtek meg. A bíróságok szervezetéről és az ügyészekről, az ügyvédekről és a rendörbiráskodásrói szóló törvényjavaslatot csütörtökön terjeszti be a miniszter a parlament elnökségéhez. A birákról szóló javaslat mégegyszer a minisztertanács elé iog kerülni, hogy a kormány áttanulmányozhassa azt a rendelkezést, amely jogot ad az igazságügyminiszternek arra, hogy a törvény meghozatalától számított egy éven belül a bírák áthelyezéséről szabadon rendelkezzen. Újra le akarja tárgyalni a kormány a bírák fizetésrendezésének a kérdését is. Trifunovics Dusán hadügyminiszter beterjesztette a katonatisztek költözködési illetményeiről, valamint a tiszteknek a tengeralattjárón és repülőgépen teljesített szolgálatánál járó külön díjazását. Uzunovics miniszterelnök nyilatkozata Uzunovics miniszterelnök szerdán hajnalban három órakor tért vissza Topóidról. Az újságírók kérdéseire kijelentette, hogy beszámolt őfelségének a politikai eseményekről. Arra a kérdésre, hogy a Davidovics párttal folytatott tárgyalások milyen stádiumban vannak, a miniszterelnök így válaszolt: — Lehetséges, hogy egyesek folytatnak valamilyen tárgyalásokat, de a kormány hivatalosan semmiféle tárgyalásokat sem vezet, amire nincs is szükség, mert meg van a biztos többsége. Az esti órákban Uzunovics miniszterelnök a helyzetről fesztelen beszélgetést folytatott az újságírókkal. A beszélgetés során Uzunovics kedvezően ■ Ítélte meg a helyzetet és rámutatott arra, hogy a politikai élet lassan a normális mederbe terelődik. A kormány komolyan dolgozik, csak a parlamenti 'bizottságoknak kellene intenzivebb munkát kifejteni, akkor a törvényhozói munka gyorsabb tempóban haladhatna. ' Az újságírók megkérdezték a miniszterelnöktől, hogy mi van Nikies miniszterrel, akinek távozását Radics állandóan követeli. — Ez kétségtelenül furcsa ügy — ték, hogy a kormány az összes net-, tűnői konvenciókat terjessze be és addig a kereskedelmi szerződés ratifikálására szóló javaslatot vonják vissza. A többség a javaslatot elvetette és a bizottság megkezdette a javaslat érdemleges tárgyalását. Kraiacs kereskedelmi miniszter rövid expozéja után Nincsics külügyminiszter fejtette ki a szerződés fontosságát és rámutatott arra, hogy a szerződésről az utóbbi időben megjelent kritikák komolytalanok és bejelentette, hogy a kormány hamarosan beterjeszti a többi nettuuói konvenciókat is, amikor ki fog majd derülni, hogy a jugoszláv közvélemény félelme alaptalan. Csirkovics radikális azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy lehet-e egyáltalában arról szó, hogy a szerződés egyes szakaszait megváltoztassák. Nincsics külügyminiszter kijelentette, hogy ez lehetetlen, miután a szerződés hoszszu tárgyalás eredménye. Smodelj szlovén néppárti bírálata során kifejtette, hogy az olasz kereskedelmi szerződés a szlovén iparra nézve veszélyt jelent és bejelentette, hogy a parlamentben hosszabb beszédben fogja a párt álláspontját kifejteni. Demetrovics Pribicsevics-párti felszólalása után a bizottság a javaslatot általánosságban, majd részleteiben is elfogadta. Franciaország a tartalék emelésével akar védekezni a leszerelés ellen Elvi ellentétek a leszerelési konferencia előkészítő bizottságában Géniből jelentik: Abban a katonai szakértő bizottságban, amelyet a nemzetközi leszerelési konferenciát előkészítő bizottság küldött ki, éles ellentétek merültek fel egy elvi kérdés körül. A bizottságban helyet foglaló francia szakértők egyszersmindenkorra ki akarták mondani, hogy »a tartalék legénység nem cshetik a békebeli fegyverkezés fogalma ulá<. A francia álláspontot a japán és olasz szakértők is' támogatták. Ezzel szemben az amerikai és német szakértők amellett, érveltek, hogy minden tartalék a békebeli fegyverkezés fogalma alá tartozik, mert különben a szolgálati idő megröHditése esetén — amit Franciaország is tervez — a kis létszáma tényleges hadsereg a tulnyomószdmu tartalék által túllépi a korlátozás mértékét. A két álláspont közötti ellentét olyan merev, hogy egyelőre kompromisszumos megoldásra se lehet a jelen helyzetben gondolni. Általános sztrájk Portugáliában Megalakult a portugál katonai kormány Lisszabonból jelentik: A katonai kormány szerdán végleg megalakult. Meudozza Cabecadar tábornok a miniszterelnökség mellett vállalta a pénzügyi és az igazságügyi tárca vezetését. Az uj kormány hadügyminisztere Gomezt a Costa tábornok, aki egyúttal gyarmatügyi miniszter is. A külügyminisztérium vezetését Ochoa tábornok vette át. Lisszabonban a kormány mellett nagy tüntetéseket rendeztek. Mendozza tábornok beszédet intézett a tömeghez. — Gyűlölöm a parlamentarizmust, mert a monarchista és a köztársasági politikusok egyformán söpredék. A kormány kiáltványt intézett a néphez, melyben bejelenti hogy fegyelmet és rendet teremt az országban. A szocialista szakszervezetek szövetsége elvben egész Portugália területére kimondta az általános sztrájkot, hogy ezzel elébe vágjon az esetleges katonai diktatúra megalakulásának, amely fenyegetően szervezkedésre készült. Letartóztatták Becskerek volt polgármesterét Az agráregyesületek szövetsége sikkasztással vádolja Berberszki Gyuricát Becskerekről jelentik: Szenzációs letartóztatás történt szerdán Becskereken. A rendőrség az államügyészség rendeletére őrizetbe vette és átkisérte az ügyészség fogházába Berberszki Gyuricát, Becskerek város volt polgármesterét. Berberszki ellen, aki nemcsak a politikai és társadalmi életben, hanem a város közgazdasági életében is előkelő szerepet játszott és ma is gazba. Az agrárszövetség és a bank között kötött megállapodás értelmében a bank köteles volt a pénzt bármikor visszaadni, mégis amikor Berberszkinek az agrárszövetségből való távozása után a kölcsön visszafizetését kérték, a Poljoprivredna Banka nem tudott eleget tenni kötelezettségének. Ekkor megegyeztek abban, hogy a bank részletekben fogja letörieszteni az adósválaszolta a miniszterelnök — reméljük azonban, hogy minden rendbe jön, Uzunovics végül hangoztatta, hogy az ellenzéken olyan problémákkal kellene foglalkozni, amelyek a nép számára fontosak és nem szabadna állandóan napirenden tartani a korrupciót, amely ellen a kormány amugyis elszánt harcot akar folytatni. Az olasz-jugoszláv kereskedelmi szerződés A parlament épületében szerdán délután ülést tartott a jugoszláv-olasz kereskedelmi szerződést tárgyaló bizottság. Az ülésen, melyet Popovics Ljuba dr. vezetett, Demetrovics Pribicservics-párti, Sumenkovics demokrata, és Smodelj szlovén -néppárti azt követek dag erpber hűében áll, az agráregyesületek szövetsége (Savez agrarnih zajednica) sikkasztás miatt tett feljelentést. A letartóztatás annál nagyobb feltűnést keltett Becskereken, mert Berberszkinek bankja, téglagyára és földje van. A feljelentés szerint Berberszki az agrárszövetséget szándékosan megkárosította. Berberszki ugyanis a szövetségnek elnöke volt és amikor az agrárreform minisztérium a szövetség számára egymilliókétszázezer dinárt utalt ki, hogy a telepesek házépítési és felszerelési segélyben részesüljenek, a savez a pénzt a Srpska Poljoprivredna Bankában helyezte el. A bank elnöke Berberszki Gyurica és a részvények többsége^a Berberszki család tulajdoságot és első törlesztés fejében hatszázezer cserepet és téglát adott a Poljoprivredna Banka Berberszki téglagyárából a szövetségnek. A háromszázkilencvenezer dinárt érő téglát és cserepet nem szállították el a gyárból, hanem ott helyezték el a raktárban, a inig a szövetségnek sikerült volna eladni. A feljelentés szerint azonban ebből a téglából Berberszki nyolcvanezer darabot eladott és a pénzt saját magának tartotta meg. Emiatt és mert az agrárszövetség többi pénzét még nem fizette vissza, tett a szövetség feljelentést sikkasztásért Berberszki ellen. A letartóztatott Berberszki Gyurica védekezésében azt adta elő, hogy nem volt szándékában az agrárszövetség pénzét megtartani, politikai hajszát .in-.1 ditottak ellene és mesterségesen idézték elő az állapotot, hogy nem tudott fizetni. Amikor ugyanis az agrárszövetség pénzét felvette, ugyanakkor fedezetül két és cgynegyedmillió hitelt kért és kapott a Dunavszka Bankánál. Amikor a pénzt visszakérték tőle, igénybe akarta venni a hitelt, azonban az agrárszövetség részéről figyelmeztették a Dunavszka bankot, hogy ne adjon neki pénzt, mert csődbe akarják kergetni. Ekkor kötött részletfizetési egyezményt az agrárszövetséggel cs ki is fizetett azóta uégyszázhuszonhétezer dinár értékű téglát és cserepet, hatvanezer dinár készpénzt és’ odaadta hétszázötvenezer dinár értékben a Car Dusán uccai házát. Így most már cjiak négyszázhatvanháromezer dinárral tartozik, amire téglagyára és a gyár mellett levő hatvan hold föld, azonkívül az aktiv mérlegü Poljoprivredna Banka egész vagyona teljes fedezetet nyújt. Harminc hold földet most parcelláztat és felajánlotta az agrárszövetségnek, hogy vegyék át a parcellázást. Ebbe bele is egyeztek, később azonban azt akarták, hogy egész vagyonát adja oda kétmillió dinárért. Ö három milliót kért és a megállapodásra május 30-ig adtak terminust. Berberszki a szerda éjszakát az ügyészség fogházában töltötte. Az ügy fejleményeit nagy érdeklődéssel * várják Bccskereken. %. A gabonaexportőrök represszáliákat: követelnek Csehszlovákiával szemben Acsehszlovák kormány rendeleté megnehezít: a jugoszláv gabonakivitelt Becskerekről jelentik: A bánáti gabonaexportőrök között elkesereiett. panaszokra a! okot a csehszlovák kormánynak .az intézkelése, . hogy; a Jugoszláviából Csehszlovákiába irányított gabonaszáliitmányok származási: bizonyítványát láttamoztatni kell a konzulátusnál. Ez az eljjárás ugyanis indo-. kolatlan költségeket és nagy 'késedelmeit jelent az üzletek lebonyolításánál. A beC'Skereki kereskedelmi kamara ezért szerdán Krajacs kereskedelmi; miniszterhez beadványt intézett, amely-', ben erélyesen követeli, hogy a kormány represszáliákat alkalmazzon Csehszlovákiával szemben és csehszlovák árut csak az ottani jugoszláv konzulátus által láltamozott származási bizonylat mellett engedjen be az országba. Bizonyosra vesszük, hogy az ilyen rendelet nagy riadalmat okozna a csehszlovák exportőrök, különösen azok között, akik a jugoszláv konzulátusok székhelyétől távolabb laknak. I£y ez az intézkedés hathatós eszköznek bizonyulna arra, hogy a csehszlovák kormány kénytelen legyen a sérelmes rendeletét visszavonni. Kifejti a beadvány, hogy a származási bizonylatok elrendelt láttamozásinak semmi gyakorlati haszna sincs, mert a csehszlovák konzulátus úgy sam tudja ellenőrizni, hogy az a gabona, amelyről valamely itteni kamara bizonylatot állított ki, valóban Jugoszláviából, vagy talán Romániából eredő áru-e. De különben is kétségtelen, hogy a kamarák a jugoszláv export* érdekeit tartják szem előtt. Ha, pedig a 'rendelet a külkereskedelmi statisztikát akarja szolgálni, ezt a Célt szintén nem éri el, ment sok esetben megtörténik, hogy az ..üzletet a.bizonylat láttamozása után stornirozzák és. a gabonát, nem szállítják lé, tehát a konzulátus hibás statisztikát nyer a gabonaszállitásoknál. Minthogy nem látszik valószínűnek, hogy a csehszlovák rendelet a felsoroltakon kívül más célokat kívánna célozni, a beadvány követeli, hogy a csehszlovák kormányt ellenintézkedésekkel kényszerítsék érthetetlen magatartása megváltoztatására.
