Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-20 / 169. szám

BACSMEGYEJ napló 3. oldal. Kisebbségi Élet A lengyel kisebbségi pártok küldött­sége a napokban megjelent Bartel mi­niszterelnöknél. akitől a kisebbségi sza­badságjogok kiterjesztését kérte. Bartel a küldöttségnek kijelentette, hogy a kor­mány felfüggeszti mindazoknak a ki­­sebbségellenes törvényeknek hatályát, mell ek a lengyel alkcPrnányiog pontjaiba vagy a kisebbségekről szóló nemzetközi megállapodásokba útköznek. A minisz­terelnök kijelentéseit Lengyelország ki­sebbségi köreiben nagy megelégedéssel fogadták és elhatározták, hogy az uj kormány törekvéseit minden lehető mó­don támogatják. * Az erdélyi magjaf mandátumok sor­sáról nyilatkozott Qoga Óctavián bel­ügyminiszter. Aíem fogjuk megsemmisí­teni — mondotta — sérti Barabás Béla, sem Tornya Gyula, sem Weisz Sándor, sem Kocsáu mandátumát. Szele Béla képviselőségét azonban a kormány nem tudja garantálni, miután ellene súlyos vádak hangzottak el. Ami a szászok kí­vánságait illeti, a brassói mandátumra vonatkozólag, nem tudok semmi pozitív nyilatkozatot tenni, niert Petrovici mi­niszter nincs jelenleg Bukarestben és igy ebben az ügyben vele nem tárgyalhat­tam. A kisküküllői szász mandátum­­igénylésre csak azt mondhatom, hogy öcsémmel, Goga Jenővel' könnyen meg lehet egyezni olyan értelemben, hogy le­mondjon kisküküllői mandátumáról, mert két más helyen is megválasztották«. ♦ ! A választásokon felizgatott néphan­gulat Erdélyben a jegyzők, bírák és pa­pok' éllen a mai napig sem lohadt le. Kolozsmegye egyes községeiben, mint a lapok írják, megerősített csendőrőrjára­­tök cirkálnák, ennek dacára több helyen a jegyzőt, papot, máshol pedig -az elöl­járóság egyes vezetőit elűzték úgy, hogy azok a nép haragja elől bujkálnak és nem tudnak visszatérni a községeik­be. hogy hivatali, illetve egyházi funk­cióikat nyugodtan végezhessék. A ható­ságok mindent elkövettek, hogy a kor­­fesagitácó folytán felizgatott népszenve­délyeket rendes mederbe tereljék, de sok helyen.ez még a mai napig sem sikerült. * A kalotaszegi magyarok elhatározták, hogy kiválnak az erdélyi magyar párt­ból és külön politikai csoportot alakíta­nak. A kilépést bejelentő röpiratot Koórj Károly, Deutschek Géza, Koleszár Jenő, Kabdebó Szilárd és Venczel Miksa írták alá. A kalotaszegiek, hír szerint azért váltak ki a pártból, mert a magyar párt szerintük nem demokra. .tikus alakulat és nem képviseli a kis­emberek érdekeit. * A magyar színházak koncesziői ügyé­ben Szendrey Mihály szinigazgató Bu­karestben járt a kultuszminisztériumban. Utjának eredményéről a szinigazgató igy nyilatkozott: »A koncessziók ügyé­ben . döntés nem történt és nem történ­hetett azért, mert a miniszer ki fogja kérni a városok véleményét is arra vo­natkozóan, hogy kit kívánnak a jövő szezonban szinigazgatónak. A városok ismerik a legjobban, hogy ki vezetheti 'legjobban színházukat és igy csak ter­mészetes, hogy Goldis miniszter meg­hallgatja a városokat és azután a legtel­jesebb igazságosság alapján, minden protekció elnémitásával fogja megoldani a magyar szinikultura c nagyon fontos kérdésé t-. * A bukaresti Cuvantul féktelenül ha­dakozik a magyarság ellen- Legutóbbi számában Bernády György. Marosvá­sárhely magyar 'polgárpiestere ellen In­tézett éles támadást. -.Bernády — írja a lap — beiktatása után pár uappal magá­hoz hivatta az egyik városi főtisztvise­lőt és azt tanácsolta neki. hogy távoz­zék. A helyzet több más tisztviselőre is csakhamar tarthatatlanná vált, akik kénytelenek voltak beadni lemondásu-1 1926 junius 20 kát. A városi tanács működése a régi vezetés elleni vádakban merül ki'és ha­tározottan románellenes tendenciájú. Az egyik ülésén leszállította a főbb román tisztviselők túlóráinak díjazását, a kö­vetkező ülésen pedig visszaállította a városi üzem tisztviselői részére, akik csaknem valamennyien magyarok. De­­metriade túlórázó színtársulatától, a melynek tizennyolcezer lej volt a defi­citje, megvonta a" támogatást, ezzel szemben Fehér Imre magyar társulatát á villany árának csökkentése utján ti­zenhatezer lej burkolt szubvencióhoz juttatta. A legutolsó tanácsülés pedig ki­lakoltatta Dandea volt polgármestert az­zal az indokolással, hogy pár napot ké­sett a lakbér kifizetésévé!/. ban és első politikai helyet a Balkánon — Ha egészségem megengedi, már ebben a hónapban Jagodinában, ha nem, úgy Julius végén Kragujevácban ismét kilépek a politikai porondra és határozattan körvonalazni fogom az összes kérdésekben az álláspon­tomat. — Jugoszláviában milyen a nemzeti kisebbségek helyzete? — kérdezte az újságíró. — Ami a nemzetiségeket ületi — mon-. dotta Pasics — a kormány éppen most; adott ki rendeletet, amely a szlovéniai] hivatalokban is megengedi a német nyelv használatát. Mi a nemzetiségi kisebbségek jogait respektáljuk, tőlük pedig a haza iránti kötelességeik teljesítését és államfentaríó érzületet kí­vánunk. A pozsonyi lap hosszú tudósítást: ir Pasics karlsbadi tartózkodásáról s a vele való beszélgetésről. Akik Pasicsot ismerik, feltűnőnek találják, hogy a volt miniszterelnök szokása ellenére ilyen részletesen nyilatkozott. egy tíjságir.ó előtt. Baldwin nyilatkozik az orosz pénzkii deményekről Az alsó házban a jövő héten vita indul a bányász-sztrájkról Londonból jelentik: Az alsóházban a jövő luftén nagy vita indul a bányász­­sztrájkról. A kormány hozzájárult, hogy a munkáspárt és a ponzervativok interpellációt terjesszenek be a pénteki, ülésen a sztrájk ügyében. A vitát nagy érdeklődéssel várják politikai körök­ben, mert Baldwin miniszterelnök és a belügy­miniszter nyilatkozni fognak az an­gol bányászszervezetek segélyezé­sére küldött orosz pénzek ügyében és kijelentik álláspontjukat a szov­jetkormány magatartásával szem­­» ben. A vita élesnek ígérkezik és különöseu a munkáspárt részéről akarják a vitát kihasználni arra, hogy a kormány ma­gatartását élesen kritizálják. A munkás­párti szónokok szemére akarják vetni a kormánynak azt, hogy a bányász­sztrájk ügyében nyíltan a bányatulaj­donosok oldalára szegődött. í Szabályozzák a Krivaját A szufaoticai főispán értekezletre hívta össze az érdekelt gazdákat Szubotica város tanácsa elhatá­rozta, hogy a Szubotica külterüle­tén keresztül folyó Krivaja nevű fo­lyót szabályozni fogja. Gyorgyevics Dragoszláv főisrj’.n junius 22-ikére összehívta az érdekelt gazdákat a Tavankut és Lyutovo-közti vasút­vonal mellé. A város részéről Gyorr­­gyevics Dragoszláv főispán, aki a folyó szabályozását kezdeményez­te, szakbizottsággal fog kiszállni a helyszínre és meg fogja tárgyalni az érdekeltekkel a szabályozás rész­leteit. A Krivaja, amely Magyarország­ból folyik át és Tavankuton, vala­mint Csikerián, Pavlovácon keresz­tül Sztaribecsej felé jjuzodik, ahol a Tiszába ömlik, az idén többször áradd, és Szubotica határában mint­egy háromezer hold földet elöntött. Az érdekeltek már évekkel ezelőtt folyamodtak a város akkori veze­tőségéhez, amely azonban a kedve­zőtlen anyagi viszonyok miatt el­utasította a gazdák kérését. Nem­régen küldöttség jelent meg Gyor­gyevics Dragoszláv főispánnál, aki Ígéretet tett, hogy kérésüket illeté­kes helyen támogatni fogja. Remény van rá, hogy az akciót a kormány is támogatni fogja és nagyobb ösz­­szeget fog kiutalni, ami a költségek nagy részét fedezni fogja Óriási izgalom Németországban a népszavazás előestéjén Két hónapig fog tartani a szavazatok összeszámlálása Hindenburg lemond, ha a fejedelmi vagyonok kisajátítását megszavazz ík Berlinből jelentik: A népszavazás előestéjén tetőpontjára hágott a harc a fejedelmi vagyonok kisajátítása körül. Mindkét részen tömérdek pénzt köitenek az agitációra. amely sokkal nagyobb mérvű, mint a birodalmi elnökválasztás idején volt. Egy lépést sem lehet tenni az uc­cukon anélkül, hogy röpiratokat ne nyomnának az ember kezébe. A középpártok körében nagy az elkeseredés. A nacionalista lapok demokrata-párti vezet (»politikusok nyilatkozatát közük, amelyben a népszavazás ellen foglalnak állást és bejelentik, hogy kilépnek a párt­ból. Ugyanez a helyzet a centrum­pártban is. Mérhetetlenül nagy az izgalom a katholikus munkásság kö­zött. A nacionalista lapok egész ol­dalas hirdetéseket közölnek agitá­­ciós szöveggel a népszavazás ellen. A szociáldemokraták bizalmi embe­rei csoportosan járják be az orszá­got és agitálnak a kisajátítás mel­lett. A birodalmi gyűlés és az or­szággyűlés szocialista és kommu­nista képviselői éjjel-nappal utón vannak és minthogy födött helyet nem kapnak népgytilésekre, a_z uc­­cákon gyiiléseznek. Tizenkét és fél millió szavazat határozta el a plebiszcitumot és bét és fél mfUiő szavazatra van szükség, hogy a fejedelmi va­gyonok kisajátítása törvényerő­re emelkedjék. Általános a vélemény, hogy ennyi szavazatot nem kaphatnak a kisajá­títás hívei. Nem kétséges, hogy Hindenburg lemond, ha a nép­szavazás a kisajátítás mellett dönt. Ha a népszavazás negativ ered­ménnyel végződik, akkor a kormány ahoz a megoldáshoz folyamodik, hogy megszavaztat egy kompro­misszumos javaslatot. Amennyiben ezt a javaslatot nem szavaznák meg elkerülhetetlenné válna az uj választások kiírása. Hatvannyolcezer szavazókerület van és a szavazatok összeszámlálása két hónapig fog tartani. Augusztusban ül össze a szavaza­tok összeszámlálását ellenőrző bí­róság. A népszavazás költségeit az állam viseli. Eddig 3,700.000 aranymárkát utaltak ki költségekre, amelyek azonban sokkal nagyobb ösz­­szeget fognak kitenni. A beriini rendőrség a legszigorúbb intézkedéseket tette a zavargások megakadályozására. Az egyes sza­vazóhelyek előtt rendőri készültsé­gek vannak és az uccákon őrjáratok cirkálnak. A birodalmi gyűlés pa­lotáját, az elnöki palotát és a mi­nisztériumokat megerősített karha­talom őrzi. . „Julius végén ismét kilépek a politikai porondra.. A Karlsbadban időző Pasics Nikola nyilatkozata egy csehszlovák újságírónak Prágából jelentik: A Karlsbadban üdü­lő Pasics Nikola volt miniszterelnökkel hosszabb beszélgetést folytatott a po­zsonyi Reggel munkatársa. A beszélge­tés folyamán Pasics részletesen nyilatkozott a jugoszláv belpolitika aktuális prob­lémáiról, többek közt a kisebbségi kérdésről Is. — Radics — mondotta a Reggel mun­katársának az ősz államiérfi — most időlegesen visszavonult a politikától. Sa­ját hívei kényszeritették rá, mert végre is tehertétellé kezdett válni a horvátok számára Is. Ez a visszavonulás nyugal­mat hozott a jugoszláv belpolitikába, a mely lassanként sabilizálódik és most teljesen normális keretek között folyik, ha csak a korrupció kiirtására előter­jesztett törvényjavaslat parlamenti vitá­ja fel nem borítja ismét a helyzetet. Uzunovics barátom kormánya igen szilárd alapokon áll, nagy parlamenti többsége van, csupán az az egy nehézsége, hogy a horvátok között nincs még meg a teljes összhang és az a politikai cjiscipUna, amely hosz­­szabb idejű koaliqós kormányzást ga­rantálna. Feltehető azonban,- hogy Ra­dics befolyása a pártjára mindinkább gyengülni ..fog és a1íf»r megkezdődhetik Jugoszlávia teljes politikai , és gazdasági konszolidációjának az érája. Ha Radics megint bele nem kezd vég­nélkül!, naponta megismétlődő és rendszerint koniuzus »megnyilatko­zásaiba«. Nem egyivásu ember Radics, hangulatok és impressziók benyomása alatt áll és egy ilyen embernek volt hosszú évekig a horvátok vezetése kiszolgáltatva. Mi szerbek, beleértve persze a radikális pártot is, teljesen őszintén kívánjuk a megértést horvát testvéreinkkel, hiszen régtől fogva óhajtottuk a velük való ál­lami és nemzeti egyesülést. De termé­szetesen nem engedjük, hogy államunk nemzeti jellegén csorba essék, már pe­dig Radics törekvései beteljesülés ese­tén csakis erre vezethettek volna. Ezért nem engedtem és ezért bőjtöitem ki a horvát ellentállást, amely mostanra már megszűnt. Ma már minden horvát meg van győződve róla, hogy Horvát-Szla­­vónia csakis egy centrális délszláv állam keretein belül élhet és boldo­gulhat. A horvát kérdés megszűnt probléma lenni, most vállvetve dolgozunk azon, hogy országunknak minél nagyobb gaz­dasági jelentőséget biztosítsunk Európa-

Next

/
Thumbnails
Contents