Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-18 / 167. szám
2. oldal. 1926 junius 18. BACSMEGYEI NAPLÓ Prágába fíajek sajtófőnököt, aki üzenetet visz a nemzeti szocialista pártnak. A csehszlovák delegáció körében elterjedt hirek szerint Benes még nem döntött arról, hogy eleget tesz-e pártja követelésének, hanem előbb érintkezésbe lép Cerny miniszterelnökkel és Masaryk köztársasági elnökkel. Egy órakor a Toplice-szállóban intim ebéd volt, amelyen csak a három miniszter vett részt. A külügyminiszterek ezután visszavonultak lakosztályaikba és négy órakor érkeztek meg, amikor újra' megkezdődött a konferencia. Este nyolc órakor ünnepélyes estebédet tartanak, amelyen a delegáció összes tagjai résztvesznek. Nézeteltérés Nincsics és Mitileanu között A Rácsmegyei Napló tudósitója beavatott helyen, úgy értesült, hogy a konferencia mai ülésén komoly nézeteltérés támadt Nincsics külügyminiszter és Mitileanu román külügyminiszter között. Csehszlovákiát, mely a Népszövetségi Tanácsban eddig a kisantantot képviselte, a legközelebbi két-három évre a kisantant másik állama fogja felváltani. Abban a kérdésben, hogy Románia vagy Jugoszlávia vegye át a tanácstagságot, Nincsics és Mitileanu nem tudtak megegyezni, miután mindkét fél ragaszkodott az elsőbbségi joghoz. A döntést ebben az ügyben előreláthatólag csak később fogják meghozni a kisantant-konferencia után. A kisálltán!:: paradokszon — írja az Obzor Zagrebból jelentik: Politikai körökben óriási feltűnést keltett az Obzor cimü zagrebi lap csütörtöki vezércikke, amely a blcdi konferenciával^ és a kisantant politikai jelentőségével foglalkozik. Az Obzor igen közel áll a Radics-párthoz és zagrebi politikai körök az abban foglaltakat a Radics-párt álláspontjának tekintik. Az Obzor az említett cikkben a következőket mondja: — Az összes ma fennálló európai szövetségek közül a kisantant szövetsége hallat magáról a legkevesebbet és csak egészen kivételesen és akkor is jelentéktelen kérdésekben ül össze. A kisantant együttműködése ma kizárólag abban merül ki, hogy a Magyarország ellen teendő rendszabályokat beszéljék meg. Igaz, hogy a Magyarország elleni védekezés ma még üres frázis és gondoskodni kell szükség esetén közös fellépésről. Mf történik azonban akkor. ha Magyarországon mérsékeltebb irányzat kerül hatalomra, amely a szomszédokkal jó viszonyban kíván lenni? A bledi konferenciának éppúgy mint már előbb sok más konferenciának semmi értelme sincsen. Tudjuk nagyon jól, hogy niinclen optimisztikus nyilatkozat ellenére is óriási ellentét van a kisantant államai között és ezek az ellentétek rögtön nyilvánosságra kerülnek. mihelyt a Magyarország eileni védekezés, mint jelszó is, tárgytalanná válik. Az Obzor ezután a jugoszláv' és román ellentétekről ir és azt mondja, hogy Románia sietett megszerezni Olaszország barátságát, mig Jugoszlávia barátsága Olaszországgal, csak szükségbarátság. Olaszország, Albánia, Görögország és Románia olyan mint egy abroncs Jugoszlávia körül, amelyet fel is használnának, ha nem kellene tartaniok valamelyik hatalom közbelépésétől. Az Obzor szerint a kisantant léte ma paradokszon s paradokszon az is, hogy konferenciát tart. A külügyminisztérium nyilatkozata A beogradi külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan megcáfolja azt a hirt, hogy a blédi konferenciát péntek este befejezték és a külügyminiszterek már szombaton este elutaznának Blédhől. A külügyminisztérium kijelenti, hogy nem lesz semmi eltérés a kisantant-konferencia megállapított programjától. A konferencia a program szerint szombat estig fog tartani. jelentés a királynak Markovics Jován dr. külügymi- | nál. A külügyminiszterhelyettes a niszterhelyettes csütörtökön délután Blédből érkezett jelentésekről szákihallgatáson jelent meg a király- I inai be Őfelségének. Vinkovce és Bléd között Mitileanu román külügyminiszter Vinkovce és Bléd között a vonaton fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy szeptemberben Csehszlovákia helyett Románia fogja megkapni a népszövetségi tagságot. A továbbiak során megjegyezte Mitileanu külügyminiszter, hogy Romániában nagy nyugtalanságot keltett az a hir, amely szerint Szovjetoroszország megegeyezést kötött volna Bulgáriával és hogy ezzel kapcsolatban Bulgária elismerte volna Szovjetoroszország igényét Besszarábiára. Piros rozsa, fehér rozsa, Betiltottak egy műkedvelő előadást Szomborban a virágeső miatt zöld levél Szomborból jelentik: A szombori rendőrség 1295Ö. számú határozatával a »Juhászlegény, szegény juhdszlegény« cimü operett csütörtökre és péntekre kitűzött előadását betiltotta. A darabot a szombori iparos dalárda műkedvelői a múlt szombat óta játszották Szomborban. A rendezőség eredetileg csak öt előadásra kért. engedélyt, minthogy azonban a darabnak rendkívül nagy sikere volt, az iparos dalárda még két előadás engedélyezését kérte. A két előadást csütörtökön és pénteken kellett volna lejátszani. A Juhászlegénj', szegény juh ászle gény szerdai előadását azonban incidens zavarta meg, amely miatt a további előadások engedélyezését a rendőrség visszavonta. Az felvonás végén ugyanis a színpadra a zsinórpadlásról virágesőt hintettek. A hatásos jelenetet a közönség lelkesen megtapsolta, az inspekciós rendőrtisztnek azonban feltűnt, bogy a színpadra hulló virágok piros, fehér és zöld színűek. Azonnal felsietett a színfalak közé és megállapította, hogy a jámbor műkedvelők kétségtelenül nemzetellenes tendenciával piros és fehér rózsát hullattak a színpadra és a rózsa zöld levele veszedelmes trióval egészítette ki a szinegyveleget. A rendőrtisztviselö azonnal be akarta tiltani az előadást és csak hoszszu kapacitálásra volt hajlandó beleegyezni abba, hogy a szerdai előadást befejezzék, kijelentette azonban, hogy első^ jelentést tesz felettes hatóságának a »tüntetésről« és biinjelképen összesöpörtette a színpadra lehullott virágszirmokat, leveleket és beszállittatta a rendőrségre. Csütörtök délelőtt az iparos dalárda valóban végzést kapott a rendőrségtől, amelyben arra való hivatkozással, hogy a szerdai virágesőben tüntető tendenciákat lehet észrevenni, a rendőrség a csütörtöki és pénteki előadás megtartását nem engedélyezi. Az iparos dalárda felkérésére több szombori előkelő szerb polgár járt közbe a hatóságoknál a betiltó végzés viszszavgnása érdekében, közbenjárásuknak azonban nem volt eredménye és igy a Juhászlegény szombori előadás-sorozata megszakadt. Felemelik a házbért és csökkentik a kedvezményezettek számát Novemberben uj lakástörvény lép életbe — Egy évi átmeneti idő a „pszichológiai“ felkészü ésre — Szimonovics szociálpolitikai miniszter nyilatkozata Beogradból jelentik: A szociálpolitikai minisztérium uj lakástörvény tervezetet készített, amelyet már a király elé terjesztett jóváhagyás végett. Szimonovics miniszter kijelentette, hogy az uj törvény nagyobbaráuyu változtatásokat fog tartalmazni az eddigi lakásjogi viszonyokon. — Az uj lakástörvény — mondta a miniszter — egyévi határidőt ad, hogy a városok lakossága psziholőgiailag felkészüljön az 1927 novemberében beálló uj helyzetre. A tervezet szembetűnő vonása, hogy a háboruelőtti és a rekvirált lakásokra vonatkozó egyetlen klauzula érvényét sem hosszabbítja meg. De erre az átmeneti egy évre sem hoszszabbitja meg egyszerűen a jelenlegi állapotot. A házbéreket általában felemeli. — Az 1—4 szobás, rekvirált vagy kedvezményezett személyek által bérben bírt lakások bére jelenleg a háboruelőttinek hatszorosa, a négyszobásnál nagyobb lakásoké a háboruelőttinek kilencszerese. Az uj tervezet szerint a rekvirált lakások bére tízszeres, illetőleg tizenkétszeres lesz. Rekvirált lakásra és makszimált bérekre azonban nem lesz azoknak joga, akiknek eddig volt. A kedvezményben ezentúl csak a rokkanlak, nyugdíjasok, állatni tisztviselők, szellemi és fizikai munkások részesülnek. Az volt a tendencia, hogy a minimumra csökkentsük a kedvezményezettek számát és például azoknak az állami tisztviselőknek sem lesz joguk rekvirált lakásra, akiknek évi 36.000 dinárnál nagyobb a fizetésük. Mindazok számára, akik az uj törvény szerint nem kedvezményezettek, már ez év novemberében a rendes szerződéses viszony lép életbe: a szabad egyezkedés házigazda és lakó között. NRPRQL NRPRR wsíw Az időjárás szabályozása Nem először mondom: öreg hiba.hogy bár időjárás van, de nincs idöjárásbiróság. Ezért van, hogy esik amikor nem kellene, s tikkasztó meleg van, amikor még a nyári vendéglős sem haragudna egy kis esőre. Illetve az idén eddig esett, akkor is, amikor kellett, s még jobban esett, amikor nem kellett. Persze ha volna idöjárásbiróság, akkor ez mind szabályozva volna. Topolán például minden kitünően van szabályozva, mert van topolai járásbíróság. Minden második ember, de talán minden első ember azt állítja, hogy birtokában van a csalhatatlan időjárás szabályozó-eszközének. Találkozom egy kapu alatt kedves barátommal dr. Uzsy Izsóval. Odakint zuhog az eső...' — Tudtam, mondja diadalmasan, hogy eső lesz... Fehér nyári ruha s fehér cipő van rajtam. Ha én fehér ruhát veszek magamra, akkor feltétlenül zivatar van. Ilyen peches ember nincs más, mint én. Vastag cseppekben ömlik rólam az izzadság. Tiiz a nap. A kávéház előtt ott ül szimpatikus hitelezőm, fagylaltot eszik, s jégbe hütött málnaszörpöt iszik hozzá. Szenved a melegtől. — A fene egye meg... Tudtam, hogy ma elviselhetetlen meleg lesz, mert amilyen pechem van, vastag lódén ruhát vettem föl... Ki nem hiszi, hogy rendelkezik azzal a titokzatos hatalommal, hogy az időjárás direkt az ő bosszantására alakul? Eső van, ha otthon felejti az esernyőjét s meleg nap tűz le, ha magával hozza az átmeneti kabátját... Amiből következik. hogy az időjárást ki lehetne gyógyítani a szeszélyességéből. Össze kellene fogatni ezeket a peches embereket. Az egyik felét kényszeríteni kellene arra, hogy fehér cipőt, feliér ruhát öltsön s felejtse otthon az esernyőjét, a másik felét pedig arra kötelezni, hogy esernyővel, vastagtalpu Bergsteigercipő-. ben és télikabátban járjon. Mit csinálna j akkor az időjárás? Bizonyosan szép, szabályos volna, olyan, amilyennek a kalendárium és az időjós parancsolja. Uj éliami bevételi forrás Beográdban szorgalmasan tárgyalják az uj egységes adótörvényeket. Talán még nem késünk le, ha a törvényhozás figyelmét egy uj állami bevételi forrásra irányítjuk, ami esetleg feleslegessé tesz minden adót. Petrovöszelóról Írja az ottani tudósitónk, hogy- a sztaribecseji főszolgabíró három petrovoszelói polgárt, a három Sztanojev testvért, elitélte fejenként ötven-ötven dinárra, mert káromkodtak. Nagyon helyes, hogy a káromkodást megbüntetik, de ezt általánossá kellene tenni. Az állam e réven hatalmas bevételhez jutna. Olyan időket élünk s olyan viszonyok vannak, hogy muszáj káromkodni. Mit csináljon az, akinek elveszik a földjét, aztán elviszik a párnáját, mert az elvett föld után nem fizette meg az adót? Káromkodik egyet. Mit csináljon, akit licitálnak, aki eilen csődöt kérnek? Szive szerint kikáromkodja magát. Akinek közigazgatásnál, bíróságnál, vasútnál, postánál nem értik meg a szavát? Akinek dolga van a vámhivatalnál? Aki pénzt kér kölcsön s nem adnak neki? Mit téliét mást? Káromkodik... Akinek szive a káromkodás. révéit megenyhül az pedig fizessen. Határozottan a lukszusadó egyik neme volna a káromkodási adó. Csak persze különböző skálákat kellene felállítani. Az egyszerű azt a teremburáját ötven dinárba kerülne, de ha valaki a miniszterek felmenő ágbeli rokonait emlegetné az Úristennel kapcsolatban, annak lényegesen többet kellene fizetnie. Az egész pénzügyi adminisztrációt meg lehetne oldani, ha kineveznének néhány káromkodási felügyelőt. S ezek fizetése sem ‘kerülne semmibe. Akiket nem neveznek ki, mindjárt megfizetik a kinevezettek egész honoráriumát — káromkodási adóban.
