Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-17 / 166. szám

2. olda!. BÁCSMEGYE! NAPLÓ Qrizogorno független demokrata el­lenezte a kérés teljesítését, mint­hogy az a független deniokmtapárt rovására történnék és javasolta, hogy a radikálisok adjanak át sa­ját helyeik közül egyet. Mihajlo­­vics Híja a radikálispárt nevében ezt visszautasította, mire a pártve­zérek kollégiuma eredménytelenül szétoszlott. A bizottság tagjait a A törvényhozó bizottság ülése A törvényhozóbizottság szerdán délután Jovanovics Ljuba elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés előtt szétosztották a bizottság tagjai kö­zött az uj büntetőperrendtartás ter­vezetét, majd az ülés megnyitása után elhatározták, hogy a perrend­tartást ugyanahhoz a bizottsághoz utalják, amely a bünteíötörvény­­könyvet tárgyalta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a parlament elnöksége a köz­ponti igazgatásról szóló javaslatot a bizottsághoz utalta és minthogy a javaslat nagyon kis terjedelmű, in­dítványozta, hogy ne adják ki az al­bizottságnak, hanem tárgyalja azt a bizottság plénuma. Markovics Lá­za a radikálisok nevében hozzájá­rult az indítványhoz, mire a bizott­ság ilyen értelemben határozott. A Radics-párt optációja A Radics-párt szerdán délután jdubiilést tartott, amelyen a párt Beogradban időző valamennyi tag­­'a megjelent. A klubülésen a külöm- Pöző nyilvános népgytilések meg­tartásáról tanácskoztak, hogy leg­közelebb Boszniában, Horvátor­szágban tartanak gyűléseket és tneglátogatják a Vajdaságot is, ahol Bácsmonostoron tartanak gyűlést. Ezekre a népgyülésekre a pártnak gén sok képviselő tagja is elutazik. Radies nem nyilatkozott... Radics-párti körökből szerzett értesülés szerűit Radics István e <nét végén visszatér a dalmáciai Mil­­ía-fürdőből Zagrebba és két-három napi zagrebi tartózkodás után a horvát tengerpartra megy üdülni. A Dom szerdai számában Radics István azt írja, hogy az újságírók és az, álhirlapirók egész raja zak­latta. de nem adott senkinek sem nyilatkozatot. Ha tellát valamelyik lapban nyilatkozat jelenne meg, úgy az teljesen légből kapott, annál is inkább, mert üdülése idején senki 6em juthatott hozzá Nem bírja íz éhségsztrájkot a letartóztatott bukaresti fogházföigazgaté l>e$yvennyolc óráig éhezett Cérnát or­miy, aztán ebédet kért Bukarestből jelentik: Az egész ro­mániai sajtó élénken foglalkozik azzal a botránnyal, mely több íogházigazgató letartóztatása körül hatalmas méreteket öltött A kormány a visszaéléseit egész sorozatára jött reá és ennék folytán elsősorban Cérnát őrnagy országos fö­­íogházigazgatót tartóztatták le, aki több millió leit sikkasztott el a rábízott pénzekből. Cérnát őrnagy néhány évvel ezelőtt ügyész volt, igen kiváló bün­tetőjogász, ü képviselte vádhatósá­got a hadbíróság előtt a kommunisták elleni nionstre-pörbcn. A fanatikus vád­lottak, mint ismeretes, majdnem három hétig tartó éhségsztrájkkal tüntettek s többen közülök a tárgyalás folyamán eszméletüket veszhették a gyengeség­től és a kimerültségtől. Cérnát őrnagy föfogházigazgató most a vacaresti börtönben ül vizsgá­lati fogságban és mert kifogásai van­nak a vizsgálat menete ellen, meg akar­ta ismételni a kommunisták demonstrá­cióját. Visszaemlékezett arra, hogy 1926 junius 17. mennyi gondot dkoztak nejá ügyész­korában ezek a rajongj kommunista vádlottak, akiket erőszakkal sem lehe­tett rávenni arra, hogy étclueiniit ve­gyenek magukhoz. Most vissza akarta afinl a kölcsönt a fogollyá degradált fo^iázfődirektor és éhségsztrájkba kezdett j^ét llapis vité­zül éhezett s hozzá srcm fiyul>«w. ebédhez és vacsorához. Két. nap múlva azonban belátta, híigv tízzel nem segít a sorsán. Még legalább busz napig kellene kop­lalnia, hjbgy megijedjenek tőle. Minthogy pedig ö nein született koplalómüvész­­nek, feladta reménytelen küzdelmét. Kcdldcn délben már ö maga rekla­málja a/fogházörnél az ebédet. Alig tufäta kivárni, mig feltalálták neki. if azután olyan jó étvággal falatozott mint még soha életében. Veszedelmesen árad a Duna Árvizek pusztítanak Németországba Bofosszlóbó! jelentik: A hatalmas esőzések következtében a folyók veszedelmesen áradnak. Az Odera vízállása az utolsó huszonnégy óra alatt közel két méterrel emelkedett. A mellékfolyók szintén mindenütt erősen megduzzadtak és kiöntéssel fenyegetnek. Radibornál az emel­kedés három méter. Az árvíz Görlitz és Meissen vi­dékén nagy pusztításokat oko­zott. Görlitz mellett sokezer termőföld került viz alá és nagymennyiségű élőállat pusztult el. A városban több házból ki kellett lakoltatni az em­bereket. Az ideérkező jelentések szerint a Rajna is rohamosan emelke­dik. A Bodeni-tó vízállása olyan magas, hoí^' a svájci gőzhajójárat0kat be­szüntettek. Az hiba, szintén vesze­­delmesen arad tó Hnßen pillanat­ban kiöntéssel fényiét. A Düna is árad jelentik: A Duna vízállá­sa 340-rol 410-re emelkedett. A. mellékfolyók oíyai^ Veszedel­mesen áradnak, hogy a Duna kiöntésével számolni kell. A Duna vízállása a közeli napok­ban éri el csak a maximumot. Az árhullá m még nem érkezett el’ Budapestre Budapestről jelentik: A Duna ár­hulláma még nem érkezett el Bu­dapestre, de a vízállást lassan emel­kedik. A Tisza Tokajiig alacsony, le.icbb emelkedik. HBSHSglGi^ngi HR PRÓL NRPRfi S» ■ Az elkeresztelt falvak Alt hittük, hogy a faluk és városok nevének megváltoztatása magyar sper cialitás. Mintegy huszonöt-harminc: esz­tendő előtt Magyarországon bukkant rá valamelyik pihent elme, hogy az egyes falvaknak évszázados neve nem minde­nütt ‘magyaros. Minthogy ilyesmin se­gíteni nagyon könnyű, nem kerül más­ba. csak egy riyideletbe, amellyel az, aki kiadja, hazafias érdemeket is sze­rezhet, megkezdődött a községek átke­resztelése. így lett többek közt Viloje­­vó-ból Tündérlak, noha a kis sáros fa­lunak a tündérekhez csak annyi a köze, hogy a vilija szó tündért jelent s eképp született Lok-ból Lak s egyéb, még en­nél is indokolatlanabb átkeresztelés. Még .legokosabban Liebling bánáti sváb község lakói cselekedtek, akik, mikor falujuk nevét előbb Kedvenc-re, azután, mert ezt nem találták megfelelőnek, Jármos-x'á változtatták, megjelentek Jounovits Sándor akkori temesvári főis­pán előtt, glédába álltak s a szónokuk a következő beszédet mondotta: — Mi, lieblingiek addig mindig a kor­mánypártra szavaztunk... Most idejöt­tünk Lieblingrül, de ha Kcdvenc-re, vagy Jármos-ra kell visszamennünk, mindannyian leszavazunk az ellenzék­re... A választ nem is .várták meg. A főis­pán okos ember volt, Liebling Liebling maradt... Hogy most a románok mi­nek nevezik, azt nem tudjuk, mert a fa­­lukereszteiés nem nagyon értelmes szo­kását, mint minden badarságot, ami el­len valaha küzdöttek, átvették a cse­hek, románok s átvettük mi jugoszlávok is. Nálunk egy-egy falunak olyan gyak­ran változik a neve, hogy a község la­kói maguk se tudják, hol laknak.' Egyik olvasónk — szerb nemzeti­ségű ember az illető — irja, hogy az apatini állomáson megjelenik egy pa­raszt s jegyet kér. —- Hova?’— kérdi a pénztárnak: A paraszt nagyot néz. A régi nevén nem meri nevezni a faluját, az újat meg nem tudja: — Az öreg Isten tudja a nevit — mondja kétségbeesve s kezével mutatja az irányt, amelyben a községét sejti. — Svilojevo? —- kérdi a pénztáros. — Talán úgy hívják...—és bátortalanul suttogó hangon maíyarázza, hogy ré­­gente Szilágyi volt a , neve. Van azonban rá eset, hogy nemcsak a falu lakói bem tudják, hol lakr.ak, ha­nem azok is elfeledkeznek egy -egy el­­jceresztelésrcil, akik kereszteltek. > Ez az eset történt ^Üagyfény-nyel. A nagyfé­nyi állomást e.-; házcsoportot elő-szőr el­nevezték Veliki Svijettost-nak; * a2tán lett belőle Csontavir s most rfiár né­hány év óta Zsfednik a neve. lg?v kiáltja a kalauz, igy hívja a köziga zgatás, a bíróság, ma már a nagyféínyi is azt mondja, hogy ' Zsedniken lakik; s azt hi­szi, hogy jól mondja. Ugyanez a íz olvasónk figyelmeztet rá, hogy Zsedniknek több mijfit másfél éve uj neve van. Hivatalosunkra keresztel­ték s az erről szóló rendelet annak rendje-módia szerint naég is jelent a hi­vatalos lapban. Hogy mi ez az jij név? Nem áruljuk el. Majd ha újabb keresztelő lesz... Gurbitiis cigányok Paulini Béla ir.ía egyik szatirikus me­séjében, hogy élj«ßn az idő, amikor már minden ember repülni fog, sőt a tanyai parasztok is matíárkocsiyal röpködnek be a városba, cs,;ak a cigányok kóborol­nak tovább is /minden időben a begye­pesedett országutakon. A Halasi-utj végén, a vasúti síneken túl, a járy&’nykórház és a városi fősze­­m ét do mb; tőszomszédságában, a Csutka falu közvetlen közelében táboroznak már több mint egy éve hihetetlen ron­gyos, szellös sátrak alatt a gurbitás ci­gányok. Hát nem mondom, a sátorozás, a tá­borozás divat mostanában, igy az angol arisztokrácia, az amerikai jenkik, a cserkészek is sátrak alatt laknak — nyáron, de már engedőimet kérek, húsz fokos csikorgó alföldi hidegben már nem szeretnék a divat után járni. A mi cigányaink — akik különben a világ összes államnyelvét beszélik — a városi íöszemétdomb mellett teleltek az idén is, még a strand-kosztümöknél is modernebb szellös kosztümben, miáltal lepipálták a dávosi sportnőket. (Ezeket a kóbor cigányokat a legjobb akarattal se tehetne bicsérdystáknak nevezni, minekután ők kizárólag a szó szoros értelmében döghuson élnek.) Most ezeknek a kóbor cigányoknak alaposan meggyűlt a dolguk a csendőr­­seggel Ki akarják őket lakoltatni a szemét­domb és vidékéről. Úgy látszik nincs hi­vatalosan kiutalva nekik az a lakás. No rr.cg holmi lótolvajlási ügybe kevered­ek a morék, amiben azonban nem a ci­gány, hanem a ló volt a hibás. így kerültek csendörkézre a gurbitás cigányok vezéríérfiai: Kompér Pájó és Lajcso, meg a Lakatos-fivérek, meg a Lakatos Feri áldott állapotos felesége, a Julka. A csendőrség Trumbicseva ulicai fog­dája előtt valóságos cigánykaraván tá­borozott, ma már második napja. Asz­­szonyok, gyerekek, lányok tarkállottak a csendörlaktanya előtti magas gyepen. Ültek, vártak. Az asszonyok pipáztak, a lányok, hajadonök cigarettáztak, akárcsak egy előkelő londoni szalonban. A kis purdék gondtalanul játszadoztak a fűben. Szóbaereszkedtem a legöregebb pipás cigányasszonnyal: — Lopás? — Gyánu kezitcsókolom. — Hányán? — Négyen kezitcsókóíom. Jajj, jajj — folytatta kezét tördelve — a Lakatos Feri felesége vajúdik. Menjen be az ur az isten is megáldja... Megfizetem.., Engem nem engednek hozzá... A másik kócoshaju, ráncosarcu ci­gányasszony csak úgy a pipa mellől mormogta: — Samas vikalo singaló .. Megkérdeztem, mi az a singaló, azt felelték, magyarul: csendőr. A beszélgetés abbamaradt, mert a laktanya kis zöld kapuján négy füstös­képp, összeláncoltkezü gurbitást vezet­tek elő a szuronyos csendőrök. Becske­rekre vitték őket. Mialatt a daliás feketéket maguk előtt hajtották a csendőrök, a hosszú kara­ván két asszonya összeveszett valami rrongy szoknyafélén. Az erősebb lehúzta a gyengébbről a szoknyát és aztán mintha mi sem történt volna, nagy jaj­gatással kisérték a furcsa menetet a cesirkepiac felé. Vegye meg a házamat! Árlejtés a szaboticai pénziiggigazgató• ságon A szuboticai pénzügyigazgatóságon szerdán délelőtt Gyorgyevics Drago­szláv főispán jelenlétében felbontották az ajánlatokat, amelyek a pénzügyigaz­gatóság által kiirt házvételi árlejtésre érkeztek be. Összesen hat ajánlatot kapott a pénz­ügyigazgatóság. Malagurszki Albe pol­gármester két millió háromszázezer di­nárért ajánlja’ Strossmayerova uccai egyemeletes házát, a Hartmann és Co­nen cég az Iván Antunovics uccában levő ugynevezett Atovafc-palotáért két millió dinárt, Vujkovics János földbir­tokos a Ciri! és Metód tér sarkán levő egyemeletes bérházáért egy millió hat­százezer dinárt, Mukics József vá­rosi hivatalnok a Szomborszki-uton levő egyemeletes házáért hatszázötven­­ezer dinárt, a Heiduska és Hermann cég a Karadzsics-uccában levő házáért egymillió háromszázezer dinárt és Pro­­kesch Mihály a Szudarevicseva-ucca 5. szám alatti házáért, amelyben a pénz­ügyigazgatóság jelenleg el van helyez­ve, két millió ötszázezer dinárt kér. Svábics pénzügyigazgató valameny­­nyi ajánlatról jegyzőkönyvet vett fel és ezzel a hivatalos aktus egyik része véget ért. Szerdán délután egy bizottság, amely­nek tagjai Gyorgyevics Dragoszláv fő­ispán, Svabics Szvetozár pénzügyigaz­­gató es a szombori állami mérnöki hi­vatal egy kiküldött mérnöke, megtekin­tette Malagurszki Albe házát. A'bizott­ság csütörtökön tovább folytatja mun­káját és az ajánlott házakat tüzetesen megvizsgálják. A bizottság ezután a jegyzőkönyveket és az épületek terv­rajzait egy átirat kíséretében beküldi a pénzügyminisztériumnak, ahol a íő­­számvevöszék - beszerzési osztálya fog dönteni. A pénzügyigazgatóság még a hét fo­lyamán beküldi a szükséges iratokat a pénzügy minisztériumnak.

Next

/
Thumbnails
Contents