Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-16 / 165. szám

4. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

Eladó

egy orvosi diploma

Vavrik Béla, a magyar kúria volt elnökének húga Becskereken nyomorog

Bccskerekről jelentik: A Vojvoda Putnika-ucca 21. szám alatt egy kétszobás, szerény udvari lakásban lakik egy oő éves beteg öregasszony: özv. Milics .lánosné született Vavrik Berta. A szegény asszony a legnagyobb nyomorban sínylődik, jövedelme nincs, vagyona nincs és abból él, hogy az egyik szobáját al- | bérletbe adja. Az albérlőtől kap négy- j száz dinárt és ebédet, a négyszáz dinárt ! a háziúrnak adja, az ebéd azonban megmarad neki. Ez az ebéd az egyetlen jövedelme, ez tartja még benne a leiket ! annyira-mennyire.

Szegény asszony jobb napokat is Iá- ! toft valamikor. Atyja dr. J/avrik János i orvos volt Privigyén, bátyja dr. Vav- j rik. Béla a budapesti magyar királyi kúriának volt az elnöke, nővére báró Matusicky Ernő nagytapolcsányi földbirtokoshoz ment férjhez. De jómódú testvérei már mind régen meghaltak, csak ö maradt életben nagy nyomorúságával.

akarja megvenni.

Ráadásul még beteg is szegény. Egy becskcreki orvos az atyja iránti kegyeletből hónapok óta ingyen gyógykezeli. A magyar dzsentricsaládok pusztulásá-Berlinből jelentik: A német politikai élet homlokterében — különösen Hindenburg köztársasági« elnök ismeretes bizalmas levelének nyilvánosságra hozatala óta — a fejedelmi vagyonok kisajátításának kérdése áll.

A szociáldemokraták vasárnapi tüntető felvonulásával kezdődött meg a baloldali pártok harca a fejedelmi vagyonok kisajátítása ügyében megtartandó népszavazás érdekében. Ez'a harc nagyon hevesnak egyik legszomorubb példája az a sors, ami Vavrik Béla kúriai elnök bugának, egy valódi báró sógornőjének, régi nemesi csölád utolsó sarjának jutott öreg napjaira.

nek ígérkezik és vasárnap fogja elérni tetőpontját, amikor úgy a bal-, mini a jobboldal nagy tüntető felvonulásokat rendez Berlin legforgalmasabb útvonalán.

A szociáldemokraták a kommunistákkal együtt vonulnak fel és az ifjúmunkások szakszervezete már százezrével osztogatja a röpcédulákat és ragasztja ki a gyárakban a plakátokat, amelyek a tüntetésben való részvételre hívják fel a munkásságot.

Harc a német fejedelmi vagyonok kisajátításáért

A sKícialisiák óriási tüntető felvonulást tartanak a népszavazás érdekében

Kincskeresés

Irta : Berényi János

Négy éves voltam, nem szerettem a falumat, mert nem volt csatornája. Nagymama pedig a magyar legényeket csúfolta, akik kezdtek csöndesen elindogermánosodni. A temető mellett éjfélkor keresztet vetettek magukra és a rendőröket se fiirösztötték meg vasárnap este a keiidcráztatóbaii. Ellenben a sváboktól szépen megtanultak papuccsal verekedni és hatalomnak tekintették a fináncot is. Az örSg Gányó bácsi ezidőtájt török kincsekről suttogta a hátborzongató falusi ezeregyéjszakát. Próféta volt az öreg Gányó és egyetlen szakállas ember. Egy reggel pedig minden telién megbetegedett és csak Gányó bácsi felesége tudta őket meggyógyítani. Ezt mind magam is láttam és ott rémüldöztem az eleven hírek között. Különben nem szerettük a vén Gányót, de nagyapó akkor rábízta pár napra a jószágetetést, mert. Franci néniék, keményen ránküzentek, hogy a nagyasszonynapi búcsúra bandával várnak minket.

Franci nenőék az ötödik faluban laktak tölünk. Hangos jó búcsút szoktak tartani és nehezen engedik haza a vendégeket. Negyed nap is már estére hajlott az idő. amikor sikerűit kikászolódnünk az er marasztalásból. A Sógor befogott, hr. elkísér-egy darabon. Az ő kocsijára .; ck az emberek, nagyapó Is, aki az ilyen hosszú borivások után olyan nótákat motozott elő magából, amik még sohasem feküdtek kottapapiron. Engem a nagymama mögé gyömö-Budapestről jelentik: A Nagy Jánosucca 16. számú palotában a napokban nagyarányú betörést követtek el és kifosztották Falcionc Árpád földbirtokos lakását. A házban csak három lakó van és a második emeleten levő lakosztálynak lizenhat szobája Falcionc Árpád földbirtokosé. Falcionéék már hónapok óta nincsenek Budapesten, hanem Szombor melletti birtokukon tartózkodnak és ezt az alkalmat használták fel a betörők arra, hogy a lezárt lakásba behatoljanak.

Csütörtökön a ház tulajdonosa Matkovics Béláné sétára ment és figyelmes lett arra, hogy a kapuban két gyanús fiatalember őgyeleg. Megkérdezte őket, hogy mit keresnek, mire azt feleletek, hogy a házban lakó gróf Apponyi Rezsőt keresik. Matkovicsné erre megnyugodva távozott. A két fiatalember ezután felosont a második emeletre, letörték Falcionc lakásának bejáratajtajáról a lakatot és a lakás berendezésének legértékesebb tárgyait: arány és ezüstnemiieket, cvöszközöket, tálcákat és dísztárgyakat elvitték.

A házmester csak pénteken reggel vette észre, hogy Falcionc Árpád lakása nyitva van és nyomban jelentést tett dr. Péteri Ferenc ügyvédnek, a palota gondnokának, aki azonnal feljelentést tett .a rendőrségen. A detektívek Matkovicsné személyleirása alapján huszonnégy órán belül elfogták a betörés tetteseit Freund Simon és Krausz Márton régi betörők személyében, akiknek lakásán a rendőrség rajtaütése alkalmával a Falcionc lakásáról elvitt holmik legnagyobb részét megtalálták.

A pesti kúria elnökének húga egész életében szerencsétlen volt. Már akkor meghasonlott, családjával, mikor férjhez ment Milics Jánoshoz, aki akkor Tapolesányban üveggyári igazgató volt. Előkelő családja nem tudta neki megbocsátani, hogy egy egyszerű polgári családból származó emberhez ment feleségül, aki még hoszá szerb is. Férjével boldogtalan házaséletet élt. Milics kevéssel az esküvő után-elvesztette állását, eztán a züllés útjára került, iszákos lett és járta a .világot. Utoljára Becskereken kapott állást Újvári fakereskedő irodájában, mint könyvelő, ahol a háború alatt meghalt, minden támasz nélkül hagyva özvegyét.

Azóta az Özvegy nyomorog. Eleinte eladogatta holmiját, amíg el nem fogyott. De az előkelő szármszás nyomot hagyott rajta. Bútorait eladta a becskereki Bence-féle temetési vállalatnak egy 'érckoporsóért, amelyben majd halála után feküdni akar. Most aztán nincs semmije, amit eladhatna. Csak az apja orvosi diplomája van meg, azt kínálja mindenkinek, de cnodáatos, hogy senki sem

Kifosztották

Falcione Árpád budapesti lakásét

A rendőrség letartóztatta a betörőket

szöltek, az első kocsi hátuljába, Ciliké unokahugommal, akitől nem akartam elválni. Édes arcú kislány volt Ciliké, a csillagot csodálta, amelyik oldalt ballagott velünk és ha a kocsi döcögött, akkor a csillag is sik-cakos csipkét pcmzlizett az égre. Ezen nevettünk.

— Ne félj Ciliké — mondtam neki — vau ám a másik falu mellett egy fa. Nevetni fogsz, olyan vastag és ágas, meg mohos. Akár a Gányó bácsi arca.

fis megfogtam a kicsi füle cimpáját. Ciliké mosolygott, közelebb hajtotta a fejét. És boldogan lehunytuk a szemünket mindaketteÜ.

Egy erős zökkenőnél fölriadtam. Az első kérdésem az volt, hogy hol van a szakállas fa.

— A szakállas fát régen elhagytuk — mondta nagyapó. — Ez itt a kaszáló. Mindjárt otthon leszünk.

— Hol van Ciliké?

— Cilikét visszavitte a sógor. Majd cl fog jönni a mi búcsúnkra.

Irgalmatlan bőgésbe akartam fogni. De nagyapó rámpisszent és megrántotta a kocsis karját, hogy álljon meg. A földünk mellett fordultunk be éppen a dűlőnkre. A diilö másik végén magányos jegenye meredezett, nagyapó arra felé neszeit.

— Hallod?

— Valaki vágja a jegöiét.

— Lépjünk le!

Nagyapó is leszállt a kocsiról, elindultak a jegenye felé. Ezt a kis kaszálót Piroska néni hagyta ránk, a jegenyét is ö ültette még fiatal korában. Sírkeresztnek szánta. Halálos ágyán is csak arra kérte nagyapót, hogy a temetés után azonnal vágja ki a fát és csináltasson belőle keresztet a sirjára.

Lélekzet-szakadtan néztünk nagyapó után. Az országúton könnyű kis kocsi robogott el a jegenye felől. Nagyapó is láthatta, mert utána kiáltott valamit. Nagynevetve válaszoltak a kocsiról, az ostor vigan suttyogott, a szerszám csörgött, még mintha egy tréfás ciíera is zümmögött volna. Reggel nagyapó kiment az öreg Gányóval a kaszálóra. Frissen ásott gödröcske mélyedt a jegenye tövében. Mellette egy ottfelejtett fejsze. Más semmi. Még aznap kiásták a jegenyét, a faluban . meg csendesen terjedt a hir, hogy Piroska néni kincset rejtett a fa alá, de mert elunta várni a keresztet, másnak árulta el a titkot.

Azontúl nagyapó mindig Gányó bácsival szűrte a szót. Egyszer két napig nem beszélt velünk. A harmadik nap este eltűnt. Éjfél múlt. amikor dobogott valaki a folyosón. Lámpát gyújtottunk, az ajtón nagyapó bukott be sápadtan.

Szót se szólt, csak bele az ágyba. Nagymama eladdig is egyre szőtte a magyar litániát; mos.t már az isten-bárányához ért. Ugyan isten-birkáit emlegetett s Gányó bácsira is vonatkozik belőle sok.

Másnap megtudtuk a szörnyűséget. Péntek este nagyapóék kimentek a temetőbe, hárman: nagyapó, Gányó bácsi meg az öccse. Piroska néni sírjába hoszszu nádszálat szúrtak egész a koporsóig, ettől aztán Piroska néni megjelent egyikük álmában és elárulta, bogy a jegenye alatt tényleg kincs lappangott, azonban azt már a szent se szerzi viszsza. Ellenben megjelölt egy helyet a haA topolai birő

éjszaka is őrziva község pénzét

Az elöljáróság a Wertheim-kassz* előtt alszik

A topolai megválasztott esküdtei, közt nagy az elkeseredés. Nincsenek! megelégedve tisztségükkel s azt kivár.-: ják, bár ne tisztelte volna meg Őket a közbizalom ezzel a nagy méltósággal.

Az elkeseredés Szikom bácsinak, ái falu bölcs birájának egyik legutóbbi; rendelete miatt tört ki. Bíró uranu ugyanis úgy gondolkozott, hogy a község pénze nem Csáki-szalmáia, azt; nem lehet csakúgy árván, magánosán' ott hagyni nrinden őrizet nélkül, elrendelte tehát, hogy az-esküdtek felváltva aludjanak ott éjszakánként a Wert-, heim-kassza előtt. föfs* {

Világos, hogy az esküdteknek nincs igazuk, amikor panaszkodnak amiatt, hogy a subájukat éjszaka a községi pénztárszoba puszta földjére kell teríteni s ott kénytelenek, átaludni az éjszakát a hideg vasszekrény mellett.

Nincs igazuk, mert hiszen Szikorá bíró ur az’ egyenlőség nemes elveinek megfelelően a maga személyére nézve sem tesz kivételt. -Ha rákerül a sor, ö is odafekszik a Wertlieim-kassza meílé.j A topolai községi biró őrzési mód-1 szerében van valami régi-módi. Mamán sok mindenféle más módon is meg lehet őrizni a pénzt, nem muszáj épen éjszaka átölelni a Wertlieim-kasszát Például be lehet tenni a bankba is. Hogy vigyázzanak rá ott. Ámbár, ha Szikora bácsi azt hiszi, liogy senki nem tudja megőrizni a pénzt olyan jól,' mint ö maga, legyen neki az ő hite szerint. Mi azonban mégis azt hisszük, hogy nem elég a község pénzére csak úgy vigyázni,’hogy éjszaka ott alusznak az esküdtek a kassza körül. Ez is jó, de sóikkal jobb, ha a bíró és az es-, ktidtek nappal ébren vannak s akkor vigyáznak, hogy semmiféle suskussal ne vegyenek ki a kasszából pénzt fölösleges célra, szükségtelen kiadásra, vagy isten ments: panamára.

Éccaka az ország pénzére is vigyáznak elegen: csendőr, katona, éjjeli őr, csak nappal kellene olyan lelkiismeretes vigyázó, mint amilyen Szikora bá-, esi — éjszaka.

lOjžS; junius 16.

tárban, ahol sokkal több pénz rejlik. Félóráig ástak éjjel a mondott helyen és akkor elsuhant valami a fejük fölött. De nem volt szabad megijedni, még szólni se. Később valami tehén-forma nagy állat csörtetett mögöttük a kuko-, ricásban, egyenest feléjük. Ugyanakkor megpendült a nagyapó ásója. Inteni akart a társainak, hát látja ám, azok ott lógnak a közeli eperfán, mint az akasztott hullák. Erre már nyulpasszust váltott nagyapó. A falu alatt hirtelen szembeboílott a pajtásaival.

— Hát nem akasztottak föl? — kérdezte Gányótól.

Az nagyott nézett.

— Tik lógtatok a fán, nem én.

A harmadik csodálkozott.

— Én benneteket láttalak.

Izzasztó rémhistória volt, csak nagymama cinizmusa rontotta csúnyán a hatást.

— Ittatok valahol, vén kandúr.

Épp akkor lépett be az öreg Gányó felesége egy másik ijedt asszonnyal és azok is igy meséltek mindent.

— Gyáva népség — dohogott nagymama — nem kellett volna hátrálni.

— Az ördög jött hozzánk —• vacogta lesujtottan nagyapó.

De nagymama dühös volt. Nagymama senkitől se félt, se paptól, se ördögtől. Sokszor elképzeltem, hogy ha az ól mögül egyszer úgy előlábatlankodna egy ördög-fióka, amig mi játszunk a góró mellett! Nagymama nem szenteltvízzel, hanem a hangjával kergetné el. A szegény ördög lába közé kapná a farkát és szégyenkezve elsompolyogna.

*

/