Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-15 / 164. szám
4. oldal. BACSMEGYEINAPLd TERJED A VESZETTSÉG Ebzárlat után sertészárlat — Zarrcurovics Árka dija városig állatorvos nyilatkozata BecskerekrqJ jelentik: Az utóbbi időben Becskereken számos esetben garázdálkodott veszett kutya. A városi tanács negyven napos szigorú ebzárlatot rendelt el, amely idő alatt a hirdetmény szerint még pórázon sem szabad vezetni az uccán a kutyákat. Ennek ellenére a becskereki kutyák ma is vígan szaladgálnak a becskereki uccákon és ami nagyobb baj, a veszettség természetesen nem akar végetérni. A napokban egy becskereki földműves kutyája megveszett, amely megmarla a gazda kocáját. A földműves agyonverte és elásta a veszett kutyát, a kocát pedig továbbra is kihajtotta a legelőre, ahol több más malacot is megmart. Nemsokára a megmart malacokon is mutatkozni kezdtek a veszettség jelei, mire azokat agyonütötték és a tanács a csoutikai és borgyosi városrészre kénytelen volt a sertészárlatot elrendelni, úgy hogy most ezekből a városrészekből a sertéseket nem szabad kihajtani a legelőre. A veszettség terjedéséről Zarnurovics Árkádija becskereki városi állatorvos a következőket mondotta munkatársunknak: — Szomorú jelenség, hogy Európa összes kulturáltabb államai közül éppen nálunk vau a veszettség legnagyobb mértékben elterjedve. Angliában és a skandináv államokban már a veszettség teljesen ismeretlen, egyebütt is már csak a legritkább esetekben fordul elő, nálunk pedig mind a három Pasteur-intézet állandóan zsúfolva van veszett ebektől megmart betegekkel. — A veszettség ellen erélyes rendszabályokkal lehet védekezni. Mindenekelőtt ki kellene irtani a felesleges kutyákat. Becskereken például vau olyan ház, amelyben 4—5 kutyát is tartanak, holott egynél többre városi házban nincs szükség. A veszettség elleni rendelkezések megszegőit szigorúbban kellene büntetni, különösen azokat, akik a veszettségre gyanúsan viselkedő ebeket nem je- ; lentik be az állatorvosnál. Szigorúbban j keilene ellenőrizni az ebadó befizetését és cvégböl be kellene vezetni a kutyajegyeket, sőt az ebadót is fel kellene emelni, hogyha a fölösleges kutyáktól másképp nem akarnak megválni az emberek. Végül elmondta Zarnurovics állatorvos, hogy a takonykórt sikerült teljesen megszüntetni Becskereken. Hat hét előtt a tavaszi állatvizsgálat alkalmával tiz takonykóros lovat találtak, amelyeket kiirtottak. Azóta csak egy újabb eset fordult elő, az utóbbi hetekben azonban már egyáltalában nem volt takonykóreset Becskereken, tehát a betegség megszűntnek tekinthető. . ;t:0; Jfcyp Megkerültek az ellopott postazsákok &gy fiatalember „megtalálta“ a becskereki vasútállomáson eltűnt postazsákokat — Tizenkétezer dinárt ellopott a „becsületes megtaláló“ Becskerekről jelentik: A becskereki rendőrség izgalmas nyomozás után megtalálta azt a két postazsákot, amelyeket két héttel ezelőtt a becskereki Béga-parti állomáson elloptak. Mint annak idején megírtuk, május hó 29-én éjjel, amikor a szuboticai személyvonat a Béga-parti állomásra befutott és az t állomáson szolgálatot tevő postások felszálltak a vonatba,, hogy a postát átvegyék, észrevették, hogy az állomáson veszteglő postakocsiban, amelyet állandóan raktárnak használnak valaki járkál. Odasiettek és megállapították, hogy a postakocsi ajtaja fel van törve és két postazsák hiányzik. Az eltiint zsákokban ötvenöt ajánlott levél és két pénzeslevél volt, amelyek közül az egyikben tizenhétezer, a másikban ötvenhétezer dinár volt. Ezenkívül újságok és közönséges levelek voltak a zsákokban. A nyomozás nagy apparátussal indult meg, de nem vezetett eredményre. A noviszadi postaigazgatóság részéről Pavlovics inspektor utazott ki Becskerekre és vizsgálatot folytatott a postán, de a házi vizsgálat nem tudott eredményt elérni. A múlt hét végén azonban váratlan fordulat történt. Pajevics Voja detektivnek pénteken, amikor a Francuszki Ljubomir-féle mechanikai üzlet előtt ment el. feltűnt, hogy egy rosszul öltözött fiatalember kerékpárt vásárol és ezer dinárral fizet. A fiatalembernél még több pénzt is látott a detektív és elhatározta, hogy a fiatalembert megfigyeli. Ugyanaznap délután a kerékpár-vásárló felment a rendőrségre és számot kért a biciklire. A detektív ekkor már tudta, hogy a fiatalembert Kitér Istvánnak hívják, huszonnégy éves és apja az Újvári-féle téglagyárban van alkalmazásban. Kitérnék kiadták a számot, de a detektív észrevétlenül utánament, Kitér Istvánt az uccán Szemendri István és Szabó Mihály loglalkozásnélküli fiatalemberek várták és Szemendri részt kért Kitertöl. Estefelé a rendőrségi épület előtt állottak Pajovics Voja és Mirkov Láza detektívek, amikor arra jött Szemendri és Szabó. A detektívek kikérdezték a két fiatalembert, akik elmondták, hogy Kitér mesélte nekik, hogy két zsákot talált a téglagyárban és a zsákokban kétezer dinár volt. Kitér megígérte nekik, hogy este megmutatja a zsákokat. A detektívek azt mondták a fiatalembereknek. hogy csak menjenek ki Kiterhez és ők is utánuk indultak. Késő este volt már, amikor a három ifjú találkozott. Kitér a téglagyár mellett^ szőlőbe vezette társait és egy rej-A megoldatlan probléma Irta: Barry Pain Személyek: a férj és a feleség, teiíz). Szin: szoba, benne asztal és 2—3 szék. A feleség ül és lapozgatja a háztartási följegyzési könyvet. A férj ül és újságot olvas.. A férj (föltekintve az újságból): Mit gondolsz, Eliz: én szeretlek jobban téged, vagy te engem? A feleség (még a háztartási könyvet nézegetve): Mennyi tizennyolc minus tizenhárom? A férj: ügy gondolom, hogy ha hozzád szólok, illik egy kissé ide figyelned. A feleség: Egy font sterling, tizenöt shilling és két pence... és remélem, tudod, hogy honnan szerzed meg ezt, mert én nem tudom. (A férj öklével az asztalra csap.) És ne ii-ss akkorát az asztalra, mert majd kiöntik! a tintát. A férj (mérgesen): Nem ütöttem, csak doboltam — megbocsátható tűre!-' «Tétlenségből. A:: imént egy világos kérdést intéztem hozzád és szeretnék rá világos feleletet kapni. A feleség: Ugyan miéri akarsz mindenáron fecsegni, mikor látod, hogy számolok. Mégis, mi az? .4 férj: Ez a kérdésem: Gondolod-e, nein -- gondolod-e, hogy én jobban szerettem magamat akarom mondani, hogy te jobban szereted magadat — no, kezdjük újra. Nem mondanád meg. hogy kettőnk közűi ki szereti jobban a másikai, mint a. másik a... Ördögbe isi- hiszen tudod, mit akarok mondani. .4 feleség: Nem, egyáltalán nem tudom,. de azért nem 'szükséges károm-,. kodnod. A férj: Én nem káromkodtam. No. hát ha nem vagy képes megérteni, igyekezni fogok a kérdést egyszerűbbé és érthetőbbé tenni. Jobban szeretsz, mint én? Ez a kérdés! A feleség: Mit jobban szeretni? A férj: Jobban szeretni egyik a másikat. A feleség: Azt akarod tán mondani, hogy mindegyikünk jobban szereti a másikat, mint a másik mindegyiket? A férj: Semmi ilyesfélét nem akarok mondani. Amig te össze nem zavartad, egészen tiszta volt a dolog. Nos, mi ketten két személy vagyunk, nemde? A feleség: Igen, azt tudom, de — A férj: Várj egy pillanatig. Azt akarom, hogy ezentúl megérts engem. Kettőnk közül — a te véleményed szerint — melyik szereti jobban a másikat, mint a másik a másikat, vagy tán úgy mondanád, hogy mindegyik annyira .szereti a másikat, amennyire a másik szeret. Nos, érted? A feleség: JWajdném — mondd cl újra! ^ A férj: Tán azt mondod, hogy a te véleményed szerint, egyikünk se szereti jobban a másikat, mint mindketten szeretünk mindenkit, vagy hogy egyik jobban szereti a másikat, mint a másik az egyiket 8 ha igen, melyik? A feleség: Most még jobban összezavartad. Gyere a kertbe és beszélj értelmesen. A férj: No, ez egyáltalán nem lep meg. Még nem ismertem olyan nőt, aki érvelni tudna, vagy az érveléshez csak konyitana is. És föltételezem, hogy sohasem is fogok ilyen hőt ismerni A feleségi Ha évveltii á^arsz, Jrveji_ egy font sterlingről, tizenöt shillingről és két penceről. Itt a mészáros számlája, amelyet már háromszor beküldött. A férj: Ne kerülgesd a kérdést, Eliz. Ne igyekezzél kibújni a felelet alól. Azt kérdeztem tőled, hogy kettőnk közül ki szereti jobban a másikat s te nem tud>tad ezt megérteni A feleség: Nos, hát egész bizonyosan értem. Miért nem mondtad igy az elébb? A férj: Emlékezetem szerint ugyanezekkel a szavakkal mondtam. A feleség: Dehogy is ugyanezekkel. A te kérdésed ez volt: »Ha egyikünk se szeret jobban mindenkit, mint ahogy mindketten szeretünk, vagy ahogy egyik szereti a másikat, ki az a kettő közül« — vagy valami hasonló. A férj: Ugyan hogy’ mondhattam volna ilyen abszolút abszurdumot? A feleség: Óh, mikor egy férfi dühbe gurul, sohasem tudja, hogy miről beszél. A férj: De én tudom. Véleményem szerint két személyt érdeklő ügyben könnyen megeshetik, hogy habár egyiknek a másik iránt való szeretete bizonyos, időben erősebb lehet, mint a másodiknak az iránt való szeretető, akit elsőnek említettem, mégis máskor az a szeretet, melyet a másik érezhet a:: elsővel szemben, épp annyival lehet erősebb annál a szeretetnél, melyet az első érzett a második iránt, amennyi volt először a különbség a két személy szeretete közt. Legalább abból a szempontból, ahogy én nézem a dolgot, igy áll. Természetesen, te sohasem fogod ezt megérteni. A feleség (szarkaszíikusan): Természetesen! (Függöny.) Fordította: Salamon Frigyes, fekhelyről előhozta az állomásról eltűnt postazsákokat. Ebben a pillanatban előléptek a detektívek. Vallatóra fogták Kitért, aki azt mondotta, hogy a zsákokat találta. Csak levelek voltak benne, amelyeket felbontott. Egy levélben volt tizenkétezer dinár, a többiben nem volt pénz. A tizenkétezer dinárt — magához vette és 1300 dinárért biciklit vásárolt, néhány száz dinárt adott Szemendrinek és Szabónak, 6732 dinárja még van, a többit apróságokra költötte. A detektívek bevitték a zsákokat a rendőrségre és a postai leltár alapján megállapították, hogy valamennyi levél megvan, csak az ötvenhétezer dináros pénzeslevél hiányzik, a tizenkétezer dináros levélnek pedig csak a borítékja volt meg. Kitér Istvánt a rendőrség őrizetbe vette és hétfőn átkiséríe az ügyészség fogházába. A nyomozást tovább folytatják: 1926. junius 15 Eltávoztak a kórházból a betegápoló apácák A szuboticai kórház apácái vissza.-vő tértek Sopronba A szuboticai városi közkórházból vasárnap este veitek búcsút három évtized ernyedetlen szorgalmú műnkája után a betegápoló nővérek. Útilaput kapott huszonhét irgalmas apáca, aki eddig csak adott. Jóságot, enyhületet, meleg szavakat és hideg borogatásokat a szenvedő embereknek, akiket mindenki elhagyott és akiket a sors megpróbáltatásokra válogatott ki. Az evangéliumi igazságok legkristáiyosabb kutminációja a telíti és testi irgalmasság cselekedeteinek egyszerű, bátorszivü katonái elmasiroztak a város területéről. Az apácák úgy mentek el, ahogy harminc esztendővel ezelőtt ^ jöttek. Csendben, feltűnés nélkül. És podgyászok nélkül. A szent szegénység önkéntesei, Isten szolgái, a kötelességteljesités mániákusai. Szivükben, sokezer beteg hálájával, szemükben két megtisztult könycseppel. És az egészségesek hálátlanságának tanulságával. Az irgalmas nővérek egyelőre Sopronba kerülnek a rend székházába, A kutyáról nem is szólva . . . Cunard visszakapta Beograd várostól a kutyabirságot és az állatvédő egyletnek adta Beogradból jelentik: Cunard angol követ és a beogradi községtanács között nemrégiben — mint megírtuk — diplomáciai incidens történt, mert a beogradi gyepmester, megsértve a követség exterritorialitását, a követség udvarán elfogta Cunard pincsikutyáját. Az affér, mint jelentettük, azzal simult el, hogy az angol követ harminc dinár illeték lefizetése ellenében visszakapta a kutyát. A kedvenc pincsi megtérése után Cunard követ megállapította, hogy a nemzetközi jogszabályok előírásai értelmében nem lett volna köteles az illetéket leróni és rögtön megtette a lépéseket a külügyminisztériumban a harminc dinár visszatérítése végett. A külügyminisztérium közbelépése folytán a községtanács visszafizette a harminc dináros illetéket,, amelyet a minisztérium most megküldött Cunard követnek. Egyúttal hivatalos aktában értesítették a követet, hogy a tapintatlan kutyapecért,. aki túllépte a hatáskörét, szigorúan meg fogják büntetni. _ Cunard követ viszont a harminc dinárt nagylelkű gesztussal a beogradi állatvédő egyesületnek adományozta. Így a kutya is megmaradt, a Jog is megkapta az elégtételét és az angol követ dzsentlmeni mivolíáhez sem fér kétség. /
