Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-13 / 162. szám
1926 junius 13. 9. oldal Közgazdaság Épül a noviszádi tőzsdepalota Noviszadró! jelentik: Az Örmény-ut legszebb helyén épül az uj városnegyed legszebb középülete: a noviszádi termény- és árutőzsde impozáns palotája. A négy oldalról teljesen szabad épület 37 méter széles és 23 méter mély. A földszinten a főbejárat nagy hall-ba nyílik, amelyből a hatalmas és magas tanácsterembe lehet eljutni. Jobbra és balra telefonfülkék, az ármegállapitó bizottság, a szakértők, a mintakiállitás, a levéltár és ruhatár helyiségei. A 11 méter széles és 14 méter hosszú tanácskozóterem oly magas, hogy a mennyezet az első emelet félmagasságáig ér. Az első emeleten a földszintről felnyúló nagytermen kiviil a kormánybiztos, a tőzsdeelnök, főtitkár, jogügyi titkárok, pénztár, könyvelési, igazgatósági stb. helyiségek kapnak elhelyezést. A második emeleteti négy lakás lesz a tőzde főtisztviselöi számára. A »manzárdon* négy kisebb hivatalnoklakás épül, inig a pincében a vendéglő, a központi fűtés, portáslakás, mosókonyha kap elhelyezést. A tőzsdepalota építésének legnehezebben megoldható problémája az alapzat építése volt, miután az uj palota úgyszólván a t ízből emelkedik ki és a vizréteg fölött nedves, mozgó futóhomokréteg húzódik el és csak legfelül van föld és feltöltött anyagból való feliilet. Mijovícs György beográdi műegyetemi tanár hosszas előmunkálatok és próbafúrások után a vasbetonalapozás érdekes és kipróbált módját ajánlotta, amely egyfelől az épület abszolutszárazságát biztosítja, másfelől a négyzetméternyi megterhelést 0.85 kilóra mérsékelte. Az alapzat vasrudakkal határolt 55 centiméteres betonkeverékből készült. Az alapzat közepén levegőréteg védi az épületet a talajvíz felszívódása ellen. A tőzsdepalota földszinti és első emeleti helyiségeit egy »Nációnál* melegvízfűtésű központi kemence, a lakások mindegyikét küiön-küiön »Narag« melegvízfűtésű kemencék fütik. Az épület tervét Dungyerszky Lázár mérnök késíitette, az építkezést Schmidt Fiilöp noviszádi építész vállalta 2.601.036.30 dinárért, de ebben az öszszegben sem a téglák, sem a fűtés, sem a csillárok nincsenek benne. Az alapozási külön munka további 600.000 dinárba kerül. Az épület ezek szerint körülbelül 4 és fél millió dinárba fog kerülni és november tizenötödikére készül el. szabadon pénzállagátiak nagy részével és így a hiteligényeknek csak tizenöt százalékát tudja kielégíteni. Reméli, hogy az uj adótörvény csökkenteni fogja a bankok adóterheit, hogy azok olcsóbb hitelt hocsájthatnak majd az igénylők rendelkezésére. Suklije szlovéniai delegátus bejelenti, hogy Szlovénia széntermelése erősen hanyatlásnak indult. Az ipari vállalatok ötven százaléka pedig a legnagyobb veszély előtt áll. Dr. Vindischer Fran szlovéniai delegátus szerint elérkezett a tizenkettedik óra. Reméli, hogyha minden erőt sorompóba állítanak, így mégis sikerülni fog megmenteni a hazai ipart. Szeretné, ha a vámhatóságokat utasítanák, hogy uc gördítsenek nagy akadályokat az ipar elé. Jetavics, a szarajevói kamara kiküldöttje beszámol arról, hogy a boszniai faipar és vegyészeti ipar hanyatlik. Mindent el kellene követni, hogy külföldi tőke jöjjön az országba. Dr. Predict Szvctiszláv vajdasági kiküldött elmondja. hogy a Vajdaság fizeti a legtöbb adót és a Vajdaság ipara a legsúlyosabb óráit éli át. Ha a segítség sokáig késik, teljesen tönkremegy. Bauer (Zagreb) á faipar válságát a lira és a frank katasztrofális zuhanására vezeti viszsza. Jellemző, hogy a parlamentben egyetlen hang sem hallatszott e fontos iparág megmentése érdekében. Dr. Popovics (Beograd) a szerbiai iparról beszél, amely még kezdetleges, gyermekcipőben jár és máris krízisbe jutott. Az ipar fejlődését igazolja az, hogy az ország agrárjellege ellenére az ipari export a kivitel negyven százalékát tette. Bajloni elnök záróbeszédében kijelentette, hogy a gyárosok testületé eljárt a kormánynál és a vita során elhangzott panaszokat memorandumba foglalva a szakminisztériumokhoz fogja juttatni. Délután a kongresszus résztvevői zárt ülésen bizalmas tanácskozást folytattak. Megnyitották a beljei uradalom egyik legelőjét a bácsmonostori sertések számára. Bcogradból jelentik: Báesmonostor község régi sérelme, hogy a lakosság nem hajthatja ki sertéseit a beljei uradalomhoz tartozó Kalandos legelőre. A pénzügyminiszter most Gavrilovics Ottó képviselő intervenciójára elreu delte, hogy a legelőt nyissák meg a köz ség sertései számára. A Harang szinszappaa'használata mellett a mosás nem fáradságos. A Harangr-szinezappan csak a legfinomabb, legdrágább zsírokból készül, Fehérneműje élettartama határtalan, ha Haraag-szinszappannal A Harang-azinszappan minden darabjának tisztaságát „ ' Š ' » , íí» í ;. ‘ '"-■ y ^ 10.000 dinárral garantálja az ^ Albus-szappangyár. Az ipar segitségkiáltása A Gyáriparosok Országos Szövetségének kongresszusa Beográdból jelentik: A gyáriparosok országos szövetsége szombaton tartotta meg kongresszusát Beográdban. Az ország minden részéből való delegátusokon kivül resztvettek a kongresszuson a gazdasági minisztériumok delegátusai. Btíjloni Ignjat beográdi gyáros, a kongresszus elnöke, a délelőtti ülésen bejelentette, hogy a napirend egyetlen tárgy pont ja: a gyáipar helyzete az 1926. év első felében. Alekszander Alekszandar, a zagrebi iparosszövetség elnöke számolt be az ország iparának helyzetéről. Az 1926. év jelentékeny rosszabbodást mutat az előzőévi állapotokkal szemben. Az ipari vállalatok kilencven százalékának passzív a mértéke. A magas előállítási költségek miatt a? ipari export visszafejlődését mutatja a kiviteli statisztika. Az újabban beállt mezőgazdasági válság is súlyosbította az általános krízist. Az ipar tőkehiányban szenved és a hitelkamat tulniagas. Az államnak segítségül kellene sietnie és hitelt kellene szereznie az ipar számára. Az eddigi külföldi tárgyalások minden eredmény nélkül végződtek ebben a tekintetben. A Narodna Banka csökkentette ugyan a kamatlábat, azonban nem rendelkezik TŐZSDE OB« A dinár külföldi árfolyamai 1926 junius 12. Budapest deviza 1261—126.3. Berlin deviza 741—743 milliárd márka valuta 736—740 milliárd márka. Zürich deviza 912.50. London deviza 276. Newyork deviza 176.75. Zürich, jun. 12. Zárlat: Beograd 9.125, Páris 15.07, London 25.1375, Newyork 516 ötnyolcad, Brüsszel 15.25, Milano 18.75, Amszterdam 207.5, Berlin 122.90, Becs 72.95, Szófia 3.75, Prága 15.295, Varsó 40, Budapest 72.35, Bukarest 2.20. Zagreb, jun. 12. Zárlat: Páris 167, London 276, Newyork 56.61, Berlin 13.52, Becs 802.25, Prága 168.20, Trieszt 206. Noviszádi terménytőzsde, jun. 12. Búza: 7 vagon bácskai, Sztaribccse körzetből 335 dinár, 5 vagon szerémi Zeinun körzetből 330 dinár. 1 vagon bánáti, 76 —77 kilós, 2—3%-os, 332.50 dinár. Árpa: 1 vágón szerémi 190 dinár. Tengeri: 13'/a vagon bácskai 148—150 dinár, 10 vagon India paritás 150 dinár, 6 vagon bácskai, kerek 155 dinár, 20 vagon, szerbiai, Dunaállomás, ab junius 21. 147.00 dinár. Bab: 1 vagon bácskai fehér válogatott 150 dinár. Liszt: 1 vagon 0-ás kombinált bácskai 525 dinár, 1 vagon 5-ös bánatig. franco oBeogr.ad 42|.50 dinár. Korpa: 2 vagon bácskai zsák nélkül 112.50 dinár, 1 vagon bácskai, jutazsákkal 120 dinár. Irányzat: szilárd. Forgalom: 74 és fél vagon. / Budapest! gabonatőzsde, jun. 12. Az irányzat tartott, a forgalom gyengébb. Prompt-bnza iránt a kereslet csökkent. Újbúza iránt júliusi berakásra élénk kereslet Ausztiia részére, a kínálat azonban szórványos. A lisztpiac tartott. Hivatalos árfolyamok: Búza 437.500— 457.500, újbúza 345—350.000, rozs 237— 235.000, zab 272.500—277.500, tengeri 225—240.000, korpa 167.500—170.000. Csikágói gabonatőzsde, jun. 12. Búza júliusra 140.625, búza szeptemberre 136.75, búza decemberre 139.5. Tengeri júliusra 74.5, tengeri szeptemberre 79,! tengeri decemberre 79.5. Zab júliusra 43, zab szeptemberre 44, zab decemberre 45.5. Rozs júliusra 93.25, rozs szeptemberre 96.25, rozs decemberre 99. Rádió-műsor ® a © (A város melletti szám a hullámhosszt jelenti) Vasárnap, junius 13. Orgonahangverseny. ; Zenekari hangver- 18: Szonáta-est. 20: 16.30: Katonazene. Koncert. 17: Uzsonnahangverseny. 20.02: Vidám-est. 21: Sétahangversen. Breslau (418): 11.30: Matiné. 16.30: Bécsi zene. 20.25: Fiirdőzenekar hangversenyei 22.30: Tánczene. Róma _(425)u 10.30: Egyházi; zene. 18: Becs (531): 1U: 10.30: Karének. 11 seny. 16: Koncert. Szinielőadás. London (365): 21.15: Koncert. Prága (.368): 11: Tánízene. 21.10: Operarészlet. Lipcse (452): 8: Orgonahangverseny. 12: Strauss Richárd-hangverseny. -20.15: Operabeinutató. . , . < München (485): 11: Harangjáték. 11.30: Koncert. 15.15: Hangverseny. 17: Koncert. 20: Spanyol-est. Berlin (504): 6.30: Reggeli hangverseny. 18: Uzsonnahangverseny. 20.30:, Romantikus-est. 22.30: Tánczene. Budapest (560) : 9.30: Hírek, szépségápolás. 10: Istentisztelet. ll'.3ü: Szalonzenekar. 15: Mesedélután. 17: Vidám, előadás. 19: Faluszövetség előadása. 20: A- budai dalárda hangversenye. . 20.30: Kamarazene. 22.45: Tánczene, Hétfő, junius 14. Becs (531): 11: Koncert. 16.15: Hangverseny. 20.15: Zenei miniatűrök. 21.25: Kamarazene. Milano (320): 16.30: Jazzband. 21: Koncert. London (365): 16.15: Tánczene. Dalest. 20.30: Hangverseny. 22 rettelőadás. Prága (.368): 16.30: Koncert. Zenekari hangverseny. Breslau (418): 16.30: Koncert. Szimfonikus hangverseny. Róma (425): 17.70: Jazzband. Hangverseny. Berlin (504): 17.30: Zongorahangvcrseny. 18: Uzsonnahaugverseny. 21: Hangverseny. Brünn (521): 19: Koncert. 20.15: Részletek Kálmán Imre operettjeiből. Budapest (560): 9.30, 12 és 15: Hírek, közgazdaság.' 17:30: Szalon-zenekar. 19.30: A sevillai borbély. A Városi Szin-, ház előadása a .milánói Scala együtes-20: Ope-20.02: 20-25 I ha ! sé sével. rJfcßk-
