Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-13 / 162. szám

t á. ohfá!

BÁCSMEGYEf NAPLŐ

1925. junius 13.

Tizenötévi f egyházra

ítélték a rablógyilkos orosz kapitányt

A tábla súlyosabbra változtatta az elsőfokú ítéletet

Noviszadról jelentik: A noviszadi tclebbviteli bíróság szombaton tárgyalta Saskov Iván orosz menekült rablógyílkossági ügyét

Saskov Iván orosz menekült, a cári orosz hadsereg volt tisztje, 1925 szeptember 8-ikán Titelen rablást szándékkal fejszecsapásokkal leütötte Ibrisics Ivó fizetőpincért. A pincér segítségért kiáltott és Saskov kénytelen volt menekülni. mielőtt áldozatát kirabolhatta volna. Egy órával utóbb, épp akkor, amikor szegényes holmiját összecsomagolta, hogy az éjszaka sötétjében elszökhessen. Számos orosz csata vitéz, többszörösen kitüntetett hőse már a titeli csenek őrségen mindent beváltott és tettét rettenetes nyomorával iparkodott megindokolni.

Saskov -a kubáai kerület P.rocsno- Ükopszkája nevű helységből való. Apja gazdag malomtulajdonos volt és a fin gondos nevelésben részesült. Gimnáziumot, kereskedelmi tengerészeti akadémiát, majd 1914 tavaszán Tifliszben tiszti iskoiát .végzett és pár hónappal utóbb már a Kárpátokban résztvett az orosz sereg ütközeteiben. Vitézül harcolt, többször megsebesült, majd az orosz kommün kitörése után előbb Denikin, azután Kornilov tábornok seregében verekedett. Melle tele volt a legnagyobb kitüntetésekkel, amelyeket legendás hősiességéért és halálmegvetéséért kapott. Kornilovtól Wränge! hadseregébe kerültt és Wrangel veresége után előbb Törökországban, majd Jugoszláviában talált menedéket.

1921 februárjában Titelre jött, földmives, később téglagyári munkás, majd cipész lett. Folyton éhezett és sokat nyomorgott, még annyit sem keresett, hogy feleségét eltarthatta volna, emiatt felesége elvált tőle és máshoz ment nőül.

Munkanélkü! kóborolt, hajszolt munkát, de nem kapott. Beogradban járt. de

nem volt kilátása munkára. Visszajött Titelre.

Borzalmas lelkiállapotban vetődött be a titeli Perkovác - féle vendéglőbe. Meglátta Ibrisics Ivó főpincérnél a pénzzel telt pénztárcát. Záróra jött. A főpincér egyedül ment haza a nyikorgó havas uccákon. Saskov utána és leütötte, de félt, hogy meglátják. Elmenekült, de egy órával utóbb már bilincsekbe verték a csaták hősének véres kezét.

A noviszadi törvényszék január 26-án Saskov Ivánt nyolc évi {egyházra Ítélte.

Budapest, 1926 június

Belépünk egy homályos helyiségbe, a melyben furcsa, kirakatszerü ablakokból nagj’on különös dolgok világítanak elő. Az első pillanatban nem is látjuk csupán azt az egy emberi alakot, amely velünk szemközt áll. És a gyengébb idegzetüek visszariadnak. És érthető is, mert olyat láttak, amiben inég soha sehol a világon nem volt részük.

Olyan ember áll előttük, akinek az egész teste belül is látszik — még pedig kettős formában látszik: egész csontváza és külön látszik tüdeje, szive, mája, valamennyi belső része.

A kíváncsiság legyőzi a rettegést s aki közelebb megy, még nagyobb ámulattal konstatálja, hogy milyen tökéletes aprólékossággal áll előtte a legfinomabb világcsoda, az emberi szervezet minden részlet-titka.

Kitűnő tudósok is elbánnának rajta. Mert itt olyan tudományos uj találmányról van szó, amelynek nyitjára nem akadtak eddig. Sikerült még az emberi szivet is úgy kivenni a testből, hogy a legnagyobb pontossággal preparálják és valami rejtelmes uj német találmány utján tökéletesen át is tudják világítani.

Az embriótót, a még ki nem fejlődött lényecskétöl kezdve a felnőtt agyáig s* minden egyéb nemes részéig ott áll előttünk legvékonyabb hajszálereivel a szervezetnek minden intimitása. Ez az »átlátszó ember«.

Nincs a névben semmi túlzás. Aki az

A szombati tárgyaláson a felebbvitel: biróság előtt Saskov rettenetes nyomorával védekezett.

A felebbviteli biróság rövid tárgyalás után megváltoztatta a törvényszék ítéletét és Sasltovot tizenöt esztendei fegyházra,ítélte. A bíróság az ítélet Indokolásában kimondottat hogy Saskov nemcsak ölni, de rabolni akart és abban csak a járókelők akadályozták meg. ■* : I i> .!

A főügyész és az elitéit semmiségi panaszokat jelentettek be, " N ’ -v—

átlátszó ember kabinetjét végigjárja, az tíz kötetrevalónál többet lát, tanul és okul világos, párszavas ismertető feliratok segélyével.

És ez csak egy osztály a hatalmas területű Embervédelmi Kiállításon. Körülötte hosszú sorban, mögötte is, előtte is jobbra-balra a tudomány legcsodálatosabb fölfedezései, preparátumai, gyógyító-eszközei tárulnak a közönség szemei elé.

Aki okosan védekezni akar a különböző betegségek ellen, az a profilaxis: a megelőzés valamennyi módját percek alatt végigtapasztalhatja.

Aki tudni akarja, sőt rögtön látni is óhajtja, hogy milyen a saját testének belseje, az mindjárt hozzájuthat a modern elmés Röntgen-készülékek révén.

Aggódó apa, ha rettegsz a fiad körül ólálkodó sötét bajoktól, vidd el az Embervédelmi Kiállításra és hosszú prédikációnál többet mond néhány pillanaton belül az a sok elszörnyesztő kép és szobrászmiivészettel megcsinált alakzat a beteg testrészekről, amely kitűnő professzorok jóvoltából áll ott.

Kislányodat féltő anya, aki olykor este dobogó szívvel várod haza iskolából, vagy már irodából — csak a pesti orvostanárok megdöbbentő, de igaz produktumait mutasd neki, mert inkább szívhez és agyhoz szólnak, mint a jóságos, de sokszor tudatlan szülői óvaintés.

Iskolák népe, kivált a külvárosból,

ahol a szülő munkába jár és nem tud eléggé' vigyázni a gyermekére, pajkos és könnyelmű diáksereg: nézze csak végig a balesetek és apró bűnök dokumentumait, a levágott lábú, a roncsolt gerincű bénák kiállítását és sokkal inkább meg fogja gondolni azt, hogy a robogó villamosra kapaszkodjék, hogy. a vágtató teherkocsi előtt szaladjon át az úttesten és hogy fitymálja a különböző hygienikus rendszabályokat.

Dr. Lukács György belső titkos tanácsos, az Embervédelmi Kiállítás nagyérdemű elnöke kitünően összefoglalja az egész kiállítás nagyszabású feladatait:

— Az emberi élet és ami annak előfeltétele, az emberi egészség nemcsak az egyesre nagy kincs, hanem az államra is, amelynek sorsát polgárai alakítják. Ha valaha volt az egészségnek nagy jelentősége, soha nagyobb nem volt, mint napjainkban, amidőn a hosszú romboló háború és az utána következett mostoha viszonyok az emberi egészséget oly hátrányosan befolyásolták. Emberanyagunk java, a fiatal, erős, egészséges: vagy a csatatéren halt hősi halált, vagy megrokkant, legalább is erejében megfogyatkozott. A háborús évek alatt a születések száma nagyon megcsappant. A bekövetkezett rossz táplálkozási és lakásviszonyok pedig az egészségre a legkárosabb visszahatással vannak, a jövő pedig sürgősen várja erőteljes, egészséges nemzedékek sorompóba állását.

A tudományos rész egész megszervezését dr. Deutsch Ernő igazgató-főorvos végezte. Az eredményt frappánsnak mondják a szakemberek. A látnivalóknak olyan óriási tömege gyűlt össze, a melyet hirtelen még csak fölsorolni sem lehet. A sok nagyszerű produktum között megrenditően érdekes dr. Kenyeres Balázs anyaga a Törvényszéki Orvostani Intézetből, mérges növények és gombák gyűjteménye, nagy bűnök emlékei. Iszonyú, de • szakértőre nagyon megnyugtató látvány a háborúban szétroncsolt fejek hosszú sora, amint bizonyos idő múlva a szinte művészi gyógyítás eredménye látszik: hogyan múlnak el a tátongó sebek az orvostudomány újszerű gyógyelj árasai utján. Tömérdek érdekességet rejt magában a Bűnügyi Muzeum, azonkívül Budapest és egyes vidéki városok dús kiállítási anyaga.

Tábori Kornél

Csodák kiállítása

Kalandozás a legintimebb titkok uilágában a budapesti emberuédeimi kiállításon

A sógornők

Irta: Kuszkó Ede

Mikor megbizonyosodtak, hogy Kató Józsa csakugyan elkövette a gyalázatot és megszökött, a két asszony egymásra talált. Addig nem igen voltak jóbarátok. Most Józsa nővére és az özvegységben maradt sógornője elfeledték a régi ellentéteket. Malvin már nem gondolt arra, hogy a sógornője alapjában mindig lenézte az ő családját, most nem emlegette a »szegény jó bátyám«-at és Ilona is elfelejtette, hogy vele, azóta, amióta özvegységre jutott, milyen lenézően bánt Malvin is, Józsa is és az egész család. Most csak a szégyenre és a gyalázatra gondoltak, amely rájuk szakadt. Ez összehozta, barátokká tette őket, noha belülről úgy gyűlölték egymást, ahogyan csak a sógornők tudnak gyűlölködni.

Megszökni...

A kéj itthonmaradt asszony szinte fizikailag érezte a gyalázatot. Az uccára nem mertek kimenni, otthon sopánkodtak napokon át. ^

Közben a megszökött Józsától levelek érkeztek. Irt mindkettőjüknek. Természetesen nem olvasták el, talán át sem vették, nehogy a levélhordó azt higyje, hogy valami érintkezést tartanak a Bűnnel Csak az ismerősöktől hallották, akik az első napok után eljöttek, hogy részvétüknek és megbotránkozásuknak adjanak kifejezést, hogy Józsa egy-két barátnőjének cinikus, szemtelen levelet ir. Olyasmit, hogy mem tartozik a cselekedeteiről senkinek számot adni, de mégis meg kell

mondani, hogy azért nem. jön többé vissza, mert a maga életét akarja élni, úgy érzi, hogy joga van látni és élvezni azokat a szépségeket, amelyeket a világ kinál. Azt hiszi, hogy ő elég bátor a maga szemével nézni, a maga lábán járni. Senkitől -sem kivánja, hogy kövesse és nem törődik senkivel, aki őt elitéli. Az egyik lánybarátnőjének, aki olyan könnyelmű volt, hogy válaszolt neki, hosszú, kedélyes, tréíálkozóhangu levelet irt, mindenféle összevisszaságot: hogy a szépségnek, az okosságnak, az intelligenciának meg vannak a maga jogai. Hogy a szépséged csinosságot nem azért adja a természet. hogy őrizzük, inig el nem fonnyad, vagy mig jön a férj és,jönnek a gyerekek elsorvasztani, hogy ő nem azért tanulta meg az emberekkel való bánást, hogy ennek hasznát ne vegye. A természet adományának és a nő képességének meg van a gazdasági ellenértéké, az a lehetőség, hogy élvezhesse azokat a szépségeket, amelyeket az élet kinál. Könnyelmű barátnője sem volt annyira szemérmetlen, hogy erre a gálád levélre válaszolt volna.

Malvin és Hona lassankint egyedül maradtak, egyedül a szégyenükkel és megvetésükkel. Mindennap százszor is megfogadták, hogy nem beszélnek többet Józsáról és mindennap csak róla beszéltek és még többet gondoltak rá. Mindig haraggal, gyűlölködve és megvetöleg... Szégyent hozott a családra...

Eleinte még jöttek hirek Józsáról Titkos irigységgel mesélték, hogy nagyon elegáns és gazdag, látták Párisbau, látták Londonban és a Kiviéi áu.

Beszéltek róla, hogy palotája és autója van. Mindezek a hírek esztendőkre fűtötték a két tisztességes asszony gyűlöletét, fütötték akkorra is, amikor már nem hallottak a szökevényekről semmit. A szégyenpénzről, a gyalázat béréről beszéltek, valahányszor Józsa vagyonáról esett szó és csodálatosan egyetértettek abban, hogy inkább éhenhalnának, mint a sezmérmctlenség dijából akár egy fillért is elfogadjanak.

Malvin születésnapjára egy kis csomag érkezett Nizzából. Józsa küldte s Malvin egy pillanatnyi habozás után felbontotta. Értékes és csinos ékszer volt benne és egy gratuláló levél. Malvinnak nem volt lelkiereje, hogy visszaküldje. A levélben olyasvalamit is irt Józsa, hogy későn szabadult a kis városból, az életét még megmentette, de az egészségét nem. Tönkre tette a tüdejét és most szanatóriumban kezelteti magát.

Malvin is elgondolta, hogy jó volna neki is egy kissé elutazni s megtartotta, sőt meg is köszönte az ékszert. S a levélről nem szólt a sógornőjének.

Ezen a napon gyűlölettel nézett az ura megnagyitott arcképére, amely ott függött a hálószobában özvegyi ágya felett s ráeszmélt arra, amit eddig nem mert magának bevallani, hogy tulajdonképen sohasem szerette a férjét, hözzáment, mert már unta a lányságát és mért mindenki arról beszélt* neki, hogy milyen szép és fenséges a boldog családi élet. A halott urát gyűlölte' meg' a nyomorúságos örömtelen életért, a háromszobás polgári jólét rabságért, most már érezte,, hogy nemcsak irigyli, hanem tiszteli is Józsát, aki bátor volt nem vállalni azt, hogy csak szakácsnő és dada legyen egész, életén át. És belenézett a tükörbe és: sirva eszmélt rá, hogy későn jutott eszébe, hogy ő sem született szakácsnőnek és dadának.

Az első levél után. megindult a levelezés a megszökött és rosszutra tért Józsa és a tisztességes sógornő között. , «: ;y.

És Józsa, aki szolid,. családi hajlamú »félvilági nő« volt, a legközelebbi alkalommal Ilonához próbált közeledni, neki küldött levelet és ajándékot és Ilonától kapott választ. äj*

A levelek különféle világhírű, szanatóriumokból érkeztek, amelyek! n gazdag emberek reperálják egészségüket.' Onnan érkezett a távirat is egyszerre, egy napon mind a két asszonynak, hogy Józsa meghalt, jöjjenek a temetésre és az örökség átvételére. A két’asszony, csak a vasúti állomáson találkozott, mind a kettő úgy akart a temetésre elutazni, hogy a másik ne tudjon róla, mert mind a kettő abban reménykedett, hogy hozzájut 'Józsa örökségéhez, amellyel elrontott de tisztességes élete késő napjait megaranyozhatja. Mire megérkeztek Davosba, a két sógornő már csk abban versenyzett, hogy melyik siratja jobban Józsát és gyűlölettel nézte a másikat, mert az is él, mert az is sir, mert az is örököl.

Az utón hazafelé- már nem beszéltek egymáshoz. Azt, hogy tisztességes maradt mind a kettő, külön sajnálták