Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-12 / 161. szám
12 OLDAL « ARA I1/, DINAR Peitazht» plaćeaa! XXVIf. évfoly. Szubotica, 1926 SZOMBAT junius 12. 161. szám Megjelenik minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetés! ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva*palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A gazdasági válság A nemzetgyűlés a pénteki nap nagyrészt arra szánta, hogy a gazdasági válsággal foglalkozzék. Senki olyan botor nem volt, hogy abban reménykedett volna, mintha.parlamenti vitával, vagy akár szavazattöbbséggel meg lehetne oldani a válságot. A gazda.-aki nem képes gabonáját eladni, áz ipar, amely Inába vár megrendelőre, a kereskedő, aki a legnagyobb cirkuszi művészettel tudja csak az egyensúlyt ügy fentartani, líogy a csőd vagy a fizetésképtelenség bejelentését elkerülhesse, egy percig sem reménykedett abban; hogy szombaton reggel már minden jóra fordul, mert a parlament megoldotta a gazdasági válságot. A válság világjelenség s az SMS parlamentre legföljebb csak az vár, hogy azokat az okokat szüntesse meg, amelyek a gazdasági krízist speciálisán és feleslegesen teszik sulyosabbá nálunk, mint aminő súlyos más országokban. A pénteki vita azonban eddig sem jutott, a parlamentben csupán akjriil folyt az erőpróba, hogy az ellenzéknek sikerül-e bizonyítani, hogy a válság felidézésében, terjedésében része van a kormánynak, s hogy a kormány tudja-e igazolni, Ii’ogy politikailag nem felelős a mezőgazdaság, az ipar és' a kereskedelem leromlásáért. Bár a szavazás eredménye egy percig sem volt kétes, s ha Pucelj és Pérics miniszterek sokkal kevésbé sikerrel csoportosították volna az érveket, a többség akkor is kétségkívül velük szavazott volna — a pénteki vita mégis volt annyira hasznos az országra, mint annak feszegetése, hogy mennyit keresett a Ráda. Ä dolog és a parlamentek természetéből folyik, hogy a pénteki vita megmaradt a politikai felelősség kérdésének tisztázásánál s nem ment át a válság okainak tisztázására. És a mi sajátos viszonyainkra jellemző, hpgy sem a kormánypárton, sem az ellenzéken nem akadt senki, aki mert volna arról beszélni, hogy hány egészséges kezdeményezést gáncsolt ei, hány fejlődő vállalatot bénított meg, s mennyi gazdasági kárt okozott a túlzó sovinizmus tűreímeilenségQ. Ez a türelmetlenség megnyilatkozik az államok között is. A nacionalizmus jegyében és jelszavaiért négy éven át véreztiink s ma sokkal öldöklőbb az államok közti nacionalista gyűlölet, mint a háború előtt yolt. Csehország néni akarja beengedni a magyar búzát, Magyarország retorziót emleget a cseh textiláruval szemben, Jugoszlávia nem nyit meg közvetlen vasúti vonalakat. Minden állam igyekszik elzárni határait a szomszéd államból jövő vállalkozások elől. A túlzó nacionalizmus türelmetlensége azonban pusziit az országhatárokon belül is. A magyar, vagy német anyanyelvű polgárok kezeiben lévő vállalatoknak sokkal nagyobb nehézségekkel, sokkal súlyosabb terhekkel keli megküzdeniük, hogy prospbrálhassanak, mint azoknak, amelyeknek tulajdonosai elég hangos hazafiak ahoz, hogy guígesinntmívoltiukat ne vonják kétségbe. Azt mondják: a töke nemzetközi. De nemzetközi a munka is, aminthogy nemzeteken felül állnak a gazdasági élet törvényei. Még soha egyetlen államban, s a történelem kereső kéz, a teremteni vágyó akaegyeíleti korszakában sem vezetett rat azokb^ a korlátokba ütközött, másra, mint gazdasági íespedésre, amelyeket a szűklátókörű sovinia» ha a dolgozni akaró tőke, a munkát mus bárgyusága állított eléje. Francia kommunista képviselők buzdították ellenállásra Abd el Krímet Briand nyilatkozott a francia pénzügyi és politikai helyzetről Parisból jelentik: A kamara csütörtöki ülése előtt Briand a folyosón képvisel lök és újságírók előtt részletes nyilatkozatot tett a pénzügyi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a francia bank arany tartalékjához semmi körülmények között nem szabad hozzányúlni. A legsúlyosabb probléma nem a valutakrizis, hanem a függő adósságok hatalmas terhei. Kijelentette Briand, hogy a valutaspekuláció ellenőrzéséről szóló javaslatot tárgyaló bizottság néhány nap iuuh'a beterjeszti javaslatát. Addig nem lehet helye a kamarában a pénzügyi kérdések tárgyalásának. A belpolitikai kérdésekkel foglalkozva kijelentette Briand, hogy bizonyos körüknek az a kívánsága, hogy áiliísák fel a nemzeti egység minisztériumát, teljesithetetten. A nemzeti egységet nem lehet minisztérium felállításával kierőszakolni, azt önként kell megteremteniük a politikai pártoknak. A kamarában a marokkói helyzetről szóló interpellációkat tárgyal tűk. Botrányos jelenetek játszódtak le Dorriot kommunista képviselő interpellációja közben. Dorriot követelte, hogy a kormány huiadéktalanul kössön békét Abd el Kriminél és ismerje él a rii (illám határait. Kijelentette ezután Dorriot, hogy ő volt a marokkói hábontellenes propa-, ganda vezetője és felszólította Abd el Krímet, hogy utolsó csepp véréig harcoljon a fran, pia milltarizmus ellen. A béfeie-ntésre támadt vihart csak percek alatt sikerűi ■> z elnöknek lecsendesiieni. A gazdasági válság megoldásáról tanácskozott késő éjszakáig a-parlament A miniszterek válaszoltak az interpellációra — Pucelj földisiivelésügyi miniszter a túltermelés helyett az intenzív gazdálkodást, jó minőség termelését ajánlja — Kormánypárti és ellenzéki felszólalások az adóról, a vámról és a cukorkartelről Beogradbó! jelentik: A parlament péntek délelőtti ülését fél tizenegy órakor nyitotta meg Trifhovics Márkó elnök. A napirenden Setycrov Szlávkó és társainak a gazdasági válság ügyében benyújtott interpellációja szerepelt. Az interpelláció a következőképpen hangzik: 1. Van-e tudomása a földmivelésügyi miniszter urnák arról, hogy az ország mezőgazdaságú válságos helyzetben van és mit óhajt tenni a válság leküzdésére? 2. Hajlandó-e a pénzügyminiszter ur a mezőgazdasági termékek kiviteli vámjának megszüntetésével enyhíteni a krízist? 3. Hajlandó-e a pénzügyminiszter ur csökkenteni a földmivelési szükségleti cikkek behozatali vámját? 4. Hajlandó-e a közlekedésügyi miniszter ur a vasúti tarifát leszállítani, amivel a gazdasági életet nagy tehertől szabadítaná meg, hogy az ország termelése a világ gabonapiacán egyenrangú félként léphessen fel? 5. Hajlandó-e a kormány a cukorgyárak . karteljét megszüntetni és a cukorrépatermelés rentabilitását valamilyen módon' előmozdítani? A földmivclésügyi miniszter válasza Pucelj földmiveiésijgyi miniszter válaszában emlékeztetett arra, hogy az ország közgazdasági élete az állam megalakulásától a mai napig tagadhatatlanul nagy fejlődésen ment át. A válság okainak .vizsgálatánál meg kell állapítani, hogy a legtöbb államban túltermelés volt. Az Egyésijit-Állarnokban a legutóbbi évben hét millió hektárral több földet müveitek meg, mint az előző évben. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet legutóbbi jelentése szerint az 1925. esztendőben a termelés a legnagyobb maximumot érte el. — A mezőgazdasági termények áia így az egész világon óriási mértékben esett. Súlyosbító hatással volt rnég egy tényező: a dinár lendületes ugrása. Az 1924. év júniusában a kiviteli idény elején a dinár 6.5 svájci frankot ért, ezzel szemben 1925-ben 9 volt inár a zürichi jegyzés. Ezért kellett a tei melőnek negyven százalékos árveszteséget elszenvedni. Hozzájárult a konjunktúra romlásához Oroszország megjelenése az európai piacon. Oroszország a terményeivel, amelyeket óriási területen termel, siettette az árak esését. — A kedvezőtlen körülmények közé tartozik az is,, hogy igen megdrágultak a mezőgazdasági iparcikkek. Az eke például, amely nyolcszáz dinárba került, most ezer dinárért kerül forgalomba. A válságot Intenzív földmiveléssel, kitűnő termények termelésével élhetjük túl. Át kell térni az intenzív gazdálkodásra, amihez olcsó töke és olcsó iparcikkek szükségesek. Beszéde végén a ioldmivelésügyí miniszter a takarékoskodás fontosságát fejtegette és rámutatott arra, hogy a töldmüvesosztálynak át kell térni a fokozottabb takarékosságra. ha önmaga is segíteni akar válságos helyzetén. . A pénzügyminiszter a vámokról és a cukorkartelről Perks Ninkó pénzügyminiszter válaszolt ezután az interpelláció hozzáintézett részére. Hivatkozott arra. hogy a kormány már csökkentette a vámtarifákat és azt is lehetővé tette, hogy. a mezőgazdaság olcsó hiteihez jusson. A földmivelési produktumok kiviteli vámja nem olyan magas, hogy az a gazdasági életet károsan befolyásolhatná. A cukorrépatermelés , helyzetéről szóit, majd kijelentette, hogy az állam és a cukorkaríel közt megállapodás van s ha a kartel ezt nem tartja be, az állam tudni fogja a módját, hogy eljárjon ezzel szemben. Kérte, hogy válaszát a nemzetgyűlés vegye tudomásul. A közlekedésügyi miniszter szerint nem magas a vasúti szállítási tarifa Ezután Jovunovics Vásza közlekedésügyi miniszter szólalt tel. Kijelentette, hogy nem igazak azok a vádak, amelyek aprói beszélnek, hogy a vasúti tarifa tulmagas. Ezt a véleményt az országos tarifabizottság is osztja, amely szakértők bevonásával állapította meg a tarifákat és az ő megállapításukhoz kétség nem férhet és az sem áliitható, hogy a bizottság tagjai megfeledkeznek az ország érdekeiről. A közlekedésügyi miniszter után Setycrov Szlávkó demokratapárti képviselő emelkedett szólásra és a következőket mondotta: Setyerov Szlávkó beszéde — Az itt elhangzott miniszteri kijelentésekből meg lehet állapítani, .hogy a közgazdasági krízis sajnos, nagyon is veszedelmesen fennáll, amelyen feltétlenül segíteni kellene. A mezőgazdasági termékek áresése a . legnagyobb okozója a válságnak. Az ország mezőgazdasága a legsúlyosabb válságba került. A cukorrépatermelés helyzete egyáltalán nem kielégítő, különösen azért, mert a termelők a cukorrépát nem tudják érté-
