Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-10 / 159. szám

12 OLDAL » ÁRA 1’/, DINAR Postarina piaién a! .:2YEI NAPLÓ XXVII. évfolyg-ÖiejjcIcáik minden re* Telefon: Kiadóhivatak. Huszonhárom Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK június 10. 159. szám után és hétfőn délben srkesztóség 5—10, 8—52-Előfizetési ár negyedévre 150 dir Szerkesztőség: Zir.aj Jovin trg 3. szám (Mines va-paloía) Kiadóhivatal: Ssbotica, Zmaj Jovin tre 3. (Minerva palota) törvényhozó hindetlieíi, bizonyíthatja immár a ro­mán törvényhozásban az erdélyi magyarság áliamhiiségét és lojali­tását. Az összeülő román törvény­­hozásnak huszonhárom tagja, az er­délyi magyarságnak huszonhárom harsonája hirdetheti az erdélyi ma­gyarság áikunfentartó képességét. S mi még mindig ott tartunk, hogy a bizonyítási eszközök felett kell vi­tatkoznunk, holott már régen be tudtuk volna minden elfogulatlan bí­róság előtt, bizonyítani nagy igazun­kat az áilamhiiségi perben. Mi még a csendőri nyomozás sza­kában tartunk, amikor az erdélyi magyarságnak már felméntő ítélet van a zsebében. Mi még á csendőri nyomozásnál tartunk, ez a nyomo­zás pedig, mondanunk sem keli. nem a modern bűnvádi perrendtartások szellemében folyik. A politikai pe­reket általában ■ sokkal inkább füti ez elfogultság, mint amennyire az igazságra való nemes törekvés ural­ja. S a politikai per. melynek egy egész nép a vádlottja, melyben a nyomozók hirdetik ki és hajtják végre az ítéletet, nem is folyhat az igazság^ megtisztult szellemében. A 'Vád bizonyítékai a politikai bika­­csökök. bizonyítási eszközök a gúzs ;bakötés és botozás s mi mégsem tudjuk, mégsem fogjuk azt vallani, amit a megérteni nem akaró elfo­gultság vetít ki a vak gyűlölködés fekete vásznára. Az erdélyi magyarságnak 23 tör­vényhozója vonulhat fel harcolni az igazságért s bennünket még az a probléma gyötör, hogyan kerülhet­nénk el a ránkkényszeritett harcot. Suttogjunk-e. vagy. kiáltsunk, hogy nagyobb hitele legyen . szavunknak? Panaszkodjunk, vágy tűrjük némán, hogy kedvezőbb fogadtatásra talál­junk? Ha azt mondjuk: magyarok vagyunk, bizalmatlan gyanú fogad; ha azt mondanánk, hogy szerbek vagyunk, joggal kételkedhetnének őszinteségünkben. Kire hallgassunk, kinek engedelmeskedjünk? Ha azt tesszük, amit Szlobodán tanácsol, nem hisz majd nekünk Ljuba; ha Szvetozdrt követjük, Mita fog állam­­ellenesnek tartani. Eddig azt hittük: nem kell azt néznünk, mit kiván az egyik és mit akar a másik. Azt néz­zük csak, hogy mit kíván a törvény, mit parancsol az alkotmány és mii követel az.ország érdeke. Ha szabad Ady Endre szavain változtatni, el­mondhatjuk:' »szüzek voltunk a ki­sebbségi küzdelem magass piros, hős nászi ágyán;-. Ha szüzekként nem kellettünk, hát majd leszünk — má­sok. 1 Ennyi meddő kísérlet, hasztalan próbálkozás, hiábavaló iparkodás .után arra kell gondolnunk: talán nem is bennünk van a hiba, talán az a politikai perrendtartás a hibás, amelyiknek szabályai szerint vallat­nak bennünket? Talán elfogult a bí­rói székbe ültetett közvélemény is, talán a tanuk, akik felvonulnak elle­nünk, nem mindnyájan az igaztnon dás Bayard-lovagjai? Egy bizonyos, mi.már ama honszerzők példájára szívesen csorgatnánk bizonyságul a vérünket is, ha hazát tudnánk sze­rezni hűségünk bizonyságának sor­sunk urainak hitében és meggyőző­désében. Vájjon mit vészit nemzeti jellegé­ből az uj Románia, hogy magyar nemzetiségű törvényhozói is van­nak? Vájjon ki, tekinti vereségnek — s tekintheti-e annak a jugoszláv Ga­za, vagy a jugoszláv Mussolini — hogy huszonhárom magyarajku tör­vényhozó támogatja a román kor­mány politikáját. Mi úgy gondoljuk, az uj államalakulás történeti igazo­lásaként is fel lehet tüntetni azt a tényt, hogy az uj impérium alá ke­rült régi nemzettöredék az uj állam­alkotó politikai támogatói közé so­rakozik let. Mi úgy gondoljuk, olyan politikai tőkét lehet még ebből ko­vácsolni, amelynek kamatait nem­zedékek hosszú sora élvezhetné még. És úgy gondoljuk, talán érdemes volna erre a kérdésre legalább egy százezredrészt rászánni ama. rejtély megoldására fordított időből, gond­ból és munkából, hogy: — mennyit keresett ez vagy az a panamista — három év előtt. Férics pénzügyminiszter a radikális klub ülésén ismertette az adóegységesítési javaslatot A javaslat több adónemet megszüntet — A Vajdaságban eltörli a va­gyonadót összes pótlékaival és a betegápolást adót — Az adóalap: a tiszta jövedelem' Az általános jövedelmi adót az adókivető bizottságok állapítják meg Beogradból jelentik: Az olasz keres­kedelmi szerződés megszavazásával a kormány súlyos' gondtól szabadult meg. Ezután ugyanis ftár nem fenyegeti az a veszély, hogy Radicsék a konvenció miatt a kormány ellen fordulnak, ilyen­formán az Olaszországgal kötött kereskedel­mi szerződésnek nagy külpolitikai fon­tosságán kívül nagy belpolitikai je­lentősége is van. Minthogy Nincsics külügyminiszter ma beterjesztette a? .úgynevezett beogradi konvenciókat, rövidesen az oiasz szer­ződéseknek újabb sorát ratifikálja a parlament és utána a nepíuni egyezmé­nyekre kerül a sor. Ezáltal a jugoszláv törvényhozás szentesíteni fogja az ola­szokkal hosszú évek nehéz munkájával kötött valamennyi szerződést. A radikálisok nem titkolják, hogy mennyire elégedettek a parlament ülé­sének lefolyásával. A radikálisok és a Radics-párt kö­zötti viszony lényegesen megjavult. . A parlament ülése előtt ülést tartottak az egyes klubok és azon megbeszélték az ülésen való magatartásukat. Nagy feltűnést keltett a muzulmánok és a de­mokraták határozata, amely szerint a két szövetséges klub szabad kezet ad tagjainak a szerződésekkel való állás­foglalásra. Általában úgy tekintik, hogy a demokraták ezzel dokumentálni akar ták, hogy nem választják el őkt-t nagy ellentétek a kormányzó pártoktól. Rész­ben emiatt, de ettől függetlenül is, ismét felmerültek a kormánykoalíció kibővítéséről szóló verziók. Sem hivatalos, sem félhivatalos tár­gyalások nem folytak ugyan, de nagy jelentőséget tulajdonítanak egyes nem kötelező erejű ' magánbeszélgetéseknek. Feltűnést keltett Gyurisics Márkó igaz­ságügyminiszternek Mihajlovics Ljubá­­val, a demokrata klub egyik vezetőtag­jával folytatott hosszú beszélgetése. Élénken foglalkoztatja a politikai kö­röket az adóegységesitő törvény is. A parlamenti bizottság tanácskozásaival párhuzamosan a két kormánypárti klub is megkezdte az adóegységesítési tör­vényjavaslat, tárgyalását. Különösen a radikális klub ülése nyert nagy fontos­ságot, Perics Ninko pénzügyminiszter nagy beszéde és Uzunovics miniszter­elnök záróbeszédé miatt. A pénzügyminiszter expozéja a radikális klubban A radikális klub szerdán délután meg­kezdte az. adótörvény javaslat tárgyalá­sát: Perics Ninko pénzügyminiszter ex­pozéi ellegü beszédében rámutatott arra, hogy az adóreform kérdése az uj állam megalakulása után azonnal felmerült, de eddig háttérbe szorult részben az alkot­mány, részben, más fontos állami pro­blémák miatt. Az adótörvény kidolgozá­sát a pénzügyminisztériumban 1922-ben kezdték meg és azóta folytonosan tanul­mányokat végeztek. A szomszéd álla­mok már mind rendezték adóreíormju­­iat. Némelyek, mint Ausztria, Magyar­­ország, Csehszlovákia megelégedtek az addigi adótörvényeik kiegészítésével, másutt, mint például Romániában és Olaszországban uj rendszert vezet­tek be. Nálunk a reformot — mondotta a polgármester — eddig a pénzügyi tör­vényben megjelenő rendelkezések pótol­ták, amelyek a régi adótörvények fo­gyatékosságait egészítették ki. Ez a rendszer azonban nem tartható fenn, különösen a nagy valutáris eltolódások miatt. A javaslat több adónemet megszün­tet: így megszűnik a szerbiai for­galmi adó, az elsöosztályu kereseti adó, a fuvarozási, íegyveradó, Hor­vátországban és a Vajdaságban a vagyonadó valamennyi pótlékaival együtt a vajdasági betegápolás! pótadó és a szlovéniai ts dalmá­­ciai kereseti adó. Az eddigi reformok nem hasonlíthatók össze azokkal a reformokkal, amelyeket Ausztriában, Magyarországon, Cseh­szlovákiában hajtottak végre. Nálunk megnehezítette a helyzetet az, hogy öt különböző adórendszer állt fenn: 1. a szerbiai, 2. az osztrák, amely Szlavóniában és Dalmáciában volt ér­vényben, ..3. a boszniai, 4. a magyar, a itteir*a Vajdaságban és Horvátország­ban állt fenn és 5. a montenegrói, ame­lyet később megszüntettek. Ez súlyos nehézségeket okozott, ezért kellett gyö­keres tön ényegységcsitéshez folya­modni. Részletesen elmondotta ezután a mi­niszter az összes törvényegységesitési javaslatok historikumát, majd rámuta­tott arra, hogy az uj javaslatnak nincs annyira reformjellege, mint a román, az oiasz és francia uj törvényeknek. Nem is a román, rendszert fogadta cl az adó­reform alapjául, hanem a germán rend­szert, amilyen a porosz és az angol törvény.-- A törvényjavaslat legfontosabb jellemvonása, hogy egyeniösiti az eddig fennálló adóne­meket és egyetlen uj adónemet sem vezet be. Szerbiát és Montenegrót illetően egy uj adónem lesz: az általános jövedelmi adó, amely a többi tartományokban ed­dig is fennállott. A pénzügyminiszter ezután ismertette az egyes adónemeket, amelyek a szer­biai képviselők előtt többnyire ismeret­lenek. Különösen bőven foglalkozott az úgynevezett reál adókkal, mint a föld­adó és épületadó. Az adóalapot a földnél a tiszta jö­vedelem kepezi, míg a házadónál a lakható helyiségek száma. Ez könnyebbséget jelent az adótechnika szempontjából és szociális tekintetben is igazságos a paraszt számára. A föld tiszta hozauéka az ország legnagyobb részében könnyen megállapítható, csu­pán Szerbia és Montenegró a kivétel, ahol. még nincs kataszter. A meglévő kataszterben csak a tiszta jövedelem ki­számítását keli rnodernesiteni. A tiszta hozadék képezi az adóala­pot egyéb adónemeknél, így a válla­lati, ipari, valamint a tökekamat adó­nál is. A nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok adójánál az adóalap a tiszta nyereség, amit azonban nem a mér-

Next

/
Thumbnails
Contents