Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-05 / 122. szám

<"5" IDAL * ÁRA VJ, DINAR PcStariaa plaíosaí XXVIL évfolyam üIVIEGYEI NAPLÓ Szubotica. 1926 SZERDA iwáius 5. 122. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben i síelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetés! ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség; Aleksandrova uh 4. (Hossla Fancier e-palotal Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova nl.í.fLelbacb-palaíaJ Az angol sztrájk A világ legszervezettebb, leg­­dntudaíosabb és legmérsékeltebb munkássága, az angol ipari műn kásság olyan lépésre határozta e magát, amely nemcsak a brit fél­sziget négymillió dolgozójának szociális helyzetére, hanem An­glia politikai és 'gazdasági viszo­nyainak alakulására, sőt az egész európai válság lefo yására is ki­számíthatatlan következmények­kel járhat. A műknek, jelennek és jövőnek a háború óta dúló niebelüngeni harcában nem volt még olyan sorsdöntőén, életbe­vágóan fontos esemény, mint aminek most tanúi vagyunk. A Labour Party, amely az ér­téktöbblet marxi gondolatából a revolució ellen kovácsolt fegy­vert az evolúció védelmében, most forradalmi módszerhez nyúlt és ez Anglia történetében párat­lanul álló általános sztrájk mellé állott. Ki á felelős ezért í A szak­­szervezetek főtanácsa-e, amely föltételesen kimondta az alíal&Rös sztrájkot, hogy a munkáskizárá­­sokkal fenyegetőző bányatulajdo­nosokat msgpuhitsa, vagy a kor­mány, amely a határozat hatása alatt megszakította a tárgyaláso­kat a bányamunkások megbizot­­taiva! ? A proletariátus, amely nem haj'andó megélhetési igé­nyeit a tőke szorongatottságára való tekintettel redukálni, vagy a kapitalizmus, amelyet az érték­többlethez való ragaszkodás el­vakulttá tesz ? Ezeknek a kérdé­seknek eldöntése e küzdő felek fölé emelkedő tudományos objek­tivitás hivatása és ki az, aki meg tudja őrizni tárgyilagosságát a mai tragikus idők viharzásával szem­ben ? Az okok nyomozásánál sokkal mélyebben hasit bele a népek érdeklődésébe a töke és munka históriai méretű konfliktusának várható hatása. Az angol szak­­szervezetek hosszú készülődés után lépték át a Rubikont, nyil­ván mérlegelték az, erőviszonyo­kat, számbavették a lehetősége­ket és bíznak benne, hogy a sztrájk nem lesz haszontalan energiapocsékolás. Viszont a kor­mány sem maradt tétlenül és a íegszélesebbkörü intézkedéseket tette a rend fenntartására és a munka folytonosságának meg­mentésére. Mint rendészeti pro­bléma, a dolog nem is volna plyan komplikált. Nem volt még sztrájk, amelyet az államkormány­zat rendelkezésére á'ló hatalmi apparátussal le nem győztek. A munkásvezéreket elfogják, a Macdonald kormány minisztereit, mint a bolsevizmus aknavetőit törvény elé állítják, a sztrájkoló­­kát kényszerítik a munka felvé­telére és a munkásság szervez­kedési jogát drákói rendszabá­lyokká! körülhatárolják. Baldwin mails kétségbevonja a munká­soknak azt a jogát, hogy mint munkabérből élők letehessék a szerszámot,ha megélhetésük nincs biztosítva. Ám az erőskéz politikája, amely az anetchia elleni védekezés mértékéig elkerülhetetlen, nem gyógyítja meg a gazdasági élei­nek azt a betegségét, ami az an­gol általános sztrájkban fölfakadt. Ha a mussolinizmus valóban olyan csodatevő arkánum volna, amilyennek a duce hirdeti, akkor bízvást sutba lehetne dobni min-I deriütí a parlamentarizmust, a de­mokráciát, a közszabadságokat és az emberiség Ieboruina az uj megváltó előtt, aki megfosztotta értéktelen jelszavaktól, üres for­maságoktól és cserébe megsza­badította gyötrő gondjaitól. A mussolinizmus azonban forradal­­e: ősit, az elnyomott tömegeket vulkanizálja és az eltiltott ideá­lok földalatti kultuszát te­nyészti. Az angol általános sztrájk tel­jes letörése a háború tüzet szító reakció európai újjászületését eredményezné, másfelől a mun­kásság diadalmas felülkerekedése Nagybritanniát az Eurőpaszerta fellángoló szociális forradalmak fókuszévá tenné. Már pedig a vi­lág betelt úgy a forradalommal, mint az el len forre dalommal és békét akar a népek között, har­móniát a társadalmi osztályok között, az alkotás géniuszának győzelmét a rombo’ás szelleme fölött. Belerokkantunk abba, hogy a messze jövő utalt folytonosan lemondással és nélkülözéssel" kö­vezzük, szeretnénk az életet él­vezhetővé tenni a megütik szá­mára is és ezért nézünk szorongó aggódással az Angliában kitört ] osztá'yháboru fejleményei elé. Öt millió munkás sztrájkol Angliában Megkezdődött a világ legnagyobb bérmozgalma — Angliában megálltak a vasaltak és az ipari üzemek Londonban kerékpárokkal és teher­autókkal bonyolítják le a forgalmat — Az egész világ munkásai támogatják az angol bányászokat Mozgósították az angol hadsereget Londonból (jelenők: Az • általános sztrájk, mely hétfői! éjszaka tör:' ki Angliában, kedden tetjes erővel meg­kezdődött. Az egymillió bányamunkás­hoz csatlakoztak a vasutasok, a nyom­dászok, a fémipari, a szállító és épít­kezési munkások, ugv hogy a hatalmas bérharcban kerek ötmillió munkás vesz részt. A kormány az egész , országban szigo­ra intézkedéseket léptetett életbe. A hadügyminisztérium rendeletet adott ki, hogy minden ezred ké­szen álljon, hogy két éra leforgása alatt indulhasson. Liverpoolban két zászlóalj gyalogsá­got szállítottak partra. .Ezek a csapatok a délwalesi bányákba mennek "a telepe­ket es a berendezést őrizni, ámbár a szakszervezeti végrehajtó tanács szi­gorúan elrendelte, hogy a legteljesebb fegyelmet kell tanúsítani, sehol sem szabad a hatósággal vagy a karhata­­lonimalvszembeszáílarii és egyelőre a legpontosabbau végre kell hajtani a szükségmunkát, nehogy a tárná­kat elöntse a víz. A katonaság tábori felszereléssel ment a bányaközpontokba, megfelelő elesé­sei és tábori konyhákat vitt magával, nehogy a lakosság élelmezésétől von­jon el valamit. A hadügyminisztérium közhírré tette, hogy a katonaság nem a munkások ellen van kirendelve, ha­nem kizárólag a helyi rendőrség tá­mogatóijára. Letartóztatás! parancsot adtak ki Laklatwala kommunista képviselő ellen A kormány közhírré, tette a kivételes állapotra való felhatalmazás rendelke­zéseit. A rendelet értelmében a hatóságoknak jygukbau ái! egyes épületeket vagy gyárakat — például olyanokat, amelyek gáz, villamos­­erö, vagy viz szolgáltatását végzik — lefoglalni, jogosulták vasútvonalakat átvenni és forgalomba helyezni, jogosultak élel­miszereket, takarmányt lefoglalni stb. Egyidejűleg közhírré tették, hogy bt tetőssel sújtanak mindén. olyan kísér­letet, amely arra irányul, hogy a had­sereg, a tengerészet, a rendőrség vagy a közönség körében nyugtalanságot szítson. Lakiawala kommunista alsóházi tag ellen letartóztatás! parancsot adtak kk azért, mert vasárnap a Myde-parkban lázitó beszédet mondott. Egész Angliában megálltak a vonatok A londoni va: A' londoni nagyvasat és földalatti vasút alkalmazottjai kivétel nélkül sztrájkolnak, sőt az autóbusz-vezetők is beszüntették a munkát. A város forgalmát, a fő útvonalakon kerékpárok és teherautók bonyolítják le, a forgalom azonban igen nehézkes és rendszertelen, úgy hogy egyes csomópoatökoa a Jármüvek­nek. nesksdőr&ái kei! vesztegeli!!, „ [ olyan torlódás áll, be, pályaudvarokon százával állnak az élelmiszervona­­tok. A külvárosok közti vasúti forgalmat csak egy vonat bonyolítja le, er-re is csak munkásokat engednek föl. Woohvicijbeu a? Arzeaál és Brit bi­rodalmi nyomdákban is megállt a munka. Az ország egész torul. Ä a létfenn­tartási üzemek szünetelnek. Manchesterben és Walesban a vas­úti forgalom teljesen megbénult. A vasút! forgalmai csak ott tudja a kormány fenntartani, ahol elég önkén­tes jelentkezett szolgáltra. Az általános vélemény az, hogy a( sztrájk nyolc napnál tovább nem tart­hat. Eddig még semmi incidens nem történt. A polgárság bizik a rendiemi-. tartással megbízott tengerészekben.. London elvan mint egy ostromlott város. A rendőrséget mozgósították, a tartalé­kos tiszteket behívták szolgálatra. A londoni lapvállalatok kiadóinak szövetsége azzal a tervvel- foglalkozik, hogy az általáuos ’ sztrájk ideién kö­zös költségen- egy napilapot fog kiadni, mert újság hiányában a kormány csak a rádiószolgálatru volna utalva, hogy a leadóállomásokról tájékoztassa a la-1 hosságot és ezen az utón adja-tudomá­sul a rendelkezéseket. Macdonald a kormányra hárítja a felelősséget Macdonald a londoni munkás Párt ülésén beszédet mondott; melybén fog­lalkozott az általános sztrájk kérdésé­vel. 1 — A kormány — mondotta — az ál­talános sztrájk kitöréséért a felelőssé­get a szakszervezeti konferenciára há­rította, fitogtatta hatalmát és eltávozott az értekezletről anélkül, hogy megadta volna a lehetőséget arra. hogy a sztráj­kot elkerüljük. Ilyen haszontalan ürü­gyekkel dönti a kormány Angliát a leg­nagyobb veszedelembe. Nem lehet egye-, bet tennünk, mint türelemmé! várni és tovább menni a megkezdett utón. — Ha az ellenfél erősebb lesz nálunk, nem leszünk annyira oktalanok, hogy ueliimenjüffk a szuronyoknak. Nem tü-

Next

/
Thumbnails
Contents