Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-31 / 150. szám
ft?; 4 OLDAL * ÁRA 1'/, DINAR Poštarina plaőena! BAGSMEBYEI XXVII. évfolyam Szil bo ti ca, 1926 HÉTFŐ májas 31. 150. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán ét hétfőn délben telefon: Kiadóhivatal 8—53 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj jovin ír" 3. szóm (Minerva-paiOta) Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Jovanovics Ljuba szombori zászlóbontása Incidens nélkül folyt le a disszidens radikálisok népqryülése — Jovanovics Ljuba éles támadása Pasics környezete és a radikális-pártban uralkodó szellem ellen — Alapszabályellenesnek tartja a kmfehól va'ó kizárását — A korrupciós vádak idézték elő a radikális-klub Sirizisét „Sok millió esett a korrupc ó áldozatául“ — mondotta Jovanovics — A radikális-párt egységének helyreállítását kívánják a dnszidensek A Vajdaság részére önkormányzatot követel a parlament volt elnöke Szomborból jelentik: Vasárnap tartotta meg Jovanovics Ljuba pártja zászlóbontását. Jovanovics Ljuba Altiparnakovics Jován prilepi, Tomics Milutin- montenegrói, Sztrilics Béla szentai, dr. Lalosevics Joco szombori, Kodes Vlajkó szerbiai, Popovics Dimitrije és Stankovics Szvetozár bánáti, dr. Hadija Gyúró szerbiai képviselők, valamint dr. ' Jambrusek Millvoj, a beogradi, dr. Radosevics Mijo és dr. Trboljevics Uros a zagrebi pártszervezetek vezetőinek kíséretében szombat este fé! kilenckor érkezett Szomborba. A környékről is igen sokan érkeztek a Jovauovics-párt zászlóbontására, így Szuboticáról dr.IRafajovics Milos ügyvéd, dr. Miiics Ivó egyetemi tanár, dr. Vukotics Milán és mások. A népgyülést vasárnap délelőtt fél tizenegy órai kezdettel tartották meg a Szlobodában, amelynek 2500 személyt befogadó nagyterme szűknek bizonyult az érdeklődök részére. A gyűlést dr. Rades Szima, a szombori pántszervezet elnöke nyitotta nieg, majd dr. Lalosevics Jocó képviselőt választották a gyűlés elnökévé és az ö indítványára a népgyülés táviratilag üdvözölte a királyt. Jovanovics Ljnba beszéde Nagy éljenzés közepette kezdte meg beszédét Jovanovics Ljuba. Megköszönte a lelkes fogadtatást és kijelentette, be akar számolni arról, ami a radikális klubban és a párt főbizottságában történt és programot akar adni. Ha Pas’csnak még megvolna a Tégi ereje — mondotta — amellyel a radikális pártot nagygyá tette és amellyel kivívta az egyesülést, akkor nem volna az az ellentét a radikális pártban, amely tényleg fennáll, dacára annak, hogy egységről beszélnek. Ennek a hangoztatása félrevezetése a közvéleménynek és erkölcstelenség volna, ha szemet hunynánk az igazság előtt. I1a a radikális pártot az alapszabályok szellemében vezették volna és ha nem érvényesültek volna meg nem engedett befolyások a klubban és a főbizottságban és ott szabadon lehetne véleményt nyilvánítaná, ha oda olyanok kerültek volna be, akik valóban a nép bizalmát élvezik, ha nem lennének íntrtkusok és egyes személyek nem lennének erősebbek, mint városok, kerületek, sőt néha országrészek, akkor sok minden nem történt volna meg. Sajnos azonban nem Így volt. . Pasicsnak nincs meg a régi ereje és sajnálatos, hogy ez igy van, mert ha meglenne a régi ereje, megakadályozhatta volna mindazt, ami most van és nem történtek volna olyan dolgok, amelyek miatt pirulnunk kell. Nagyon sok visszaélést követtek el, amelyek a tisztességgel ellenkeznek és sokszor visszaéltek Pasics nevével a környezetében lévő emberek. Megérték, hogy' sok helyen azokat választják meg képviselőnek, akiket rákényszerltenck a kerületre, úgy hogy sokan vannak a parlamentben, akik nem bírják a nép bizalmát. Itt meg kell említenem dr. Racics Szima esetét, akit kizártak a radikális klubból. Az újságok azt írták, hogy ezt a kizárást a főbizottság is elfogadta, én azonban állítom, hogy ez valótlan, mert a főbizottság több mint nyolc hónapja össze sem Olt és igy ez a leggaládabb hamisítás, ami teljesen lehetetlen volt akkor, amikor Pasics még egységes volt. Ugyanez sok emberrel is megtörtént. A magam ügyével nem akarok részletesen foglalkozni. Engem a párt alapszabályaival és tradícióival ellenkezően zártak ki a radikálispártból. Én ez ellen irásben tiltakoztam, azonban ezt eltitkolták, sőt beadványom eltűnt az irattárból. Dr. Lalosevics Jocó és tizennégy társa a korrupciós ügyek tárgyalásánál lépett ki a radikális klubból és velem uj klubot alakítottak. Akkoriban egy ivet köröztek arról, hogy ezt a tizennégy képviselőt kizárták a klubból, de ezen az ivén sem aláírás nem volt, sem az nem volt feltüntetve, hogy ki zárta ki őket és miért. Hogy milyen fejetlenség uralkodik a pártban, annak jellemzésére elég megemlítenem, hogy a legutóbbi választásokon, amikor a nemzeti blokk programjával mentünk a választásba, Pasics még csak felhívást sem bocsátott ki a néphez. Ilyen fejetlenül vezetik az összes állami és pártügyeket. Pasics ne mhisz a legjobb, régi meghitt barátainak és harcostársainak sem. Így volt ez Proticcsal, Grtdccsal és Pacsitval. — És most Jovanovics Liubával! — kiáltja közbe valaki . — Olyan emberek vannak Pasics körül — folytatja Jovanovics — akiket a nép ellenez és csak igy érthető, hogy sem a kormány, sem a parlament nem végzi azt, ami a kötelessége volna és amit a nép akar. Azt reméltük, hogy a felszabadulás után minden jót keresztül fognak vinni. Nézzetek körül, hogy reményeinkből mi valósult meg. A korrupció veszedelme és a politikusokat állandóan korrupciós ügyek foglalkoztatják. Stambulból indult ki a baksis-rendszer, tönkretette Törökországot és a nagy kolosszust a Volga és Neva mellett a szlávság és az egész emberiség kárára. A fekete féreg ellen, amely Oroszországot tönkretette, küzdöttek itt már a háború előtt a radikálisok, amint azonban látjuk, eredmény nélkül. Sok millió esett a korrupció áldozatául. Százmil|!ók azok az összegek, amelyek az állampénztárból privát zsebekbe kerültek. Sotkszor nem az a gyár kapja meg a rendelést, amely a legjobbat szállítaná, hanem amely'k a legtöbbet fizeti. Bízom népünk erejében, hogy kiheveri a károkat. Azonban nem szabad a végzetre bíznunk magukat, hanem meg kell védenünk hazánkat ettől a rémtől, amely egész közéletünkre kiterjed és népünk erejét felemészti. A radikális klubot ezzel a kérdéssel kapcsolatban sohasem hivták össze, pedig a kubtiak lett volna elsősorban kötelessége eljárni. Amikor a korrupció -ügyében az interpellációkat beterjesztették, a radikális klubot össze sem hviták és ezért tört ki a krízis a klubban. A radikális klub egységének meg kell maradnia, de nem a mai emberek vezetése alatt. Mi mindig követeltük a klubban a korrupció elleni rendszabályok életbeléptetését és még ma is reméljük, hogy van kilátás a helyzet javulásáru. A legnagyobb baj, hogy a törvényeket nem tisztelik. Érthető ez, hiszen olyan minisztereink, főispánjaink és föszolgao'ráink vannak, akik minden visszaélést elnéznek, sőt elősegítenek. Amikor ez eilen a radikális klubban felszólaltunk, mindig kifogásokkal jöttek. Kevesen vannak az országban, akik ne panaszkodhatnának, hogy valami törvénytelenség nem érte őket. Az agrárreform végrehajtását kritizálta ezután Jovanovics Ljuba és hangsúlyozta, a korrupció egyik csirája, hogy senki sem akar dolgozni az országban. Szóvátettc annak lehetetlen voltát, hogy nincsenek egységes törvények az országban és amit szabad Zemunban, azt a törvények esetleg Beogradban tiltják. A vajdasági önkormányzatok visszaállítása és a nemzetiségek megbízhatósága — Arról, hogy’ a hivatalnokok hogyan teljesítik kötelességüket — folytatta Jovanovics Ljuba —- sokat lehetne beszélni. Intrikák folynak állandóan azért, hogy egyes személyek hasznot húzzanak. Az utóbbi időben a törvényszéket Az önkormányzatok visszaállításának szükségességéről beszélt .ezután Jovanovics Ljuba. Szabadok vagyunk a felszabadulás óta — mondotta — és a parasztnak mégsem lehet befolyása községe ügyeinek intézésére. Nagy Küzdelmekkel sikerült Dalmáciában kivívnunk a községi választások kiírását és a Vajdaságban is a legrövidebb időn belül helyre kell állítani az önkormányzatokat. Délszerbiában 1913-ban megadtuk a görögöknek, arnautáknak és más nemzetiségeknek az önkormányzatot és akkor senkinek sem jutott az eszébe ezt ellenezni. A Vajdaságban nyele évvel a felszabadulás után még mindig a komiszszáriusok rendszerét védelmezik és ezt azzal indokolják, hogy itt nem lehet megadni az önkormányzatot, mert Itt magyarok, németek és románok vannak és ezektől félteni kell az ország integritását. — Ezekkel a nemzetiségekkel mi összhangban élünk! — kiáltják közbe sokan Jovanovics Ljuba szláv hallgatói közül. — Ha tényleg fennállna valamely veszély az államra nézve — folytatja Jovanovics — azt másképpen kellene megakadályozni. Meg vagyok azonban győződve, hogy ha tényleg volna valamely állaraellenes mozgalom, azt legfeljebb csak egyesek csinálják és nem szabad és nem lehet általánosítani. Biztos vagyok abban, hogy a Vajdaság lakói a békét keresik és mindenki, aki itt született, megszereti ezt a hazát, a melynek a Vajdaság egyik legszebb és legbiztosabb oszlopa. Az adóegységesifés szükségességét fejtegette ezután a szónok és hangsúlyozta, hogy annak különös tekintettel kell lennie a vajdasági viszonyokra. A Vajdasággal kapcsolatban — folytatta Jovanovics — gyakran van szó arról, hogy a bunyevácok szerbek-e vagy horvátok. Pasics azt mondja a muzulmánokról, hogy szerbek, Radics, iiogy horvátok. Arról, hogy én szerb, horvát, magyar vagy bunyevác vagyok, a szüleim döntöttek, az vagyok, aminek születtem, A nemzetiség megállapítását az anyákra kell bizui és nem a politikusokra. Az anyák neveljék lel gyermekeiket jó hazafiaknak, azonban saját anyanyelvükön és akkor mindenki tisztelni fogja őket. Ugyanez áll a vallásra is. Nem akarok Beograd ellen hangulatot csinálni — fejezte be Jovanovics Ljuba beszédét — mert csak egy célunk van: a radikális pártot visszaterelni arra a féyes útra, amely mentes minden korrupciótól és egyéni érdektől és a nép igazi szabadságát és jólétét akarja. Jovanovics Ljuba másfél órás beszédét a hallgatóság nagy tapssal és lelkesedéssel fogadta. A többi szónok Ezután Stankovics Szvetozár, Tomics Milutin és dr. Radosevics Mijo beszél-' tek, majd dr. Racics Szima javaslatára a népgyülés négy pontból álló határozati javaslatot fogadott eL amelyben Jovanovics Liuba mellett és a korrupció ellen foglal állást. A népgyülés ezután minden zavaró incidens nélkül, teljes rendben ért véget. Utána a Szlobodában ötszáz terítékes bankett volt amelyen több felköszöntő hangzót el, igy Sztrilics Béla magyar nyelven beszélt. A politikusok délután négy órakor utaztak vissza Beogradba.
