Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-30 / 149. szám

6. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926 május 30. Superina postaügyi miniszter Noviszadon Megígérte, hogy telefonösszeköttetést teremt a Vajdaság és a tengeri kikötők közt tette, hogy Zagrebban érte a kamenicai katasztrófáról szóló hir és nyomban el­jött a kerületébe. Pucelj miniszter nem az érdeklődés és együttérzés hiánya miatt nem foglalt a sürgősség mellett ál­lást, hanem, mert törvényhozási intéz­kedésre egyáltalán nincs szükség, mi­után ez a minisztertanács hatáskörébe tartozik, amelynek ilyen célokra 120 A romániai szenátusi választásokon is döntő győzelmet aratott a kormány Az ellenzék csak öt szenátori mandátumot szerzett millió dinár hitele van. A miniszterta­nács legelső ülésén meg fogja szavazni az álalmsegélyt. Az értekezlet végül dr. Csirics Irinej püspököt választotta meg a segélybi­zottság elnökévé, mig a bizottság a vö­röskereszt választmányából és minden egyesület egy-egy képviselőjéből fog ál­lam. Noviszadró! jelentik: Superina Ben­jámin posta- és távirdaügyi miniszter szombaton délben a beogradi gyorsvo­nattal Noviszadra érkezett. A vasútál­lomáson Sárics Jován és Nenadovics Velimir postaigazgatók várták, akikkel automobilon a postaigazgatóságra haj­tatott. A miniszter a postaigazgatósá­gon megbeszélést folytatott a két igaz­gatóval, majd fél egy órakor fogadta a noviszadi tőzsde, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a gyárosok és ke­reskedők egyesületének közös küldött­ségét. A küldöttség köszönetét mondott a miniszternek gyors és erélyes intézke­déséért, amellyel a noviszadi automa­tikus telefonközpont felállítását elren­delte. Köszönetét mondott a küldöttség a miniszternek azért is, mert lehetővé tette, hogy a vajdasági városok Po­zsonnyal és Párkánynánával közvetlen telefonkapcsolatot kapjanak, afni a vaj­dasági közgazdaság, különösen a ga­bonakereskedelem szempontjából nagyon fontos. Ezek után a küldöttség azt a kérést terjesztette a miniszter elé, hogy a vajdasági gazdasági élet érdekeire való tekintettel létesítsen közvetlen te­lefonkapcsolatot Trieszttel és Brailával is. A miniszter részletesen megbeszélte a küldöttséggel az uj vonalak felállítá­sával kapcsolatos kérdéseket és kije­lentette, hogy mindig tekintettel volt a Vajdaság érdekeire és a jövőben is gondot fog fordítani a Vajdaságra. ígé­retet tett arra, hogy mihelyt visszaér­kezik Beogradba, rigómban intézkedni fog. hogy ezek a fontos vonalak minél előbb bekapcsolódjanak a vajdasági te­lefonhálózatba. Á postaigazgatóságról a miniszter ebédre ment, majd ebéd után megte­kintette a noviszadi postahivatal uj épületét. Superina a délután három órai gyorsvonattal visszautazott Beogradba Bukarestből jelentik: A szenátusi választásokon a kormány döntő győ­zelmet aratott. A 113 szenátusi man­dátum közül a kormány 108-at, az ellenzék mindössze csak öt mandátu­mot szerzett. A kamarai választások végeredmé* nyét közzétették. A' hivatalos jelentés' szerint a kormány 286, az jlíenzéki blokk hetvenhét, a»liberáiisok tizenöt, az antiszemiták kilenc mandátumot szereztek. Kilenc és fél Kamenica Rassay Károly a Bethlen-kormány A kormány távozását és rendszerváltozást követel a frank­botrány miatt — „A kormány a botránypörökben csak formálisan tanú, lényeg ben vádlott“ Noviszad egész társadalma résztvesz a segélyakcióban „Bsogradban érzéketlenek a Vajdaság sérelmei iránt“ A kisanlanttal való együttműködést sürgeti Rassay Dr. Milovanovics Milován polgármes­ter szombaton délelőtt tizenegy órára .a városháza közgyűlési termében értekez­letre hívta össze Noviszad jótékonysági és kulturális egyesületeit, hogy a kanie­­nicai árvízkárosultak segélyezésére szé­leskörű gyűjtés és gyorssegélyakció in­duljon meg. A meghívott egyesületek kivétel nélkül képviseltették magukat. Ott voltak: dr. janjies Voja nyugalmazott miniszter, nemzetgyűlési képviselő, dr. Csirics Iri­nej püspök, Popovics Dimitrlje püspöki titkár, Nikoücs Milán hadbíró-tábornok, Pátit Ferenc apátplébános, dr. Hadzsi Koszta ügyvéd, Lakics János alpolgár­mester, Mihaldzsics Sztanoje főkapi­tány, Piavsics Nikola műszaki tanácsos, Klicin Predrag, Popovics Alekszandar városi tanácsnokok", Francuski Milán bankigazgató, Vilics Márkóné, Vulkáné, Kapamadzsija Anka, dr. Radies Dusán­­ne, Kohn Gyuláné, dr. Kamardsné, dr. Szubotics Kamenkóné, Szlepcsevics Mi­lán nyugalmazott főispán, dr. Kovacse­­vics Szteván főszolgabíró, Szdvics Vlada volt nemzetgyűlési képviselő, dr. Nena­dovics Jován főorvos, Ruzsics Dusán és Balubdzsics Mirkó igazgatók, Lotics Lju­­bomir, a Matica titkára, dr. Bauer La­jos, a Kulturbund főtitkára, dr. Popovics Jefta, Horváth Lajos református lelkész, Miroszavljevics Lázár, Csalim János, Petrovics Mladen, Moljuc György, Di­­movics Döme, ivkovics Nikola, Uraja­­csevics Gyula és Jankovics Milán keres­kedők, Tyoszics ’Fosó mérnök, Jovano­­vics J ósa a Szokol nevében, Stefanavics Szteván, a vendéglősegylet elnöke, Lütze Rudolf, a Jugendchor elnöke, ifjú dr. Hadzsi Koszta, a labdarugókerület elnöke és mások. A polgármester üdvözlő szavai után dr. Csirics Irinej püspök mondott sziv­­hezszóló meleg szavakat, amelyekben felhívja a város lakosságát, hogy tegye meg emberbaráti kötelességét. Pár évvel ezelőtt, amikor Dalmáciában volt ha­sonló nagymérvű szerencsétlenség, No­viszad az áldozatkészségből derekasan kivette a maga részét. Kamenica pem­­csak területileg, de a szivünkhöz is kö­zelebb van, mert Kamenica Noviszad tüdeje. A kamenicaiakon segíteni több mint kötelesség. Szdvics Vlada, Kamenica volt nem­zetgyűlési képviselője Kamenicát Novi­szad elővárosának nevezi és annak te­kinti egész Kamenica. Kamenicán pénte­ken megalakult a segélybizottság, a melynek szóló lett az elnöke és amely segélyért fordult a kormányhoz, nem- • zetgyüléshez és a társadalomhoz. Sokat remél Noviszad áldozatkészségétől. Dr. Nenadovics Jován főorvos, a ke­rületi vöröskereszt egylet alelnökc beje­lentette, hogy Kapamadzsia Anka helyi egyesületi aleinöknővel szombaton Ka­menicán volt, a noviszadi vöröskereszt egylet 5000 dinárt, a beogradi vöröske­reszt pedig 10.000 dinárt adományozott, azonkívül a beogradi vöröskereszt har­minc károsult asszony számára fehér­neműt, ruhát és cipőt küld. Indítványozta, hogy a vöröskereszt választmányának vezetésével minden egyesület egy-egy képviselőjéből ala­kult segélybizottság vegye kezébe a mozgalom irányítását, rendezzenek az egész városban gyűjtéseket és a vörös­­kereszt egyesületben indítványozni fog­ja, hogy a junius hatodiki vöröskereszt­nap egész jövedelme a kamenicai se­gélyalap javára fordittassék. Dr. Radios Dusánné, a szerb nőegy­let alelnöknője, Balubdzsics Mirkó igaz­gató, Ruzsics Dusán igazgató, Vilics Markóné nőegyleti elnöknő, dr. Popo­vics Jefta felszólalásai után Janjies Vo­ja képviselő bejelentette, hogy jelentést tett a kormánynak a szerencsétlenség­ről és a minisztertanács nagyobb segély megszavazását helyezte kilátásba. De szükség van a társadalom segítségére is< épp azért a Kamenicán már megala­kult segélybizottság egészítse ki magát a noviszadi segélyakció vezetőségével és közösen intézzék emberbarát! munká­jukat. Kamenicán kilenc és fél millió di­nár értékű vagyon pusztult el. Lakics János alpolgármester, Kohn Gyuláné, az Ingyenkenyér-egylet elnök­nőjének felszólalása után Stefanavics Szteván, a vendéglősegylet elnöke az egyesület és a maga nevében 1000—1000 dinárt adott át a károsultak részére. Krajasevics Gyula fakereskedő tempe­ramentumos beszédben kifogásolta, hogy amikor Markovics Péter képviselő pén­teken sürgős interpellációt terjesztett a nemzetgyűlés elé á károsultak segélye­zése ügyében, Pucelj Iván föidmivelés­­iigyi miniszter a sürgősség ellen foglalt állást. Ezt már a Vajdaság megszokta, amikor vajdasági sérelmekről van szó, akkor aziránt Beogradban érzéketlenek, de Szlovénia és az ország többi része a szivünkhöz nőtt. Janjies, mint Kamenica képviselője is csak harmadnapra jött el a kerületébe. Különben is vegyék már Beogradban tudomásul, hogy a Vajda­ság már többé nem gazdag, mert tönk­rement. Dr. Janjies Voja válaszában kijelen-Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülésén megkezdték az apro­­priációs törvényjavaslat vitáját. Az első szónok Rassay Károly beszéde elején megiHetődve emlékezett meg Vdzsonyi Vilmos haláláról, majd két órás beszéd­ben foglalkozott a magyar politikai helyzettel, atfoól indulva ki, hogy az apropiációs törvényjavaslat a két és fél éves szanálási periódust zárja le, hogy egyben megnyisson egy uj időszakot, a melyben az állam felszabadulva a kül­földi ellenőrzés aló!, maga vegye ke­zébe gazdasági életének irányítását. így tehát jogosult mérleget csinálni és szám­­bavenni, hogy mennyiben teljesültek azok a várakozások, amelyeket a sza­náláshoz fűztek. A szanálási program a valuta értékének állandósítása és a költ­ségvetés egyensúlyának biztosítása te­kintetében elérte a célját. Ez a tény jogot ad arra, hogy a magyar kormány a pénzügyi ellenőrzés megszüntetését követelje- De a magyar kereskedelem és ipar és az egész közgazdasági élet rendkívül válságos helyzetben van, a mellyel szemben a kormány csudálatos fatalista álláspontra helyezkedik. Az egyetlen ut uj: tőke szerzése és keres­kedelmi szerződések kötése révén a kül­földi piacok megszrvezése. Mindkettő­nek előfeltétele azonban kedvező kiil- és belpolitikai helyzet. — Ma már — folytatta Rassay — a nagyhatalmak figyelme a közel Kelet­európai problémára is kiterjed. Egymás­után kerülnek napvilágra különböző ter­vek és ötletek, amelyeknek célja, az utódállamok gazdasági problémáinak megoldása. A kisantant kibővítése, a du­nai konföderáció. Az uj középeurópai an­tant ötlete mutatja, hogy mindjobban át­megy a köztudatba a mai helyzet tart­hatatlansága. Másrészt azok a kötelé­kek, amelyek a kisantantot létrehozták — mondotta Rassay — meglazultak. A kisantant megteremtésének főbázisa .a Magyarország elleni védekezés volt. E negatívummal szemben azonban a kis­antant bármely állama részére nagyobb értéket jelent az a pozitív erő, amelyet a nyolcmilliós egységes és erős magyar nemzettel való politikai és gazdasági kapcsolat nyújt. Minden igyekezetünkkel lehetővé kell tenni, hogy megszüntessük azt a feszültséget, amely a szomszéd­államokkal szemben fenáll. Rassay ezután Magyarország kul- és belpolitikai helyzetével foglalkozott. — Az ország külpolitikai helyzete — mondotta — az utolsó két és fél év alatt megromlott. Két és fél évvel ezelőtt úgy az országon kívül, mint azon beiül jo­gosan remélték, hogy az utolsó évek ki­lengései után Magyarország külső és belső politikája visszatér a törvényes alaphoz, a külföldi állomásokhoz hason­lóan, az utolsó hat hónap eseményei azonban megdöntötték ez a reménysé­get. A frankhamisítás bűncselekménye, az abban részes személyek, a hely, ahol a hamis frankok készültek, va­lamint a írankpör fötárgyalásának egyes fázisai alkalmasok voltak ar­­ro, hogy úgy a külföld bizalmat, mint a konszolidációba vetett belső hitet lerombolják. Az ország érdekében feltétlenül szüksé­ges, hogy a a kormánynak a frankbotráayban érdekeli tagjai, elsősorban a bel­ügyminiszter elhagyják helyüket, hogy igy az ország meghurcolásáért a felelősséget ne a nemzet hanem a kor­mány viselje. Az államfőnek, a parla­menti többségnek és a kormánynak kö­telessége ennek a következményeit le­vonni. Nem elég azonban a személy­változás, hanem gyökeres rendszervál­tozásra van szükség. A frankhamisítás bűncselekménye ugyanabban a talajban csírázik, a melyből az elmúlt évek visszataszító bűncselekményei sarjadtak ki és Bethlen miniszterelnök nagy hibát követett el, amikor a írankpör tárgya­lásán a frankhamisitók bűncselekmé­nyét hazafias indokokakl próbálta ma­gyarázni. Az a körülmény, hogy a ma­gyar kormány tagjainak évenkint meg kell jelenniök a világ itélőszéke előtt olyan botrányperekben, amelyekben csak formálisan töltik be a tanuk szerepét, de lényegében vádlottak, nem a magyar belpolitika biélezett el­lentéteinek, harcainak a következménye. Az Eskütt-pör és Márffy-féle borzalmas gyilkosságok bűnügye után most a frankpörben volt kénytelen válal­­na a kormány a vádlottak védeelmé­­nek lealázó szerepét. Be kell látni a miniszterelnöknek, hogy) ez a helyzet nem állott volna elő ak­kor, ha Bethlen miniszterelnöknek elég ereje lett volna széttépni azokat a köte­leket, amelyek a múlthoz fűzik. Ezzel a politikával szemben, amelyet a kor­mányzat képvisel, minden demokratiku­san érző embernek férfiasán szembe kell szállni, hogy a nemzetet felébresz­­sztik évek óta tartó kábulatából.

Next

/
Thumbnails
Contents