Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-30 / 149. szám
6. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926 május 30. Superina postaügyi miniszter Noviszadon Megígérte, hogy telefonösszeköttetést teremt a Vajdaság és a tengeri kikötők közt tette, hogy Zagrebban érte a kamenicai katasztrófáról szóló hir és nyomban eljött a kerületébe. Pucelj miniszter nem az érdeklődés és együttérzés hiánya miatt nem foglalt a sürgősség mellett állást, hanem, mert törvényhozási intézkedésre egyáltalán nincs szükség, miután ez a minisztertanács hatáskörébe tartozik, amelynek ilyen célokra 120 A romániai szenátusi választásokon is döntő győzelmet aratott a kormány Az ellenzék csak öt szenátori mandátumot szerzett millió dinár hitele van. A minisztertanács legelső ülésén meg fogja szavazni az álalmsegélyt. Az értekezlet végül dr. Csirics Irinej püspököt választotta meg a segélybizottság elnökévé, mig a bizottság a vöröskereszt választmányából és minden egyesület egy-egy képviselőjéből fog állam. Noviszadró! jelentik: Superina Benjámin posta- és távirdaügyi miniszter szombaton délben a beogradi gyorsvonattal Noviszadra érkezett. A vasútállomáson Sárics Jován és Nenadovics Velimir postaigazgatók várták, akikkel automobilon a postaigazgatóságra hajtatott. A miniszter a postaigazgatóságon megbeszélést folytatott a két igazgatóval, majd fél egy órakor fogadta a noviszadi tőzsde, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a gyárosok és kereskedők egyesületének közös küldöttségét. A küldöttség köszönetét mondott a miniszternek gyors és erélyes intézkedéséért, amellyel a noviszadi automatikus telefonközpont felállítását elrendelte. Köszönetét mondott a küldöttség a miniszternek azért is, mert lehetővé tette, hogy a vajdasági városok Pozsonnyal és Párkánynánával közvetlen telefonkapcsolatot kapjanak, afni a vajdasági közgazdaság, különösen a gabonakereskedelem szempontjából nagyon fontos. Ezek után a küldöttség azt a kérést terjesztette a miniszter elé, hogy a vajdasági gazdasági élet érdekeire való tekintettel létesítsen közvetlen telefonkapcsolatot Trieszttel és Brailával is. A miniszter részletesen megbeszélte a küldöttséggel az uj vonalak felállításával kapcsolatos kérdéseket és kijelentette, hogy mindig tekintettel volt a Vajdaság érdekeire és a jövőben is gondot fog fordítani a Vajdaságra. ígéretet tett arra, hogy mihelyt visszaérkezik Beogradba, rigómban intézkedni fog. hogy ezek a fontos vonalak minél előbb bekapcsolódjanak a vajdasági telefonhálózatba. Á postaigazgatóságról a miniszter ebédre ment, majd ebéd után megtekintette a noviszadi postahivatal uj épületét. Superina a délután három órai gyorsvonattal visszautazott Beogradba Bukarestből jelentik: A szenátusi választásokon a kormány döntő győzelmet aratott. A 113 szenátusi mandátum közül a kormány 108-at, az ellenzék mindössze csak öt mandátumot szerzett. A kamarai választások végeredmé* nyét közzétették. A' hivatalos jelentés' szerint a kormány 286, az jlíenzéki blokk hetvenhét, a»liberáiisok tizenöt, az antiszemiták kilenc mandátumot szereztek. Kilenc és fél Kamenica Rassay Károly a Bethlen-kormány A kormány távozását és rendszerváltozást követel a frankbotrány miatt — „A kormány a botránypörökben csak formálisan tanú, lényeg ben vádlott“ Noviszad egész társadalma résztvesz a segélyakcióban „Bsogradban érzéketlenek a Vajdaság sérelmei iránt“ A kisanlanttal való együttműködést sürgeti Rassay Dr. Milovanovics Milován polgármester szombaton délelőtt tizenegy órára .a városháza közgyűlési termében értekezletre hívta össze Noviszad jótékonysági és kulturális egyesületeit, hogy a kanienicai árvízkárosultak segélyezésére széleskörű gyűjtés és gyorssegélyakció induljon meg. A meghívott egyesületek kivétel nélkül képviseltették magukat. Ott voltak: dr. janjies Voja nyugalmazott miniszter, nemzetgyűlési képviselő, dr. Csirics Irinej püspök, Popovics Dimitrlje püspöki titkár, Nikoücs Milán hadbíró-tábornok, Pátit Ferenc apátplébános, dr. Hadzsi Koszta ügyvéd, Lakics János alpolgármester, Mihaldzsics Sztanoje főkapitány, Piavsics Nikola műszaki tanácsos, Klicin Predrag, Popovics Alekszandar városi tanácsnokok", Francuski Milán bankigazgató, Vilics Márkóné, Vulkáné, Kapamadzsija Anka, dr. Radies Dusánne, Kohn Gyuláné, dr. Kamardsné, dr. Szubotics Kamenkóné, Szlepcsevics Milán nyugalmazott főispán, dr. Kovacsevics Szteván főszolgabíró, Szdvics Vlada volt nemzetgyűlési képviselő, dr. Nenadovics Jován főorvos, Ruzsics Dusán és Balubdzsics Mirkó igazgatók, Lotics Ljubomir, a Matica titkára, dr. Bauer Lajos, a Kulturbund főtitkára, dr. Popovics Jefta, Horváth Lajos református lelkész, Miroszavljevics Lázár, Csalim János, Petrovics Mladen, Moljuc György, Dimovics Döme, ivkovics Nikola, Urajacsevics Gyula és Jankovics Milán kereskedők, Tyoszics ’Fosó mérnök, Jovanovics J ósa a Szokol nevében, Stefanavics Szteván, a vendéglősegylet elnöke, Lütze Rudolf, a Jugendchor elnöke, ifjú dr. Hadzsi Koszta, a labdarugókerület elnöke és mások. A polgármester üdvözlő szavai után dr. Csirics Irinej püspök mondott szivhezszóló meleg szavakat, amelyekben felhívja a város lakosságát, hogy tegye meg emberbaráti kötelességét. Pár évvel ezelőtt, amikor Dalmáciában volt hasonló nagymérvű szerencsétlenség, Noviszad az áldozatkészségből derekasan kivette a maga részét. Kamenica pemcsak területileg, de a szivünkhöz is közelebb van, mert Kamenica Noviszad tüdeje. A kamenicaiakon segíteni több mint kötelesség. Szdvics Vlada, Kamenica volt nemzetgyűlési képviselője Kamenicát Noviszad elővárosának nevezi és annak tekinti egész Kamenica. Kamenicán pénteken megalakult a segélybizottság, a melynek szóló lett az elnöke és amely segélyért fordult a kormányhoz, nem- • zetgyüléshez és a társadalomhoz. Sokat remél Noviszad áldozatkészségétől. Dr. Nenadovics Jován főorvos, a kerületi vöröskereszt egylet alelnökc bejelentette, hogy Kapamadzsia Anka helyi egyesületi aleinöknővel szombaton Kamenicán volt, a noviszadi vöröskereszt egylet 5000 dinárt, a beogradi vöröskereszt pedig 10.000 dinárt adományozott, azonkívül a beogradi vöröskereszt harminc károsult asszony számára fehérneműt, ruhát és cipőt küld. Indítványozta, hogy a vöröskereszt választmányának vezetésével minden egyesület egy-egy képviselőjéből alakult segélybizottság vegye kezébe a mozgalom irányítását, rendezzenek az egész városban gyűjtéseket és a vöröskereszt egyesületben indítványozni fogja, hogy a junius hatodiki vöröskeresztnap egész jövedelme a kamenicai segélyalap javára fordittassék. Dr. Radios Dusánné, a szerb nőegylet alelnöknője, Balubdzsics Mirkó igazgató, Ruzsics Dusán igazgató, Vilics Markóné nőegyleti elnöknő, dr. Popovics Jefta felszólalásai után Janjies Voja képviselő bejelentette, hogy jelentést tett a kormánynak a szerencsétlenségről és a minisztertanács nagyobb segély megszavazását helyezte kilátásba. De szükség van a társadalom segítségére is< épp azért a Kamenicán már megalakult segélybizottság egészítse ki magát a noviszadi segélyakció vezetőségével és közösen intézzék emberbarát! munkájukat. Kamenicán kilenc és fél millió dinár értékű vagyon pusztult el. Lakics János alpolgármester, Kohn Gyuláné, az Ingyenkenyér-egylet elnöknőjének felszólalása után Stefanavics Szteván, a vendéglősegylet elnöke az egyesület és a maga nevében 1000—1000 dinárt adott át a károsultak részére. Krajasevics Gyula fakereskedő temperamentumos beszédben kifogásolta, hogy amikor Markovics Péter képviselő pénteken sürgős interpellációt terjesztett a nemzetgyűlés elé á károsultak segélyezése ügyében, Pucelj Iván föidmivelésiigyi miniszter a sürgősség ellen foglalt állást. Ezt már a Vajdaság megszokta, amikor vajdasági sérelmekről van szó, akkor aziránt Beogradban érzéketlenek, de Szlovénia és az ország többi része a szivünkhöz nőtt. Janjies, mint Kamenica képviselője is csak harmadnapra jött el a kerületébe. Különben is vegyék már Beogradban tudomásul, hogy a Vajdaság már többé nem gazdag, mert tönkrement. Dr. Janjies Voja válaszában kijelen-Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülésén megkezdték az apropriációs törvényjavaslat vitáját. Az első szónok Rassay Károly beszéde elején megiHetődve emlékezett meg Vdzsonyi Vilmos haláláról, majd két órás beszédben foglalkozott a magyar politikai helyzettel, atfoól indulva ki, hogy az apropiációs törvényjavaslat a két és fél éves szanálási periódust zárja le, hogy egyben megnyisson egy uj időszakot, a melyben az állam felszabadulva a külföldi ellenőrzés aló!, maga vegye kezébe gazdasági életének irányítását. így tehát jogosult mérleget csinálni és számbavenni, hogy mennyiben teljesültek azok a várakozások, amelyeket a szanáláshoz fűztek. A szanálási program a valuta értékének állandósítása és a költségvetés egyensúlyának biztosítása tekintetében elérte a célját. Ez a tény jogot ad arra, hogy a magyar kormány a pénzügyi ellenőrzés megszüntetését követelje- De a magyar kereskedelem és ipar és az egész közgazdasági élet rendkívül válságos helyzetben van, a mellyel szemben a kormány csudálatos fatalista álláspontra helyezkedik. Az egyetlen ut uj: tőke szerzése és kereskedelmi szerződések kötése révén a külföldi piacok megszrvezése. Mindkettőnek előfeltétele azonban kedvező kiil- és belpolitikai helyzet. — Ma már — folytatta Rassay — a nagyhatalmak figyelme a közel Keleteurópai problémára is kiterjed. Egymásután kerülnek napvilágra különböző tervek és ötletek, amelyeknek célja, az utódállamok gazdasági problémáinak megoldása. A kisantant kibővítése, a dunai konföderáció. Az uj középeurópai antant ötlete mutatja, hogy mindjobban átmegy a köztudatba a mai helyzet tarthatatlansága. Másrészt azok a kötelékek, amelyek a kisantantot létrehozták — mondotta Rassay — meglazultak. A kisantant megteremtésének főbázisa .a Magyarország elleni védekezés volt. E negatívummal szemben azonban a kisantant bármely állama részére nagyobb értéket jelent az a pozitív erő, amelyet a nyolcmilliós egységes és erős magyar nemzettel való politikai és gazdasági kapcsolat nyújt. Minden igyekezetünkkel lehetővé kell tenni, hogy megszüntessük azt a feszültséget, amely a szomszédállamokkal szemben fenáll. Rassay ezután Magyarország kul- és belpolitikai helyzetével foglalkozott. — Az ország külpolitikai helyzete — mondotta — az utolsó két és fél év alatt megromlott. Két és fél évvel ezelőtt úgy az országon kívül, mint azon beiül jogosan remélték, hogy az utolsó évek kilengései után Magyarország külső és belső politikája visszatér a törvényes alaphoz, a külföldi állomásokhoz hasonlóan, az utolsó hat hónap eseményei azonban megdöntötték ez a reménységet. A frankhamisítás bűncselekménye, az abban részes személyek, a hely, ahol a hamis frankok készültek, valamint a írankpör fötárgyalásának egyes fázisai alkalmasok voltak arro, hogy úgy a külföld bizalmat, mint a konszolidációba vetett belső hitet lerombolják. Az ország érdekében feltétlenül szükséges, hogy a a kormánynak a frankbotráayban érdekeli tagjai, elsősorban a belügyminiszter elhagyják helyüket, hogy igy az ország meghurcolásáért a felelősséget ne a nemzet hanem a kormány viselje. Az államfőnek, a parlamenti többségnek és a kormánynak kötelessége ennek a következményeit levonni. Nem elég azonban a személyváltozás, hanem gyökeres rendszerváltozásra van szükség. A frankhamisítás bűncselekménye ugyanabban a talajban csírázik, a melyből az elmúlt évek visszataszító bűncselekményei sarjadtak ki és Bethlen miniszterelnök nagy hibát követett el, amikor a írankpör tárgyalásán a frankhamisitók bűncselekményét hazafias indokokakl próbálta magyarázni. Az a körülmény, hogy a magyar kormány tagjainak évenkint meg kell jelenniök a világ itélőszéke előtt olyan botrányperekben, amelyekben csak formálisan töltik be a tanuk szerepét, de lényegében vádlottak, nem a magyar belpolitika biélezett ellentéteinek, harcainak a következménye. Az Eskütt-pör és Márffy-féle borzalmas gyilkosságok bűnügye után most a frankpörben volt kénytelen válalna a kormány a vádlottak védeelmének lealázó szerepét. Be kell látni a miniszterelnöknek, hogy) ez a helyzet nem állott volna elő akkor, ha Bethlen miniszterelnöknek elég ereje lett volna széttépni azokat a köteleket, amelyek a múlthoz fűzik. Ezzel a politikával szemben, amelyet a kormányzat képvisel, minden demokratikusan érző embernek férfiasán szembe kell szállni, hogy a nemzetet felébreszsztik évek óta tartó kábulatából.
