Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-26 / 145. szám
1926 május 26. Kisebbségiélet ® h • A román kormány hivatalos lapjában megjelent az a rendelet, mely több erdélyi kisebbségi iskola nyilvánossági jogát visszaadja. A rendelet szószerint így, szól: »Tekintve az 1925 december hó 19-én életbeléptetett magánoktatási törvény számos alakiságát, tekintve a kisebbségi iskoláknak és különösen azokénak, melyek már nyilvánossági joggal rendelkeztek, panaszainak, egyenkénti felülvizsgálásával járó nehézségeket, elrendeljük: 1. Minden népkisebbség! és felekezeti iskola, amelynek már meg volt a nyilvánossági joga, de attól megúsztatott, kivételesen a törvény által megkívánt alakiságoknak betöltéséig, ideiglenesen nyilvánossági jogú vizsgálatokat tarthassanak. 2. A tanterv ezen iskolákban az év végéig változatlanul marad, míg a jövő tanévre az idézett törvény szerint készítendő el.« A rendelet alapján több magyar középiskola kapja vissza a nyilvánossági jogot. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. min<Jen polgára egyenlőségét és egyenjogúságát ismerem el. Egyetlen feltételt kötök csak ehhez: hogy mindenki az ország lojális fia legyen és mindenkit egy cél, egy akarat fogjon össze: a haza boldogulása.« A bukaresti lapok nagyrésze éles támadást intézett az Averescu-korinány ellen, hogy több magyar és német iskolának nyilvánossági jogot adott. A támadásokra a belügyminisztérium kommünikét tett közzé, mely a következőkép szól: »Egyes lapok alaptalan támadásokat intéznek a közoktatásügyi miniszter ellen az erdélyi nem állami iskolák nyilvánossági jogának provizórikus megadása miatt. E támadások legalábbis különösnek mondhatók, mert olyan lapok részéről történnek, amelyek a jog és igazság állandó védőinek szeretik magukat feltolni. A kérdés megvilágítása érdekében • hivatalosan a következőket jegyzik meg: Erdélyben több olyan középiskola van, amelyek évszázadok óta nyilvánossági joggai bírtak. Az előző kormány igazságtalan jelentések alapján — mint azt azon iskolák vezetői állítják — megfosztotta ezeket az iskolákat nyilvánossági joguktól. Január hónapban ezek az iskolák kérték nyilvánossági joguk visszaadását. Az előző kormánynak nem yolt már ideie ezeknek a kéréseknek elintézésére. Negu- Iescu, a jelenlegi közoktatásügyi miniszter, értesülve az érdekeltek panaszáról, logikusnak és természetesnek találta, hogy kegyelmi aktussal provizórikus módon visszaadja ezeknek az erdélyi iskoláknak azelőtt érvényben volt nyilvánossági jogát. A kérdés végleges rendezése az uj magánoktatási törvény rendelkezéseinek megie löen a jövő tanév kezdete előtt meg fog történni.« Magyar zászlókkal köszöntötték Kézdivásárhelyen Bucsán államtitkárt. A csoda úgy történt, hogy az államtitkár érkezése előtt a városi dobos kidobolta a polgármesternek felsőbb engedély alapján tett azt a rendelkezését, hogy a román lobogó mellé a magyar nemzeti lobogó is kitűzhető. A kézdivásárhelyi magyarok közt nagy volt az öröm és egymásután jelentek meg a magyar lobogók az állami lobogó mellett . De az öröm nem soká tartott: a ■rendőrfőnök intézkedésére - hamarosan eltávolítottak a magyar színeket. Aztán jött Bucsán államtitkár , akit Morvay polgármester köszöntött: »Engedje meg méltóságod, a megnyilvánuló szeretet még őszintébb lett volna, ha a kitűzött, magyar lobogókat el nem kobozza a rendőrség«. Bucsán miniszter csodálkozva vette tudomásul a zászlóaffért, majd magához intette a rendörfpnököt és elrendelte, hogy az elkobzott zászlók azonnal visszaadandók és közzéteendő, hogy a magyar lobogók újból kitüzhetök. # Avaresca miniszterelnök a néppárt kolozsvári népgyülésén nagy beszédet mondott. »A politikái pártok rendszerint úgy alakulnak, hogy néhány vezetésre vágyó ember maga köré gyűjti ismerőseit és érdektársait és azután lefelé terjeszkedik. A néppárt a nép legszélesebb rétegein épült ki. ez a népnek, a parasztságnak a pártja. Ma is kinyújtom jobbomat, de nem a vezérek, hanem a nép, á néptörnegek felé. Ismére ma román paraszt bölcsességét, módomban volt azt megismerni az élet minden körülményei között. Meg vagyok győződve, hogy Erdély is tudja, kik vezetik ' az egyenes utón és Erdély népe szeretettel megszorítja kinyújtott jobbomat. Nem ismerek különbségit állampolgárok között. Meggyőződésem az, hogy az ország boldogságát népességének boldogsága teremti meg, fajra, felékezetre való különbség nélkül. Szamos nehézséget kell még leküzdenünk. Ezeket részint a háború sebei okozták, részint az előző kormányzat szerezte, részben pedig — itt Erdélyben — a nemzeti-párt politikája. Mindezt a nehézséget csak egyesült erővel tudjuk leküzdeni. Remélem, hogy szavunkat meghallgatják, mindenki felismeri azt az erőt, amelyet az egyesülés fog jelenteni a közös célok érdekében. Vannak, akik nem tudják meghallgatni az igazságot, .ilyenek voltak azok is. akik megzavarták a gyűlést. Tévelygő elmék ezek, akiknek meg kell tudniok, hogy kezem nemcsak baráti kézszoritásra képes, hanem sújtani is — »Wer nicht hören will, der muss ftjhlen«)— mondotta a miniszterelnök. Ismétlem: Románia Kény re-kegy elemre megadja magát Abd el Krim a franciáknak A iif-kabil törzsek behódoltak a franciáknak és a spanyoloknak Párisból jelentik: Abd cl Krím ellenállása végleg megtört. A francia csapatok elfoglalták Targuist, Abd el Krim főhadiszállását, a spanyolok pedig megszállták Aidirt. Abd el Krim üzenetet küldött a francia főhadiszállásra, hogy meg akar hódolni. A rifkabi! törzsek fejvesztetten menekülnek, úgyhogy a franciák szinte kardcsapás nélkül harminc-negyven kilométernyi tért nyertek az utolsó napokban. Fezből érkező jelentés szerint Párén francia katonaorvos:.' levelet hozott Abd el Krímtől Stce* tábornok fökormányzónak. Ebben a levélben Abd el Krím bejelenti, bogy abbahagyja a küzdelmet és a francia nemzet nagylelkűségére bizza magát. Steeg tábornok Taurnatba megy, ahol csütörtökön fogadja Abd el Krím hódolatát. Más jelentések szerint Abd el Krim levelében nem jelenti ki, hogy feltétel nélkül megadja magát, csupán azt kéri, hogy tegyék lehetővé a fegyverszünetet és a béketárgyalások ujrafelvételit. Doutnergue köztársasági elnök kedden minisztertanácsöt hivott egybe az Elyséebe hogy határozzanak az Ábd ei Krímnek adandó válaszról. A Matin szerint szó sem lehet a béketárgyalások újbóli megkezdéséről, sőt fegyverszünetről is csak akkor lehet szó, ha valamennyi rifkabil törzs behódol a franciáknak és Abd ei Krím ezt személyesen jelenti ki a francia hadvezetöségnek. A francia kormány összekötteté be lépett Madriddal, hogy a -teendő intézkedésekre nézve megegyezést létesítsen a spanyolokkal. Ugyancsak Fezből érkező jelentés szerint Abd el Krim Szuidában már teljesen magára maradt. Legbizalmasabb hivei .es titkára is átment a spanyolok táborába, ahol közölték hogy Abd ei Krim hangulata ?.z utolsó napokban olyan elkeseredett, hogy környezete életveszélyben forog. Amikor Abd el Krim megtudta, hogy a rifkabi! törzsek békét követelnek, valósággal örjöngeni kezdett és személyes híveit megöléssé fenyegette. lőbe, ahol' át fogj a neki adni revolverét. Brakovics és Katanics leültek a kocsma verandáján és ott Katanics át is adta a revolvert. Erre Brakovics felszólította, hogy vesse le a szolgálati övét és kövesse őt a csendőrségre.. Katanics ellenállt és amikor Brakovics le akarta fogni, beugrott Farkas Lajos vendéglősnek a folyosóról nyiló hálószobájába. Brakovics és Farkas utánanientek, ebben a pillanatban Katanics a zsebéből egy bombát vett ki, Brakovics ezt észrevette és még annyi ideje volt, hogy elkiáltsa: Pazi, bomba! Farkast magával rántva, beszaladt a másik szobába. A következő percben a bomba felrobbant, a házat óriási dörgés rázta meg, az öszszes ablakok betörtek. Néhány perc múlva, mikor a házbeliek bementek a hálószobába, ott találták Katanics holttestét. A bomba fejét és gyomrát teljesen szétzúzta. A szoba falai vérrel és agyvelörészecskékkel vannak befröcskölve. A padlón hatalmas mélyedés van, amelyet a bomba vágott s a szoba tele volt lőporfüsttel. Csakhamar megjelent a helyszínen Arangyel Milonovics csendőrkapitány a szombori csenclőrség parancsnoka. Ivan Szlukics detektivíőnök, dr. Gergurov Sztoján rendőrorvos. akik megállapították, hogy a bomba egv francia származás’/ kézigránát, amilyent az albán határon a komitácsik ellen használnak és Katanics valószínűleg szolgálati helyén lopta. Kézigránáttal végezte ki önmagát egy szökevény csendőrkáplár Letartóztatás elől a halálba Szomborból jelentik: Szombor kedden még a Radios István megzavart népgyülésének hatása alatt állott Mindenki újabb részleteket tudott, a felizgatott fantáziájú emberek arról suttogtak, hogy menny bomba és kézigránát volt azoknál akik a tüntetésre felvonultak. Noha sem bombát, sem öldöklő szerszámot senkinél sem láttak, mindenki ijedten tért ki, mihelyt az uccán szembejött olyan valaki, akinek a hétfői népgyülés megzavarásában aktiv része volt. Ebben az izgatott, túlfűtött hangulatban egyszerre csak délben, amikor a legnagyobb volt az uccai forgalom, iszonyú robbanás zaja rázkódtatta meg a levegőt. Mindenki elsápadt, összerezzent s órák hosszáig tartott, míg a. kedélyek megnyugodtak s kiderült, hogy a robbanás és a népgyülés megzavarása közt nincs semmi összefüggés. A robbanás színhelye a Radomir Putnik venae, a város egyik forgalmas uccáján történt. Ebben az utcában lévő Farkas. Lajos-féle vendéglőbe kevéssel tizenkét óra előtt két csendőr tért be. Az együk Triva Katanics sztapárj születésű csendőrkáplár. aki az albán határon levő Strumicán teljesít szolgálatot. A másik pedig Mileta Sztojkovics milenovaci illetőségű csendőrkáplár, a ki a sztapári csendőrséghez van beosztva. Triva Katanics néhány nap pal ezelőtt megjelent Sztapáron, a hol azt mondotta, hogy szabadságra jött haza. A sztapári uccán berúgva többizben botrányt provokált és ezért egy alkalommal a sztapári csendőrök előállították a csendőrőrsre. Katanics itt ellopta Brakovics csendőrkáplár revolverét és megszökött. Időközben megérkezett a strumicai csendőrség körözőlevele. amelyben közölték, hogy Katanics onnan is megszökött. Kedden Brakovics hivatalos ügyben bement Szornborba és ott az uccán meglátta Katanicsot, akit felszólitott, hogy adja vissza neki az ellopott revolverét. Katanics előbb különféle kifogásokkal élt, majd azt mondotta, hogy jöjjön -vele a Farkas-y^lég-A szép Anita Politzer Parisban leszereli az antifeministákal Május végén uj nemzetközi kongreszszust tartanak a radikális suffragettek Parisban a legközelebbi napokban iuternacicnális kongresszust tartanak a feministák. A május 30-ikán, illetve június 6-án tartandó kongresszuson a feministák beszámolnak a szüfrazsettek legújabb mozgalmáról , amely a feminizmus történetében uj etappot jeient. A feltűnően szép Anita Politzer már Parisban van és ott készíti elő a kongresszust. Egy francia újságíró a napokban meginterjúvolta. Anita Politzert, aki a következőkben magyarázta meg az uj szüfrazsett-mozgalom célját: ’ — Mi teljes egyenjogúsításra törekszünk. A mai feministák nem elégedhetnek meg a régi eredményekkel: az uj élet a süfrazsett-mozgalomban is változásokat, fejlődést követel. A jövő feministáinak sokkal intranzigensebbeknek kell lenniök, mini a maiaknak. Ez nem jelent természetesen állandó harcot a mai lényegében béke tényezőre alapított társadalommal szemben. Sőt, hogy úgy mondjam, azoknak az ellentétes erőknek a kiegyenlítését keresi, amelyek a ma társadalmában állandó összetűzéseket, diszharmóniát keltenek. Miss Anita Prlitzer, aki interjúját egy nagy párisi, szálloda halijában adta, most mosolyogva nézett az- újságíróra. — Azt akarja kérdezni, hogy miben nyilvánul meg ez az intranzigens zsüírazsett-mozgalom? Hát mi nem elég- , szünk meg a szavazati joggal és a választhatósággal, hanem a köz- és magánjog minden vonatkozásában egyezőséget követelünk. A nőknek a férfiak alá rendelése — még a magánjog terein is — elmúlt barbár idők emléke csak. A párisi újságíró cikke végén megjegyzi, hogy ha valamennyi feminista olyan kedvesen magyarázná meg a szüfrazsettek céljait, még Parisban sem ichetne — aiitifeministát találni.
