Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-26 / 145. szám

12 OLDAL * ÁRA 1'/, DINÁR PoŠtarina plaíena! BA^CmEGYEI NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 SZERDA május 26. 145. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után is hétfon délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minetva-palota)^ Kiadóhivatal: Sabotica, Aleksandrova ul.l.(Lalbach-palal.il ■. Ä szombori gyűlés Ami tegnap Szomborban történt, azt elítéli minden józan ember. Elítélik elsősorban azok a szom­­bori hatósági funkcionáriusok, akik igyekeztek fenntartani a ren­det, igyekeztek lehetővé tenni, hogy a kormány koalíció egyik pártjának vezére hirdetett nép­­gyülését megtarthassa. Mi, magyar kisebbség, akiknek még nem adatott meg, hogy nép­­gyülésen szólhassunk azokhoz a magyarokhoz, akiknek velünk egy a fájdalma, óhajtása és sóhaja, nem akarunk beleavatkozni ér demben abba, ami Szomborban történt. Akármennyire csábitana is, hogy beszéljünk arról, hogy mennyire nem őszinte a meg­egyezés, mennyire nem az érzé­sek harmóniáján épül fel a béke, amikor a horvát parasztpárt hí­veivel szemben ellenségként áll­nak a szerb nacionalisták, nekünk ehez a családi perpatvarhoz sem­mi közünk sincs. Mi csak leszö­gezzük azt, hogy a kormány­támogató párt korifeusainak, a belügyminiszteri államtitkárnak je­lenlétében sem sikerült a szólás­­szabadság alkotmányos elvének érvényt szerezni. A hatóságok kétségkívül mindent megtettek Szomborban, hogy a rendet, Ra­dies István személyét, a Radics­­párti politikusok sértetlenségét biztosítsák, de az alkotmánynál nagyobb erő, a hatósági parancs­nál hatékonyabb parancs, a tör­vény erején túlmenő hatalom ál­lott velük szemben. Radios István s a Radics-párti miniszterek most személyes ta­pasztalatukból győződhettek meg arról, hogy titokzatos és titkos erők hatalmasabbak, mint a tör­vény s a szenvedély nagyobb ur, mint az államérdek. Lehet-e szabadságról, jogról be­szélni, ha miniszterek, a kormá­nyon lévő politikusok nem képe­sek a maguk számára azt a jo­got biztosítani, hogy politikai né­zeteiket kifejthessék és megma­gyarázhassák ? Megérti-e most már Radics István, hogy milyen árvák, tehetetlenek és gyámolta­lanok vagyunk mi jugoszláviai magyarok, ha fajtesívéreínkhez akarunk szólni. Mellettünk nem áll kormánypárti vezér-korifeus, a mi gyűléseinkre nem jön el a belügyi államtitkár, mi nem hi­vatkozhatunk a minisztertanács támogatására, mi csak az alkot­mányra, az emberi jogokra, a de­mokratikus elvekre hivatkozha­tunk. Lehet-e hát nekünk iga­zunk ? A szombori gyűlés sajnálatos megzavarása talán diadala azok­nak, akik szervezett tömegekben vonultak fel a városháza elé, azonban ez a diadal szomorú jele annak, hogy a törvény és a jog csak addig erő, amig a min­den törvénynél hatalmasabb szer­vezetek túl nem teszik magukat rajta. Szomorú jele annak, hogy a megegyezés, amely most alapja a belpolitikának, mennyire nincs meg a valóságban s hogy milyen messze vagyunk még attól az ideáltól, hogy az államban min­denkinek egyformán parancsoljon a törvény s mindenki számára egy­forma legyen a jog. A szombori gyűlés azért szol­gál kiábrándító tanulságokkal, mert dezorganizációt mutat s az államnak súlya, tekintélye és ha­talma csak akkor van, ha a tör­vénynek és a törvényes hatósá­goknak mindenki engedelmes­kedik. A francia a frankhamisítás teljes felderítését követelik Izgalmas jelenetek a szocialista kongresszuson Parisból jelentik: A francia szo­cialisták pünkösdi kongresszusát Rena­­udel elnök nyitotta meg. Morel, a baloldali frakció vezére heves táma­dást intézett a radikális párt ellen, amely az 1924 május 11-én diadalra jutott szocialista eszmét elárulta. Kö­vetelte, hogy a szocialista párt egye­süljön a kommunistákkal. A szónoknak ezt a kijelentését a kommunisták nagy tapssal fogadták, a szociáldemokraták nagyrésze azon­ban heves kiáltozások közben Morei­­nek a pártból való kizárását kö­vetelte. A kongresszuson Renaudel szárnya * kilenctized többséggel bir és a szo­ciáldemokraták hajlandók a radikális kormányt támogatni. A kongresszus határozatot hozott, amelyben követelik, hogy a francia kormány derítsen világosságot a ma­gyarországi frankhamisitási ügyreés kö­vetelje az ügy politikumának tisztázását. Szerdán összeül a nemzetgyűlés de még nincs megállapodás az ellenzéki interpellációkról Radikális képviselők összeférhetetlenségi törvényjavaslatot nyújtottak be Sürgős interpellációkban panamákkal vádolják a demokrata minisztereket Uzunovics miniszterelnök szerint a parlamentnek egész júniusra van munkaanyaga Beogradböl jelentik : Az ünne­pek elmúltával ismét megélénkült a politikai élet és a parlament szerdai ülését mér csaknem teljes számban Beogradban várják a politikusok. Érdeklődéssel várták a radikális klub kedd délutánra összehívott ülését, amely azonban szerdára maradt. A radikális klub helyiségeiben ezért mégis voltak fontos tárgya­lások. Uzunovics miniszterelnök itt ült össze Trif/covics Márkéval, a parlament elnökével, később pe­dig Radics Pavléval vonult félre tanácskozásra, majd ismét Trif­­koviccsal és még néhány beo­­gradi radikális politikussal tár­gyalt a miniszterelnök. Ezek a megbeszélések nyilvánvalóan a parlament munkarendjével és a két kormánypárt viszonyának kérdé­sével foglalkoztak. A miniszterelnök a korrupciós interpellációkról és a parlament júniusi programjáról Radics Pavle az újságírókkal annyit közölt, hogy a nemzet­gyűlés napirendjéről volt szó és hogy a tárgyalások szerdán foly­tatódnak. Uzunovics miniszterelnök a kö­vetkező nyilatkozatot tette : — Tárgyaltunk, de semmi jelentős határozatot nem hoztunk. Megvár­juk a pártvezérek holnapi konferen­ciáját, hadd lássuk, hogyan tekintik ők a dolgokat. Hallottuk az urak az interpellációkról. Ha létrejön vala­milyen megegyezés, akkor aszerint járunk el. ha pedig nem, akkor min­den a házszabályok értelmében fog történni. — Sürgetni kell azoknak a bizott­ságoknak a munkáját, amelyek már megalakultak és meg kell választani a többi bizottságokat is. A közeljö­vőben napirendre fog kerülni: a pénzügyi törvény módosítása, a rok­kantilletményekre való tekintettel, továbbá a törvényhozó. bizottság működésének ■ meghosszabbításáról szóló javaslat, az olasz-iugoszláv kereskedelmi szerződés ratifikálása, a központi igazgatásról szóló és- á bí­róságokról szóló törvényjavaslat, Ilyen módon az egész június hónap­ra van a parlamentnek munkája. A szombori főispán Beogradban A legtöbb szóbeszéd tárgya Ra­dics Istvánnak a pazovai és szom­bori gyűléseken elhangzott beszédei, valamint a szombori incidens voltak. Petrovics Milivoj dr. szombori főis­pán kedden Beogradban tartózko­dott és referált a kormánynak az eseményekről. Tárgyalt ezenkívül Trifkovics Márkéval is. aki tudvale­vőleg a szombori kerület radikális listavezetője. A radikális képviselők interpellációja a korrupcióról A radikális párt néhány kép­viselője kedden két interpellációt terjesztett be a nemzetgyűlés el­nökségéhez, amelyek a korrupciós ügyekről szólnak és törvényjavas­latot nyújtottak be a képviselők és miniszterek inkompatibilitásáról. ■ Az első interpellációt a szociál­politikai és a pénzügyminiszterhez intézik. Elmondja az interpelláció, hogy 1920-ban, amikor a demok­rata Jojics Riszta volt a közélel­mezési miniszter és Kumanudi Koszta pénzügyiniszter, Vukanac Sziavkó. ügyvéd, volt demokrata képviselő közbenjárására a köz­­élelmezési minisztérium nagymennyi­ségű benzint is ásványolajat vásá­rolt- Az üzletben Vukanac Sziavkó háromszázezer dinárt keresett. Az interpelláció kérdi, hajlandók-e ebben az ügyben vizsgálatot in­­ditani a bűnösség megállapítása végett. A második interpelláció, amelyet a pénzügyminiszterhez intéztek, arról szól, hogy az 1921—22. években Jugoszláviának az Osztrák- Magyar Bank likvidálása folytán huszonnégymillió százhatvanötezer

Next

/
Thumbnails
Contents