Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-23 / 143. szám

24. old.!____________________ BÄCSMEGYE! napló

radnak bizonyos izgalmi stádiumban.

Dresmann kölni sebészprofesszor ajánlatára a német sebészek elfogadták és elkalmazzák a narkózis kölni vízzel való bevezetését. Az altató orvos néhány percig illatos kölni vizet csepegtet az altató kosárra, mire a a beteg megnyugszik, nyugodtan légzik és csak e

megnyugvás után térnek át lassankint

az altatószer adagolására.

A narkózis kölni vízzel való bevezetése annyira bevált, hogy az egyik berlini kémiai gyár a gyors-altatáshoz szükséges chloräthylt már kellő mennyiségű Eau de Colögne-al illatosítva állítja elő.

Or. Munk Arthur.

KALAND

IRTA: SZÍNI GYULA

forró égöv kiimája előnyösen befolyásolja a bajt.

MEG LEHET HOSSZABBÍTANI AZ ÉLETET?

Megnyugtathatjuk azokat az idősebb olvasókat, akiket ez a kérdés közelebbről érdekel, hogy igenis, meg lehet az életet hosszabbítani. (Ez a pár sor írás csak az öregeknek szól, hiszen a fiatalok »örökké« élnek, őket úgysem érdekli ez a téma.)

A hosszú élet titkának kulcsa olyan egyszerű, mint a Kolumbusz tojása és szerencsére nem e sorok szerény Írójától származik a megállapítás, különben bizonyára meg is mosolyogná az olvasó.

Richet, a hires francia tudós, a Nobeldij nyertese röviden és velősen alábbi pár tömör sorba foglalja össze az élet meghosszabbításának titkát:

Óvni kell a szervezetet mindenféle fertőző bajtól, tuberkulózistól, ráktól, vesebajos krémiától, tüdőgyulladástól véredény elmeszesedéstöl és ha ez sikerül, bizttosao megéred a századik éleévedet.

Évszázadok óta törik a fejüket a tudósok ezen a problémán, kísérleteznek, kutatnak az életelikszir után, fiatalító módszereket találnak ki, könyvtárra való kötetet írnak, vitatkoznak, vajúdnak és a végén megszületik a közismert — egérke. A régi adoma is azt mondja, hogy könnyen elérheted a századik évet, csak arra az egyre kell vigyáznod, hogy kilencvenkilenc éves korodban valahogy véletlenül meg ne találj halni.

De a kiváló tudós még hozzá teszi: Távol kell tartani a szervezettől a fertőző csirákon kívül a mérgeket is, elsősorban a nikotint. Egészséges, alkoholmentes, józan életet éljünk, tartózkoljunk a nemi kicsapongásoktól. a tulbö táplálkozástól, kerüljük a meghűléseket.

Mindez nagyon szép, de ki fogja betartani? Mert aki a halálos betegségeket távol tudja tartani a szervezetétől és az előírásos józan életet betartja; igazán meg is érdemli, hogy száz évig éljen.

Talán az orvosok tartják majd be ezeket az utasításokat? Az orvosok bizonyosan nem, mert mint ahogy a szabó rossz ruhában jár, a cipész rongyos cipőt hord, úgy az orvos se ér rá a maga egészségével is foglalkozni. Valószínűleg csak a neuraszténiások, a hipochonderék igyekeznek majd — e tanítások betartásával — a századik évet elérni: sikertelenül. Az élet meghosszabbítása tehát: utópia.

És igy van helyén a dolog, mert bizony rettenetes csapást jelentene až emberiségre, ha a világ tele volna botorkáló, magukkal tehetetlen százéves emberekkel. Mi, fiatalok legalább is azt állítjuk, hogy az öregkor meghosszabbításának semmi értelme sincs, hisz úgysincs nekik sok örömük az életből. Az öregek, a nagyon öregek meg azt mondják:

— Milyen szép élni... Még nVg éltem. Csak most tudom igazán élvezni az életet...

És végeredményben: igazat kell adnunk a fiataloknak és az öregeknek is.

AZ OPERÁCIÓKNÁL

való altatás bizony nem a legkellemesebb dolgok közé tartozik. Az ember orra, szája fölé helyeznek egy fátyolszerű anyagból készült »szájkosarat«, maszkot, amelyre a narkotizáló orvos kellemetlen szagu étert, kloroformot, vagy etilkloridot csepegtet.

Az altatás, az el alvás különösen nyugtalan gyermekeknél és ideges nőknél jár nehézséggel, mert ezek a nehezen elalvqk a kellemetlen szag hatása következtében visszatartott lélegzettel nyugtalanul vergődnek a műtőasztalon, .kínosan alszanak el, és végig megmaMary, nagyon messziről jöttem ma haza: egy világot hagytam a hátam mögött és most egv másikat kell keresnem.

Nagyon szép idő volt tegnap és éli természetesen unatkoztam. Felhők, virágok és egyéb fények, szinek csak eszébe juttatják az embernek, hogy milyen szép volna az élét. ha mindez igaz volna. A férjemnek nem szóltam semmit, kikocsiztam a vidékre, gyalog folytattam az utam, amely elhagyott erdei ösvényeken, tisztásokon, hallgatag remeteségeken vitt keresztül. A völgyből, a mely a zöld és sárga szín minden hullámában ringott, hirtelen élénkpiros tornyocskák, csinos pavillonok villantak elő. azután egy komoly szürke, kastclyszerü épület az állami címerrel, amelynek ridegségét hiába próbálta enyhíteni egy túlságosan tarka, virágos park és egy vidám lawn-tenuis pálya, amelynek hálói közvetlenül az épület homlokzata előtt emelkedtek.

A járó-kelők közül egyet megkérdeztem, hogy mi ez a kastély és a felelete szinte megborzongatott: tébolyda. Egészen más szemmel kezdtem nézni a magas épületet és a vidám hangok, amiket az előbb belőle kihallottam, egyszerre megfagyasztották az ereimben a vért. És mégis valami érthetetlen kíváncsiság vonzott feléje, annyira, hogy valami csellel beszerettem volna jutni. Gondoltam és hirtelen eszembe jutott Lovas Pál neve.

Lovas Pál... egy név a sok közül, a melyet ismerek. Öt évvel ezelőtt még bókokat mondott nekem, mint általában a férfiak, akik sohasem fogják levetni ezt a provokáló, kellemetlen szokásukat. Lehet, hogy érdeklődtem utána egy pillanatig, de nem emlékszem reá biztosan. A férjem barátai közé tartozott és ezen a réven tudtam meg róla. hogy egy évv.el ezelőtt súlyos idegbaj tört ki rajta. úgy, hogy be kellett szállítani az elmebajosok intézetébe. Mást nem tudtam a sorsáról, de elképzeltem, hogy mint aféle legényember, akit nyugtalansága és sorsa ide-oda vetett, anélkül, hogy valahol meg tudott volna gyökerezni, most legszomorubb óráiban egészen árva és elhagyatott lehet. Meg kell látogatnom.

Az embernek először jelentkeznie kell az intézet ellenőrénél és engedelmet adhat a beteg meglátogatására. Cédulát kaptam tőle. amelyre színes ceruzával Lovas Pál neve volt irva. Ezzel a cédulával a látogatóterembe kellett mennem, hol egy sápadt és szigorú arcú apáca vette át az írást és eltűnt vele.

Egészen egyedül maradtam egy szobában. hol nádszékek sorakoztak a fal mellett és mindenfelé ajtók voltak kilincs nélkül. Apácák és piros karszalagos cselédek jöttek-mentek. de mindig a náluk levő kulccsal nyitották ki az ajtókat és gyorsan megint bezárták. Az emberen ideges félelem vesz erőt, mintha valami csapdába került volna. Égy beteget is hoztak. Fehér-kék csikós korházi ruhájában nyugodtan haladt el mellettem, pillantást sem vetett rám és mindössze az volt feltűnő rajta,, hogy a karját mereven alálógatta és csak áz ujjai jártak moíollaszerüen, míg el nem tűnt az ajtó mögött. Pár perc múlva újra csikordult az ajtó és egy szomorú, szinte rabmenet vonult végig a szobán egy ápoló vezetésével. Nem néztek az emberek se jobbra, se balra, hanem ahogy a római V-ös számmal megjelölt ajtón bejöttek, úgy tűntek el arómai 11-es számú ajtó mögött. Egy percig nyitva maradt ez az ajtó és végig láthattam egy világos, tiszta folyósón, amelybe napsugár szűrődött kerti lombokon át és hol kórházi ruhás emberek üldögéltek, álltak, többnyire egyedül.

Megint 5 főkötős soros lépett ki az egyik ajtón és utána egv magas, szikár karcsú ember, göndör szőke hajjal, ege.- >

szén í.ehér, torzonborz bajusszal.és mélyen beesett szemmel: Lovas Pál. Feltűnően elegáns volt. látszott rajta, hogy átöltözködött és ezért váratott magára ennyi ideig.

Egyenesen felém tartott, komolyan, kíváncsian nézegetett és a kezét nyújtotta felém.

Emlékszik még reám? — kérdeztem -tőle.

— Nánayné — felelte nyugodtan és lehajolt, hogy a kezemet megcsókolja.

— Minek köszönhettem a látogatását?

Azt feleltem neki, hogy erre jártam és egyszerre eszembe jutott, hogy meglátogatom, mint a férjem barátját. Udvariasan megköszönte az érdeklődésemet, aztán egy percig csak egymást néztük, mert nyilván egyikünk sem tudott mit kérdezni.

— Mit csinál a férje? — törte meg ö a hallgatást és hozzátette:-- Tuskószerü ember, akiről semmit sem lehet lefaragni. Úgy kell venni, amint van. Egészben véve jelentéktelen ember.

— Ez a nyers, kíméletlen kritika meghökkentett. Miért mondja ezt a szemembe? De megnyugtattam magam, hiszen elmebajossal álltam szemben.

— Asszonyom — folytatta nyugodt hangon — ön nyilván nem is tudja, hogy része van abban, hogy én ide kerültem.

— Nekem? — kérdeztem csodálkozva és idegesen néztem az ajtókat, amelyen nem volt kilincs és amelyek le voltak zárva. Egészen egyedül voltunk.

— Én ismertem önt leánykorában — szólt Lovas Pál — finom, kis. lágyvo* nalu arca volt, amely mintha csupa mosülygödröcs'kéből állt volna. A keze is olyan delikát volt, amely csak a legfinomabb race-t jellemzi. Szavamra ön soha sem fog férjhez menni. És ugye mennyire bekövetkezett az aggodalmam? Fogadja részvétemet.

— Bocáftnat — feleltem — de én asszony vagyok. Nánayné. Az ön barátjának a felesége. Sőt már gyermekem is volt. aki szegény csak egy évig élt.

— Ön nem ment férjhez — mondta keményen és fenyegetően Lovas Pál. Rögtön láttam, hogy végre elérkeztünk az ö ötödik kerekéhez. Most már hagytam beszélni:

— Igen asszonyom, ön nem ment férjhez. Nánay nem az ön férje, önnek soha sem volt gyermeke, ön nem házas, ön egy harminc éves aggszüz. És ön szűz és meddő fog maradni, amig él. Pedig az a világon a legnagyobb baj, hogy az emberek szüzek és meddők maradnak. Ezért vagyok én itt, ezen a szomorú helyen.

— De nézze. Lovas Pál. hogyan mondhat ilyet! Amig ezt fogja állítani, nem eresztik ki innen erről a szomorú helyről. Lehet, hogy önnek más felfogása van a házasságról, mint más embernek. de ezt nem kell az egész világ orrára kötni, ön gondolhat, amit akar, de tartsa meg magának, mert sohasem fogják önt innen elereszteni. Én roppant sajnálom önt és ha innen kiszabadulna, én kisérném el szabad sétáira napfényes helyekre.

Lovas Pál arcán gúnyos, torz vonás jelent meg és folytatta:

— Velem is szűz és meddő maradna. Mi ketten már arra vagyunk teremtve, hogy szüzek és meddők maradjunk. Mi eljátszottuk már azt a pillanatot, amikor a világot szerelemmel gazdagíthattuk. Meg is mondom hogyan és mikor játszotta el.

Az elmebajos a levegőbe nézett, mintha emlékezetét akarta volna felfrissíteni és erre elkezdte az én házasságom történetét elemezni és feszegetni. Megdöbbentően pontosan tudott mindent és olyan részleteket mondott el. hogy belehalványodtam annak tudatába, hogy,1

ezt rajtam kivül más is tudja a világos. Az ember nagy lelki zuzódásokon megy keresztül, de ennek emlékei idővel elhomályosodnak, mert az élet vágy mindennél erősebb a világon. Megdöbbenve hallgattam ezt az embert, aki kegyetlenül boncolgatta azt, amit én unos-untig, hogy elmebajossal állok szemben, akiknek nem kell a szavára adnom. Olyan pontosan tudott mindent,, olyan pontosan emlékezett a legcsekélyebb részleteire is. hogy meg mertem kockáztatni: •

— Mondja Lovas Pál. nem volt-e maga valaha szerelmes belém?

Lehajtotta a fejét és halkan szólt:

— Most Is az vagyok.

— És miért nem szólt... akkor?

Belépett az apáca és jelentette, hogy

a látogatás ideje letelt. Lovas Pál kezet szorított velem és izgatottan elsietett, anélkül, hogy hátrafordult volna.

Mary, én nem tudom, mi van velem, Napról-napra szerelmesebb kezdek Tenni ebbe az emberbe. Már azt hiszem, magam is örült vagyok. Ez a késön tá, madt szerelem borzasztóan reám nehezedik és büntet. Folyton ellent akarok állni annak, hogy újra meglátogassa és valami olthatatalan. leküzdhetetlen sodor feléje. Ez. az ember őrülten is ezerszer értékesebb mint egy férj, akivel szűz és meddő maradtam. De miért csak ily későn jutok ennek a tudatára? Jöjj és segíts a te szerencsétlen

Margitodon.

T926 máftis 23

Szerkesztői üzenetek

ü © B

Cs. P, Maliidios. Hitelezői annak dacára. hogy bankkövetelés van. az ön ingatlanára jogerős bírói Ítélet alapján , megkérhetik az árverést. Az első helyen való bankbekebelezés annyit jelent, hogy az árverési vételárból első sorban a bankot fogják kielégiteni. Azonban a banknak nem kell hozzájárulni ahhoz, hogy más hitelező, akinek Ítélete van, árverést kérjen. —- Az uzsora ellen a feljelentést a kir. ügyészségnél kell megtenni. Arra azonban nincs kilátás, hogy a bíróság az 5 vagy 8%-on félül kifizetett kamatot betudja a tőkébe. Különben is ezzel már elkésett, mert a hitelezőinek, mint ö előadta, jogerős bírói Ítélet van ön ellen a kezükben. — A magánosok által kölcsönadott tőkék utáni kamat jövedelmi adóköteles, tehát az, aki] a kamatot élvezi, köteles ezt 'a jövedel-' mét bejelenteni. — Lábon álló termést is le lehet foglaltatni és el lehet árverezni, csupán a vetőmagra és a három hónapi ellátásra szükséges mennyiséget mentheti fel.

K. A. Sztaribecse. Kérjük velünk közölni, hogy ön mióta lakik Jugoszláviában és mióta adófizető, mert enéikül nem tudjuk megállapítani, hogy köteles-e önnek a jegyző a domovnicát kiadni.

K. A. Torzsa. A zagrebi ipartestület

által kibocsájtott sorsjegyek húzása meg volt. Az eredményt a Bácsmegyei Napló szerdai számában le is közöltük.

Sch. .1. Vel.-Kikinda. Francia kdpeslepokat a szuboticai Marisios és Jankó vies cégnél lehet kapni. Szíveskedjék hozzá fordulni.

Becskereki olvasó. A katonaságnál hat

gimnáziummal ugyanolyan jogai vannak, mint az érettségivel, tehát önkéntes is lehet. Kérheti azonban a bevonulás elhalasztását addig, mig az érettségit leteszi.

Vén róka. Szombor. Több ilyen orvos van. keresse fel Jutassv egyetemi magántanárt Budapesten.

A. C. Vel.-Kiklnda. A csehszlovák építkezési sorsjegyek Jugoszláviában való árusítását a minisztérium betiltotta.

G. A. Vel.-Becskerek. Aktája 4194/26. szám alatt közlekedési minisztériumban' van, még elintézetlenül. A Jogvédő Iroda értesítése- szerint az az ügyosztály, amely az ön aktáját intézi, most költözködik és igy az ügy néhány napi késedelmet szenved.

I. M. Srbobran. Magyarország külföldön élő nyugdíjasnak csak akkor fizeti; ki a nyújtón at. ha ehhez a minisztertanács előzőleg hozzájárul.

A. G. Mol. Ha a reklamációra nem' kap elintézést, a posta kártérítéssel tartozik, A kártérítés összege 20 békekorona. Most a kártérítési össaei isiében 20