Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-23 / 143. szám
6. oldal NRPRÓL NRPRF) • ■ • Jassz A városháza előtti autóbusz megállónál egy szegény, mezítlábas, rongyos kis fiúcska várakozott. És amikor az első kocsi odadöcögött a járdához, a gyerek tiszta, szelíd, szürke szemével fölnézett a kalauzra: — Kérem szépen, menyibe kerül a Ha* lasi-utra? — Öt dinár. A fiúcska busán lehajtotta a fejét és olyan mozdulatot tett, mintha félre akarna állani: — Nekem csak három van! Az ilyen jeleneteknél azonban mindig meglátszik, hogy az embereknek mégis csak van szivük. Legalább, ha nem kerül nagyon sokba bebizonyítani, hogy ez a nevezetes szerv valóban ott dobog belül a mellény, vagy a blúz alatt. Ezért tehát egyszerre hárman is megszólaltak az utasok-közül: — Nem baj fiacskám, csak szállj föl, majd én adok neked két dinárt! Ez olyan természetes. Két dinár. Valósággal alkalmi vétel ennyiért egy kis csemegét adni a lelkiismeretitek. Rendben van tehát minden. A gyerek fölkapaszkodott a zöld bricskára és letilt, mezítelen lábacskáit szerényen öszszekulcsolva. Piszkos, de gyönyörű kis amoretí volt. Sovány állán ott kuksolt a szegénység. Ám hosszú pillái alól murillói szemek fénye ragyogta be egész arcát. Az utasok gyönyörködve nézték. Jól esett nekik, hogy ilyen szép fiúcska él-» vezi kétdinárbs jóságuk gyümölcsét. A kalauz odaszólt Murilló ínséges ámorjához: — Add ide hát fiam azt a három dinárt, majd a másik kettőt ez az ur..'. — Adom! —• sietett .szolgálatkészen válaszolni a kis mezítlábas és a zsebéhez nyúlt, amélyből egy véletlen mozdulat nem három, hanem tizenöt dinárt húzott elő. A sok nikkel pénz szanaszét gurult az autóbusz padlóján. És, ahogy előre hajolt, hogy összeszedje a földrehullt kincset, a gyerek különböző zsebeiből, mint valami különös bőségszarubó! egyre újabb dinárok potyogtak elő. Lett nagy kacagás, amely egyszerre csak viharos bosszúságba csapott át. A felnőttek haragudtak, amiért ez a kölyök igy' becsapta őket. A fiú arcocskáját pedig elborította a tettenért bűnösök kifejezése. Tiszta szemébe kiült a dac és a vásottság veszedelmes csillogása. A városháza elek még angyal volt, a Halasiutón már csirkefogó lett, a társadalom ellensége, sőt személyszerint ellensége az autó minden utasának, akiknek a lába alatt ott kaparászott a pénze után. Nem is bírta sokáig a szégyent. A sarkon leszállóit a kocsiról, mint ahogy a sikkasztó elköltözik abból a városból, ahol rajtakapták. Egyetlen ugrással lenntermett. És amikor az autó tovapöfögött, a két középső 'foga között egy élest, csibészeset köpött Utána. Két pohár viz — rádiókészülék Szenzációs felfedezést tett egy alig tizenkilenc éves budapesti villanyszerelő. Váradi Károly. Váradi sokat foglalkozott az utóbbi időben a rádióval és rájött arra, hogy a rádiókészüléket helyettesi teni lehet —. két pohár vízzel. Ez a felfedezés igen érdekes, amennyiben ily módon feleslegessé válik a drága eletektoros, illetve lámpás készülék, amennyiben mindenki a legegyszerűbb módon két pohár viz segítségével hallgathatja nemcsak a budapesti, hanem a külföldi rádió leadóállomások előadásait és jelentéseit. Váradi Károly a következőkben mondotta - el az újságíróknak a felfedezés történetét: — Sokat kísérleteztem rádióval, míg egyszer csak rájöttem arra, hogy a detektoros készüléket könnyen pótolni le-BACSMEGYEI NAPLÓ 19?6 május 23 hét. Két pohár tiszta vizet vettem, az egyik pohárba belétettem a földvezetéket, a másikba pedig az antennát. Ugyancsak a két pohár vízbe helyeztem el a hallgató két szárát is és amikor ezután á fülemhez tettem a hallgatókat, a legtisztábban hallgathattam a budapesti rádióleadóállomás jelentéseit. — A hang erősítését, illetve gyengítését úgy érem el, hogy az egyik poharat addig emelem egy, vagy két, vagy több gyufaskatulya segítségével, míg a Kívánt hullámhosszot, illetve hangerősséget elérem. Felfedezésemnek nem tulajdonítok nagy jelentőséget, amennyiben ez nem a rádió tökéletesedését, hanem csak a rádió eszközeinek egyszerűsítését jelenti. De tovább foglalkozom ebben az irányban a rádióval és remélem, hogy nagyobb jelentőségű közhasznú eredményeket fogok majd elérni. VáTadi Károly ezután bemutatta találmányát és valóban, két pohár víz segítségével sokkal tisztábban lehetett hallani a budapesti rádióállomás előadásait, mint a méregdrága kristálydetektoros készülék segítségével. Tehát tisztelt olvasó, tessék megpróbálni két pohár szódavízzel. Ha a szódafröccs nem szuperálna, akkor pedig vegyünk egy rádiót (-.) Paraskevopulosz az uj görög miniszterelnök Pangalosz szeretné megnyerni a venizeloszisíákat Athénből jelentik : Pangalosz köztársasági elnök felajánlotta a miniszterelnökséget a Venizelosz-párti Paraskevopulosz tábornoknak, aki hoszszabb ideje Párisban tartózkodik. Paraskevopulosz kijelentette, hogy hajlandó a miniszterelnökséget elfogadni és közölte Pangalosszal, hogy kedden érkezik Athénbe. A dezignált miniszterelnök közben a párisi sajtónak nyilatkozott a görög bélés külpolitika problémáiról. A nyilatkozat nem tetszett Pangalosznak, aki azonban már nem vonhatta vissza ígéretét, de előre bejelentette, hogy a választásokig maga fogja intézni Görögország be'- és külpolitikáját. A köztársasági elnök Paraskevo pulosszal a Venizelosz-párt centrumát szeretné megnyerni a maga személye számára. A magyar szociáldemokrata párt a Károlyi-vágyon elkobzása ellen A magyar nemzetgyűlés közoktatási bizottságának ülése Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés közlekedésügyi bizottsága szombaton összeült, hogy letárgyalja a nemzeti közmüvelődésügyi javaslatot. A kultuszminisztérium a javaslattal kapcsolatban gróf Károlyi Mihály elkobzott birtokainak felhasználásáról is beterjesztett egy indítványt. Az ülésen a szociáldemokrata párt nevében Várnai Dániel deklarációt olvasott fel, amely a kultuszminiszter indítványával szemben szögezi le a párt álláspontját. — A szociáldemokrata párt — mondja a deklaráció — ebben a javaslatban a politikai bosszutUlás szelleméi tálja megnyilatkozni. Csak a történelem hivatott arra, hogy Ítéletet mondjon az elmúlt idők politika1 eseményei és a bennük résztvevő sze replők cselekedetei fölött. A gyülőlkö" dés, az üldözés és türelmetlenség szólal meg a kultuszminiszter indítványában, m#ty az októberi forradalom önzetlen harcosának elkobzott javairól kíván intézkedni. A szociál demokrata párt ezt a javaslatot nem tekinti kulturális javaslatnak és ezért nincs abban a helyzetben, hogy a javaslat tárgyalásán résztvegyen. Klebelsberg kultuszminiszter kérte a bizottságot, hogy a deklarációt tekintse tárgytalannak, mert Károlyi Mihály vagyonának elkobzását jogerős kúriai ítélet mondotta ki. A bizottság elfogadta a kultuszminiszter javaslatát. Pasics Ráőa mulat magyar nótát huzat Hbbáziában (Abbázia, májas.) Pasics Rada, akinek nevét mostanában sűrűn emlegetik, itt él Abbáziában, A pirosra sült, daliás termetű, elegáns Pasics-fiu rendszerint két hölgy társaságában jelenik meg a déli kurmuziknál, a strandon és a kávéházban. Egyik filigrán, finom aszszonyka, mély gyászban: a felesége, a másik, idősebb urinő: az édesanyja. Az újságírót szereteíreméitó udvariassággal fogadják: — Interjú ? — mosolyog Pasics Rada — azzal nem szolgálhatok. Nagyon sajnálom, de nem nyilatkozhatom. Nincs semmi mondanivalóm. Délután a táncnál is megjelenik az intim társaság, este a barban. Néha pompás motorcsónakján cikázik az öbölben Pasics fia, merész utakat tesz meg rekordsebess éggel. Minap éjjel aztán kedves ötlete támad*. A motorcsónakra konyakot, szendvicset, nyalánkságokat pakoltak, egy hatalmas gramofont is hozzá, aztán Pasics Rada meghívott vendégeivel éjféltájt szép csendesen elindult karcsú csónakján Lovrana felé. A vendégek közt volt egy jugoszláviai magyar ur, két-három beogradi ismerős, továbbá Ármin Berg, a hires bécsi komikus és szép felesége" A társaság^ remekül mulatott, szólt a nóta, szólt a gramofon. Az instrumentumot gyerekes kedvvel maga a fiatal házigazda kezelte. Szép, szomorú szláv dalok sírtak a holdfényben, a ragyogó hullámokon. Közben Berg kedves bécsi gassenhauereket énekeit és tréfákat improvizált, amin a társaság jókat nevetett. Aztán megint a gramofon. Divatos tangók és foxtrottok. A zene a partra hallatszott. A strandon mindenfelé élénk csoportok nyüzsögtek. Derűs selymeikben bárokból hazatérő hölgyek, zajos urak: — Da capo! Hogy volt!— kiabálták a közeiben berregő fehér csónak felé. A dalt megismételték. Pasics Rada szorgalmasan adminisztrálta a gramofont. Egyszer aztán uj lemezt emelt föl: —- Jetzt mit Andacht! . . . A tü futni kezdeti a kerek lapon. Magyar nóta. A magyar ur lehajtott fejjel énekelte: »Gyönge violának lehajtott az ága .. .“ A parton a magyarok vidáman fölriadtak. Aztán fölzendült a kórus: a strandon is daloltak. M. M. A feecskereki színházi szezon Már majdnem egy hónapja a noviszadi szerb nemzeti szintársu at Becskereken vendégszerepei és mindjárt meg kell mondani, hogy a noviszadi nagy színházban ritkán gyű! össze annyi publikum, mint itt bármelyik este. Kivált a nagy daraboknál: a Fauszt, a Féltékenység, a Kísértetek, a Bosszúálló Isten stb. előadásakor telt meg zsuífoiásig a színház nézőtere, ami a becskereki közönség kulturáltságának dicséretes megnyilatkozása. A siker azonban nemcsak a daraboknak, hanem a színészeknek is az érdeme. O’yan kitűnő társulat ez, ebben nincsen mellékszinész, mindenki tud, mindenki akar, csupa művészet és nemes ambíció ez a kis társulat. Markovicsné például olyan színésznő, amilyent vidéki színpad nem igen látott. Ibsen „Kísértetek“ cimü drámájában ez az asszony a művészetnek csodás magaslatáig emelkedett, Mikéta anyjának szerepében pedig utolérhetetlenül bájos és tökéletes. Almazsanovics-Szluka asszony csodálatosán sok szépséget, temperamentumot, drámai erőt és lendületet tud a színpadra vinni. Arcübasev „Féltékenység“-ében különösen utolérhetetlen alakítást nyújtott. A lihegésc, a csábitó: mosolya, a gyújtó pillantása, mozdulat tai nagy művészet bizonyitékai. Dúsa• novicsné a legszebb és legelegánsabb kokott, amilyet csak a francia bohózatok szerzői elképzelhetnek. Hangja, nagyszerű termete, fényes toalettjei, ragyogó nagy szemei a legteljesebb illúziót keltik. Avirovics kisasszonyt csak egy megfelelő szerepben láttuk, de azt aztán pompásan alakította. A Buridán szamarában olyan pompás Mlclie!ine-í játszik, amilyen csak egy nagyszerű naivál ól tellik. Bájos, kedves, igaz, meleg, könynyes szép játék volt, amit nyújtott ebben, nagy intelligenciának és természetes, igazi müvészíehetségnek a bizonyitéka. A színház többi nőlagja is nagyon jó, mig em itésre méltó kiemelni Dimicsné és ZAvanovicsné' érdémeit. A színészek között nyilván Dusano• vicsot illeti az első hely. Ez a fiatal színész, ez az izig-vérig művészember, aki csupa erő, csupa tudás, csupa akarat. A legnagyobb színpadokon is az elsők között volna a helye. Különösen parádés szerepében, a Faun-hza alkotott nagyot. Paskovics a legfinomabb szaionszinész, akit csak képzelni lehet. Elegáns alakja, biztos mozgása, előkelő fellépése, nyugodt, biztos, precíz és bámulatos Ízléssel felfogott jatéka igazi nagy művésszé avatják. A Féltékenységben, a Zulumcsárban és a Bundán szamarában volt különösen kitűnő, de a többiben is igazán elsőrangú. Dinics, a színház direktora nagyszerű jellemszinész. Amit Nusics „Gyanús személy“ cimü vígjátékéban produkál, az tiszta művészet. De minden szerepében egyaránt tökéletes. Zsivanovics még fiatal színész, de rendkívül sokat ígér. Igazi drámai erő, hatalmasak, megrázok a kitörései. A Féltékenység végjelenetében felülmúlhatatlan, a „Bosszúálló Isten“-ben megrendítő. Nagy jövőt jósolunk neki. Szerelnénk mindenkiről érdeme szerint írni, de nincs annyi helyünk.'Menynyit kellene írnunk például Szilajdzsicsró!, erről a kiváltságos tehetségű és intelligenciájú színészről, aki a legkisebb szerepet is úgy játsza meg, mintha vezetőszerep volna. Csupa intelligencia, művészet és Ízlés Szilajdzsics minden szava és mozdulata. Sokat kellene szólnunk Szávicsrál is, akinek minden szava és lépte nyomán kacagás fakad. Markovics játéka is pompás értékeket sejttet, de még nem volt alkalmunk igazi szerepében látni. Kozomale, Dusanovics, a kisebbik és a többiek is igen sz p jövőnek néznek elébe. Becskerek közönsége megérti a színészek művészetét, mert estéről-estére óriási tapsviharban részesíti őket. Dr. H. J.
