Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-22 / 142. szám

6. oldal BÄCSiEGYEi NÄPLfl 1925 tnáiuS 22. Sötéí folt Uiola ur múltjában Viola urat ma reggel, liajnalliasadás­­kor, megütötte a guta az árokparton. Viola ur eredetileg anatómusnak ké­szült. A bonctani intézetbe ő szállította a friss hullákat és miután a mohó nö­vendékek lcrarigcsáltak a megboldogult­ról minden csepp izmot és húst, Viola ur gondoskodott a maradékok eltakarí­tásáról. Befolyásolható és lobbanékony ember lévén, mi sem természetesebb, minthogy beleszerelmesedett az anató­miába, Ha üres volt a boncterem, ma­gára öltötte az ókuláréját és órákhosz­­szat tanulmányozta a vigyörgó csont­vázakat. Nagyon magába szállott ilyen­kor és elclmélkcdett a világ múlandósá­gán. Kettős lélek nyűgözte le az akara­tát: egy filozófusi kedély és egy nyers, materialista. Ez a két nyugtalan lélek állandóan intrikált és veszekedett Vio­lában, éjszakánként meglesték egymást a szív titkos útvesztőin és elagyabu- Jgyálták egymást, hogy szegény Rozália menő rémülten ugrott ki az ágyból és segítségért kiáltozott a szomszédokhoz. A kedves Rozália nenö, mint ebből az intim viszonyból is kiviláglik, felesége volt Viola urnák. Rozáliát csak hódolat illeti meg és nem bírálat. Az ö élete szürke esztendők robotjában morzsoló­dott le, akár a tengeri, csak éveukint egyszer színesedett ki a sorsa egy-egy napra, mint messzi kóbor csillag a má­jusi égbolton: ha gyermeke született. Nem. a gólyára igazán nem panaszkod­hatott. Minden karácsonyra, elvétve né­mi késéssel újévre, beállított egy göm­bölyű kisfiúval, utóbbi három esetben következetesen nőnemű csecsemőkkel. Hogy hány gyermeke volt, azt Viola ur maga se tudta pontosan. Néha. tisz­­tultabb pillanataiban, nekilátott, hogy megszámolja őket, de rendszerint csak kilencig jutott, aztán belefáradt és abba­hagyta. — Majd máskor —. mentegetőzött apai lelkiösmereíe előtt — most sok a dolgom! — és ment hullákat fuvarozni. A bonctan őrülten érdekelte: Egy ve­rőfényes tavaszi délutánon elhatározta, hogy önálló akcióba kezd. Találomra kiragadott egyet a gyermekei közül és becipelte a fáskamrába. — Mondd, fiacskám, fáj valamid? A kölyök spekulált pár pillanatig, az­után eszébe jutott: — A hasiként. Viola urnák felragyogott az ábrázata — Esetem! — mondotta és ünuepélye­— Most ne mozogj — figyelmeztette és szakszerűen vakarni kezdte gyerme­ke hasát a kisfürésszel. Körülbelül a zúzájáig jutott, amikor megérkeztek a csendőrök és erőszakkal kicsavarták Viola ur kezéből a véres fű­részt. Mert a gyermeknek fájt a unitét és ordítással könnyített magán, amely ordítás, ha nem is hallatszott a meny­országba, ám eljutott Rozália nenöig, aki nyomban a karhatalomhoz folyamo­dott. Viola urat kicsit megviselte a börtön levegője, de azért továbbra is emelt fő­vel járkált az emberek között. Megve­tette őket. — A tudomány vértanúja vagyok — mondogatta önérzetesen az Italok Há­zában és elhatározta, hogy bombame­rényletet fog elkövetni az anatómia pro­fesszora ellen, aki, csupa kenyéririgy­­ségböl, kidobta őt az intézetből. — Valami történni fog! — jelentette ki rejtélyesen. Rozália közbe szülte a kis Violákat. ■ A nap továbbra is felkelt Keleten és alászállott Nyugaton. Pénteken este kimaradt Viola. Éjfél­­után valami szenzációs dolog jutott az eszébe és tántorogva rohanni kezdett hajnalodó uccán. A házak lilában úsz­tak és Viola belezuhant egy árokba. Egyidejűleg megütötte a guta is. Utolsó zavaros emléke a rajkóinak a képe volt amint játszottak egycsomóban. Meghalt, anélkül, hogy összeszámolhatta volna őket. ít. 1.) Lloyd George helép a munkáspártba Belső harcok folynak az angol szakszervezetekben A Labour Party a szakszervezeti vezetők ellen A főtanács elhalasztotta a szakszervezeti kongresszus összehívását Londonból jelentik: A szakszer­vezetek központi főtanácsa elhatá­rozta, hogy a szakszervezeti kongresszust most nem hívja össze. mivel a szakszervezetek körében a sztrájk . beszüntetése miatt harcok dúlnak. A szakszervezetek tagjainak nagyrésze felelősségre akarja vonni vezetőit, inert az a véleménye, hogy a szak­­szervezeti vezetők súlyos hibákat követtek el. Maguk közt a szak­­szervezeti vezetők közt is igen su­­lyos ellentétek vannak. A Labour Party jobboldala és centruma élesen elitéli azokat a szakszervezeti vezetőket, a kik a sztrájkot kikényszeritet­­ték. Macdonald kijelentette, hogy az általános sztrájk proklamálása vég zetes ballépés volt és hangoztatta, hogy évtizedekig nem lehet Angliá­ban általános sztrájkot rendezni. Az alsóházat a kormány junius l-érc hívta össze. A Labour Party egyébként egy illusztris taggal fog megszaporodni: Lloyd George bejelentette, hogy kilép a libersjlis pártból és belép a munkáspártba. Lloyd George a pünkösdi ünnepek alatt tartandó párt gyűlésen fogja ál­láspontját kiíejteni és megindokolni az okokat, amelyek a liberális párt­ból való kilépésre indították és rész­letesen ki fogja fejteni a munkás­pártba való belépésének indokait. Lloyd George elhatározását és az angol politikai életben követendő to­vábbi magatartását nagy érdeklő­déssel és kíváncsisággal kisérik. sen nekiöltözött a műtétnek. Fekete ta­lárt öltött és fekete báránybörkucsmát nyomott a fejébe. : — Tipikus vakbéigyulladás — jelen­tette ki és a röhögő gyermeket lefek­tette a v asaló- deszkára, . . v . Feljelentőkből vádlottak vádlottakból A vasutigazgatósági vizsgálat nem igazolta a följelenté­sekben foglalt vádakat — A tényleges visszaélések nagy részét nem vizsgálta fölül a bizottság Az egész Vajdaság élénk figyelemmel kiséri a szuboticai vasutigazgatóságon folyó vizsgálatot. Megbízható helyről származó információk szerint a vizsgálat éppen azok ellen produ­kálta a legkevesebb terhelő adatot, akik ellen megindították. Ezzel üzemben azonban a vasutigazgató­­ság köreiben sok olyan visszaélésről be­szélnek, amelyre eddig nem terjesztet­ték ki a vizsgálatot. A 20186. számú akta Ezek között a vádak között első he­lyen áll a 20186/925. sz. akta ügye. Ez az akta olyan súlyos adatokat tartalmaz, hogy a vétkesek, ha ellenük a vádaknak csak egy része is beigazolódik, a legsú­lyosabb büntetésben részesülnek. Mátics vasutigazgató rendelete alap­ján annakidején egy bizottság felülvizs' gálta a szuboticai teherpályaudvar mű­ködését. A bizottság különböző vissza­élések nyomára jptt és a vizsgálatról a 20186. szám alatti aktában tett jelen­tést. Megállapították, h'ogy a leadási szám­adásokat nem kezelték szabálysizerüen Emiatt áz utánvéttel terhelt küldemények számadásai eltűntek, az árut pedig részben mint feleslegeset elárverez.-. ték, részben pedig ismeretien módon eltűnt. Különös felelősség terheli ezért a bi­zottság jelentése szerint az akkori rak­­íárfőnököket, köztük Bradvarovics Pé­tert, akinek a 30. számú utasítás 17. szakasza alapján kötelessége volt az alárendelt személyzet működését és az elszámolási okmányokat ellenőrizni, va­lamint azok számadásba vezetésérői meggyőződni. A nyilvános árveréseket szabálytala­nul és törvénytelenül végezlek 1920-tól 1924. év második feléig. Az árverést jegyzőkönyveket nem zárták le, a be nem szedett illetékeket és utánvéteket nem rovatoltúk vissza a feladási állomásra, a tiz. százalékos provízió és a két száza­lékos okmánybélyegilietéket, a kocsiál­láspénzt, fekbért és hirdetési dijat nem számolták el. A vasúti »Üzletszabályzat« 74. Szakasza alapján a vasút köteles a félhek kártérítést fizetni elveszett áru­jáért és könnyen lehetséges, hogy az árverési okmányok hiányában. a vasut­­igazgatóság kereskedelmi osztálya fize­tett is kártérítést. A talált és felesleges tárgyak árveréséből befolyt összegeket nem számolták el az igazgatóságnak kü­­lön-külön, hanem egyszerre, mint üzleti bevételt. A bizottság véleménye az, hogy ezeknek, a beviteleknek nagy a pénztár­átadásnál, vagy a rovancsolásnál, feles­legként kellett volna mutatkozniok, ez a feltevés azonban nem volt kimutat­ható. Természetesen az árverezéseket mindig a raktárfőnök nélkül tartották meg, bár a szabályzat határozottan el­rendeli a raktárfőnök személyes jelen­létét. Annál inkább vétkes volt a köny­­nyelmüsége a raktárfőnöknek, hogy az árverési jegyzőkönyveket még lezárás előtt hitelesítette, anélkül, hogy az árve­rés eredményéről meggyőződést szer­zett volna. Voltak olyan esetek is, hogy az árut a fuvarlevél kiváltása és az avizó alá­­irása nélkül adták ki a feleknek. Ennek következtében a vasút 35,205.03 dinárral károsodott. Sok olyan fuvarleveleket találtai a rak­tárban, amelynek áruja mint hiány sze­repel, vagy pedig ismeretlen módon el­tűnt a raktárból. Hogy milyen rend volt ebben az időben a raktárban, azt leg­jobban jellemzi az, hogy a ki nem váltott fuvarleveleket a bi­zottságnak kellett összeszedni, mert azok szerte-széjjel dobálva hever­tek a raktár irattárában, ahelyett, hogy mint értékpapírokat ä pénztárban őrizték volna. Az utasítások értelmében a raktárfőnök a pénztárnok­­kal együtt anyagilag is felelős. A vizsgálat folyamán százötven darab árverési jegyzőkönyv is eltűnt ismeret­len módon, úgyhogy lehetetlen volt a tényállást megállapítani. A bizottság vél­eménye szerint az érdekeltek akarták, ilyen módon a terhelő adatokat és min«' den nyomot eltüntetni. Szabálytalan árverések s-s helytelen tarifa A 22.239/925. számú aktában megálla­pították, hogy a vámhivatalnál elárvere­zett küldeményeket vasúti közeg jelen-! léte nélkül adták el, az eladásról a vas­út sem a jegyzőkönyvet, sem a fenma­­radt felesleges pénzt nem kapta meg,' mert nem is kereste. Hogy milyen ma­gas összeggel károsították meg ezáltal a; vasutat, azt egy külön bizottságnak kel-' lene megállapítani. Egy másik akta sze­rint fentieken kivül a vezérigazgatóság­nak jelentést tettek a következő ano­máliákról iö: 1. A Hungerleider-féle baromfi- és; tojáscsempészésről, amelyért a vas­út részéről Radanov Tivadart, a jelen­legi pancsevói főnököt teszik felelőssé/ 2. 1921—1924. évig a cukorrépa szál­lítmányokat helytelen tarifa alkalma­zásával számolták el. Mátics igazgatói erélyes fellépése hétszázezer dinárt1 megmentett, mig körülbelül százezer dinár elveszett, mert a behajtási ha­táridő letelt. 3. Hárommillióhétszázezer dinárért törvénytelen utón szereztek be a vas­út részére szenet, amiért Milivojevics Sztanoje akkori helyettes igazgató fe­lelős. A vasutigazgató jelentése Mindezekről Mátics vasutigazgató le­jelentést tett felettes hatóságának, de eredmény nélkül. A jelentés nyomán nem indult to­vábbi eljárás és most ép azok szol­gáltatnak mindenféle »adatokat« a vizsgálóbizottságnak, akik elsősor­ban szerepeltek az akkori jelentés­ben. Ilyen körülmények között nem1 lehet csodálni, ha rövid időn belül teljes lesz az anarchia a szuboticai vasutigazgató­­ság területén és ezit a tűrhetetlen álla­potot meg fogja .sinyleni a szolgálat és az állampénztár is. A felettes hatóságoknak eminens kö­telessége, hogy sürgősen rendet teremt­senek. Dr. FÖLDES MARGIT-CRÉM PUDER, SZAPPAN csodaszéppé teszi Újból mindenütt kapható. Vezérképviselet: Heller, Vel.-Rikinda

Next

/
Thumbnails
Contents